Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

NIMRÓD, avagy miért kell mással is foglalkoznunk II.

Tie-Pilot teszi fel a kérdést írásának bevezetõjében és meg is válaszolja. Mivel én nem az õ gondolatait akarom folytatni, hanem a saját utamat járom, ezért én új választ keresek a régi kérdésre. Ha ez bizonyos vonatkozásokban összecseng Pilot véleményével, akkor azt tekintsétek az azonos kérdésfelvetés vonzásának.

Tehát azért kell mással is foglalkoznunk, mert az élet elénk hoz sok kérdést, olyanokat is amelyek nem tartoznak ugyan szorosan a napi megélhetés sokasodó gondjai közé, sõt a hírekben és tudósításokban sem szerepelnek. Azonban egy kisebb közösségben szinte törvényszerûen felmerülnek olyan kérdések, amelyek a résztvevõk különbözõ tájékozottságából, világnézetébõl, érdeklõdésébõl adódnak és véleménykülönbség formájában nyilvánulnak meg. Mivel ez a meghatározás csupán a személyekben rejlõ különbségeket ragadja meg, ezért ki kell egészíteni azzal is, hogy ezek a véleményeltérések bizonyos statisztikai törvényszerûséget is mutatnak, abban az értelemben, hogy vannak támogatott, tûrt és tiltott nézetek, vélemények és információk. Mivel ez a hármassága a tudásnak történelmileg igazoltan bizonyos hatalmi érdekeket takar, ezért a hatalom legitimitásának megkérdõjelezése okvetlenül szükségessé is teszi, hogy a hatalomgyakorlás tudati megalapozottságát biztosító -és alapigazságok szintjén rögzült- ismereteinket felülvizsgáljuk egy-egy ilyen véleményeltérés alkalmával. Hát ezért gondolom azt, hogy bizonyos dolgokról mégis csak kell beszélni, mégha nagyon szûk körûnek is ígérkezik esetleg az érdeklõdés iránta. Talán a közös gondolkodás eredménye, mások véleményének megismerése közelebb visz bennünket annak megértéséhez, mi is történt velünk az elmúlt évezredekben, amirõl nekünk nem tanítottak semmit.
Bukovinai társunk jelentette ki egy hsz-ben, hogy "Túl nagy itt ez az erõlködés a Nimród felé."

Link

Link
Tényleg túl nagy? Mirõl is van szó? Röviden csak arról, hogy Nimród királyt, a Föld elsõ királyát Atillán át az Árpád-házi királyaink õsüknek tekintették és ezt krónikásaink közül többen meg is örökítették mûveikben.

Mivel dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere címû tanulmányától tömörebben nem tudom összefoglalni a lényeget, ezért következzék az idézet Botos László tanulmányából, amely a Link
oldalon olvasható teljes terjedelemben. Dr. Endrey Antal tanulmánya faximilében itt Link
elolvasható.

"Középkori krónikáink a magyarság elsõ õseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród elõször Kézai Simon, Kun László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorum-ában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után 201 évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, mely Perzsia egyik tartománya és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, Hunort és Magyart. Ettõl a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektõl származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sõt még egy német krónika is átvette.

Ki volt Nimród? Neve a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik leszármazottja. A Biblia elsõ könyve, a Genezis, ezt írja róla: ’Nimród volt az elsõ uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr elõtt, innen a mondás, akárcsak Nimród, hatalmas vadász az Úr elõtt. Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád, valamennyi Sinár földjén.’ A Genezist kb. Kr.e. 950-ben írták. Az idézett szöveg arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírû személy volt, ki már kissé elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül ’szép mesének’ nyilvánította a magyar Nimród mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot egyszerûen csak ’kölcsönvette’ az Ószövetségbõl, hogy a magyarságnak elfogadható bibliai õst szerezzen.

