furcsa szerzet az svájci senem rossz senem jo-magánakvalo

Erre nálunk is van lehetõség aranybulla ere lehetõséget ad és Bocskai István volt az elsõ aki evvel a joggal élt is.Az embereknek bármikor lehetõségük van leváltani elöljárókat,akikkel nem úgy irányítanak hogy az emberek érdekei kívánják.Már ott van a probléma hogy nem lehetne állás,tisztségeket halmozni már ezért büntetés járna.És nem pénzbüntetés.

monguzking - furcsa szerzet az ember...

Ne lógassa az orrát ez a svájci sapkás fakabát!
Kis hazánkban pont ilyen a kelendõ áll pinyó csapatában!
Itt aztán kiélhetné magát, és még kevesellnék is a napi hozamát!

GERRY Te már svájci (is) vagy!
Nyugdíjasként haza jössz? !

Svájcban laknak emberek?

kukackac - már régóta, 28 éves voltam amikor kijöttem, most meg... szóval itt többet éltem mint otthon, igaz csak "fizikailag"

quidesz - tudod, mit neked és hova?

......................

Még valami, néhány éve Zürichben voltam segíteni egy - a cégét akkor felszámoló - ismerösömnél, aki néhány perccel késöbb érkezvén, meglátva engem az üzlet elött, gyorsan fel'alt a jó széles járdára, hogy kinyissa a bejárati ajtót.... Ebben a pillanatban, látva a járdára felálló autóst, a kb 20-30 méterrel mögötte közeledö rendör, leállt mellettünk, kipattant a rendöautóból, kezében egy méröszallaggal, odajött hozzánt (ez reggel kilenckor, pénteki napon történt), lemérte az autó és a járdába beépített fa közötti távolságot, majd odalépve az öreg (akkor volt kb 70 éves) ismerösömhöz kijelentette neki; - 60cm a távolság, itt egy gyerekkocsival sétáló nö, nem tud áthaladni. Fizessen 150 Frank helyszini birságot. Ismerösöm köpni-nyelni nem tudott, mondta a rendörnek, hogy ez itt az ö üzlete, csak addig állt fel a járdára ameddig kinyitja és megy is arrébb... a rendört ez nem érdekelte, erre mondta neki, elörébb gurul két méterrel, ott nincs fa és pillanatnyilag egy mama - gyerekkocsival - sincs sehol. A rendör erre úgy reagált, hogy; - 150 Frank.

Persze addigra én is berágtam a zsarura, odaszóltam a rendörnek (udvariasan), hogy ugyan már miért kell ezt csinálni, látja, hogy miröl van szó, nem történt semmi olyan amiért ezt kellene tennie, az egyetlen parkolóhelyet ami szintén az üzlet elött, a fal mellett volt én foglaltam el, mert ki kell rámolni az egészet, kipucolni és hétfön át kell adni üresen. Legyen már elnézö. Rám se nézett. Elkezdte írni a papiron amit kell... na erre bekeményítettem, rákérdeztem, hogy a svájci rendöröket újabban erre tanítják? Nincs válasz... írt tovább. Hangosabban folytattam (ha már görény akkor én is lehetek az...) " - Hej, Schweinebacke, sind sie taub? Ich rede mit ihnen! Hören sie endlich auf! " nem válaszol, folytatom; - Du kleine Arschloch, du bis' eine Schande für Schweiz, warum machst du das? He Leute..." *** (az arra járó emberek jól hallották, lelassítottak, így nekik "címeztem tovább") - szóljanak már ennek a kutyaszarnak (Hundescheisse), hogy azért mert rendörruhában van nem kell patkányt játszania!

[color=#990033]*** Hé, disznópofa, maga süket? Magához beszélek. Fejezze már be! ... Te kis se-gglyuk te svájc szégyene vagy, miért csinálod ezt? Hé, emberek![/color]

Persze senki nem jött oda, a svájciak nem (sem) szeretik az eröszakot, hangoskodást. Na ekkor fordult elöször felém a rendör (aki, úgy hadnagyi beosztásban lehetett, ekkor már szépen piros volt a feje): "- Magához nem szóltam!..." Mandinerböl már válaszoltam is; "- Én szóltam magához, végre reagál, ennyi idöbe tellik mire a hang eljut a fülétöl az agyáig? Meg kellett keresni hol a kicsi ?...

Közben persze - szemétkém - megírta a papírt, odanyomta az öreg orra alá, az ideges volt, reszketett a keze, "rendes" kispolgár lévén, el se tudta képzelni "hogy merek így beszélni a közeggel", kifizette a 150 Frankot a rendör megvetö szemekkel rámnézett, visszarohant az autójához, beszállt és már el is indult... Középsö ujjammat bemutatva barátságosan integettem neki tova.

Kérdezhetitek mi értelme volt, amikor úgyis megbüntette a zsaru az öreget. Megmondom. Tudtam, hogy nem fog leállni, de azt is, hogy nem fogja jól érezni magát a társaságomban. Talán (egy kis pszichologia...) legközelebb egy ilyen esetnél eszébe jutok mint rossz emlék és valaki nem kap ilyen aljadék módon büntetést. Na meg, hogy öszinte legyek, jól is esett a balhé. Neki miért legyen jobb napja mint az ismerösömnek? Igen s mielött azt hinnétek "huh, hogy milyen bátor ez a Gerry" - el kell mondanom azt is, hogy (bár biztos nem voltam benne és nagyobbrészt a düh volt ami ott kiváltotta belölem a bunkót) a svájci rendörnek nem szabad szóbeli támadásra reagálnia! Késöbb, az ismerösöm megkérdezte, hogy' hogy nem féltem, mi lett volna akkor ha... Megnyugtattam, hogy az "akkor ha..." csak az emberek agyában létezik, nálam nem igazán játszik szerepet, ami meg megtörtént, az a valóság. Félni majd akkor (az után) fogok megtanulni, ha sikerül valaki(k)nek megfélemlítenie, megtörnie de eddig ez nem történt meg.
A szemét zsaru meg ne felejtsen el sokáig, legyek én a kedvenc rémálma.

Végül is Svájc történelmét 1291-tõl számolják addig mi volt ott??? Tudod,mit neked és hova? Tegyem Svájc történelmét????

Na ja Svajc nem mocsokracia!!!

Nem az de mibõl tartja fent magát amit mocsokráciában elsikasztanak oda viszik megõrzésre?De a világ taposó aknáit ott gyártják a legnagyobb menyiségben.És itt jön a csavar Svájc tiltakozik a a taposó aknák által meg nyomorított emberek jogaiért???

kukac,ez nagyon tetszik