Kaufer Virág fõhadiszállása Szigetszetmiklós. Cser-Palkoviccsal simán összejárnak itt, s ha jól vélem, akkor az LMP zsidjai lesznek a "szélsõbalosak", míg jóbbikosok a "szélsõjobbosok" az új szereposztás szerint.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az összeomlás szélén áll, az encsi kistérség településvezetõi éhséglázadásoktól félnek. A kivéreztetett környéknek az utolsó lökést az új közmunkaprogram adhatja meg, amely a helyiek szerint nem biztosítja a létminimumot sem és köze sincs a beígért "értékteremtõ munkához".

- Jöjjön ide az Orbán Viktor, aztán megtudja, milyen Borsodban az élet!
- Jobban jár az Orbán, ha otthon marad! (röhögés)

Az encsi kistérségben járunk Kaufer Virággal; az LMP-s képviselõt pártjának helyi képviselõje hívta meg, hogy mint a parlament foglalkoztatási bizottságának tagja, személyesen is meghallgassa, milyen problémákkal küzdenek meg a borsodi falvakban nap mint nap a lakosok és a polgármesterek.

A vegyesen jobbos-balos polgármesterek számára a legkisebb ellenzéki párt képviselõjének látogatása is nagy esemény, mint egyikük fogalmazott, "G. Nagyné Maczó Ágnes járt itt utoljára kampányidõszakon kívül, még ’91-ben". A hét-nyolc polgármester nem vállalta nevét, a látogatást munkamegbeszélésnek tartják, a panaszáradatuk szerint a januárral életbe lépett új közmunka-szabályozás alig egy hónap alatt lehetetlen helyzetbe hozta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc és Kassa között található térséget. Az itteniekkel a kormány sem a rendszer kidolgozásakor, sem azóta nem egyeztetett, a környéken az éhséglázadás reális veszély.

A településvezetõk tapasztalatai éles kontrasztban állnak a foglalkoztatásügyi államtitkár kijelentéseivel, Czomba szerint ugyais a közmunkával kapcsolatban az állam elvárása, hogy munkabért csak az kaphat, aki értéket teremt, segélyhez pedig csak az juthat, aki megfelel bizonyos feltételeknek. A polgármesterek viszont azt mondják, a korábbi rendszerben domináns 8 órás, jellemzõen hosszú távú foglalkoztatás helyett az új modell a négyórás munkaidõt részesíti elõnyben, amennyi idõ alatt "értelmes munkát nem lehet végezni", az érte járó 31 ezer forint alig két-háromezer forinttal több, mint a bérpótló juttatás (bpj, legújabban így hívják a korábbi kormány alatt rendelkezésre állási támogatásnak nevezett munkanélküli segélyt), és ezért "nem motivál".

Nem áll jól a kezében a bozótvágó
A bpj ráadásul csak akkor jár, ha az igénylõ az elõzõ évben 30 nap munkaviszonyt fel tud mutatni. Az önkormányzatoknak jutó, országosan felére-harmadára csökkenõ források miatt a közmunkásokat cserélgetni kell, hogy jövõre senki se maradjon segély nélkül. A települések ezért gyakran kénytelenek lemondani az akár több éve dolgozó, kipróbált munkaerõrõl. "Nem adom a huszonháromezres bozótvágót akárkinek a kezébe" - jelenti ki az egyik vezetõ - "ezzel senkinek sem vezet út a munka világába".

A kormányzati látszatoptimizmusról sokat elmond, hogy a polgármestereknek a miskolci munkaügyi központ is azt javasolta, rotálják a munkásokat. Az intézmény egyébként afféle forráselosztó-munkaközvetítõ szerepet játszana, ezek közül az utóbbi értelmetlen ("hiába mész oda, munka ott sincsen"), az elsõ még káros is: a települési normatívák leosztásánál a polgármesterek szerint nem nagyon veszik figyelembe a helyi jellegzetességeket.

Nem mintha ez sokat számítana: a feladatokkal agyonterhelt, viszont bevételekben ("iparûzési adóból a falunak tavaly negyvenezer forint jövedelme volt") nem bõvelkedõ önkormányzatok gyakran a helyi intézményekben dolgozókat, óvónõket, fûtõket, idõssegítõket, vagy a közmegelégedésre mûködõ településõrséget is a közmunkaprogramon keresztül foglalkoztatták: máshogy nincs rá pénz. "Van két vagyonõri képesítéssel rendelkezõ emberem, ez a képesítés kell az õrködéshez. Most taníttassak ki még hatot önkormányzati pénzbõl, hogy rotálhassam õket?" - teszi fel a költõi kérdést az egyik vezetõ: a faluban többé nem lesz településõrség, ugyanis a korábbi több tucat státuszra elegendõ forrás helyett alig hat-hét embert foglalkoztathat a programon belül.