A feltett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis, mint Kám leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetûen Noé másik fiától Jáfettól származtatták. Ha tehát Kézai egyszerûen a Bibliából szedte volna Nimródot, az Egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve õst nemzetének. Ezt pedig, mint katolikus pap, fõként mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az araboknak van egy õsrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn Mezopotámiában és a Közel-keleten. Ezekrõl azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került tehát ez a motívum krónikájába?

A modern Biblia tudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé leszármazottaiként szereplõ személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorozták, melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyeznünk, hogy Nimród a régi arab legendákban következetesen, mint Ábrahám ellensége szerepel. Mint hogy Ábrahámot az arabok éppúgy õsüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a késõbbi zsidó irodalomban is megmaradt és a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a ’Naftali Testamentuma’ (Talmud) címû apokrif zsidó írat az ’istentelen Nimródról’ beszél, aki a népeket Isten ellen lázadásra vezette. Szent Izidor szerint, Nimród tanította a perzsákat a tûz imádatára, Szent Epifániosz pedig azt írja, hogy Nimród ’a fekete kus fia, fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz tanait.’

A fentiekbõl kitûnik, hogy Nimród a Kézai korában közkézen forgó egyházi irodalomban egyáltalán nem szerepelt rokonszenves személyként, akit egy tisztességes katolikus pap nemzete számára kívánatos õsnek tekintett volna. Kézai tehát nemcsak a Biblia korában divatos értelmezésével, de egész keresztény mûveltségével szállt szembe, amikor a magyarságnak Nimródtól való származását nyíltan megvallotta.

Jellemzõ, hogy a Képes Krónika szerzõje, aki Nagy Lajos korában írt, vitába száll a Nimród-mondával, hangsúlyozva, hogy az ellentétben áll az egyházatyák tanításával, de amikor egy késõbbi fejezetben az Árpád-ház családfáját sorolja fel, Álmos vezért maga is Nimród egyenes leszármazottjának tünteti fel. Az Árpád-háznak tehát kellett lenni egy hivatalos családfájának, melynek elején Nimród szerepelt, s ez még bizonyára a honfoglalás korából, a kereszténység felvételét megelõzõ idõkbõl származott.

Érdekes megjegyezni, hogy egy angol történész, Tawnley-Fullam, már 1911-ben felvetette a gondolatot, hogy a Nimród mondában foglalt magyar hagyomány független a Bibliában foglalt Mozesi hagyománytól. Ezt a véleményt a magyar történészek teljesen mellõzték, bár a jó nevû Westminster Review-ban jelent meg.

A magyar Nimród-monda elemei tehát arra utalnak, hogy a magyarok még abban az idõben kezdték el Nimródot õsüknek vallani, amikor maguk is Mezopotámia vidékén éltek és ott szemita népek felett uralkodtak."

Arra hívom fel a figyelmet, hogy Nimródot a szemita népek igen veszedelmes ellenségüknek tekintették. Ugyanakkor viszont érdekes kettõsségre figyelhetünk fel, mivel a Biblia nem tud arról, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna, míg az arab monda megõrizte ezt az eseményt. A másik ellentmondás, hogy az arab õsmonda és a Naftali Testamentuma másképpen magyarázza a bábeli torony építésének okát. Ezek a különbségek arra figyelmeztetnek, hogy itt az információt az egyik fél a saját érdekei szerint manipulálta. És itt kell visszautalnom bevezetõ magyarázkodásomra, ugyanis nem mindegy, hogy a kétféle változat együttes ismeretében tudunk-e a kérdésben véleményt alkotni, vagy marad a HIT alapján történõ és emiatt értelmetlen vita a bábeli torony építésének okáról, Nimródról és szerepérõl. Ugyanis saját múltunk megítélésében nagyon nem mindegy, hogy Nimródot az Istennel milyen kapcsolatban látjuk, láttatják velünk azok, akik Nimróddal szemben eleve elfogultak, amint ezt a kétféle információ ellentmondása mutatja. Nem mindegy, hogy Istennel szemben fellépõ személynek állítják be nekünk, sugallva istentelenségét, vagy pedig csupán kíváncsinak. Nem mindegy, hogy Nimródot és ezáltal népét istentelennek, vagy istentisztelõnek tartják-e mások. Egyébként pedig Ábrahám istenérõl szól a történet, márpedig iránta legfeljebb Ábrahám és népe tartozik tiszteletet tanúsítani. Ez pedig egy igen nagy csúsztatása a Biblia szerzõjének/szerkesztõjének.

