Bejelentkezés
Hivatalos meteorr logi-kuss válasz a felhõkre
Üdvözlet , több hónapja figyelem az eget, nézem mikor hogyan állnak össze a felhõk ,nem igen értek hozzá , de azt tökéletesen megfigyeltem, hogy egyes repülõgépek által húzott csíkok nem tûnnek el és igen gyorsan felhõvé alakulnak, amibõl 24 órán belül általában esik is az esõ.
Nos miért maguknak írok, mert elõre jelezték már hétfõn a hétvégi nagy esõzést ,de kihangsúlyozták ,"de addig nagyon jó idõ lesz „
. Nem is láttam egyetlen egy repülõgép által ott hagyott több száz m -nyi csíkot az égen , csak a gyönyörû tiszta eget, néhol kisebb bárányfelhõkkel .
Ha volt repülõ, az bizony csak kondenzcsíkot húzott és el is tûnt nyomtalanul , nem állt össze, nem lett fátyolfelhõ a csíkból .
Tehát ebbõl arra következtetek ,hogy önök bizony tudják mi folyik ebben az országban idõjárás címén ,ha elõre tudják mikor fognak csíkozni a repülõk , amibõl aztán felhõ ,majd késõbb kiadós esõ lesz .
Itt van néhány kép ami a mai napon lett készítve :
(irány D és É valamint a gépek DK-rõl ÉNY.nak repültek)
Link
Link
Link
Link
Szóval jó lenne ha felelõsséggel állnának a kérdéshez, mert ha a sok elmosott lakóház tulajdonosa és a sok gazda , akinek elvitte a „mû-esõ” a termését ezt megtudja , önök lesznek az elsõk , akiket számon fognak kérni !
Magyarázatot követelek mint Magyar állampolgár !
Tisztelt ...!
Azt hiszem, mi meteorológusok lennénk a legszomorúbbak, ha a repülõgépeknek
ennyire jelentõs idõjárás-módosító hatása lenne, illetve, ha valaki, aki
saját állítása szerint „nem igen ért” az idõjáráshoz több hónapi
megfigyeléssel olyan felfedezést tesz, ami az 5 évig egyetemen tanuló, több
100 éves megfigyelési és kutató munkát magába szívó szakembereknek nem
sikerül.
Mi egyszerû kutatók, illetve a kutatási eredményeket felhasználó
természet-tudósok vagyunk, a gazdasághoz nem sok közünk, van. Azt, hogy
mennyi repülõ húz át az ország felett, ne tõlünk kérdezze. Tanulmányok
készülnek a repülõgépek által kibocsátott aeroszolok miatt képzõdött felhõk
éghajlat-módosító hatásáról, ugyanis azzal, hogy bizonyos idõjárási
körülmények mellett a kondenzcsíkok tartósan az égen maradnak és szét is
terülnek, a térség sugárzási egyenlegét változtatják meg. A felhõk
visszaverik a nap sugárzást, még mielõtt a Földre beérkezhetne, így az
kevésbé melegszik fel, kvázi a globális felmelegedés ellen hat.
Amit ön állít, hogy a kondenzcsíkoknak a közvetlen idõjárásra is hatása lenne
meg kell cáfoljam.
A repülõgépek mindig bocsátanak ki magukból ún. aeroszolokat, ami a
felhõképzõdésnek kedvez. Egy felhõcsepp úgy keletkezik, hogy valami kis
magra- egy porszem, hamu, egy aeroszol részecske- kikondenzálódik a víz, vagy
a jég, attól függõen milyenek a hõmérsékleti és légnyomási viszonyok. Abban a
magasságban ahol a repülõk repülnek (kb. 11 km) -50°C körüli hõmérséklet
uralkodik, így ott csak jégtûkbõl álló felhõk vannak, amikbõl nem is tud
hullni csapadék.
Emellett szükség van a levegõ magas páratartalmára is. Ahhoz hogy a
kondenzáció létrejöhessen (felhõ, kondenzcsík képzõdjön) a levegõ
telítettsége szükséges, -50°C-on a levegõ már kis mennyiségû párától
telítetté válik. A repülõk által kibocsátott szemcséken a légkörben
jelenlévõ, illetve a repülõ motorjából kikerült vízpára kikondenzálódik,
felhõt képez. (Tehát a kondenzcsík is felhõ, csak mesterséges hatásra jön
létre. A magas szintû pehelyfelhõket idegen szóval „cirrus”-nak nevezzük, a
repülõgépek miatt mesterségesen létrejött, de hasonló szerkezetû
kondenzcsíkot pedig „antropogén cirrus”-nak.)
