Bejelentkezés
Közel a hárommillió cukros országa
Járványszerû népbetegség a cukorbaj, derült ki szombaton a kaposvári sportcsarnokban a Diabétesz Világnap országos rendezvényén: régen a hárommillió koldus, lassan a hárommillió cukros országa leszünk.
– Meddig kell várni? – aggodalmaskodott a lila kabátos asszony a kaposvári sportcsarnok elõtt kanyargó sorban.
– Gyorsan megy – nézett fel a szûrõkamionba vágyókat regisztráló alkalmazott. – Hatan mehetnek egyszerre, óránként huszonöten-harmincan sorra kerülnek.
A mobil szûrõállomás a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szûrõprogramja keretében éppen a Diabétesz Világnap országos rendezvényére érkezett a somogyi megyeszékhelyre: az idén kezdõdött, s 2020-ig tartó program célja az egészségmegõrzés, a betegségek megelõzése.
– Huszonegyféle vizsgálatot végzünk – mondta Dankovics Gergely programigazgató. – Az ilyesfajta egészségnapokon jórészt nyugdíjasokat vizsgálunk, a különbözõ fesztiválokon viszont a fiatalok is érdeklõdnek.
A sportcsarnokban eközben a Diabétesz Világnap alkalmából Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, óriási szükség lenne egy nemzeti diabéteszprogram beindítására, ám ehhez nem elég, ha csak a betegek akarják, a politikai elit és a társadalom támogatására is szükség lenne.
A program célja az egészségmegõrzés, a betegségek megelõzése
– Mindenképpen szemléletváltásra lenne szükség – tette hozzá Winkler Gábor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke –, hogy nem csak egy nap figyeljenek a cukorbetegekre, hanem a mindennapokba kerüljön be a diabétesz.
Dezsõ Enikõ, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház fõorvosa sokkoló adatokkal támasztotta alá, miért is tartja a szakma – egyre jobban, szinte járványszerûen terjedõ – népbetegségnek a diabéteszt.
– Nincs ugyan hivatalos központi adat, de tudjuk, idehaza a lakosság hét-tíz százaléka cukorbeteg – mondta a fõorvos asszony. – A nagyobb baj, hogy a betegek fele nem is tud róla, mi a baja.
Pedig a diabétesz krónikus betegség, ha nincs megelõzés, illetve nem kezelik megfelelõen súlyos szövõdmények léphetnek fel: a helytelen táplálkozás – a kivetítõ ellenoldalán az egyik gyorsétterem-lánc hirdetése hívogatott... –, a mozgásszegény életmód, a belõlük következõ elhízás vezethet cukorbetegséghez, mely szövõdményeképpen infarktus, vakság, végtag-amputáció, stroke, vese- és idegrendszeri elégtelenségek léphetnek fel.
A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1991 óta szervezi meg minden év november 14-én a Diabétesz Világnapot: ezen a napon született ugyanis Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez.
A WHO különleges figyelmet szentel a diabétesznek, ugyanis a világon közel 300 millióan érintettek a betegségben, mely – illetve valamilyen szövõdménye – évente 3,8 millió ember halálát okozza, s az idén 232 milliárd dollárba került a diabéteszesek kezelése. Magyarországon nagyjából egymillió beteg szerepel a nyilvántartásokban, ám közel hárommillióan veszélyeztetettek, ugyanis a cukorbetegség egyik legfõbb kockázati eleme az elhízás, mely a hazai felnõtt lakosság háromnegyedét érinti valamilyen formában. A szakemberek szerint amúgy a következõ másfél évtizedben fõként a fiatalok között nõ a diabéteszesek száma, fõként a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt.
– Magyarországon naponta két cukorbeteg veszíti el a látását – folytatta Dezsõ Enikõ –, míg hétnek amputálják valamelyik végtagját. Évente 2500 láblevágás és kilencszáz vakság oka a diabétesz, a betegek nyolcada valamilyen szívelégtelenségben szenved: a cukrosok között négyszer gyakoribb az infarktus.
A fõorvosnõ szerint a legfontosabb dolog a megelõzés, a kockázati tényezõk tudatosítása – az elhízás, a hajlam, a magas vérnyomás, sõt, a kor elõrehaladtával nõ a betegség gyakorisága –, fõként a II-es típusú cukorbetegségnél – az I-es típusú, fõleg gyermek- vagy fiatal korban kialakuló inzulinhiányos nem megelõzhetõ –, mellyel az esetek döntõ többségében késõn fordulnak orvoshoz az érintettek.
