"A békét itt akard élni, ne meghalni akarj érte.
Miért mondom ezt?
Mert addig, amíg egymással hadakoznak a szépreményû férfiaink,és lelkileg sérült nõk is támogatják õket ebben, addig csak pont azt erõsítik, amit szépen át kellene alakítani.

A széthúzást.

Királyságot akarok,- mondja az egyik, én meg hatalmat mondja a másik., de ha te vagy a király, akkor nekem annyi, ezért szar amit akarsz.....És fordítva. Én jó kis fajirtást rendeznék, - jön elõ az ötlettel valaki és abban te is benne vagy, meg a király jelölt is wazze...
Hoppá .
Ezeket az elméket, az asztrál síkon rekedt elementálok hergelik, mert nem tudták még életükben megvalósítani a fentebb felsoroltakat úgy ahogy szerették volna. A fénybe nem jutottak el, Szépen rákapcsolódva a fizikai síkon élõ emberkékre, innen - onnan, kezdve a szolár-plexustõl… a harmadik szemig.
Kinél hol van rés a pajzson, azaz sérülés a csakrán, aurán.

Most összeértek az idõvonalak, egyszerre zajlik a középkori eszmeiség az Új tudatosság bimbózó eszméjével,,és közte rengeteg manipuláló tudathalmaz :)

Emberek legyünk a talpunkon, ha a szívünkbõl akarunk szólni, annyi kritikát kapunk, pedig mi is harcosok vagyunk, csak mi a békés harcos útját járjuk.
Ez a jövõ, ha nem akarjuk, hogy a Földanya itt is megrázza magát, és kicsit átalakítsa a domborzatainkat és vizeinket:)

Irományom késztetését az adta, hogy 18-án A Kossuth - téren összeérnek az idõvonalak fizikailag is.
Embercsoportok mennek erre a "szakrális" helyre.
De nem 1 célért.
Így azt hiszem, ennek eredménye sem lesz.
Páholyból nézik, dörzsölve a kezüket azok akik, ha komolyabb eszközök is elõkerülnének, mert olyan rég várnak már egy kis vérre.
Még jobban meggazdagodhat, aki a fegyverkereskedésbõl él, és persze az ételhez jutást is majd arany gyûrûben mérik majd és az uzsorások is jól járnak? Ej Ej.

Szóval elgondolkodtam... Én azt tanultam mestereimtõl,,, arra fókuszálj, ami közös benned a másikkal. Ne arra, ami megoszt.
Igen úgy látszik eddig bejön ez a régi mondás, hogy Oszd meg a népet és uralkodj.....
Itt a bibi...mindenki uralkodni akar......a másikon ,,,

Azt kérném az erre fogékonyaktól, hogy ha úgy érzik, olvassák el nyitott szívvel a következõ sorokat.
Meditáljon , révüljön,kedvére,mert minden ami a valóságunkban megjelenik, az belólünk indul ki..
Arany tudat a tiszta szívben

Szeretettek.

Azon az idõvonalon tartózkodunk, ahol összefutottak a különbözõ tudatszintek.
Ez azt jelenti, hogy az emberek összességét nézve, megtalálható a legkülönfélébb elképzelés a jelenrõl is, a múltról, és a jövendõrõl is.
Mi, most idõvonalat ugrunk, mert az a minõség, amivel rendelkezünk (szellemi, érzelmi, intellektuális és pszichológiai összességünk) alkalmassá tett minket, hogy magunkon átengedve a Földanyába lehorgonyozódhasson, nagy koncentrátumú felsõbb szférákból áradó Tiszta szeretet rezgése Földanyácskánk magyarországi területén, hogy tavasszal szárba szökkenhessen a fizikai valóságunkban is.
Mindenkiében, valamilyen módon, az akkori befogadó képességének megfelelõen.
Milyen is ez az energiaminõség?
Erõt adó.
Erõt, hogy újraéledjen a nép önmagába vetett hite, az emberek egyéni önmagukba vetett hitének eredményének összességeként.
Erõt ad, a hiedelemrendszerektõl felülemelkedni, amik manipulálják az egyént, hogy mit is kell, vegyen, egyen, használjon, hova menjen.
Megnyitva a szíveket, meghallani a lelkük hangját, ami az ego vágyának hangján túl, fedezhetõ fel.
Erõt ad ahhoz, hogy ismét merjenek az emberek szeretni, és ne birtokolni akarják a másik embert.
Végül nem utolsósorban, a földanya áramoltatni fog egy olyan rezgést, amivel finoman segíti
az összehangolódást magával, azoknak akik, lekapcsolódtak a természet lüktetésérõl.
Ehhez, mi fogjuk most átengedni az energiát.

