A német "Die Zeit" magazin régi összeesküvéselméleteket elevenített fel, és az ESA, az Európai Ûrügynökség szakemberét megszólaltatva igyekszik cáfolni is azokat. A Holdra szállásról van szó, és annak három legismertebb "trükkjérõl". Vagyis: miért lobog az amerikai zászló, és miért nem látszanak a csillagok, ha ott nincs légkör? Továbbá miért nem hagyott krátert maga után a holdkomp?

1969. július 20-án Edwin "Buzz" Aldrin a Holdon sétált, majd kitûzte az amerikai zászlót. A zászló azonban a képek tanúsága szerint lobog, legalábbis elsõ pillantásra úgy tûnik. Az is furcsa, hogy a képen nincsenek csillagok sem, pedig a Holdon nincs légkör. Így elvileg szél se fújhatna, és a csillagok fényét sem nyelhetné el a levegõ. Szintén régi probléma, hogy a holdkomp alatt miért nincs kráter, miért nem hagytak a talajon nyomot - az Eagle leszállómodul alatt - a rakéták.
Az összesküvéselméletek persze gyorsan megadták minderre a választ: az Apollo utazása soha nem történt meg, a jelenetet pedig egy filmstúdióban forgatták le. Most azonban az Európai Ûrügynökség, az ESA elõadást szervezett, amelyen egy szakértõ, Rainer Kresken rakétamérnök igyekszik cáfolni ezeket az állításokat. Az Európai Mûholdirányító Központ, az ESOC darmstati munkatársa a Die Zeit-nak nyilatkozva ezt mondta: "az emberek izgalmasnak találják, ha sikerül valamit felfedezniük, ami nem felel meg az általános vélekedésnek".

A szovjetek szóltak volna?
Azt is hozzátette Kresken: ha mindez nem lett volna igaz, és tényleg nem lett volna landolás a Holdon, a szovjetek "azt technikai lehetõségeiket kihasználva megtudták volna, és az egész világgal közölték volna". A Holdról származó kõzetek, a holdkompok maguk után hagyott nyomai ugyancsak bizonyítják a leszállást szerinte. Vannak csillagászok is, akik megfigyelték az eseményt - derült ki szavaiból.

De mi a helyzet a zászlóval és a csillagokkal? A Holdon valóban nincs légkör, ezt persze Kresken sem állítja, és tegyük hozzá: szél sincs. Kresken azonban azt mondja: a zászló egyáltalán nem lobog, hiszen több fotón is éppen ugyanúgy gyûrõdik a zászló. Ezen kívül Kresken vissza is kérdezett: miért fújna a szél tévéstúdióban? A csillagok sem azért nem csillognak, mert a stúdióban nem kapcsolták be õket, hanem azért, mert a Holdra szállás idején a nap sütött, és ilyenkor szabad szemmel is alig lehetett látni azokat. Egy kamera pedi, amely rövid exponálási idõ alatt készítette a képet még kevésbé volt képes érzékelni a halvány fényû távoli égitesteket. Ezért nem látszanak a fotón a csillagok.

Miért nincs kráter?
Még érdekesebb, hogy miért nincs kráter a holdkomp alatt. Egyrészt a hajtómûvek sugara a Holdon éppen a már sokat emlegetett vákuum, vagyis a légkör hiánya miatt nem lefelé irányul, mint a Földön, hanem minden irányba szétszóródik, kvázi "szétrobban". Másrészt a Hold felszínén csak tíz centiméternyi a porréteg, ezt el is fújta a holdkomp, ez persze így nem is vehetõ ki ezért a képen. Méályebb kráter ezért nem keletkezett, hiszen nem valami földi siavatgban landolt az Eagle.
Végül a Die Zeit felteszi a kérdést: és az árnyékok? Ezek állítólag a Hold felszínének egyenetlenségei miatt nem párhuzamosak. "Vagy mégiscsak a tévéstúdió lámpái voltak" - zárul a Die Zeit cikke.
Az árnyékokról és más érdekességekrõl, a zászló gyûrõdésérõl más fotók is tanúskodnak, errõl a NASA oldalán tovább lehet olvasni. A The Great Moon Hoax címû írás tételesen igyekszik cáfolni a legendákat. A NASA magyarázata szerint a Holdra kitûzött amerikai zászló azért is gyûrõdik egy másik képen, mert éppen beléecsavarták a talajba a zászlórudat, és persze eközben szél nélkül is picit redõzött lehet a zászló.

Forrás: Link