Világszerte a tüdõgyulladás a gyerekek vezetõ haláloka, ám a gyerekek, idõsek és legyengült emberek mellett lecsaphat az egyébként egészséges fiatal felnõttekre is.
A tüdõ gyulladását (pneumónia) leggyakrabban kórokozó (fõleg vírus vagy baktérium) váltja ki, ritkábban irritáló gáz, füst, vagy allergiát okozó (allergén) por, permet (aeroszol). Tüdõgyulladás elsõsorban idõseknél, krónikus betegeknél, rossz körülmények között élõ csecsemõknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél alakul ki, de fiatal, egészséges emberek is megfertõzõdhetnek.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A tüdõgyulladás súlyossága az enyhétõl az életet veszélyeztetõ állapotig változhat. A kórházakban, klinikákon kapott tüdõgyulladás különösen veszélyes lehet, mivel ezeken a helyeken fordulnak meg a legsúlyosabb betegek és nagyobb az esélye annak, hogy a kórokozó sokféle antibiotikummal szemben védett (polirezisztens).
A tüdõgyulladás kezdõdhet hirtelen, ekkor nagyfokú elesettség, láz, hidegrázás alakul ki. Kezdõdhet fokozatosan is fáradtsággal, hõemelkedéssel, köhögéssel, például valamilyen légúti fertõzés folytatásaként. Késõbb fulladás, köhögés (ha elõtte nem volt), esetleg mellkasi fájdalom alakul ki. A fertõzés sokszor megfázás, influenza után jelentkezik, de más, a szervezetet megterhelõ betegség után is kialakulhat.
Antibiotikummal a baktérium okozta tüdõgyulladás általában jól kezelhetõ, az antibiotikummal szemben rezisztens törzsek azonban fokozódó problémát jelentenek. Emiatt, illetve mert a betegség jól kezelhetõ formája is veszélyeztetheti az életet, hangsúlyozni kell a megelõzés fontosságát.
A tüdõgyulladás tünetei
Mikor forduljunk orvoshoz?
________________________________________
Ha Ön úgy gondolja, tüdõgyulladása lehet, ne habozzon, azonnal forduljon orvoshoz. A súlyos tüdõgyulladás életveszélyes állapot. Tünetei: tartósan köhög, légszomja van, a légzéssel kapcsolatban mellkasi fájdalma alakult ki, hõemelkedése vagy láza van, fáradékony, izzadékony, illetve ha egy megfázás, influenza után nem javul, sõt rosszabbul érzi magát. Különösen vegye ezeket komolyan, ha Ön idõs, dohányos, alkoholista, mozgásában akadályozott, kemoterápiás kezelésben vagy más, az immunrendszer mûködését visszaszorító gyógyszeres kezelésben részesül. Szívelégtelenségben szenvedõ betegeknél a tüdõgyulladás gyorsan halálos lehet, mivel a szívbetegség önmagában is rontja a szervezet oxigénellátását, ami tovább romlik tüdõgyulladás során.
A tüdõgyulladást nem mindig könnyû idejében felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal indul, ezért nem biztos, hogy felmerül Önben, hogy ezeknél súlyosabb betegsége van. A mellkasi fájdalom gyakori tünet a tüdõgyulladás összes típusánál. A tüdõgyulladás tünetei mutathatnak bizonyos változatosságot. A tünetek függhetnek a háttérben álló egyéb betegségektõl illetve a panaszokat okozó fertõzõ ágenstõl.
Vírus. A tüdõgyulladásos esetek felét vírusok okozzák. A vírusos pneumónia influenzaszerû tünetekkel indul, vagyis száraz köhögés, fejfájás, láz, izomfájdalom és fáradtság jelentkezik. A betegség elõrehaladása során légszomj, köhögés és kis mennyiségû fehér köpet társulhat ezekhez. Vírusos tüdõgyulladásban nagy a másodlagos bakteriális tüdõgyulladás kialakulásának kockázata is.
Gennykeltõ baktérium. Sokféle baktérium okozhat tüdõgyulladást. Bakteriális tüdõgyulladás önmagában is kialakulhat, követhet vírusos tüdõgyulladást és folyhat azzal párhuzamosan is. A tünetek nagy valószínûséggel hirtelen jelentkeznek: hidegrázás, magas láz, izzadás, légszomj, majd mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet ürítése. Fontos tudni, hogy a magas kockázatú csoportba tartozók, így az idõsebbek, a krónikus betegségben szenvedõk és a gyenge immunrendszerû betegek enyhébb tünetekkel rendelkeznek, mint a jobb gyógyhajlamú kisebb kockázatú betegek. A tüdõgyulladásra jellemzõ magas láz például idõseknél teljesen elmaradhat. A bakteriális tüdõgyulladás általában az egyik oldali tüdõ egy lebenyére (lobus) korlátozódik, ezt lobáris pneumóniának nevezik. Amennyiben a bakteriális tüdõgyulladás egy lebenynél nagyobb kiterjedésû, a beteg nagy veszélynek van kitéve.
Mikoplazma. Ez a kórokozó egy speciális baktériumtípushoz tartozik (csak sejten belül tudnak tartósan életben maradni), ezért az általa okozott tüdõgyulladást elkülönítik a gennykeltõ baktériumok okozta bakteriális tüdõgyulladástól. A vírusos pneumóniához hasonló (influenzaszerû) tüneteket hoz létre, bár ezek lassabban alakulnak ki. Lehet, hogy a beteg nem is veszi észre, hogy tüdõgyulladása van. A mikoplazmás pneumónia nagyon fertõzõ, ezért gyakori iskolás gyerekek és fiatal felnõttek körében. Jól reagál a megfelelõ antibiotikumokra, a folyamatos száraz köhögés azonban emellett is heteken keresztül fennállhat és a lábadozás alatt a beteg gyengének érezheti magát.
