Nagggyon ott van! Kaptunk ajánlásokat oldalakról, személyekrõl, nyomtatott anyagokat, leveleket állítólagos prófétákról és jövendölésekrõl, kérdéseket, felhívásokat. Most ezekrõl teszünk közzé néhány gondolatot. Az utóbbi idõben, mivel a világban egy történelmi idõszak a végéhez közeledik, zavaros állapotok alakulnak ki, nem csak politikai, gazdasági, de szellemi szinten is. Az emberek kizökkennek a lelkivilágukból, új eszmeiségek jelennek meg, ideológiák, amelyeknek többsége életképtelen, ködös, esetleg egyenesen beteges. Ilyen idõszakban mindig megjelenik egy csomó önjelölt látnok, próféta és csaló, akiknek sosem kellene elõkerülnie, még kevésbé megszólalnia. Tevékenységükkel a kor problémáit csak súlyosbítják, megoldást nem kínálnak.

A legtöbb álpróféta tucatszámra ontja magából az írásokat, a könnyen emészthetõ, de felszínes üzeneteket, általuk látomásoknak nevezett fantazmagóriákat és képzelgéseket. Mivel azonban fogalmuk sincs, hogy valójából mirõl is merészelnek írni, néhány mondat könnyen leleplezi õket a tájékozottabb emberek elõtt. Az angyalokról, a természetfeletti világról, látomásokról és üzenetekrõl szóló írásoknak az õsidõk óta megvannak az azokat hitelesítõ jellegzetességei. Amely írások ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, azok egyszerûen hulladéknak minõsíthetõk, tekintet nélkül arra, hogy jó vagy rossz szándékkal írták-e ezeket. Más szavakkal: az ihletett írások, és az ihletett gondolkodású személyek könnyen felismerhetõk azok elõtt, akik tudják, mi is az az ihletettség, amely minden szent iratot áthat. Ennek megvan a maga egyszerû és nagyszerû titka, amelyet Isten okkal rejtett el, vagy másképp fogalmazva: az emberek saját magukat, bûneiket és gyarlóságaikat okolhatják, hogy már nem látják a nyilvánvaló tényeket.

Próféták nem teremnek minden bokorban. A próféták a mai álprófétákkal és önjelölt apostolokkal ellentétben rendkívül tanult és mûvelt, vasakarattal és rendíthetetlen hittel rendelkezõ emberek voltak. Ez évtizedek folyamatos tanulását, fejlõdését jelenti, ami ma a legnagyobb tudósok sajátja. Nem csak a zsidó prófétákról beszélünk, hiszen említve vannak más népek prófétái (látói, táltosai, vagy ahogy az evangélium írja, mágusai) is. Az azonban bizonyos, hogy a sötétebb korokban képtelenek voltak békességben megélni a züllött papsággal és világi vezetõkkel. Volt, hogy karddal, volt, hogy ostorral a kezükben jelentek meg, és nem féltek uralkodókkal szállni szembe, ha az igazságot kellett képviselni. Ma tehát egy próféta valószínûleg fegyverrel zavarná el a püspököket a bazilikákból, talán még néhány gránátot is közéjük vágna. De az is lehet, hogy nyilvánosság elõtti fellépéséért a cionisták legfõbb üzletfele, a pápa kiátkozná, esetleg megöletné, vagy elfogatná a világi vezetéssel. Ma ugyanis olyan mélyre süllyedt az egyházszervezet, hogy nyugodtan képtelenségnek nevezhetjük a békésen prófétálgató, de semmi mást nem csináló próféták létezését. Az apostolok és a zsidó rabbik és a zsidó papság szembenállása is egy igen kemény küzdelem volt, ahol rendkívüli szellemi erõk nyilvánultak meg. Ezt is jó lenne megjegyezni, és elfelejteni a józsidós-megtérõs tévhiteket.

Ma tehát a prófétáknak nevezett személyek, de az egyéb szellemi vezetõk is jobb esetben közönséges szélhámosok, fantaszták, rosszabb esetben ügynökök, varázslók vagy boszorkányok (nevezzük így õket), démonoktól megszállt személyek. Ez utóbbi háromból is akad pár, elhanyagolható számban, de ráhatásuk a dolgokra annál jelentõsebb. Az okkult vagy démoni erõk ismerete, birtoklása például lehetõvé teszi a hozzájuk látogató személyek érzelmi-gondolati befolyásolását. A mesterségesen, természetfeletti erõk által létrehozott érzések, gondolatok szinte megkülönböztethetetlenek a természetes érzésektõl, meggyõzõdésektõl. Viszont elsöprõ, meghatározó erejûek. Aki nem tudja, hogy mirõl lehet ezt felismerni, nem veszi ezt észre, legfeljebb gyanakszik egy kicsit. Az áldozat viszont realitásérzékét elveszti, elfogulttá válik, gyakorlatilag rabszolgává, öntudatlan, akaratától megfosztott bábbá alázza az õt irányító személy. A nyilvánvaló figyelmeztetéseket sem veszi észre. Ez a hatás jól kidolgozott pszichológiai fogásokkal, étel- vagy italmérgekkel, esetleg füstölõkkel (mérgezõ, bódító gázok, füstök), zenékkel szintén kiváltható, vagy fokozható. Ez utóbbiak titkosszolgálati (a szabadkõmûves és cionista tevékenységet is ide sorolhatjuk) tevékenység részét képezhetik. Különösen gyanúsnak nevezhetõ egyes karizmatikus közösségek vezetõinek tevékenysége - a Hit Gyülekezete jó példa, de sok kisebb egyház is ilyen - , ahol alapvetõ a cionisták minden cselekedetének kérdés nélküli támogatása. Ha már megemlítettük a Hit Gyülekezetét, akkor érdemes megjegyeznünk, hogy magukat kereszténynek gondoló emberek úgy használják a fekete mágiát, hogy nem is tudnak róla (a gyülekezet ellenségeinek közös átkozása egyértelmûen ide sorolható).