Kérlek, hogy vegyél pár teljes lélegzetet, és a kilégzésnél engedd ki magadból az egót, az
elvárásokat, és helyezd magadat az Itt és Mostba.
Mindenki, leföldelt, és a nyitott, a Tiszta szívek összekapcsolódtak.
Koronacsakráink megnövekedtek és Aranycsövünk felért Kozmikus Atyánkig.
Innen, errõl az idõvonalról, most a végtelen számú valóságteremtõ lehetõségekbõl, emelj ki egy képet, ami számodra a békében, bõségben, a szeretet állapotában lévõ Magyarországot jelenti neked. ...........pár perc
Érezd az érzést.......érezd ennek örömét,hogy végre így él a nép. ..........
Érzed?.....
Kérlek, engedd most el a képet, és csak azt az érzést tartsd meg.
A kép téged segített ebbe az érzésállapotba jutni.
Engedd el a képet, hiszen nincs elvárás.
Csak érezd, azt a boldogságot, ami a Tiszta szeretetbe jutás állapotának gyümölcse .......Tartsd ezt az érzést
És most fentrõl megindul, rajtad keresztül áramolva, összeolvadva az általad megtartott érzéssel, beáramlik földanyába a Tiszta feltétel nélküli szeretet esszenciális minõsége. Ami sok mindent felül ír. ......
Engedd át magadon még egyszer, egy újabb levegõvételt követõen, told le a gyökereiden keresztül.
Ismételjük ezt meg utoljára. ......
Az utolsó horgonyzással a tudatosság egy magasabb szintjének magját is lehoztuk a Magyar földbe.
Hozd kérlek vissza az éberségedet , és ha úgy érzed, mozgasd meg a testrészeidet.
Végezetül köszönetet szeretnék mondani mindannyitoknak.
A Földanya bármely területén most lehorgonyzott energia megtalálja, azt a helyet ahova el kell jusson.

Köszönettel és szeretettel
Margardian"

..................................
"Szeretett Barátaim!

