Az ország lõporos hordón ül, minden egyes másodperc, amit a kormány az ország vezetésével tölt, milliárdos károkat jelent, tehát minél elõbb el kell távolítani õket – fejtegette a hvg.hu-nak adott interjúban, egyebek között,

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, aki az új alkotmány elfogadását is „nemzetellenes merényletként” aposztrofálta.

hvg.hu: Mintha kissé demagóg lenne az az álláspont, miszerint az új alkotmány legnagyobb kárvallottjai a nyugdíjasok és már a kormány korábbi rendelkezései is ellehetetlenítették az idõseket.
Szanyi Tibor: Demagóg akkor lennék, ha azt gondolnám, hogy ezt akarja hallani a nép. Sajnos a nép most inkább riadtan becsukja a szemét-fülét, és nem az alkotmányozás problémáival kívánja tölteni sem a hétköznapokat, sem az ünnepeket.
A tények szintjén viszont a ma és a jövõ nyugdíjasai egy idõre elbúcsúzhatnak a nyugdíjjogosultság fogalmától, hiszen az idõsek ellátását a gyermekekhez utalja az új szöveg, s valamiféle - egyelõre tisztázatlan - szociális juttatásként a mindenkori kormány kegyévé tenné a rászoruló öregekrõl való gondoskodást. De annyiban pontosításra szorul a mondatom, hogy a nyugdíjasok táborán belül a létezõ legnagyobb övön aluli ütést a rokkantnyugdíjasok kapták. Nekik egyelõre annyi. Ez nagy tehertételt jelent a szocialista pártnak, mert ennek orvoslásával nem lehet a következõ, általunk vezetett kormány hivatalba lépéséig várni. Minden erõnkkel tiltakozni fogunk, egészen a megoldásig.
hvg.hu: Miért mondta, hogy a Fidesz által április 18-án elfogadandó alapokmány soha nem látott kényszerpályára viszi az országot? Az állampolgári jogokat alapvetõen nem érinti az új alkotmány.
Sz.T.: Az új alkotmány valójában egy eszmei „elõszó”, amelybõl viszont könnyen levezethetõ számtalan jogfosztás. Eddig az élet a születéssel kezdõdött, az új szöveg szerint a fogantatással. Ezzel az ártatlannak tûnõ elmozdulással de facto meg is fosztja a nõket az önrendelkezési joguktól, már ami az abortuszt illeti. Az adózás eddig jövedelem és vagyon alapján történt, ezután pedig teherviselõ képesség szerint lesz. Nyilván majd a kormány mondja meg, hogy ki mennyit bír. Ez a jogbiztonságot vonja meg. Eddig a szavazati jogunkat csak azokkal kellett megosztanunk, akikkel együtt viseltük a választásaink következményeit. Ezután ez egy felvizezett helyzetbe hozza a magyar adófizetõket, hiszen lehet, olyanok is kaphatnak szavazati jogot, akiknek viszont nincsenek kötelmeik a Magyar Köztársasággal. Egy szó, mint száz, az új alkotmánynak nevezett szöveg új jogokat nem ad, ám eddigi jogokat elvesz a néptõl, minthogy az alkotmányos garanciák helyett törékeny törvények hátára ülteti fel az országot. Ebbõl elõbb-utóbb könnyen polgári engedetlenség lehet.
hvg.hu: Visszatérve a szavazati jogra, a nyugaton élõ magyarok természetesen szavazhatnak az ottani követségeken, ez ellen soha senkinek semmi kifogása nem volt. Miért baj ezt kiterjeszteni a többi határon túl élõ magyarra?