Ha ezt a kérdést végiggondoljuk, akkor azt is beláthatjuk, hogy a r. kat egyház mögött ugyanazok a szemita rétegek álltak és állnak a mai napig, akik Nimródban és népében ellenséget látnak és ekként is viselkednek velünk. Tovább gondolkodva, ha a Nimródtól való származástörténet már a korai idõszakban is magyarázkodásra kényszerítette Kálti Márkot, akkor volt-e esélye annak, hogy Nimród kultusza ápolható marad? Eleve, csak a királyi család ápolhatta volna, hiszen az õ családfájuknak volt gyökere. Azonban ilyen egyházi nyomás alatt erre esély nem lehetett, ezért a Nimród kultusz hiányának felemlegetése átlátszóan provokatív, jobb esetben meggondolatlan. Azon is el kellene gondolkodni, hogy míg István körül állami ünnepek felhajtása zajlik, addig Nimród létét és szerepét megkérdõjelezik, illetve mély hallgatás veszi körül, amit aztán egyesek nem átallanak érvként hangoztatni ellenében, ezzel a jelenlegi rendszer szekértolóivá válnak maguk is.

Márpedig, ha a Nimród iránti -vallásban õrzött- elfogultság bizonyítást nyert, akkor azon sem nehéz elgondolkodnunk, hogy vajon kiknek és miért érdekük Hunor és Magyar mondájának apjukon, Nimródon keresztül történõ megkérdõjelezése és elvitatása. Mert ez már nem Nimródról szól, hanem az utódairól, Hunorról és Magyarról, hunokról és magyarokról, végsõ soron rólunk, akik most itt élünk a Kárpát-medencében és lelkünkben valljuk-vállaljuk magyarságunkat, ellentétben azokkal, akik számára Nimród csak az elsõ szabadkõmûves volt, akinek semmi köze a magyarsághoz, vagy azokkal akik kiárusításon szerzik/szerezték magyar állampolgárságukat. És ez lényegesen fontosabb dolog István/Vajk történelmi szerepének megítélésénél. Itt van az eb elhantolva!

Remélem az idézetek nem mentek gondolataim érthetõségének rovására!

Nyilas

Hozzaszolasok

2471 #11 2471
- 2010. September 02. 17:08:20
NIMRÓDhoz csupán annyit alant ha bemegy és olvassátok el majd mindjárt kikeresem a géntérképét a magyaroknak és innentõl kezdve????


