A héten találkozik Rasmussen és Lavrov Budapesten és ugyan mi lesz a kérdés, ha ott lesz pár "kisebb" katonai vezetõ is: Mondjuk az orosz szárazföldi haderõ parancsnoka? Olstein lassan készülhet egy laza kómára.
Biztonságpolitikai értekezlet Münchenben
Az arab világot megrengetõ demonstrációk láttán a német védelmi miniszter a „despotákkal szembeni magatartás felülvizsgálatát” sürgette pénteken Münchenben, míg a NATO fõtitkára a védelmi kiadások növelésére szólította fel a tagállamokat.

A nemzetközi biztonságpolitikai értekezletet megnyitó Karl Theodor zu Guttenberg rámutatott: az Atlanti-óceán egyik partján sem kelthetnek a kormányok olyan benyomást, mintha az arab világban fennálló tekintélyelvû rezsimek vagy diktatúrák kedvesebbek volnának a számukra, mint a demokratikus választások nyomán hatalomra került kormányok. A tunéziai és egyiptomi tüntetõk követeléseit legitim elvárásnak nevezte, amelyet Európa és Amerika csak támogathat.

Beszédében a német miniszter a biztonság és a védelem erõsítését célzó beruházások „kielégítõ szintjét” szorgalmazta, rámutatva: a transzatlanti szövetség csak annyira lehet erõs, amennyire azt a részt vevõ államok ráfordításai lehetõvé teszik. Ebbõl a szempontból iránymutatónak nevezte a Bundeswehr átalakítását célzó berlini terveket.

Még Guttenbergnél is drámaibb hangon szólt az arab országokban terjedõ nyugtalanság nyomán a világra leselkedõ drámai következményekrõl a NATO fõtitkára. Anders Fogh Rasmussen müncheni felszólalásában „tektonikus elmozdulásokat” emlegetett, rámutatva: ma már nemcsak a világgazdaság, hanem a világrend forog kockán. Senki sem tudhatja, milyen véget fognak érni a zavargások, és milyen hosszú távú következményekkel járnak azok a világra nézve. Ebbõl kiindulva a fõtitkár védelmi kiadásaik növelésére ösztönözte a NATO tagállamait.

Emlékeztetett arra, hogy míg az európai országok az utóbbi két évben lefaragták katonai költségvetésüket, addig Kína és India jelentõsen többet áldozott hadserege fejlesztésére. Kína ilyen célú kiadásai tíz év alatt megháromszorozódtak, míg Indiáéi 60 százalékkal emelkedtek. Tíz évvel ezelõtt az Egyesült Államok katonai kiadásai valamivel kevesebb mint a felét tették ki a többi NATO-tag összesített védelmi költségvetésének. Ma viszont az arány csaknem 75 százalékot tesz ki, dacára a washingtoni katonai költségvetés januárban bejelentett csökkentésének.

Rasmussen a fentiekbõl kiindulva az atlanti szervezet kettészakadásnak a veszélyére figyelmeztetett, mondván: ha Európa nem képes megfelelõ mértékben hozzájárulni a közös biztonsághoz, akkor az Egyesült Államok máshol fog partnerek után nézni.

A müncheni biztonságpolitikai értekezlet vasárnap délben ér véget, addig számos elõadás, felszólalás, illetve vita zajlik az elõkelõ Bayrischer Hof szálloda konferenciatermében. A meghívott vendégek között van Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit kormányfõ, Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Forrás: Link