Bejelentkezés
Kerényi-festmények: sárkány helyett angyalölõ POLICE
Egyelõre a Széchényi Könyvtárban fegyveresek õrzik a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott által több mint húszmillió forintért megrendelt történelmi tárgyú festményeket, amelyek részben az új alaptörvény díszkiadásának illusztrációjaként fognak szolgálni.
Lapunk pénteken elsõként számolt be a festmények megrendelésérõl, és akkor a pénzügyi keretet biztosító közigazgatási tárca illetékes sajtómunkatársa kérésünkre, hogy ezeket képeket meg is szeretnénk nézni, azt mondta, a sorozatot elõször majd a Nemzeti Galériában lehet megtekinteni, amikor január elejétõl kiállítják a nagyközönségnek. Ehhez képest Kerényi Imre a Hir24 internetes portálnak (Neményi Márton fotói) már megmutatta az elkészült festményeket.
A neves és kevésbé ismert kortárs magyar mûvészektõl darabjáért 1,6 millió forintért megrendelt 15 festmény a dualizmustól egészen 2011-ig, az úgynevezett húsvéti alkotmány megszületéséig próbálja átfogni a magyar történelem elmúlt 150 évének legfontosabb pillanatait. Kerényi szerint ugyanúgy, ahogy az 1896-os millenniumi ünnepségek idején is, a kor legnevesebb festõi – köztük Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula – 50 festményen ábrázolták a magyar történelem fényes és rettenetes korszakait a honfoglalástól az 1800-as évek végéig. Kerényi a legfontosabb történelmi dátumok közé sorolta, így festményt is rendelt a 2006. október 23-i eseményekrõl „Lovasroham” címmel, mert ahogy fogalmazott, nagyon sokan, köztük õ is, úgy gondolják, hogy ez nagyon fontos történelmi pillanat, sõt „történelmi metszéspont” volt.
HIRDETÉS
160
A lapunk által megkérdezett mûvészeti szakértõ a festményekrõl készült reprodukciókat megtekintve azt mondta: az összkép még ezek alapján is rettenetesen vegyes, stílusában és felfogásában is egyenetlen, zavaros. De tulajdonképpen nem is lehet más. Függetlenül a megrendelõ politikai szándékától, erkölcsi állapotától, valamint a felkért mûvészek felettébb különbözõ életmûvétõl és kvalitásától, a szakértõ szerint ez a vállalkozás ma mûvészileg eleve abszurdnak nevezhetõ. Az avantgárd elmúlt száz éves történetében a mûvészek, amikor a múlthoz való viszonyukat fogalmazták meg, mindig az irónia eszközéhez nyúltak és ez a poszt- és transzavantgárd utóbbi évtizedeiben csak fokozódott. Ilyen háttérrel és ilyen légkörben a történelmi ünnepélyesség kierõszakolása, egy tizenkilencedik századi pátosz akarnok folytatása, eleve kudarcra van ítélve.
Ajánlott cikkek
szövegkép A kormány festményt rendelt a 2006-os lovasrohamról
Kerényi pénteken az ATV-nek azt mondta, hogy az Új alkotmány születik – 2011. április 25. címû képet visszaküldte, mert a nagyszerû vázlatból egy elnagyolt kép sikeredett. Riporteri felvetésre azt mondta, hogy politikusok „nem nagyon” lesznek láthatók ezen a képen. „A miniszterelnök felesége megkért, hogy eszembe ne jusson lefestetni a férjét, mert akkor õ engem megöl”, tette hozzá. Kerényi a tévének úgy pontosította önmagát: lesznek politikusok ezeken a képeken – például Kun Béla, Horthy Miklós, Rákosi Mátyás vagy Mindszenty József –, de a mai politikusokat majd jobb, ha száz év múlva festik le.
A millenniumra készült 50 és a most elkészült és még készülõ 15 festmény fogja illusztrálni az új alaptörvény díszkiadásait, úgy, hogy a bal oldalon lesznek a képek, a jobb oldalon pedig a szöveg, az utolsó oldalon pedig a Magyarország jövõje címmel kiírt gyermekrajzpályázat nyertesének alkotása. A díszkiadás egy-egy példányát 2012 tavaszától elhelyezik az önkormányzatok döntõ többségénél már felállított „Alaptörvény Asztalára”, ahol az állampolgárok ingyen kérhetnek egy példányt a Kövér László házelnök által dedikált alkotmányból (az ingyen kapható példány nem a díszkiadás lesz, hanem a fényképek nélküli alapkiadás). Információink szerint azt tervezik, hogy a díszkiadást az állampolgárok pénzért rendelhetik meg az „Alaptörvény Asztalánál”, az állam ajándékaként kaphatják az érettségizõk, és ez lehet az egyik új állami protokollajándék. Az alaptörvény asztala is Kerényi ötlete volt.
A tervek szerint a 65 festményt 2012. januárjától nyolc hónapon át a Nemzeti Galériában vagy egy másik múzeumban lehet majd megtekinteni, utána a most készülõ 15 alkotást a Parlament épületében vagy a Sándor-palotában helyezik el.
A megrendelt festmények és felkért festõk
1. Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor
2. Az elsõ világháború (1914–1918) – Somogyi Gyõzõ Csaba
3. A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor
4. Trianon (1920) – Kiss Tibor
5. Horthy Miklós kora (1919–1944) – Incze Mózes
6. A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István
7. A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály
8. Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel
9. Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre
10. Kádár János és kora - Rényi Krisztina
11. Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás
12. Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor
13. Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János
14. A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József
15. Új alkotmány születik (2011. április 25.) - Szkok Iván
Lapunk pénteken elsõként számolt be a festmények megrendelésérõl, és akkor a pénzügyi keretet biztosító közigazgatási tárca illetékes sajtómunkatársa kérésünkre, hogy ezeket képeket meg is szeretnénk nézni, azt mondta, a sorozatot elõször majd a Nemzeti Galériában lehet megtekinteni, amikor január elejétõl kiállítják a nagyközönségnek. Ehhez képest Kerényi Imre a Hir24 internetes portálnak (Neményi Márton fotói) már megmutatta az elkészült festményeket.