I. MAGYARORSZÁG A HONFOGLALÁS ELÕTT

i. e. 3 millió—100000
Az emberré válás sok millió évet felölelõ folyamatának késõi szakaszában, mintegy 2—3 millió évvel ezelõtt jelenik meg a proto elõember (Homo habilis), majd több mint félmillió évvel ezelõtt az elõember (Homo erectus).
Magyarország területén az õskõkor (paleolitikum) korai szakaszából való vértesszõlõsi lelõhely az ember tartós megtelepedésének legkorábbi ismert emléke. A telephely langyos vizû források által kialakított mésztufa medencékben létesült. A források évezredekben mérhetõ, idõszakonként visszatérõ kiapadásakor a kiszáradó medencéket öt alkalommal veszik birtokukba kisebb-nagyobb közösségek. Az itt élõ elõemberek kiemelkedõ tudományos értékû maradványa egy 25—28 éves férfi nyakszirtcsontja és néhány gyermekfog. A telephely lakói kezdetleges eszközeiket kvarcitból, illetve kovakavicsból készítették. A vértesszõlõsi telephelyet az elõember az õskõkor korai szakaszának csak kis részében lakta (kb. i. e. 500000—350000).
i. e. 100000-45/40000
Az õskõkor középsõ szakaszában élt és elsõ lelõhelye nyomán neandervölgyinek nevezett ember Ázsia, Afrika és Európa több vidékérõl ismert. Csontmaradványait a bükki Subalyuk-barlangban is feltárták* Az itt talált kõeszközök már rendeltetésüket tekintve is jói elkülöníthetõk: lándzsacsúcs, nyílhegy, bõrmegmunkáló kaparó. Az eszközkészlet kialakult munkamegosztásra mutat. Egyébként a középsõ õskõkori lakosság (mousteri kultúra) magyarországi jelenlétét a subalyuki barlang mellett több nyíltszíni dunántúli település is tanúsítja (pl. Tata, Érd).
i. e. 45/40000—8000
Az õskõkor kései szakaszában a nagyobb etnikai egységek kultúrákra (mûveltségekre), csoportokra tagolódásának korábban megindult folyamata Európa-szerte sajátos jegyekkel kísért új szakaszába lép. Magyarország területén három nagyobb mûveltséget, bizonyos értelemben etnikai egységet különít el a kutatás. A helyi eredetû Szeleta-kultúra emlékei elsõsorban a Bükk hegység keleti barlangjaiból ismertek. A szeletai ember által készített, gondosan megmunkált felületû un. levélhegyek (lándzsacsúcsok) az õskõkor kései szakaszának legszebb tárgyai közé tartoznak. — A szintén barlanglakó, kevés nyíltszíni teleprõl ismert aurignaci mûveltség két csoportja délkelet-, illetve közép¬európai (kelet-alpi) eredetû. A Bükk hegység nyugati vidékén élt nép csontfeldolgozó ipara jelentõs. Legfontosabb lelõhelye az istállóskõi barlang. -- A Közép- és Dél-Oroszország területérõl szétsugárzó gravetti kultúra az eddigiektõl eltérõ életformát honosított meg a Kárpát-medencében. A fejlett vadászközösségek többnyire a folyó menti löszplatókat szállták még. Területi csoportjaiknak telephelyei a Duna—Ipoly völgyében (pl. Pilismarót), Északkelet-Magyarországon (BodYogkeresztúr, Árka), a Dél-Dunántúlon (Ságvár, Dunaföldvár) és a Dél-Alföldön (Madaras, Szeged) találhatók.






i. e. 8000—5000
A középsõ kõkorban (mezolitikum) a klimatológiai kutatások és a régészet szórványos adatai szerint a jégkor végén meginduló felmelegedés hatására megváltozik a Kárpát¬medence növény- és állatvilága. Egyes állatok (pl. mammut) kipusztulnak, mások (pl. rén) északabbra húzódnak, s egyre nagyobb területeket foglalnak el az erdõk. A jégkor végén itt élõ, eredetüket tekintve a gravetti kultúrában gyökerezõ népcsoportok egy része - követve az állatok vonulását — valószínûleg északabbra költözik. A megváltozott körülményekhez alkalmazkodni képes, halász-vadász életmódot folytató, helyben maradó, részben talán más vidékekrõl idevándorolt középsõ kõkori lakosság fontosabb emlékei Szõdligetrõl, Eger környékérõl, Árkáról és Korlátról származnak.
i. e. 5000—4300/4200
Az újkõkor (neolitikum) az ember tudatos környezetalakító tevékenységében döntõ változást hoz: a zsákmányoló életmódot felváltja a termelõ gazdálkodás. A tartalékok felhalmozását is lehetõvé tevõ új életmód állandó jellegû települések létrejöttéhez és a kézmûipar gyors ütemû fejlõdéséhez vezet. A kõmegmunkálás új technológiája, a csiszolás és az agyag sokoldalú felhasználása a korábbinál differenciáltabb és hatéko¬nyabb eszközkészlet kialakítását teszi lehetõvé. A kor embere halottait többnyire a településeken, zsugorított helyzetben, fegyvereivel, ékszereivel, használati tárgyaival együtt temeti el. A termelõ gazdálkodás elsõként Élõ-Ázsiában alakult ki, ismerete valószínûleg a népcsoportok vándorlása és kereskedelmi kapcsolatai révén jut el Európába. A Kárpát-medencébe az újkõkor korai szakaszának kezdetén (a 6. és az 5. évezred fordulója körül) a Balkán felõl érkeznek az elsõ földmûvelõ-állattartó közösségek. A Dél-Alföldön és a Dunántúl déli részén (Körös-kultúra), valamint a Nyírségben (Szatmári csoport) megtelepedett népesség és a helyi, középsõ kõkori életmódot folytató lakosság közvetlen kapcsolataira utaló konkrét bizonyítékok nem kerültek elõ. Mégis az egymás mellett élés eredményeként a Kárpát-medence, majd Európa nagy részén egyre inkább tért hódít az új gazdálkodási forma. Ennek nyomán jön létre a fél Európára kiterjedõ vonaldíszes edények mûveltsége. Magyarországon e hatalmas egység részeként alakul ki a dunántúli (helyi) és a déli (délkelet-európai) etnikai összetevõt magában foglaló alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája; mindkettõben erõteljesen érvényesülnek a helyi jellegzetességek. Az utóbbi megerõsödve, a Körös¬kultúra népcsoportjait is fokozatosan magába olvasztja.