Az hogy mennyi ideig marad meg a kondenzcsík a levegõ páratartalmától függ,
minél magasabb a páratartalom, annál tovább megmarad. Általában néhány tíz
percig látszanak, de amikor párás az idõ - a magasban, akár órák hosszan is
megmaradnak, lassan szétterülnek, és késõbb alig lehet õket egy
hagyományos ”cirrus”-tól megkülönböztetni.
A csapadék elõrejelzése, nem annyira egyszerû. Bonyolult fizikai-matematikai
modelljeink vannak, aminek rengeteg bemenõ paramétere van, de elárulhatom,
hogy a repülõgépek mennyisége nincs benne.
Markáns idõjárás-változást okozó frontoknak mindig van elõjelük az égbolton
is. A front nem egy függõlegesen haladó vonal, van dõlésszöge a talajhoz
képest, melegfront esetén a magasban elõbbre jár. Ha a magasban megérkezik a
nedvesség, fátyolfelhõk alakulnak ki, s ekkor, a nagy nedvességtartalom miatt
a repülõk kondenzcsíkjai is tartósan megmaradnak, szétterülnek, látszólag
egybeolvadnak a frontálisan érkezõ többi fátyolfelhõvel!!! Az Ön által
készített képeken is ez a helyzet, az elsõ hármon még egyértelmûen
megkülönböztethetõek, a 4-en már kevésbé, hogy melyik felhõ volt kondenzcsík
valamikor. Az alacsonyabb szintû, nagy nedvesség tartalmú felhõzet, amibõl a
csapadék már ki is tud hullani rendszerint egy napon belül érkezik, röviddel
azelõtt, amikor a front a talajon is áthalad.
Megfigyelése tehát helyes, csupán rosszul értelmezte.
Remélem sikerült megnyugtatnom, amennyiben további kérdése van, szeretettel
várom. Továbbá szíves figyelmébe ajánlok néhány oldalt, illetve könyvet, ahol
az idõjárásról, éghajlatról többet megtudhat:
Link
Link
Link
Link
Link
- Sándor Valéria – Wantuch Ferenc: Repülésmeteorológia
- William J. Burroughs–Bob Crowder–Ted Robertson–Eleanor
Vallier-Talbot-Richard Whitaker: Meteorológia
- Fry, Carolin: A klímaváltozás / A XXI. század legnagyobb kihívása
- Dunlop, Storm: Idõjárás – Meteorológiai Közelképek és Panorámafelvételek
Üdvözlettel:
Hadvári Marianna
meteorológus
Országos Meteorológiai Szolgálat
Észak-alföldi Regionális Központ
Nos miért maguknak írok, mert elõre jelezték már hétfõn a hétvégi nagy esõzést ,de kihangsúlyozták ,"de addig nagyon jó idõ lesz „
. Nem is láttam egyetlen egy repülõgép által ott hagyott több száz m -nyi csíkot az égen , csak a gyönyörû tiszta eget, néhol kisebb bárányfelhõkkel .
Ha volt repülõ, az bizony csak kondenzcsíkot húzott és el is tûnt nyomtalanul , nem állt össze, nem lett fátyolfelhõ a csíkból .
Tehát ebbõl arra következtetek ,hogy önök bizony tudják mi folyik ebben az országban idõjárás címén ,ha elõre tudják mikor fognak csíkozni a repülõk , amibõl aztán felhõ ,majd késõbb kiadós esõ lesz .
Itt van néhány kép ami a mai napon lett készítve :
(irány D és É valamint a gépek DK-rõl ÉNY.nak repültek)
Link
Link
Link
Link
Szóval jó lenne ha felelõsséggel állnának a kérdéshez, mert ha a sok elmosott lakóház tulajdonosa és a sok gazda , akinek elvitte a „mû-esõ” a termését ezt megtudja , önök lesznek az elsõk , akiket számon fognak kérni !
Magyarázatot követelek mint Magyar állampolgár !
Tisztelt ...!
Azt hiszem, mi meteorológusok lennénk a legszomorúbbak, ha a repülõgépeknek
ennyire jelentõs idõjárás-módosító hatása lenne, illetve, ha valaki, aki
saját állítása szerint „nem igen ért” az idõjáráshoz több hónapi
megfigyeléssel olyan felfedezést tesz, ami az 5 évig egyetemen tanuló, több
100 éves megfigyelési és kutató munkát magába szívó szakembereknek nem
sikerül.
Mi egyszerû kutatók, illetve a kutatási eredményeket felhasználó
természet-tudósok vagyunk, a gazdasághoz nem sok közünk, van. Azt, hogy
mennyi repülõ húz át az ország felett, ne tõlünk kérdezze. Tanulmányok
készülnek a repülõgépek által kibocsátott aeroszolok miatt képzõdött felhõk
éghajlat-módosító hatásáról, ugyanis azzal, hogy bizonyos idõjárási
körülmények mellett a kondenzcsíkok tartósan az égen maradnak és szét is
terülnek, a térség sugárzási egyenlegét változtatják meg. A felhõk
visszaverik a nap sugárzást, még mielõtt a Földre beérkezhetne, így az
kevésbé melegszik fel, kvázi a globális felmelegedés ellen hat.
