Vajon miért nem bukkantunk még rá egyetlen földönkívüli civilizáció nyomára sem? Egy kanadai tudós szerint a feltûnést kerülõ idegenek evolúciós tendenciája magyarázatot adhat a jól ismert Fermi paradoxonra, illetve minket, földlakókat is óvatosságra inthet saját létünk reklámozásával kapcsolatban.

Ahogy azt Enrico Fermi 1950-ben megfogalmazta, ha az élet fejlõdése nem kizárólag a Földre korlátozódik, akkor számtalan intelligens fajnak kellene léteznie a világegyetemben. De ha tényleg léteznek, akkor vajon miért nem adtak magukról jelet, vagy miért nem észleljük õket? "Ez egy valódi paradoxon" - mondta Adrian Kent, a kanadai Perimeter Intézet és a brit Cambridge Egyetem kvantumfizikusa, aki a Fermi által felvetett ellentmondás magyarázatáért a természetes kiválasztódáshoz fordult, ami szerinte a csendes idegeneknek kedvez.

Kent hihetõnek tartja, hogy kozmikus méreteken is verseny zajlik az erõforrásokért, egy evolúciós folyamatot mûködtetve a különbözõ bolygókon élõ idegen fajok között. A fejlett fajok például szeretnének más bolygókat is saját céljaikra kiaknázni. Ha ez valóban így van, akkor a világegyetem egy igen erõszakos környezet, melyben az evolúciós kiválasztódás a feltûnést kerülõ fajoknak kedvez, akik szándékosan meglapulnak, vagy egyszerûen csak nem rendelkeznek a bolygójuktól való eltávolodás, vagy saját létük hirdetésének képességével, esetleg ambíciójával.

"Ez egy érdekes elmélet" - értékelte Kent eszmefuttatását az idegenek keresésében talán legjáratosabbnak mondható Seth Shostak, a SETI Intézet vezetõje. "Ha tudatom a világegyetemmel, hogy létezem, akkor a kiirtás sorsára juthatok. Ha létezik csillagközi erõszak, akkor az a rossz hírem van, hogy az összes társadalomnak úgy le kell korlátoznia a tevékenységeit, hogy azt a távolból ne lehessen észlelni"

Kent elmélete csupán egy újabb azon a hosszú listán, amivel az elmúlt bõ félévszázad során megpróbálják megmagyarázni Fermi paradoxonját, a háttérzaj miatt felismerhetetlen idegen kommunikációtól, azokig a számításokig, amik szerint a földönkívülieknek csupán nem volt még elég idejük megtalálni minket.

Kent maga is elismeri, hogy hipotézise spekulatív, ugyanakkor figyelmeztet, hogy ennek valós következményei is lehetnek a közeli jövõben. A különbözõ ûreszközök, mint például a Naprendszertõl távolodó Voyager szondák, felhívhatják az "imperialista" idegenek figyelmét a létezésünkre, egy valóban fejlett civilizációnak pedig aligha tartana sokáig megtisztítani tõlünk a kiszemelt bolygót, vagyis a Földet úgy, hogy szinte észre sem vennénk.

Az elmélettel kapcsolatban csupán egyetlen kérdés marad, vajon érdemes-e saját magunkból kiindulni, ha egy ismeretlen tényezõt próbálunk megítélni?

Forrás: Link