A spanyol El País napilap vezércikkben jelentette ki: az új magyar alkotmány egyszerûen támadás "az emberiség ellen".


A magyar politika igen ritkán jelenik meg a spanyol hírekben, akkor is legfeljebb mellékesen. Most azonban a legjelentõsebb spanyol napilap tiltakozott, ráadásul vezércikkben, az új magyar alkotmány szellemisége ellen.
A baloldali napilap elismeri, hogy szükség lehetett új alkotmányra, elvégre a volt szocialista országok közül egyedül Magyarországon nem került sor új alaptörvény elfogadására a rendszerváltás után. Mindazonáltal az újság szerint az új alkotmány mindenképpen visszalépés a korábbihoz képest.
Az El País egyenesen "elavultnak" (szó szerint: "özönvíz elõttinek") nevezi a szöveget. "Már maga a preambulum a legrosszabbakat ígéri", jellemzi az újság a Nemzeti hitvallást. A lap szerint a magyar alkotmány voltaképpen - jogilag amúgy nehezen értelmezhetõ módon - felszólítja az Istent, hogy áldja meg a magyarokat. (A lap azonban nem említi meg, hogy a himnuszról van szó, s csak annyit ír, hogy "egy 19. századi patrióta költeménybõl" kölcsönzött a felszólítás.)
A lap szerint az új magyar alkotmány számos kérdésben visszalépést jelent azon európai jogelvekhez képest, amelyek az Alapjogi Chartában vannak megfogalmazva, s amelyeket Magyarország is magára nézve kötelezõnek ismert el. Az El País szerint az új alkotmány lehetõséget teremt az abortusz tilalmára - elvégre az életet a fogantatástól rendeli védeni -, valamint eleve elzárja a homoszexuális párok elõl a házasság lehetõségét, ugyanis a házasságot egy férfi és egy nõ kapcsolataként határozza meg.
Nem véletlen, hogy az új alkotmány - noha Szájer József azt állította, hogy teljességgel átvették az EU Alapjogi Chartájának szövegét - nem tilalmazza egyértelmûen a szexuális alapú diszkriminációt. Az El País szerint ez különösen rossz jel egy olyan országtól, amely jelenleg éppen az Európai Unió soros elnöki tisztségét tölti be.
A spanyol napilap azonban nem csak ideológiai problémákat lát: az egész "politikai irányvonalat" áthatja "az autoriter szemlélet". Az alkotmány állítólag szakít a hatalommegosztás elvével, ugyanis a Fidesz nem csak a végrehajtó hatalmat, de a bíróit is ellenõrzése alá akarja vonni, állítja a madridi újság.
A lap szerint a magyar történelmet is sajátosan ítéli meg az alkotmány: azzal, hogy 1944-tõl illegalitást hirdet, és a magyarok vonatkozásában megszállásról szól, voltaképpen felmenti Magyarországot a zsidóüldözések bûne alól, s úgy tesz, mintha a 20. század bûneiért a magyar politikának semmi felelõssége sem lenne, holott a zsidóellenesség Horthy Miklós, "a magyar Pétain", uralma alatt már akkor megindult, amikor nem volt még német nyomásgyakorlás.

Link