Sokszor kapok olyan levelet, melyben annak írója teljes joggal kifakad a mai Magyarországbeli
állapotok miatt és kifogásolja, hogy ezt mi, az ország lakói eltûrjük, semmit nem teszünk azért,
hogy ez megváltozzon.
Ilyenkor legszívesebben elbújnék a föld alá szégyenemben és nem elsõsorban amiatt, hogy
semmit sem teszek a helyzet megváltoztatása érdekében, hanem azért, mert õszintén szólva
elképzelni sem tudom, hogy mit tehetnék. /Az imádkozáson kívül./
Én szellemi síkon dolgozom, teszem azt amit tennem
kell, ha ez kevés, akkor még mit tehetnék? Nem vagyok tüntetõs fajta, meg úgy gondolom, hogy az sajnos nem is old meg semmit, mert a hatalom az egy erõszakszervezet, amely ellen sokat tenni nem lehet. /lsd. Líbia./
Kb. két hete az interneten kaptam egy csodálatos írást, melyet továbbítottam Nektek is, remélem sokan elolvastátok. Címe ho'oponopono, - bocsáss meg, szeretlek.
Mindig a legegyszerûbb dolgok a zseniálisak, így ez is.
Amikor áttanulmányoztam a leírtakat, máris tudtam a megoldást. Ezt szeretném Veletek megosztani és természetesen a segítségeteket kérni az ebben való részvétellel.
Röviden összefoglalom a ho'oponopono módszert, hátha valaki nem olvasta el.
Egy Hawaii orvos - Dr. Ihaleakala Hew Len - kezdte alkalmazni olyan sikerrel, amely a cikk írója,
Joe Vitale számára is hihetetlennek tûnt.
Dr. Len A Hawaii Állami Kórházban dolgozott és elkezdte a szellemi fogyatékosokat gyógyítani úgy, hogy személyesen egyiket sem ismerte.
Kikérte a kartonjukat, ráhangolódott saját magában az illetõre, mert abból indult ki, hogy a másik ember betegségét a saját magában levõ hibás résszel okozta. Ennek a hibás résznek elkezdte mondani, hogy:
SZERETLEK, SZERETLEK, SZERETLEK...
Sajnálom, kérlek BOCSÁSS MEG, BOCSÁSS MEG, BOCSÁSS MEG...
Ahol a szellemi fogyatékosokat kezelték, kezdetben olyan állapotok uralkodtak, melyet elképzelni sem tudunk. A személyzet havonta cserélõdött, az ápolók hátukkal a falhoz simulva közlekedtek, mert a betegek részérõl napi szinten érte õket támadás.
Egy idõ után ez az állapot kezdett megváltozni, a betegek gyógyulásnak indultak és egy pár hónap múlva be kellett zárni az osztályt, mert nem volt több beteg.
Dr. Len semmi mást nem tett csak a holisztikus szemléletet valósította meg, melynek értelmében minden, mindennel összefügg.
Egy csepp tengervízben benne van a tenger minden információja, ezt nagyon sokszor hallottuk.
A makrokozmoszban mi vagyunk a mikrokozmosz, minden információval rendelkezünk, ez sem újdonság.
Ha ez így van, akkor teljesen logikus, hogy a ho'oponopono módszer kifogástalanul mûködik, mert
minden ember betegségéhez hozzájárulunk, mi magunk teremtjük a hibás részt, ha tetszik, ha nem.
Ha meggyógyítjuk magunkban ezt a hibás részt, akkor meggyógyul a betegben is és minden emberben is ez a rész.
Ha pedig ez így van, akkor Magyarország minden "betegségének" az okozói is mi magunk vagyunk.
Semmi mást nem kell tennünk, mint a hibás részre ráhangolódni és mondani a piros betûkkel szedett mondatokat.
Amikor ez meggyógyul, akkor már a drága országunk sem lesz beteg.
Én már csinálom, de hónapok kellenek a teljes gyógyuláshoz, ezért én a TI SEGÍTSÉGETEKET
SZERETNÉM KÉRNI, hogy EGYÜTT gyógyítsuk drága Hazánkat.
Minél többen csatlakoztok a módszerhez, annál gyorsabb lesz a VÁLTOZÁS.
Mit kell tehát tenni:
Napközben, ahányszor csak eszedbe jut ráhangolódsz egy hibás részre. /Pl. buszon, vonaton, utazás közben, nagyon sok idõ van erre, de természetesen otthon nyugodt körülmények között a legjobb. A lényeg, hogy ne felejtsétek el./
Tehát: Jelenleg legfontosabb az új Alkotmányunk. Tudjuk, hogy nagyon beteg.
Ráhangolódok a bennem levõ új Alkotmányunkra és elkezdem mondani: szeretlek, szeretlek... kérlek bocsáss meg,
bocsáss meg...
Utána a Szent Korona bennem levõ részére és mondom, hogy szeretlek, stb.
Majd a Történelmi Magyarország bennem levõ részére és mondom, hogy szeretlek, stb.
Ha csak e három részt gyógyítjátok, óriási lépést tettünk a változás felé.
Természetesen az általatok fontosnak tartott részekre - melyet én nem említettem - is hangolódjatok rá és gyógyítsátok.
Ha beteg van a családban, akkor is alkalmazható ez a módszer. Hozzájárulást sem kell kérni, hiszen a benned levõ részt gyógyítod, ebbe pedig senki sem szólhat bele.
Napi 10 perccel csodákat lehet tenni és soha többet nem mondhatja senki, hogy ölbe tett kézzel nézzük hazánk teljes tönkretételét.
A Drága Jó Isten ÁLDJON meg Benneteket és HAZÁNKAT!!!
SZERETLEK, SZERETLEK, SZERETLEK, SZERETLEK, SZERETLEK, KÉRLEK BOCSÁSS MEG,
BOCSÁSS MEG, BOCSÁSS MEG, BOCSÁSS MEG, BOCSÁSS MEG, BOCSÁSS MEG, SZERETLEK...