i. e. 4300/4200—3800/3700
Az újkõkor középsõ szakaszának történetét a vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó közösségek sorsának alakulása határozza meg. A nagyméretû, faoszlopokkal erõsített, felmenõ falú házakban élõ dunántúli népesség (zselizi kultúra és az un. kottafejes díszû kerámia kultúrája) élete a közép-európai fejlõdés jellegét és ütemét követi. A táji adottságok által is meghatározott, eltérõ ütemû belsõ fejlõdés, illetve a kisebb területeket érintõ migrációk eredményeként jön létre a kultúra szakáiháti, szilmegi és Szamos-vidéki csoportja az Alföldön, a bükki csoport Észak-Magyarországon. Kialakul a Kárpát-medence természeti adottságaihoz alkalmazkodó neolit gazdálkodás. A juhra és a kecskére épülõ mediterrán állattartás itt az alföldi õstulokcsordák megszelídítése révén bõvül: a lakosság egyre több szarvasmarhát, majd sertést is tart. A falvak körüli




























i. e. 3300/3200—2000
A rézkor kezdetére lehanyatlik a késõ neolitikus földmûvelõ közösségek virágzó élete. A korai rézkor elsõ népessége, az Alföldön élõ tiszapolgári kultúra emlékei már állattartó gazdálkodásra, a korábbiaktól eltérõ életmódra utalnak.
A középsõ rézkor elején (az i. e. 3. évezred elsõ századaiban) a változások már az ország egész területén nyomon követhetõk. A Dunántúlon a helyi, kelet-alpi és észak-balkáni népcsoportok ötvözõdésébõl formálódott balatoni csoport, Kelet-Magyarországon a tiszapolgárit követõ bodrogkeresztúri kultúra él. A telepektõl már elkülönült, nagycsalá-di egységekre tagolódó alföldi temetõk jelzik, hogy a pásztorkodó közösségeken belül jelentõs vagyoni különbségek vannak. Az állattartásból meggazdagodott vezetõréteg sírjaiból fegyverek (pl. rézbõl készített harci csákányok, buzogányok) és jelentõs értéket képviselõ aranykészítmények (pl. nagyméretû mellkorongok, csüngök) kerülnek elõ. A késõ rézkor kezdetén az '. e. 3. évezred utolsó harmadában Délkelet-Európa felõl nagyállattartó-földmûvelõ törzsek telepednek le a Kárpát-medence nagy részében. A korszak másik, nagy hatóerejû népmozgalmaként vezetõiket, illetve azok családtagjait halmok alá temetõ, sztyeppéi eredetû nomád törzsek foglalják el a Tisza-vidék északi felét. A Dnyeper felõl érkezõ un. gödörsíros kultúra a lovak számának jelentõs növekedéséhez vezet. A késõ rézkor legjelentõsebb népessége a badeni kultúra. Gazdálkodása, életmódja és szokásai mediterrán vonásokat mutatnak. Erre utalnak többek között a kocsi alakú agyagedények (Budakalász, Szigetszentmárton) és az embert utánzó halotti urnák (Ózd—-Center). A rézkor végén a lakosság élete sok szállal kapcsolódik Délkelet-Európa fejlettebb kultúráinak történetéhez.
i. e. 2000—1700
A korai bronzkor népei egy Anatóliából kiinduló, a Balkán-félsziget népcsoportjait is magával sodró migráció utolsó állomásaként telepednek le a Kárpát-medencében. Ezek az indoeurópai nyelvet beszélõ törzsek a bronzkészítést is ismerik. A hódítók által hozott, majd a Balkánról importált bronzból készült munkaeszközök, fegyverek, ékszerek
9 #12 9
- 2010. September 02. 17:30:17
Hegel,
mibõl idézed a fentieket? Illetve ki a szerzõ?
Csak azért kérdezem, mert az 'indoeurópai nyelvet' csak a kiegyezés után kezdték favorizálni mifelénk, kizárólag szobatudósok..
Ha nincs róla írásbeli emlék, hiszen csaknem 3700 és 4000 évvel ezelõtti múltbeli eseményt jelent, akkor honnan tudják a régészek?
2470 #13 2470
- 2010. September 02. 17:46:49
1.