Sz.T.: A rend kedvéért tegyünk különbséget a nyugaton élõ magyarok és a nyugaton élõ magyar állampolgárok között. Ez utóbbiak szavaznak, többnyire azért, mert Magyarországon van az állandó lakhelyük és itt is adóznak. Nyilván senki nem akarja megvonni senkinek a szavazati jogát, de változatlanul az ellen vagyok, hogy a szimbolikus, jelképes állampolgársághoz valódi, a Magyarországon élõk sorsát befolyásoló szavazati jog tartozzon. A Fidesz gagyira vette a magyar állampolgárságot, de nagy maflás lehet belõle, mert aki szereti hazánkat, az külföldön sem fog erre a népnyomorító kormányra szavazni. Különösen azok nem, akik manapság a kilátástalanság elõl menekülnek innen külföldre.
hvg.hu: Ne menjünk abba bele, mennyire egyszerû nyugaton magyar állampolgársághoz jutni, most éppen olyanok kapták meg az USA-ban, csoportos eskütétel keretében, akiknek ott van az állandó lakhelyük. Ami a polgári engedetlenséget illeti, konkrétan mire gondol?
Sz.T.: A polgári engedetlenségnek többféle formája van; kezdve azzal, hogy az emberek körbeállnak egy fát, amit nem engednek kivágni, vagy például nem fizetnek adót. Nincsenek pontos adataim, de bizonyos becsléseket hallottam, hogy 30-40 ezer fõre tehetõ azoknak a száma, akiket érint a kormány 98 százalékos különadója. Ha õk nem fizetik be ezt az összeget, ez is egyik formája a polgári engedetlenségnek. De említhetném Észak-Magyarországot, ahol pattanásig feszült helyzetet tapasztaltam, és ahol a közeljövõben nem kizárható egy éhséglázadás sem. Sok emberrel találkoztam, beszélgettem, el vannak keseredve, jövõjüket kilátástalannak tartják.
hvg.hu: Térjünk vissza az alkotmányra, amit, igaz, visszafogott hangnemben, de a mérsékelt jobboldaliak is kritizálnak. Lehet, így meggyõzõbbnek és hihetõbbnek tûnik, mint az a vélemény, hogy a "köztársaság leváltása zajlik Fidesz-módra". Egyébként, ha így van, miért nem lehetett mindezt a Parlamentben kifejteni?
Sz.T.: Sajnos téved. 2010 választásai ékes bizonyítékai annak, hogy a hangos ordibálással igenis lehet szavazatokat szerezni. Ez a Fidesz-modell. Érvelésbõl sajnos nem keletkezik számottevõ szavazatmennyiség, érzelmekbõl annál inkább. Ezt felismerve állt az MSZP olyan pályára, hogy az értelemtõl nem elszakadva az érzelmi, hangulati lehetõségeket is igyekszik megragadni. A parlament viszont mára tartalmilag kiüresedett. Szimpla szavazógéppé vált, ahol egy mameluk többség csukott szemmel, zárt szájjal és befogott füllel engedelmeskedik a Fidesz-elit akaratának. Az ellenzéket pedig levegõnek nézik. Ebbõl a szempontból szinte mindegy, hogy fizikailag ott vagyunk-e, vagy sem. Ezzel szemben keményen élünk a parlamenten kívüli eszközökkel, tehát a kihelyezett részországgyûlések és az utcai kitelepülések gyakorlatával. Kutyakomédiában nem veszünk részt. De ez csak a jéghegy csúcsa. Jelenleg százezrek éheznek az országban, s milliók érkeztek el az éhezés határára.
hvg.hu: Kétségtelen, hogy finoman szólva költõi túlzást engedett meg magának Szijjártó Péter, amikor óriási sikernek nevezte az alkotmányozás eddigi folyamatát, és ezt azzal indokolta, hogy „egy rendkívül széles nemzeti konzultáció végén” szavaztak a módosító indítványokról.
Sz.T.: Fideszes körökbõl tudom, hogy borzasztó nagy csalódás volt számukra az, hogy a társadalom durván 10 százaléka élt a válaszadás lehetõségével. Ennél jóval többre, másfél, kétmillió visszajelzésre számítottak. Ehhez képest az eredmény nagyon gyatra, ez már a kormány bukásának irányát vetíti elõre.
hvg.hu: Azért kár elbagatellizálni a közel egymillió visszaküldött kitöltött kérdõív jelentõségét. Kiszelly Zoltán politológus szerint az ellenzék két dolgot tehet: vagy nagy tömegeket visz az utcára, vagy valami nagy durranással jön elõ az alaptörvény április 18-i végszavazása, illetve az április 25-i ünnepélyes aláírása alkalmából.