Kristóff Zoltán.
Ui. Kérlek, küldd el mindenkinek, akinek tudod, hogy minél többen tudjanak csatlakozni..."

Cigányokat térít a volt bõrfejû
Korábban Szálasi könyveit bújta, és skinhead zenekarok felvételeit hallgatta, ma a Bibliát forgatja, és Jézust dicsõíti zenekarával. A cigány- és zsidógyûlölõ bõrfejûbõl cigánymentõ misszionáriussá vált Kis Istvánt Békésen látogattuk meg, hogy az általa is vezetett istentisztelet után meséljen pálfordulásáról. Viharsarki Rocktérítõ.

„Én mindig az igazságot szolgáltam” – emlékezteti az örökre a karjába égetett Szálasi-idézet Kis Istvánt elõzõ életére. Kamasz- és ifjúkorában szélsõséges, rasszista csoportba járt, szenvedélyesen gyûlölte a cigányokat és a zsidókat. Ma a Kegyelem Gyülekezet aktív tagja. Isten humorérzékének tartja, hogy ma a legfõbb feladata az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Országos Cigánymisszióján belül a fiatalokkal való foglakozás. Mint mondja, biztos benne, hogy volt értelme korábbi mély cigánygyûlöletének is: „a sötét oldalból” kiszabadulva ma talán jobban megérti, jobban tudja segíteni a roma fiatalokat.

A bibliai elbeszélések szerint úgy kétezer évvel ezelõtt egy Saul nevû ifjú, „gyûlölettõl lihegve” Jeruzsálembõl Damaszkuszba tartott, hogy fogságba vesse a kivégzett Jézus követõit. Az úton éles fény formájában megjelent neki Jézus, s megkérdezte tõle: „Saul, Saul – miért üldözöl engem?” Saul összeomlott, tehetetlenné vált, megvakult, s magába fordult, majd egy bizonyos idõ elteltével tanítvánnyá akart lenni. Hosszú idõbe telt, míg a keresztények elhitték a megtérését. Hiteles változásának egyetlen feltétele volt: mindent bevallani. „Igen, Saul voltam, de Pál lettem” – vallotta. Csak így válhatott keresztény térítõvé, apostollá, majd vértanúvá.

Békésen, az egykori fonó jellegzetes, sárga téglás épületében találkozunk. A belsõ tér kis jazz- vagy alternatívklubra emlékeztet leginkább. Házigazdánk épp a zenekarával próbál, ez tovább erõsíti a zenésklubfílinget. A pop-rock dalok Jézust dicsõítik. Az énekes-zenekarvezetõ barátságosan üdvözöl, de most siet, még próbálniuk kell.

„Soha nem jönnek át ide”
Addig is körülnézünk a környéken. Nevéhez méltóan békés a kis alföldi mezõváros e vasárnap délután. A településszéli futballpálya melletti kocsmába térünk be. Mi vagyunk csak vendégek. Amíg a kávét kortyolgatjuk, szól a Nóta tévébõl a lagzis giccs. Ennél sokkal jobb volt a fonóban az egyházi zene. „Azok soha nem jönnek át ide” – mondja kissé lenézõen a fiatal kiszolgálólány a fonós társaságra utalva. Hát nem az õ célközönségük, az biztos.

Mire visszasétálunk, már jönnek a gyülekezet tagjai: fiatalok, öregek, családosok. Magyarok és cigányok vegyesen. Ez utóbbinak persze semmi jelentõsége nem lenne, csak a témánk kedvéért jegyezzük most meg. Az istentisztelet kétórás, sok zenével, és hosszú prédikációval. Amolyan „hitgyülis Vidám vasárnap”-hangulatú és -koreográfiájú a program, legalábbis a külsõ szemlélõnek ez „jön le”. A gyülekezet felállva vagy ülve, de átélve, tapsolva követi a történéseket. A végén úrvacsorát osztanak, és persze adakoznak a hívek. A fõszereplõ a gyülekezet vezetõje Krizsanyik Gyõzõ és a zenekar. A mai téma az örök harc Isten és a Gonosz között. Úgy vélik, mindenki átállhat e harc gyõztes oldalára, de ehhez személyes döntésre van szükség.