Gomba. Bizonyos gombák szintén okozhatnak tüdõgyulladást, ami szerencsére nem gyakori. A legtöbb eset nagy kockázatú egyéneknél alakul ki (krónikus légzõszervi betegség, veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot, rosszindulatú daganat jelenléte, daganatellenes kemoterápia, szteroidkezelés, idõskor, leromlott általános állapot), ilyenkor viszont nehezen kezelhetõ és hosszan tart. Jellemzõ a gyengeség és a bõ gennyes köpetürítés.
Pneumocystis carinii. A Pneumocystis carinii egysejtû parazita, amely nagy kockázatú egyéneken (pl. AIDS-esek, szerv-transzplantáción átesett és emiatt legyengített immunrendszerû betegek, daganatellenes kemoterápiát, szteroidot vagy más, az immunrendszert gátló gyógyszert kapó betegek) hoz létre általában jól kezelhetõ tüdõgyulladást. Jellemzõ tünet a folyamatos köhögés, láz és légszomj.
A betegség kialakulásához vezetõ út
A tüdõgyulladás csoportosítható a háttérben álló okok alapján is:
• Közösségben szerzett tüdõgyulladás. Ez a tüdõgyulladások azon formáit öleli fel, amelyek rendes napi tevékenységek során kaphatók el, így például iskolában, munkahelyen, edzõteremben.
• Kórházban szerzett (nosokomiális) tüdõgyulladás. Ha Ön kórházba kerül, magasabb a tüdõgyulladás kockázata, különösen akkor, ha az intenzív osztályon van, ha mesterségesen lélegeztetik vagy magasabb kockázatú (ld. fentebb). A tüdõgyulladás ezen formája különösen súlyos és nehezen kezelhetõ lehet. A (más okból) eszméletlen betegek esetében a nosokomiális tüdõgyulladás fõ rizikófaktor a gyomor-nyelõcsõi visszaáramlás (gastroözofágeális reflux) betegség, ami gyomortartalmat juttat a garatba, ahonnan az a légutakba kerülhet.
• Aspirációs pneumónia. A tüdõgyulladás ezen formája akkor alakul ki, hogy ha valamilyen idegen test kerül a tüdõkbe. A fentebb említett, reflux betegség okozta tüdõgyulladás ide is besorolható. Az aspirációs pneumónia leggyakoribb oka a hányás után a légcsõbe került gyomortartalom. Elõsegíti kialakulását agykárosodás (stroke) illetve a normális nyelési reflex más okból való kiesése (pl. részegség vagy más bódult állapot).
• Opportunista patogének okozta tüdõgyulladás. Opportunista patogéneknek nevezzük azokat a kórokozókat, amelyek folyamatosan vagy gyakran jelen vannak a környezetünkben, de betegséget csak akkor okoznak, ha szervezetünk védekezõképessége jelentõsen meggyengül. Ilyen például Pneumocystis carinii okozta tüdõgyulladás, ami egészséges emberben gyakorlatilag sosem alakul ki. A tüdõgyulladás ezen formája a károsodott immunrendszerû betegeket szokta érinteni. Az egészséges emberekre ártalmatlan mikroorganizmusok nagyon veszélyesek lehetnek az AIDS-es betegek, a szerv-transzplantáción átesettek, illetve az immunrendszert károsító betegségekben szenvedõk esetében. Az immunrendszer mûködését elnyomó gyógyszerek (szteroidok, kemoterápiás gyógyszerek) szintén fokozzák az opportunista pneumónia kockázatát.
• Újabb fertõzõ ágensek. A madárinfluenza vírus, az ún. súlyos akut respiratórikus szindróma (SARS) vírusok komoly, bizonyos esetekben halálos kimenetelû tüdõgyulladást okoztak még egyébként egészséges emberekben is.
• Allergének. Allergián alapuló tüdõgyulladás fejlõdhet ki, ha például Ön mezõgazdasági munkát végez (a száraz növényi részek, állati trágya porának belégzése) vagy az építõiparban illetve bányában dolgozik (kõpor, szénpor). Jellemzõ a lappangó kezdet, a köhögés, valamint az, hogy a folyamat megállíthatatlan kötõszövetesedésbe, hegesedésbe (tüdõfibrózis) torkollhat, ami megrövidíti az életet. Ezen a mechanizmuson alapultak a Tutanhamon sírját feltárók közötti elhíresült halálesetek ("a fáraó átka"), melyet a piramisban található, nagy mennyiségû penészgomba-pollent tartalmazó por okozott.
• Irritáló vegyszerek, szennyezõ anyagok. Ha Ön a légutakat izgató ipari vegyszerekkel, gázokkal foglalkozik és valami miatt egyszerre nagyobb mennyiséget lélegez be belõlük, erõteljes köhögés után hirtelen légszomj alakulhat ki. Ennek oka az, hogy nagyfokú értágulat alakul ki a tüdõben és az érfalon átszivárgó vérplazma elárasztja a léghólyagokat. Fulladásveszély miatt azonnali orvosi beavatkozást igénylõ állapot. Néhány napos megfigyelésre van szükség a tünetek visszafejlõdése után is. Késõi szövõdményként (különösen elhanyagolt esetben) tüdõfibrózis fejlõdhet ki.
(WEBBeteg)
Link