Bejelentkezés
Miért veszélyes a konyhasó?
Anyátok hogy van? Alvási ap(a)-noé gyógyszere a csökkentett Nátrium-tartalmú (Rubint -zsidó Réka) és emelt Kálium-cianidos só mérsékelt bevitele? A só akkor veszélyes, ha egy 50 kg-os zsákot a fejedre dobnak. Ez a tipikus túladagolási dózisa. Alvás közben sok embernek idõnként kimarad a lélegzetvétele, ami néhány másodpercig, de akár percekig is tarthat, és több betegség tünete, kockázati tényezõje lehet. Egy kanadai vizsgálat szerint a kihagyó légzés a konyhasó bevitelének csökkentésével javítható.
Mivel éjszakai nyugalom közben, álmában történik, alvási légzésszünetérõl az érintett személy általában nem is tud, csak környezete veszi észre, és ha ez a szünet hosszú másodperceket, sõt perceket jelent, a hozzátartozók számára félelmetes jelenség lehet. Van, akinél ez a horkolás csöndjeként észlelhetõ, de a hálótárs számára mindenképp zavaró esemény.
Részletes orvosi vizsgálatok azt bizonyították, hogy az alvási légzésszünet egyik oka, hogy a légzésben részt vevõ torokizmok túlságosan ellazulnak és átmenetileg elzárják a légutakat, a másik ok az agyi légzõközpont kihagyó ingerképzése. Az sem ritka, hogy ezek kombinációjáról van szó.
Szívelégtelenségben minden második betegnél elõfordul az alvási légzésszünet, ami ilyenkor még tovább rontja az eleve nem megfelelõ vérkeringést és a szervezet oxigénellátását. Kanadai kutatók Takatoshi Kasai vezetésével ezért foglalkoztak vérkeringési elégtelenség miatt kezelt betegeik éjszakai alvásának vizsgálatával.
A vizsgált személyekre éjszakánként olyan mûszereket szereltek, amelyekkel folyamatosan figyelhették a szívmûködést, a légzést, az agymûködést és az esetleges végtagmozgást. Az utóbbinak különös jelentõsége, hogy szívelégtelenségben a páciens alsó végtagja napközben megdagad, ödémás lesz, ám ez a folyadékgyülem éjszaka jórészt fölszívódik, bejut a tüdõbe, illetve a nyaki szövetekbe és megnehezíti a légzést.
Mivel a túlzott konyhasóbevitel, a sós koszt fokozza a vízvisszatartást és így a lábdagadást, a kutatók 54, szívelégtelenség miatt kezelt beteget úgy tanulmányoztak, hogy gondosan figyelték a konyhasóbevitelt és a légzést.
Egyértelmûen azt találták, hogy ha a keringési elégtelenségben szenvedõ beteg sok sót fogyasztott, lényegesen gyakoribb volt a kimaradó lélegzetvétel, mint akkor, ha sószegény étrendre fogták. Ez kiváltképp azoknál a férfiaknál érvényesült, akiknek a vesemûködése is károsodott, mivel náluk a só- és vízkiürítés is rosszabb volt.
A fontos tudományos fölismerést tartalmazó tanulmányt az Amerikai Kardiológiai Kollégium folyóirata közölte.
Link
Mivel éjszakai nyugalom közben, álmában történik, alvási légzésszünetérõl az érintett személy általában nem is tud, csak környezete veszi észre, és ha ez a szünet hosszú másodperceket, sõt perceket jelent, a hozzátartozók számára félelmetes jelenség lehet. Van, akinél ez a horkolás csöndjeként észlelhetõ, de a hálótárs számára mindenképp zavaró esemény.
Részletes orvosi vizsgálatok azt bizonyították, hogy az alvási légzésszünet egyik oka, hogy a légzésben részt vevõ torokizmok túlságosan ellazulnak és átmenetileg elzárják a légutakat, a másik ok az agyi légzõközpont kihagyó ingerképzése. Az sem ritka, hogy ezek kombinációjáról van szó.
Szívelégtelenségben minden második betegnél elõfordul az alvási légzésszünet, ami ilyenkor még tovább rontja az eleve nem megfelelõ vérkeringést és a szervezet oxigénellátását. Kanadai kutatók Takatoshi Kasai vezetésével ezért foglalkoztak vérkeringési elégtelenség miatt kezelt betegeik éjszakai alvásának vizsgálatával.
A vizsgált személyekre éjszakánként olyan mûszereket szereltek, amelyekkel folyamatosan figyelhették a szívmûködést, a légzést, az agymûködést és az esetleges végtagmozgást. Az utóbbinak különös jelentõsége, hogy szívelégtelenségben a páciens alsó végtagja napközben megdagad, ödémás lesz, ám ez a folyadékgyülem éjszaka jórészt fölszívódik, bejut a tüdõbe, illetve a nyaki szövetekbe és megnehezíti a légzést.
Mivel a túlzott konyhasóbevitel, a sós koszt fokozza a vízvisszatartást és így a lábdagadást, a kutatók 54, szívelégtelenség miatt kezelt beteget úgy tanulmányoztak, hogy gondosan figyelték a konyhasóbevitelt és a légzést.
Egyértelmûen azt találták, hogy ha a keringési elégtelenségben szenvedõ beteg sok sót fogyasztott, lényegesen gyakoribb volt a kimaradó lélegzetvétel, mint akkor, ha sószegény étrendre fogták. Ez kiváltképp azoknál a férfiaknál érvényesült, akiknek a vesemûködése is károsodott, mivel náluk a só- és vízkiürítés is rosszabb volt.
A fontos tudományos fölismerést tartalmazó tanulmányt az Amerikai Kardiológiai Kollégium folyóirata közölte.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. November 14. 17:05:24
- 2011. November 14. 18:21:07
- 2011. November 14. 18:31:48
- 2011. November 14. 18:32:31
- 2011. November 14. 19:11:04
- 2011. November 14. 20:36:54
- 2011. November 14. 21:53:48
- 2011. November 14. 22:08:43
- 2011. November 14. 22:51:55
- 2011. November 15. 01:56:04