Mivel magyarázható az emberek befolyásolhatósága? Leginkább azzal, hogy a saját akaratukról életük alatt már többször lemondtak. A kicsapongó, feslett életmód, a részegeskedés, a kábítószerek mind gyengítik a lélek ellenállását a természetfeletti – vagy a nem-természetfeletti, de igen jól megtervezett behatásokkal szemben. Ezért fontos az erkölcs! Azoknak a döntéseknek a sokasága, amikor a lélek a bûn felé fordul, tudatosan is rögzül ez a viselkedés, és amikor a természetfeletti erõk felkínálják az adott személynek ugyanazt a döntési lehetõséget, ugyanazt a csábítást, mint amivel szemben már életében többször elbukott, törvényszerûen az ember enged a csábításnak, és az akarata azonnal más irányítása alá kerül. Nem véletlenül olvashatunk az evangéliumban a bûn rabságából való szabadulásról, mert a bûnös életmód rabsághoz vezet, szellemi és testi rabsághoz, ahol az embernek elveszik a szabad döntése, a független akarata. A bûn uralom, uralom a lélek felett. A bûnös ember szemszögébõl pedig keserû rabság, amit a bolondok néha szabadságnak látnak. Ezért terjeszti a cionista a bûnt, mert bûn által uralkodik. Az evangélium által Isten kegyelmébõl lehetséges a szabadulás. Csakhogy nem mindenki kap kegyelmet.

Ezért ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért van annyi hitetés a világban, álpróféta, áltáltos és áltanító, akkor már nagyon egyszerûen láthatjuk a választ. Az ember az egyik csapdából a másikba esik, az egyik rabságból a másikba, miközben csak a szabadulás röpke illúziója adatik meg. Valójában az a büntetése, hogy ne tudjon szabadulni. Rettenetes dolog ez, ahogy az apostol írja: rettenetes dolog az élõ Isten kezébe esni. Mert mi van, ha az Isten nem kegyelmez meg? Nem kötelezõ neki. Mit mond akkor a bûnös ember? Semmit sem mondhat.

A Harmadik Birodalomnak a bukását a szellemi tisztaságának elhalványulása, eltorzulása elõre jelezte. Ez köszönhetõ volt a fajelméletnek, majd az imperialista gondolatok megjelenésének, de legfõképpen az okkult tanítások terjedésének. Tiszta keresztényi alapokon a Harmadik Birodalom máig fennmaradt volna. Gondoljuk csak végig: a hungarizmus a keresztény alapjai miatt megmaradt, és szellemisége ezért ma meghatározó erejû. A hányadtatások, rendkívüli küzdelmek miatt a szellemiségünk tisztább, mint valaha, és emiatt a mai kor hungarizmusa sokkal erõsebb is lesz, mint a történelem folyamán bármikor volt.

A “világvégével” kapcsolatban pedig sok meglátásunk van, amelyekbõl talán már eddig is túl sokat hoztunk nyilvánosságra. Egyrészt: ezek nem az utolsó idõk, mert akár lesz világháború, akár nem, a történelem folytatódik. És minden jel arra mutat, hogy sokkal szebb korszak köszönt ránk a közelgõ háborúk után, mint a huszadik század vérben és mocsokban, ateizmusban és istentelenségben született világa. Azokat a részleteket érdemes most elemezgetni, hogy az USA miképpen végzi be, és mekkora pusztítást hagy maga után? Ezzel kapcsolatban pedig politikai elemzõink pontosan a próféciák részletes megvalósulását tárják nyilvánosság elé. Ez most történik! Hogy hogyan? Hát így itt elõttünk! Semmiféle ködös világvégés jövendölésre nincsen szükség, mert nyakig benne vagyunk a bibliai eseményekben, benne élünk és velünk együtt zajlik!

A próféták és táltosok pedig még nem kerültek elõ, aminek számos oka van. Kevesen vannak és vívják a saját háborúikat, de úgy is mondhatjuk, hogy a sakkban is a gyalogok lépnek elõször, és elõkészítik az utat a tisztek számára. A végjátékban majd elõjönnek õk is az angyali seregekkel, és az emberek azt fogják kívánni, bárcsak sose kerültek volna elõ.

Forrás: Link