A neves és kevésbé ismert kortárs magyar mûvészektõl darabjáért 1,6 millió forintért megrendelt 15 festmény a dualizmustól egészen 2011-ig, az úgynevezett húsvéti alkotmány megszületéséig próbálja átfogni a magyar történelem elmúlt 150 évének legfontosabb pillanatait. Kerényi szerint ugyanúgy, ahogy az 1896-os millenniumi ünnepségek idején is, a kor legnevesebb festõi – köztük Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula – 50 festményen ábrázolták a magyar történelem fényes és rettenetes korszakait a honfoglalástól az 1800-as évek végéig. Kerényi a legfontosabb történelmi dátumok közé sorolta, így festményt is rendelt a 2006. október 23-i eseményekrõl „Lovasroham” címmel, mert ahogy fogalmazott, nagyon sokan, köztük õ is, úgy gondolják, hogy ez nagyon fontos történelmi pillanat, sõt „történelmi metszéspont” volt.
HIRDETÉS
160
A lapunk által megkérdezett mûvészeti szakértõ a festményekrõl készült reprodukciókat megtekintve azt mondta: az összkép még ezek alapján is rettenetesen vegyes, stílusában és felfogásában is egyenetlen, zavaros. De tulajdonképpen nem is lehet más. Függetlenül a megrendelõ politikai szándékától, erkölcsi állapotától, valamint a felkért mûvészek felettébb különbözõ életmûvétõl és kvalitásától, a szakértõ szerint ez a vállalkozás ma mûvészileg eleve abszurdnak nevezhetõ. Az avantgárd elmúlt száz éves történetében a mûvészek, amikor a múlthoz való viszonyukat fogalmazták meg, mindig az irónia eszközéhez nyúltak és ez a poszt- és transzavantgárd utóbbi évtizedeiben csak fokozódott. Ilyen háttérrel és ilyen légkörben a történelmi ünnepélyesség kierõszakolása, egy tizenkilencedik századi pátosz akarnok folytatása, eleve kudarcra van ítélve.
Ajánlott cikkek
szövegkép A kormány festményt rendelt a 2006-os lovasrohamról
Kerényi pénteken az ATV-nek azt mondta, hogy az Új alkotmány születik – 2011. április 25. címû képet visszaküldte, mert a nagyszerû vázlatból egy elnagyolt kép sikeredett. Riporteri felvetésre azt mondta, hogy politikusok „nem nagyon” lesznek láthatók ezen a képen. „A miniszterelnök felesége megkért, hogy eszembe ne jusson lefestetni a férjét, mert akkor õ engem megöl”, tette hozzá. Kerényi a tévének úgy pontosította önmagát: lesznek politikusok ezeken a képeken – például Kun Béla, Horthy Miklós, Rákosi Mátyás vagy Mindszenty József –, de a mai politikusokat majd jobb, ha száz év múlva festik le.
A millenniumra készült 50 és a most elkészült és még készülõ 15 festmény fogja illusztrálni az új alaptörvény díszkiadásait, úgy, hogy a bal oldalon lesznek a képek, a jobb oldalon pedig a szöveg, az utolsó oldalon pedig a Magyarország jövõje címmel kiírt gyermekrajzpályázat nyertesének alkotása. A díszkiadás egy-egy példányát 2012 tavaszától elhelyezik az önkormányzatok döntõ többségénél már felállított „Alaptörvény Asztalára”, ahol az állampolgárok ingyen kérhetnek egy példányt a Kövér László házelnök által dedikált alkotmányból (az ingyen kapható példány nem a díszkiadás lesz, hanem a fényképek nélküli alapkiadás). Információink szerint azt tervezik, hogy a díszkiadást az állampolgárok pénzért rendelhetik meg az „Alaptörvény Asztalánál”, az állam ajándékaként kaphatják az érettségizõk, és ez lehet az egyik új állami protokollajándék. Az alaptörvény asztala is Kerényi ötlete volt.
A tervek szerint a 65 festményt 2012. januárjától nyolc hónapon át a Nemzeti Galériában vagy egy másik múzeumban lehet majd megtekinteni, utána a most készülõ 15 alkotást a Parlament épületében vagy a Sándor-palotában helyezik el.
A megrendelt festmények és felkért festõk
1. Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor
2. Az elsõ világháború (1914–1918) – Somogyi Gyõzõ Csaba
3. A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor
4. Trianon (1920) – Kiss Tibor
5. Horthy Miklós kora (1919–1944) – Incze Mózes
6. A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István
7. A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály
8. Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel
9. Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre
10. Kádár János és kora - Rényi Krisztina
11. Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás
12. Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor
13. Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János
14. A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József
15. Új alkotmány születik (2011. április 25.) - Szkok Iván
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. November 08. 19:50:05
- 2011. November 08. 19:56:18
- 2011. November 08. 19:59:00
- 2011. November 08. 20:08:10
- 2011. November 08. 20:10:21
- 2011. November 08. 20:34:49
- 2011. November 08. 20:48:15
- 2011. November 08. 20:58:39
- 2011. November 08. 21:08:12
- 2011. November 08. 21:17:13