Eszmecsere
A beszélgetésen elhangzó mondatok jellemzõek a társágra, a településvezetõk egymás szavába vágva írják körül ugyanazt a problémát:
........
- Nem hitték el az emberek, amikor jöttek munkáért, én meg azt kellett mondjam nekik, hogy nincsen. A híradóban nem így hallották.
........
- Az öt-tíz fõs kemény mag, a hosszú távú közmunkások húzták magukkal az olyanokat is, akik húsz éve nem dolgoztak.
........
- A középosztálynak mondható réteg is lecsúszott. Kikapcsolták náluk a vizet, kútrajárók lettek, nem tudják a gyerekek a vécén végezni a dolgukat.
........
- Nincs bolt a településen, két emberrel hozatom a tejet, kenyeret, gyógyszert a faluba. Reggel összeírják, délután kiviszik mindenkinek. Márciustól ezt én csinálom, vagy nincs kenyér.
........
- Csak a múlt héten negyven családnál kapcsolták ki az áramot.
........
- Ma fényes nappal törtek be a boltba. Itt ilyen soha nem volt.
........
- Két évig nem õriztük a határt, egy szem krumpli nem tûnt el.
........
- Éheznek az emberek.

Lázadás
A cigány kisebbségi önkormányzati vezetõk (CKÖ) még feszültebbek, igaz, az országgyûlési képviselõ náluk is ritka jelenség: Kaufer Virág látogatására vagy negyvenen gyûltek össze. A cigányság többszörösen hátrányos helyzetben van a munkanélküliség sújtotta vidéken: egy fiatalember, a kisszámú helyi diplomások egyikeként biológus laboránsként dolgozott három évig a miskolci ÁNTSZ-nél. Azt mondja, nem bírta a kiközösítést. Nem mintha a szakmát végzettek között jobb lenne a helyzet: "a fiamnak kezében a papír, most képezték ki kõmûvesnek. Ez egy szép dolog. De kenyeret nem fog keresni… mert nincs munka" - mondja az egyik CKÖ-s.

Nincs egyedül az elkeseredésével: "Én nagyon haragudtam azokra, akik elmentek meg csóreltak - én nem ezt tanultam otthon. De ha máskülönben a gyerekemet kell nézni éhen, hát én is elmegyek" - közli egy másik - "Hogy a közmunkaprogram? Jobb lenne nekünk a gyors halál".

"Már régen nincs az, hogy a magyaroknak van földjük, marhájuk meg lisztjük. Nekik sincs. Szörnyû szegénység van, nem tudnak mit csinálni az emberek." "Minden gondnak a megoldója a munkahely. Ha lenne munka, a kistelepüléseken gyakorlatilag megszûnnének a tyúklopás kaliberû bûncselekmények."

Közmunkások. Vizet gereblyéznek?
Hasonló mondatok hangoznak el egy ináncsi lakógyûlésen is, a korábbi közmunkások követelik a nyolc órájukat: Egy asszony jellemzõ pályaképet rajzol fel: "58 éves vagyok, megrokkantam. Az 50 százalékos segélybõl, 27 ezer forintból viszont nem tudok megélni. A közmunkával kerestem 60 ezret, a férjemmel együtt összesen 110 ezer forintunk volt, plusz van egy fõiskolás gyermekünk. Voltam én régebben Miskolcon dolgozni, egy hónapra 27 ezer a bérlet: azt a hó végén térítették meg. Addig nélkülöztünk. De 30 ezer forinttal most hova menjen az ember dolgozni?".

Milyen vállalkozók?
Az encsi kistérségben élõket láthatóan kevéssé érintette meg az a szintén hétfõi hír, hogy az önkormányzatoktól elvont és leginkább a vállalkozásoknak átadott közmunkás pénzbõl húszmilliárd forintnyi pályázatot írnak ki Észak-Magyarországon. A beszûkülõ lehetõségek korábbi menekülõútvonalát - a feketemunkát - is lehetõvé tévõ vállakozások ugyanis szintén elsorvadtak a környéken. Üveges Gábor hernádszentandrási polgármester szerint ezért is tett volna jót az új szabályozásnak, ha várnak a bevezetésével, hagynak idõt a kis- és középvállalkozások felhizlalására. "Volt nemrég Miskolcon egy polgármesterfórum, és a megjelentek 99 százaléka ugyanazokkal a problémákkal szembesült. A statisztikai hivatalnak dolgozunk, miközben a lehetséges következmények beláthatatlanok."

Gulyás Pál, ináncsi LMP-s és cigányönkormányzati képviselõ azt mondja, ha nem történik változás, a lehetõ legszélesebb társadalmi bázissal lépnek fel. Nyílt levelet írnának Orbán Viktornak, Czomba Sándornak és Farkas Flórián cigányvezetõnek címezve, ha ez sem válik be, tüntetésre készülnek. "Talán az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még idõben lehet változtatni a törvényen" - jelenti ki Gulyás.

A lakógyûlés egyik résztvevõjének azonban van még hozzáfûznivalója. "Jönnek itt az egészségmegõrzéssel… Hát hogyan õrizze meg az ember az egészségét, ha csak ócska kínai cipõt tud venni? Télen vékony, nyáron meg a negyven fokban rárohad az ember lábára. Azt mondják, büdösek az emberek. Nem büdösek, csak a cipõjük szar!"

Forrás: Link