Már témánknál is vagyunk. A ceremónia után van módunk elbeszélgetni Kis Istvánnal az õ személyes döntésérõl. A múltat firtattuk elõször. Békésen járt egy olyan általános iskolába, ahová már akkor is sok roma gyerek járt. Adódtak is kisebb konfliktusok, leginkább a „hívjál meg egy üdítõre”, vagy „adj egy bélást” témakörben. Ezek miatt az apróbb konfliktusok miatt fokozatosan gyülemlett az ellenérzés a kis Pistában a cigányokkal szemben.

Találkozás a cigánymentes övezettel
Elõször a szomszéd srácok hoztak neki egy kazettát, amin a Mos-OI számai voltak. Magyarországon õk voltak az elsõ skinhead zenekar (elsõ koncertjük után államellenes izgatás miatt negyed évre lecsukták õket). Agresszív, egyszerû dalaik cigánymentes övezetrõl, a bevándorlók bérérõl (ami csak halál lehet), a fennálló rend elleni fellépésrõl és általában a skinhead életérzésrõl szóltak. Késõbb gyorsan lettek követõik is. „Annyit tudtam kivenni a rossz felvételekbõl, hogy jó zúzós a zene, és erõsen cigányellenesek a szövegek. Kezdett megtetszeni a dolog, gyorsan összekapcsoltam az iskolai afférokkal. Gondoltam, lehet benne valami.”

Az 1990-es évek elején-közepén járunk, amikor volt egy országos divathulláma is a stílusnak. Egyre többen hordtak bomberdzsekit, bakancsot, fülbevalót, náci szimbólumokat mutató pólókat. Megjelentek Békésen is különbözõ újságok, egyre több skinhead tûnt fel az utcákon. Kis István szerint ekkor még „kevésbé szilárd volt az eszme”, inkább a zene és a divat mentén terjedt ez a fajta lázadás. Õt is egyre inkább megérintette minden külsõségével, baráti körével együtt.

„Általában jól elagyabugyáltak”
Budapesten idõnként már a MIÉP tartott nagygyûléseket. A Csurka-párt és a kisgazda párt körül ott nyüzsögtek az immár az ultranacionalista-hungarista-újnáci ideológiákban megmerítkezõ skinhead csoportok is. Egy-egy ilyen zenekar a pártoknak köszönhetõen nagy tömegek elõtt lépett fel. (A pártok pedig a zenekarok rajongóit köszönhették a fellépéseknek.)

Békésre is elért ez az újabb hullám. Ekkor cukrász középiskolába járt Kis, ahol megint találkozott új elvbarátokkal. „Hasonlóan gondolkodtak, összehaverkodtunk, mi voltunk a suli skinheadjei. Bakancsban jártunk és bomberdzsekiben, kitûzõket hordtunk, kopaszra borotváltuk a fejünket. Látható külsõ jelei voltak a hovatartozásunknak. Ez volt a probléma is, mert a romák persze rögtön felismertek bennünket. A megjelenésünk eleve provokálta õket. Sokszor ránk támadtak, fõleg, ha kevesebben voltunk. Amikor sokan voltunk, akkor inkább elkerültek. Volt adok-kapok, minket sem kellett félteni, de legtöbbször jól elagyabugyáltak bennünket. Ezáltal természetesen még jobban gyûlöltem õket.”

Ideológiailag fejletten
Az igazi mély megmerítkezés a „mozgalomban” akkor jött el Kis számára, amikor egy cigányverésért lecsukott régi ismerõse kiszabadult a börtönbõl. „Találkoztunk, beszélgettünk. Õ mesélt arról, hogy a mozgalom már sokkal komolyabb, mint régen, érdemese lenne nekünk is komolyabban venni. Hozott új könyveket, kazettákat, újságokat, s ezekhez már mély, koherensnek tûnõ eszme is kapcsolódott, nem csak a ’büdös cigány, öljük meg õket’. Az egyik kedvencem Szálasi Ferenc volt, az õ mondatát tetováltattam a kezemre, mert õ volt az a nemzetvezetõ, aki a magyarországi nemzetiszocializmust összefogta. Kezdett átbillenni bennem, hogy nem is igazán a romákkal van a baj, hanem a zsidókkal.”