A biblia 90%-át innen lopták, fõleg az egyiptomi mitológiai részt nézze át, akit érdekel.

http://mitologia.csillagkapu.hu/


2.


Szokták azt mondani, hogy ismétlés a tudás anyja. Teszem hozzá: meg a nemtudásé, az agymosásé is...

Ha valaki nem érti, hogy ha a tel aviv 2-n huszönötször bemagoltatják, hogy államalapítóSzentIstvánunkállamalapító SzentIstvánunkállamalapítóSzentIstvánunkállamalapítóSzentIstvánunkállamalapítóSzentIstvánunk, és tûzijátékot is puffogtatnak neki, attól még Magyarországot N.E.M. István alapította!!! Azon egyszerû oknál fogva, hogy mások (Atilla) már jóval elõtte megalapították...

Ahhoz én már nem tudok mit hozzáfûzni, ha ezt nem érti valaki, hogy ezzel a hatalom ideológiáját támogatja, öntudatlanul is az õ malmukra hajtja a vizet. Azért Istvánt emelik ki államalapítóként, mert ha nem így tennének, akkor el kellene ismerniük, hogy mi már 896 elõtt is röhögve itt voltunk a Kárpát- medencében....


3.

Tehát ha jó öreg pedofil szemét náci sanyi bá' aszondja', hogy Nimród gonosz volt és a zsidrákok angyalkák vótttak' akkor én neki aztat bizti el fogom hinni!!!

németh sándor prédikációjának rövid összefoglalója:

"Bábel tornyának építése az emberiség Isten Noéval kötött szövetségétõl való elszakadásának kezdete. Az Isten országa és a Nimród által megalapított, Isten ellen lázadó babiloni kultúra közötti ellentét abban nyilvánul meg, hogy Nimród, Isten beszédétõl függetlenítve magát, egy olyan civilizációt akart létrehozni, amely saját erejével gyõzi le a rosszat, és ahol az embert dicsõítõ kultúra érvényesül. Ezzel szemben a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás szerint az embert az asszony magva, Jézus Krisztus váltja meg a rossztól; az emberiség feladata Isten dicsõítése, és fölemelkedése az Istennek való engedelmesség által tud csak megvalósulni."

