(Ilyen az, amikor a sok-sok "halott" holomicsoda visszatér a tett színhelyére. A cikk történelminek tûnik, de aktuális jelentése egészen más!)
Annak idején, a zsidó törvények, a II. Világháború és a Holocaust borzalmai elõl menekülõ zsidók számára az akkor még csak éppen megalakulóban lévõ Izrael jelentette a biztonságos otthont. Ma azonban, úgy tûnik, az évtizedek óta elhúzódó békefolyamat, a közel keleti térség erõviszonyainak átrendezõdése és az állandó veszélyérzet meghozta a hatását. Fordult a kocka: egyre több izraeli vándorolna vissza eredeti hazájába.

Egy, a Bar-Ilan Egyetem által megjelentetett tanulmány szerint megközelítõleg százezer izraeli rendelkezik német útlevéllel. Az elmúlt években azonban olyannyira felerõsödött az imént említett tendencia, hogy évente átlagosan mintegy hét ezerrel nõ a mindkét ország útlevelét birtoklók száma. Egy másik, Russia Today cikk szerint a kivándorolt orosz zsidók több mint egy negyede a kilencvenes évek eleje óta már vissza is vándorolt Oroszországba. Becslések szerint ma, azon izraeliek aránya, akik felkerestek valamilyen külföldi nagykövetséget, hogy külföldi (túlnyomórészben európai) állampolgárság és útlevél után érdeklõdjenek, eléri a 70%-ot! Ez a szám a jeruzsálemi Menachem Begin Heritage Center felmérése alapján 2008-ban még csak 59% volt. Hasonlóan népszerûek az amerikai papírok is. Jelenleg több mint fél millió izraeli polgár rendelkezik amerikai útlevéllel is, továbbá mintegy negyed milliónak áll elbírálás alatt állampolgársági kérvénye.
A Szovjetunióból bevándorolt zsidók
hazavágynak (Forrás)

Az utóbbi években tehát a külföldi útlevél, és az ezzel együtt járó állampolgárság, egyfajta biztonsági tartalék lett az izraeliek számára. Ez elõbb említett felmérés készítõi szerint emögött az elvándorlási tendencia mögött komplex okok húzódnak meg. Úgy tûnik, két-három generáció nem elég ahhoz, hogy az emberek gyökeret eresszenek egy viszonylag idegen országban és inkább visszavándorolnak oda, ahonnan nagyapáik ötven-hatvan évvel ezelõtt elindultak. Berel Larzar, Oroszország fõrabbija szerint anno nem volt zsidó közösség, zsidó élet Oroszországban. Az emberek ezért Izraelbe mentek, hogy zsidók lehessenek, hogy egy zsidó közösség tagjai lehessenek. Ma azonban ehhez nincs szükségük Izraelre.

A kutatók szerint az is közrejátszik a felerõsödõ visszavándorlásban, hogy a ma felnövekvõ generáció egyre nyitottabb, egyre tájékozottabb. Nekik egyre nehezebb megmagyarázni, hogy miért is élnek olyan városokban, olyan házakban, amely egykor másoké volt, olyanoké, akik évszázadok óta éltek ott és nem a világ egy teljesen másik részérõl vándoroltak oda. Ennek az új generációnak már nem biztos, hogy olyan mélyek a kötõdései, mint szüleik, nagyszüleik generációjának. Lehet, hogy nem éri
Egy XIX. század végén Izraelbe érkezett lengyel
család útlevele (Forrás)

meg állandó fenyegetettségben, bombatámadásoktól vagy egy újabb Holocausttól való félelemben élni? Hiszen Európában és Amerikában, de akár még Iránban is nagyobb biztonságban vannak a zsidók, mint Izraelben – véli Jonathan Rynhold, a Bar Ilon Egyetem izraeli-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó professzora. Teljesen jogos tehát hogy régi/új haza után néznek, ahol nyugodtabban, nagyobb biztonságban tudnak családot alapítani.

Ezek fényében talán nem véletlen, hogy egy, július közepén készült felmérés alapján az izraeliek mintegy 81%-a támogatná az ország lehetséges EU-csatlakozását. Az európai uniós állampolgárság ugyanis kétségkívül megoldást jelentene többek között a fenti problémára is.

Készült az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával.
Cikkünk a „Bevándorlók – mellettünk” címû, Európai Integrációs Alap által támogatott kampányunk keretében született azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a tíz legnagyobb Magyarországon élõ bevándorló csoport egyikérõl. 2010. december 31-én 18 932 ukrán, 14 345 kínai, 12 594 szerb, 5489 orosz, 3790 vietnámi, 3469 amerikai, 1900 török, 1767 iráni, 1293 izraeli és 182 iraki állampolgár tartózkodott legálisan Magyarországon. A többezres lélekszámú bevándorló közösség figyelmet érdemel, ezért célunk, hogy a vitaindítóként szolgáló írásokkal hozzászólásra ösztönözzük a Kitekintõ olvasóit, hozzájárulva ezzel a migrációval és integrációval kapcsolatos társadalmi tudatosság növeléséhez.
Link