Forrás: Link
– Meddig kell várni? – aggodalmaskodott a lila kabátos asszony a kaposvári sportcsarnok elõtt kanyargó sorban.
– Gyorsan megy – nézett fel a szûrõkamionba vágyókat regisztráló alkalmazott. – Hatan mehetnek egyszerre, óránként huszonöten-harmincan sorra kerülnek.
A mobil szûrõállomás a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szûrõprogramja keretében éppen a Diabétesz Világnap országos rendezvényére érkezett a somogyi megyeszékhelyre: az idén kezdõdött, s 2020-ig tartó program célja az egészségmegõrzés, a betegségek megelõzése.
– Huszonegyféle vizsgálatot végzünk – mondta Dankovics Gergely programigazgató. – Az ilyesfajta egészségnapokon jórészt nyugdíjasokat vizsgálunk, a különbözõ fesztiválokon viszont a fiatalok is érdeklõdnek.
A sportcsarnokban eközben a Diabétesz Világnap alkalmából Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, óriási szükség lenne egy nemzeti diabéteszprogram beindítására, ám ehhez nem elég, ha csak a betegek akarják, a politikai elit és a társadalom támogatására is szükség lenne.
A program célja az egészségmegõrzés, a betegségek megelõzése
– Mindenképpen szemléletváltásra lenne szükség – tette hozzá Winkler Gábor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke –, hogy nem csak egy nap figyeljenek a cukorbetegekre, hanem a mindennapokba kerüljön be a diabétesz.
Dezsõ Enikõ, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház fõorvosa sokkoló adatokkal támasztotta alá, miért is tartja a szakma – egyre jobban, szinte járványszerûen terjedõ – népbetegségnek a diabéteszt.
– Nincs ugyan hivatalos központi adat, de tudjuk, idehaza a lakosság hét-tíz százaléka cukorbeteg – mondta a fõorvos asszony. – A nagyobb baj, hogy a betegek fele nem is tud róla, mi a baja.
Pedig a diabétesz krónikus betegség, ha nincs megelõzés, illetve nem kezelik megfelelõen súlyos szövõdmények léphetnek fel: a helytelen táplálkozás – a kivetítõ ellenoldalán az egyik gyorsétterem-lánc hirdetése hívogatott... –, a mozgásszegény életmód, a belõlük következõ elhízás vezethet cukorbetegséghez, mely szövõdményeképpen infarktus, vakság, végtag-amputáció, stroke, vese- és idegrendszeri elégtelenségek léphetnek fel.
A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1991 óta szervezi meg minden év november 14-én a Diabétesz Világnapot: ezen a napon született ugyanis Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez.
A WHO különleges figyelmet szentel a diabétesznek, ugyanis a világon közel 300 millióan érintettek a betegségben, mely – illetve valamilyen szövõdménye – évente 3,8 millió ember halálát okozza, s az idén 232 milliárd dollárba került a diabéteszesek kezelése. Magyarországon nagyjából egymillió beteg szerepel a nyilvántartásokban, ám közel hárommillióan veszélyeztetettek, ugyanis a cukorbetegség egyik legfõbb kockázati eleme az elhízás, mely a hazai felnõtt lakosság háromnegyedét érinti valamilyen formában. A szakemberek szerint amúgy a következõ másfél évtizedben fõként a fiatalok között nõ a diabéteszesek száma, fõként a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt.
– Magyarországon naponta két cukorbeteg veszíti el a látását – folytatta Dezsõ Enikõ –, míg hétnek amputálják valamelyik végtagját. Évente 2500 láblevágás és kilencszáz vakság oka a diabétesz, a betegek nyolcada valamilyen szívelégtelenségben szenved: a cukrosok között négyszer gyakoribb az infarktus.
A fõorvosnõ szerint a legfontosabb dolog a megelõzés, a kockázati tényezõk tudatosítása – az elhízás, a hajlam, a magas vérnyomás, sõt, a kor elõrehaladtával nõ a betegség gyakorisága –, fõként a II-es típusú cukorbetegségnél – az I-es típusú, fõleg gyermek- vagy fiatal korban kialakuló inzulinhiányos nem megelõzhetõ –, mellyel az esetek döntõ többségében késõn fordulnak orvoshoz az érintettek.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2010. November 22. 11:24:06
- 2010. November 22. 12:14:25
- 2010. November 22. 12:17:00
- 2010. November 22. 14:01:38
- 2010. November 22. 14:51:42
- 2010. November 22. 16:20:40
- 2010. November 22. 16:34:11
- 2010. November 22. 16:38:47
- 2010. November 22. 16:44:23
- 2010. November 22. 17:39:09