Amit ön állít, hogy a kondenzcsíkoknak a közvetlen idõjárásra is hatása lenne
meg kell cáfoljam.
A repülõgépek mindig bocsátanak ki magukból ún. aeroszolokat, ami a
felhõképzõdésnek kedvez. Egy felhõcsepp úgy keletkezik, hogy valami kis
magra- egy porszem, hamu, egy aeroszol részecske- kikondenzálódik a víz, vagy
a jég, attól függõen milyenek a hõmérsékleti és légnyomási viszonyok. Abban a
magasságban ahol a repülõk repülnek (kb. 11 km) -50°C körüli hõmérséklet
uralkodik, így ott csak jégtûkbõl álló felhõk vannak, amikbõl nem is tud
hullni csapadék.
Emellett szükség van a levegõ magas páratartalmára is. Ahhoz hogy a
kondenzáció létrejöhessen (felhõ, kondenzcsík képzõdjön) a levegõ
telítettsége szükséges, -50°C-on a levegõ már kis mennyiségû párától
telítetté válik. A repülõk által kibocsátott szemcséken a légkörben
jelenlévõ, illetve a repülõ motorjából kikerült vízpára kikondenzálódik,
felhõt képez. (Tehát a kondenzcsík is felhõ, csak mesterséges hatásra jön
létre. A magas szintû pehelyfelhõket idegen szóval „cirrus”-nak nevezzük, a
repülõgépek miatt mesterségesen létrejött, de hasonló szerkezetû
kondenzcsíkot pedig „antropogén cirrus”-nak.)
Az hogy mennyi ideig marad meg a kondenzcsík a levegõ páratartalmától függ,
minél magasabb a páratartalom, annál tovább megmarad. Általában néhány tíz
percig látszanak, de amikor párás az idõ - a magasban, akár órák hosszan is
megmaradnak, lassan szétterülnek, és késõbb alig lehet õket egy
hagyományos ”cirrus”-tól megkülönböztetni.
A csapadék elõrejelzése, nem annyira egyszerû. Bonyolult fizikai-matematikai
modelljeink vannak, aminek rengeteg bemenõ paramétere van, de elárulhatom,
hogy a repülõgépek mennyisége nincs benne.
Markáns idõjárás-változást okozó frontoknak mindig van elõjelük az égbolton
is. A front nem egy függõlegesen haladó vonal, van dõlésszöge a talajhoz
képest, melegfront esetén a magasban elõbbre jár. Ha a magasban megérkezik a
nedvesség, fátyolfelhõk alakulnak ki, s ekkor, a nagy nedvességtartalom miatt
a repülõk kondenzcsíkjai is tartósan megmaradnak, szétterülnek, látszólag
egybeolvadnak a frontálisan érkezõ többi fátyolfelhõvel!!! Az Ön által
készített képeken is ez a helyzet, az elsõ hármon még egyértelmûen
megkülönböztethetõek, a 4-en már kevésbé, hogy melyik felhõ volt kondenzcsík
valamikor. Az alacsonyabb szintû, nagy nedvesség tartalmú felhõzet, amibõl a
csapadék már ki is tud hullani rendszerint egy napon belül érkezik, röviddel
azelõtt, amikor a front a talajon is áthalad.
Megfigyelése tehát helyes, csupán rosszul értelmezte.
Remélem sikerült megnyugtatnom, amennyiben további kérdése van, szeretettel
várom. Továbbá szíves figyelmébe ajánlok néhány oldalt, illetve könyvet, ahol
az idõjárásról, éghajlatról többet megtudhat:
Link
Link
Link
Link
Link
- Sándor Valéria – Wantuch Ferenc: Repülésmeteorológia
- William J. Burroughs–Bob Crowder–Ted Robertson–Eleanor
Vallier-Talbot-Richard Whitaker: Meteorológia
- Fry, Carolin: A klímaváltozás / A XXI. század legnagyobb kihívása
- Dunlop, Storm: Idõjárás – Meteorológiai Közelképek és Panorámafelvételek
Üdvözlettel:
Hadvári Marianna
meteorológus
Országos Meteorológiai Szolgálat
Észak-alföldi Regionális Központ
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2010. September 29. 14:27:59
- 2010. September 29. 14:58:53
- 2010. September 29. 16:26:14
- 2010. September 29. 19:01:34
- 2010. September 29. 19:18:55
- 2010. September 29. 20:22:28
- 2010. September 29. 20:50:42
- 2010. September 29. 21:23:30
- 2010. September 30. 05:51:50
- 2010. September 30. 06:30:10