Az Újszövetség fele koholmány, Pál csak néhány levelet írt, Péter apostol pedig gyakorlatilag semmit – állítja egy új, máris a viták kereszttüzébe került könyv.

Az Észak-Karolinai Egyetem professzora, Bart Ehrman könyve a szerzõ szerint a „korai keresztény hagyomány egyik legfelkavaróbb iróniáját tárja fel”: az igazság szolgálatába állított csalást. „A Biblia nem csak véletlen hibákat tartalmaz. Olyanokat is, amelyeket ma mindenki hazugságnak nevezne” – írja Ehrman Forged: Writing in the Name of God -- Why the Bible’s Authors Are Not Who We Think They Are címû könyvében.
A „Biblia-tudós” szerint a 27 újszövetségi könyvbõl tizenegy „hamisítvány”, s a tizenhárom Pál apostolnak tulajdonított levélbõl csak hetet írt õ maga. „Lényegében az összes kutató egyetért abban, hogy csak hét levél köthetõ Pál apostolhoz: a Rómabelieknek, a Korinthusiaknak írt I. és II., a Galátziaiaknak, a Filippibelieknez, a Thessalonikaiaknak írt I. és a Filemonhoz írt levél” – mondta el.
A nyelvezetben és a szavak megválasztásában tapasztalható ellentmondás mind-mind azt támasztja alá, hogy a levelek nem mind Pál apostol tollából születtek. Ehrman egyik elemzése arra világít rá, hogy a hosszú görög mondatokat tartalmazó Efézusiaknak írt levél nem áll összhangban a Pál apostolra jellemzõ görög írással, õ ugyanis inkább rövid mondatokban fogalmazott.
A kutató – aki Máté, Márk és János evangéliumainak hitelességét is kérdõre vonja – szerint kétséges, hogy Péter egyáltalán írt-e bármit is a Szentírásban neki tulajdonított részekbõl. Péter eredetileg halászlegény volt, falusi környezetben nõtt fel Palesztinában, ezért minden bizonnyal írástudatlan volt, hasonlóan Jánoshoz – így Ehrman.
De miért mondta magáról valaki, hogy apostol lenne, miközben nem az? A kutató szerint erre könnyû válaszolni. Mivel a keresztényeket minden oldalról – zsidók, pogányok részérõl, sõt, saját táborukból is – támadás ért, egyesek felhatalmazták magukat, hogy olyan írásokat tegyenek közzé, amelyeket mások elfogadnak, így az apostolok neveit kezdték el használni. „Ha Jehoshaphatnak hívtak, és senki nem tudta, hogy ki vagy, nem tudtál könnyedén aláírni egy könyvet. Senki nem vette komolyan a Jehoshaphat evangéliumát. Ha azt akartad, hogy olvassák a mûvedet, akkor Péternek kellett nevezni magadat, vagy Tamásnak, Jánosnak, mindegy. A lényeg, hogy hazudtak” – magyarázza Ehrman.
A könyv megjelenése éles vitát szított az akadémiai berkekben. „A könyv inkább provokatív, mint éleslátó” – írja a Catholic Herald. Elismerve, hogy „egyes újszövetségi szövegeket nem azok írtak, akikhez hagyományosan kötni szoktunk ”, Ehrman „alig tesz említést a szájhagyomány tradíciójáról” – folytatódik az érvelés.

Forrás