Sz.T.: A Fidesz eltávolítására az MSZP-nek nincs parlamenti eszköze. Nincs más lehetõségünk, mint a parlamenten kívüli út: folyamatos tömegnyomás és tiltakozó, demonstratív fellépések. Ezeknek van leginkább értelmük. Sok ilyen megmozdulást tervezünk a jövõben, nagy tömegeket leszünk képesek ilyenformán mobilizálni.
A társadalom valóban nem közvetlenül az alkotmány ellen lép fel, hanem mindazon dolgok ellen tiltakozik, ami belõle következik, a rengeteg jogfosztás ellen, amivel a Fidesz praktikusan leváltja a népet. Nem az alkotmány elfogadása fáj, hanem az abból következõ törvények. Nem véletlenül emlegetem a polgári engedetlenséget, ami helyi és országos akciókban elõbb-utóbb testet fog ölteni. A magyar nép ezt az alkotmányos rendet bizonyosan bojkottálni fogja.
Az országban folyamatosan részországgyûléseket tartunk, ahol közvetlenül találkozunk és beszélgetünk emberekkel. A legkatartikusabb élményünk Szegeden volt, ahol szó szerint ünneplõ tömeg fogadott bennünket, Borsod megyében, így Kazincbarcikán inkább panaszáradattal találkoztunk. Nyugat-Magyarországon pedig, ahol nagyon erõs a Fidesz beágyazottsága, vihar elõtti csend tapasztalható. Rendezvényeink, kitelepüléseink minden alkalommal kitüntetett pillanatoknak számítanak, jó látni, hogy az MSZP, a baloldal mellett kiállnak az emberek, a hangunk pedig egyre erõsebb és hangosabb lesz.
hvg.hu: Mindamellett a közvéleménykutatások szerint nemigen mozdulnak el a 11 százalékról. Mesterházy Attila pártelnök a napokban egy több ezer tagból álló, hatékony szocialista aktivistahálózat kiépítését helyezte kilátásba, mert, amint mondta, a Fidesz irányából hallani olyan szándékokat, hogy jövõre elõrehozott választásokat tartanának, s nem szeretné, ha ez felkészületlenül érné az MSZP-t. Nem csupán vágyálmokat kerget a párt?
Sz.T.: A normál menetrend szerint 2014 a parlamentáris eszközökkel történõ kormányváltás ideje, addig pedig parlamenten kívüli eszközökkel próbáljuk leváltani a jelenlegi kabinetet. Minden egyes másodperc, amit a kormány az ország vezetésével tölt, milliárdos károkat jelent, tehát minél elõbb el kell távolítani õket. Meggyõzõdésem, hogy 2012-ben minden esélye megvan az elõrehozott választásnak. Az új alkotmány elfogadásával a Fidesz igazi nemzetellenes merényletet készül elkövetni. A szocialista pártnak ezt ki kell használnia. Legnagyobb kihívásunk az, hogy azokat a zsigeri folyamatokat, indulatokat, dühöt, mérget, amelyek a legkülönbözõbb módon épülnek fel az emberekben, miként tudjuk kontroll alatt tartani és konszolidált politikai cselekvési erõvé transzformálni. Ez a mi jelenlegi felelõsségünk; az ország egy lõporos hordón ül, amit nem nézhetünk ölbe tett kézzel.
A szocialista párt lendületben van, amit azonban sem a baloldali, sem a jobboldali média nem akar észrevenni. Április 10-én Zuglóban az idõközi választáson közel húsz százalékponttal sikerült zárni a Fidesz-MSZP ollót. Egy olyan zónába tolódott a Fidesz, 40 százalék alá, az MSZP pedig 30 százalék fölé, amire jó ideje nem volt példa. Ám ugyanez vonatkozik Pápára is, ahol az elmúlt huszonegy évben történelmünk legjobb helyi eredményét értük el. A Fidesz ezzel tisztában van, a sajtó azonban sajnos nem. Azt, hogy mit csináltunk 2010 elõtt, arról a választók egy évvel ezelõtt véleményt mondtak. Hibáztunk, de túl kellene már ezen lendülni, s nem ezen kéne a médiának lovagolnia.

Forrás: Link