Holokauszttagadó filmeket nézett, arról olvasott, hogyan próbálja „leuralni” a nemzeteket a zsidóság. „Néztem a tévét, a sok butítást, ami megy. Kinek a kezében van a tévé? A zsidókéban, persze. Ez bennem lecsapódott, összeállt, ezért álltam oda teljes mellszélességgel az ügy mellé.”

Egyre mélyebben ásta bele magát az akkor már a családi kocsmában dolgozó Kis a mozgalomba, belépett a békési MIÉP-be is. Gyûlésekre járt, nemcsak Békés megyében, eljutott pesti megmozdulásokra is. Nem értett mindenben egyet Csurkáékkal, túl lazának érezte az irányt, de mint mondja, közelebb állt hozzá, mint bármelyik más párt nézetrendszere. A mozgalomban leginkább a katonai jelleg vonzotta Kist. „Tetszett az erõ, a határozottság, a bakancs, a fekete egyenruha, a sportos testalkat. Felnéztem a nagydarab, tetovált emberekre, azokban láttam az igazi férfit.” Zenekart is alapítottak a – késõbb a skinhead szubkultúrában országosan is ismertté vált – helyi Titkos Ellenállás nyomán. De nem volt komoly eredménye a zenei próbálkozásnak.

Miért lennék bûnös?
Az ateista középosztályi családban felnõtt Kisnek van egy nõvére, Mara, aki az öccse mozgalmárkodása idején tért meg. „Õ beszélt elõször a Bibliáról, Istenrõl, és arról, hogy bûnös vagyok. Ezen nagyon kiakadtam. Furcsa szavak voltak nekem, hiszen én teljesen másképp gondolkodtam a bûnrõl. Kocsmában dolgoztam, pontosan fel tudtam sorolni, ki a bûnös: a drogos, a börtöntöltelék, az alkoholista satöbbi. De én miért lennék bûnös?”
Hosszú ideig folyt az a játszma a testvérek között, hogy megpróbálják meggyõzni egymást. A fiú Szálasi könyveit, holokauszttagadó filmeket, skinhead zenéket adott a nõvérének, aki viszont a Bibliát próbálta megismertetni az öccsével. „Részemrõl általában ordibálásba futott egy-egy ilyen vita.” Nõvére érvei leperegtek Istvánról. Egy ízben meghívott Mara egy cigányt a házba, ezen István nagyon kiakadt, nagy balhét csinált, ami majdnem verekedésbe fulladt. Még nagyobb megrázkódtatás volt a mozgalmárnak, amikor nõvére kiment Angliába dolgozni egy zsidó családhoz. „Kijelentettem, hogy itt vége a kapcsolatunknak, nem is köszöntem neki sokáig.”

Pistám, nem emlékszel, megtértél
„19 éves koromban elváltak a szüleim, nem igazán értettem, hogy miért. Akkoriban szakítottam a barátnõmmel is. E mellett láttam a mozgalmon belül is, hogy jó-jó, mi akarunk valamit, de néha a koncerteken összeverték egymást az elvbarátok is. Mi akarunk politikai hatalmat átvenni, miközben a lányokon összeveszünk, és matt részegre isszuk magunkat? Ezek a csalódások mind nagy törések voltak a számomra. Kezdtem rájönni, lehet, hogy tényleg bûnös vagyok. Megloptam anyámat, hazudtam neki, s egyszer kezet is emeltem rá. A kocsmában is lenéztem az embereket, ott is néha elszabadultak az indulatok, az alkoholistákkal csúnya dolgokat csináltunk. Rengeteg gyûlölet volt bennem, és kezdtem arra rájönni, hogy ez így nem biztos, hogy jó. Kezdett érlelõdni bennem, hogy bûnös vagyok.”