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:zEac57CVKSYJ:www.vidamvasarnap.hu/archivum+n%C3%A9met+s%C3%A1ndor+nimr%C3%B3d&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a


Hajrá sHIT gyüli, hajrá JUDEOkereszténysegg!!! Hajrá simson peresz!!! Hajrá tömeggyilkos jahve=sátánisten!!!
1565 #14 1565
- 2010. September 02. 18:24:16
Elõszöris gratulálok magamnak, mivel bejött egy korábbi, néhány hete itt megfogalmazott “jóslásom”, miszerint ez a téma teljesen megosztja majd az itteni társaságot.

Azért azt megjegyezném, hogy azok, akik a nagy sumér/szittya vs. szemiták harcát vizionálják, kényelmesen figyelmen kívül hagynak egy igen fontos és kényesnek tényt.

Amit a sumérokról és isteneikrõl tudunk az általuk ránkagyott írásokból, az bizony nem teszi õket erkölcsileg a szemiták fölé. Nagyon nem. A sumér királylistától kezdve a Gilgamesh eposzig az õsi sumér írások istenei kegyetlen, háborúzó, gyarló és perverz istenek, akik barmokként, rabszolgákként, alkalmanként szexuális játékszerként kezelték földi alattvalóikat. Nimród és Gilgamesh (egyesek szerint ez a két személy azonos) akik kétharmad istenként, egyharmad emberként vannak számbavéve szintén ilyen kegyetlen zsarnokok voltak. Hogy ezeket miért nem reklámozzák a nagy nimródisták? Mert nem felel meg a mítoszuknak, holott ugyan azok a források említik ezt is, amire a mítoszaikat építették. Kimazsolázva maguknak ami jól hangzik, megfeledkezve a kellemetlen részektõl. A legrosszabb, hogy még a zsidókat sem lehet megvádolni azon részek betoldásával, lévén, hogy akkor õk még nem is léteztek.

Nimród a kései sumér birodalmat is uralta (a nyelvek elválasztása után), s a szemitákat valóban kegyetlenül elnyomta. Aztán visszanyalt a fagylat, amikor az asszírok teljesen megsemmisíették ezt kushita domináns birodalmat.
A pontatlanságokró ne is beszéljünk: Nimród kushita, tehát sötétbõrû ember volt, Mágóg pedig a keleti emberípushoz tartozott. A magyarokban is ez a keleti jelleg vélhetõ fel, nincsenek fekete vonásaink.
2471 #15 2471
- 2010. September 02. 18:32:10
A könyvet amibõl elnézést hogy rosszúl jött be szekkenlve...1875 ben Kerékgyártó Árpád irta.
Sajnos Benda Kálmán átszerkesztette és Kovács Tibor az öskort azaz amit ide betettem átirta.
Nem akartam sehogy a szövegbe ami a könyven volt belejavitani. De ha még az ellenségeink "!" is elismerik hogy a kárpátmedence lakott volt és nem kihült pusztaság ehhez ha hozzátesszük http://postaimre.euroweb4you.eu/news.php?readmore=67 cikkrészt a genetikai hovatartozásáról a magyar népnek bárhogy is nevezte meg magát e nép a korokon keresztül avar magyar hun és összefoglalóan a történelmi korban skyta-szittya akkor egyértelmü hogy az õseinkrõl van szó.
Érdekes ha a magyar irodalmat vesszük ügye Góg Magóg fia vagyok én irja Ady....szóval a régiek tudták még akkor nem merték ilyen pofátlanul letörölni a múltunkat vagy csak lassabban lopkodták mint manapság!

Minden pici dolgot megkell ragadni ahhoz hogy tudjuk kik vagyunk honnan jöttünk és amennyiben a kutatásaink tiszták hirdetni kell hangosan más is tudja.
2471 #16 2471
- 2010. September 02. 18:46:33
A bibliát idõszámitás elõtti babiloni fogság végeztével a rabbik Jeruzsálembe visszatérve jegyeztek le valamennyit a bibliából de folyamatosan bövitették és mostani irásos formája isz 300 400 között történt.Izrael nevét egy Thébában talált oszlopon ie.1200 években jelenik meg legelõször.
Dög vagyok mert a Tatárlakai korong 7000 éves 1x másszor a zsidók arámiul irnak beszélnek a magyarok pedig magyarul beszélnek és van irásuk ami a sumér táblák megfejtéséhez a legnagyobb segitség. És pont nagy pont!
1985 #17 1985
- 2010. September 02. 18:47:34
Nagyon örülök a téma felvetésének,mert már kínos volt a más témájú fórumon errõl beszélni.Ragyogó összeállítás(Nyilas!Saját véleményem!)

