Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként õrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit.
A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek.

Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:

Szavak:
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tengirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. Ég a napmelegtõl a kopár szík sarja)
lejtõ = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö. hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére)
erdõs hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepû (v.ö. honfoglalás utáni gyepû rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. szúr is dõf is :-)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
; kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
õsapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: terümtevé miü isemüköt, Ádámut = teremté õsapánkat Ádámot)
felmenõk = elüd (v.ö. elõd)
úrnõ = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésû szó módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. nincs nálam boldogabb e földtekén)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bû (v.ö. bûbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)


kettõ = keltü
tíz = tíz
tizenkettõ = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz


én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh


ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
kü lön = klün


élõ, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. madzsar)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve


sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tõ (növény töve) = tüvi
fû = föve (v.ö. föveny)
falevél= zize (v.ö. hangutánzó szavak)


menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tûrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)


ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni


be = béh
át, által = alta
szét = szeit
r á = wra


Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A fõnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tõ + -ekh.
A mássalhangzóra végzõdõ szavak nál tõ + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végzõdõ szavaknál -t végzõdés;
mássalhangzóra végzõdõ szavaknál -et végzõdés.
A birtokjel: magánhangzóra végzõdõ szavaknál -je végzõdés;
mássalhangzóra végzõdõ szavaknál -é végzõdés.
A részeshatározó ragja: egyes& ;nbs p;szám: -neki; többes szám: szótõ + -ekhneki.
A hely- és képeshatározó ragja: tõ + -étül szóvégzõdés.
Birtokos személyragos fõnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh


A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot.
A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza,
amelyek most 1500 évvel késõbb a mai magyar fülnek egyértelmûen beazonosíthatóak.


A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült.


A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az õstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad.


Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekbõl napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetõsége.


A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról.


Én egyetlen reakciót tartanék elfogadhatónak részükrõl:
Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elõkerítjük õket. De ezt sajnos még nem mondták.
Bármi más válasz pedig mellébeszélés.
Mert, ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása.
(A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet,
amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben.
Noszogassuk õket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért! )
És, hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágra hozására kellett.


Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN% 20szavak_%20hun%20szotar.htm
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?i d=20050101092756&evfolyam=IV&szam =4
http://corpuscuit.us/joma/index.php?optio n=com_content&view=article&id=677 :dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&c atid=63:figyeloe-2009&Itemid=45
http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelm unkhoz_magyarul_4_kiadaspdf
http://www.magyartaltos.info/index.php/ir asok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-laj di-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-b izonyitekai
http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cik kek/nyelvunkrol---irasunkrol/4676