Kezdett érlelõdni bennem, hogy bûnös vagyok
Egy délután, amikor otthon volt a nõvére, megkérdezte tõle, hogy ha istent megismerhetné személyesen, akkor érdekelné-e? Most nem volt elutasító. Úgy érezte, igaza van a nõvérének. „Oké-oké, de mit csináljak, tetovált vagyok, fülbevalóm van, menjek be egy templomba, vagy mi van? – tette föl a kérdést. A testvére mondta, hogy semmit, csak fogadja el Jézust megváltónak. Odaadott neki egy kis zöld füzetet, ráírta a hátuljára, hogy „Jézus szeret téged, és soha nem hagy el”. Pár nap múlva a gyûlölet eltûnt belõle.
„Szerettem anyukámat, a tesómat. Találkoztam az utcán egy cigányasszonnyal (korábban lenéztem, grimaszokat vágtam ilyenkor minimum), s most azt éreztem, hogy semmi gyûlölet nincs bennem. Nem tudtam magamba hova tenni ezt a dolgot. Felhívtam a tesómat, hogy valami nem stimmel. Õ visszakérdezett: Pistám, nem emlékszel, megtértél?”

Tudják, honnan jött
Nagyon elkezdte érdekelni, hogy ki az az Isten, ki az a Jézus. Lelkesen lapozgatta a Bibliát, elõadásokra járt. Majd belépett egy gyülekezetbe is. Késõbb elvégzett három évet a Keresztény Népfõiskolán. Megismerte a Kegyelem Gyülekezetet, jött az Országos Cigánymisszió. Ma már e közösségnek az egyik motorja, legfõképp a cigány fiatalokat segíti, téríti, patronálja. Énekel a gyülekezeti zenekarban, akciókat, konferenciákat szervez. Sokszor megy ki a telepre, beszélget cigányokkal. Ilyenkor mindig rögtön az elején feltárja a múltját, fontosnak tartja, hogy tudják, honnan jön, ki volt.

„Lássák meg õk is, hogy Isten hatalmas, és bárkit meg tud változtatni. Gyilkost, rablót, piást, bárkit. A romák közül is. Általában elõször ledöbbennek, amikor ezt meghallják, de végül mindig nagy örömmel fogadják, hogy Isten ilyet tett. Rossz élményem nem volt még emiatt.”
Úgy véli, hogy a cigányság nagyon nyitott szellemileg.”Sajnos a rossz oldal felé is könnyebben elmennek, a kártya, pia, jóslás, babona felé, de az Isten felé is ugyanilyen nyitottak.”

A régi cimborák azonban árulónak vagy bolondnak tartják, velük már megszakadt a kapcsolat.

Két emberi igazság feszül egymásnak
Érzékeli, hogy az országban egyre több a szélsõséges elveket valló fiatal, nõ a cigányok és zsidók elleni gyûlölet. Nem politizál, de károsnak tartja, hogy egy ilyen elveket valló párt ma a Parlamentben van.

„Mindenki hajtja a maga igazát. A magyarok azt mondják, nem mernek a gyerekek iskolába menni, mert ott molesztálják õket a cigányok. A cigányok meg a gárda miatt nem mernek kimenni az utcára. És mindkettõnek igaza van. Két emberi igazság feszül egymásnak.” Kis István válasza erre természetesen az, hogy ilyenkor kellene a Biblia, az Isten igazságára támaszkodni. Az ugyanis szerinte elég konkrétan tanít egymás szeretetérõl, elfogadásáról, a gyengébbek segítésérõl. Ez az elsõ lépés, de szükség van a munkahelyteremtésre, oktatási, szociális segítségekre is - véli.

Én a Biblia Istenérõl beszélek, õk meg nem is tudom milyen istenrõl
A cigánybûnözésrõl szónokló nemzeti-keresztény Jobbik Kis szerint félreérti a Biblia tanításait. „Szálasi naplójából is kitûnik, hogy mélyen vallásos ember. Voltak elképzelései a magyarok Istenérõl. De nem ugyanarról az Istenrõl beszélünk. Én a Biblia Istenérõl beszélek, õk meg nem is tudom milyen istenrõl. A Jobbiknál ugyanez a helyzet. Kiforgatják Isten igéjét, még akkor is, ha ott a Biblia a kezükben. Az Újszövetség a szeretetrõl szól, s õk vagy elvbarátaik mégis masíroznak az utcákon és megfélemlítik az embereket. Ez számomra megdöbbentõ.”

Forrás: Link