Bukovina!
Talán azon kéne gondolkodnod,MI A CÉLJA,HOGY EDDIG,AZ UTÓBBI 50 ÉVBEN ELHALLGATTÁK NIMRÓDOT?Nagyszüleid,de lehet,hogy még szüleid történelem könyvében szerepelt.
A Szántai Nimród elõadásának ajánlásával már megelõztek,én is ajánlanám meghallgatását.És Gönczi Tamás:Nimród gyürüje c könyvét,A Magyarok házában biztos kapható a Gondos könyvesboltba.
2471 #18 2471
- 2010. September 02. 18:56:06
9323!

Isten? Neked ki vagy mi az isten?

Mert nekem az a nemlátható DE tapasztalható energia ami fényként (energia-hullám stb)müködik mindenben! MINDENBEN! Isten maga az egész kozmosz benne minden! Részei vagyunk apró részei!
És a gorilla vagy a csimpánz is!

Nem abból fejlõdtünk és nem avulucióval tudom a könyvet meg átszerkesztették, de azt akartam érzékeltetni vele és még korántsem vagyok e könyv közepén sem hogy lakott volt általunk mert maga a genetikai vizsgálatok is ide utalják a magyarokat mint genetikailag! Márpedig a gént nem lehet oszlopokról lelopni vagy azokról kitörölni mert itt van minden egyes egyedbe aki IDEVALÓ!

Én nem tehetek arról hogy a saját történelmünket ugy kell mondatokként szavakként összekotorászni!

Tudod én még mit tanultam 1954-60 között magyar történelembõl????? Igen az Árpád honfoglalását és a mongol pusztákról jöttünk be mert a besenyõk kergettek! Bizony ezt tanitották ennyirre emlékezem!
Istvánról semmit Mátyásról meg a meséket a juhásszal meg a juhász okos lányával aki vitt galambot meg nem is.
Na ennyi volt akkor a töri oktatás!
2471 #19 2471
- 2010. September 02. 19:10:15
Van egy másik olvasata is a teremtésnek.
Mégpedig az hogy földönkivüliek, saját genetikai állományukkal teremtették az embert akár majmokat is felhasználva vagy csak saját maguk anyagát.

Az egész földet igy népesitették be.Indiai védákban leirás van eme "istenek" háborúiról és rajzok a vimanákról amik az UFO szállitó repülök lettek volna.
Nimród pedig egy földönkivüli és ember keverékeként megkapta a földet.Nimród 2/"isten"(földönkivüli)1/3 ember genetikai alappal rendelkezett.
A Babiloni pecséthengereken is egyiken amely a London valamelyik muzeumában (mit keres ott?lopott tárgy?) a neve is látható. És a 10 csillag a napon kivül ergó a Nibiru is!

Van utalás arra hogy lombikba készitették az embert sokat kisérleteztek mire jó is lett.
És a templomi nõk pedig nem mások voltak mint béranyák!

Hihetõ ez a feltételezése is a föld benépesitésének.Nekem viszont ezek a földönkivüli lények NEM istenek mert õk is ugyan olyan teremtmények mint én ergó felettük is egy hatalmasabb TUDAT létezik és irányitja sorsukat!
2471 #20 2471
- 2010. September 02. 19:12:44
Csendben megjegyezném mikor a politikát nézem pontosan azt látom ahogy az állatok a rangsorvitájukat erõbõl rendezik le! A territoriumért való harcok=emberi háboruk.

Túl sok tesztoszteront hagytak az emberben.:|

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.05 masodperc
635,226 egyedi latogato