Népszavazási kezdeményezés az EU-kilépésrõl - indoklás: Ausztria az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) egyszövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott,amelyet népszavazás kísért. Tehát az EU-kilépésnél is így kell eljárni. Az elsõ – és legfontosabb – mondata az osztrák szövetségi alkotmánynak, az 1. paragrafus, így hangzik (szó szerint): „Ausztria egy demokratikus köztársaság. A jog forrása a nép.” Tehát az osztrák köztársaság nem ismer olyan magát demokratikusnak valló szervezetet, amely akadályozhatná a népet, hogy maga döntsön arról, hogy kilépjen az EU-ból vagy ne.

Pontosan ezt a jogot követelik az EU-kilépésrõl szóló népszavazást megindító kérvénynek az aláírói, akik az osztrák szövetségi alkotmány egyik legjobb szakértõjére hivatkozhatnak, aki a korábbi igazságügyi miniszter, Dr. Hans R. Klecatsky, az innsbrucki egyetem nyugdíjas közjog professzora, és aki az elsõk között írta alá az EU-kilépésrõl tartandó népszavazás-kezdeményezést Innsbruck városának a magisztrátusán, 2010 márciusában, közvetlenül a munka megkezdése után…

Ausztria létalapjának a megmentése

Ez az EU-kilépésrõl szóló népszavazás legfontosabb pontja. Nem csak a „Lisszaboni Szerzõdés” által, ami az EU jelenlegi munkaalapja, de legkésõbb ez által az EU egy óriási szövetségi állam lett (egy államközösség helyett), amelyben minden tagállam és nép messzemenõen elvesztette önrendelkezési, azaz a demokráciához való jogát.

Egy központi gazdasági kormány bevezetésének a terve az egész EU-ban, beleértve a tagállamok adófelségjogaiba való beavatkozást is (azaz EU-adók bevezetése a nemzeti adók mellett), ennek világos bizonyítéka. Számos döntés – és különösen a „nagy dolgokban” – zárt ajtók mögött történik; EU „csúcsokon”, az EU-Bizottság felfújt hivatalnoki apparátusában, és egyre inkább a kormányfõk között, azaz valódi legitimáció nélkül. A tagállamok parlamentjeit messzemenõen kikapcsolják, az illetõ államnemzetek döntéseirõl nem is beszélve. Az EU-Parlamentnek nincs törvényhozási joga és mi több, nem is egyenlõségi alapon választják. Az egész EU-építményben hiányzik a demokrácia legfontosabb ismérve, a hatalommegosztás!

Népgazdaság

Kis- és közepes üzemek számára, amelyek kapcsolódnak a lakossághoz, egyre kevesebb lehetõség adódik egy nemzetek feletti rendszerben. Az EU-tagság miatt Ausztria nem tud olyan kereskedelmi szerzõdéseket kötni, amelyek szükségesek a népgazdaság számára, mivel a kereskedelmi politika teljesen az EU központi hivatalainak van alávetve. Ausztria csak akkor tudja visszanyerni gazdaságpolitikai döntésjogát egy válságbiztos gazdaságpolitika (újra)építéséhez, ha kilép az EU-ból.

Szociális állam

Az EU legfontosabb elve, az úgy nevezett „piacszabadság”, azaz a korlátlan árumozgás-szabadság, letelepedési szabadság, a szolgáltatások szabadsága és a munkavállalók szabad költözködési joga, valamint – a konszernek számára a legfontosabb – a tõkemozgás szabadsága, egy profitmaximalizálásra irányult politikát tesznek lehetõvé, amely a legtöbb embernek rendkívül árt, és amit az Európai Bíróság évtizedek óta szigorúan keresztülvisz. Szociálpolitika számára nem volt és ma sincs lehetõség. Csökkenõ reáljövedelmek, valamint a szegények és a gazdagok között egyre növekvõ szakadék ezt bizonyítják.

Határok

Senkinek sem fáj, ha a határon fel kell mutatnia az útlevelét. Az országhatárok EU általi eltörlése és ennek következtében az állam személyekre és árukra vonatkozó ellenõrzési lehetõségeinek a megszûnése azonban szörnyû következményekkel jár; többek között a bûnözés elterjedését, az illegális és káros áruk akadály nélküli behozatalát teszi lehetõvé. Ismét szükségünk van értelmes határintézményekre, hogy megvédjük a lakosságot!

Semlegesség

A semlegesség azt jelenti, hogy a semleges államnak saját külpolitikája van (mint a Svájcnak), amely minden katonai paktumon kívül marad és ezzel a békét szolgálja. Az EU-hadsereg által azonban, amelyben Ausztria is részt vesz, maga az EU is egy katonai paktum. Ez pedig közel áll a NATO-hoz. A legtöbb EU-állam egyúttal NATO-tag is, elsõsorban a nagy államok. A semlegességet ismét az osztrák (kül)politika alapjává tenni csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

Géntechnika mentesség

Az elõírt határtalan „piacszabadság” miatt egy EU-tagállam nem tudja megakadályozni a génmanipulált takarmány, „ipari burgonya” vagy készáruk behozatalát. Így ezek bekerülnek az élelmiszer-körforgásba akkor is, ha Ausztriában nem termesztenek génmanipulált vetõmagokat. Ez csak akkor megakadályozható, ha Ausztria ismét maga határozza meg élelmiszer törvényeit és ellenõrizheti határait. Ezt pedig csak akkor lehet, ha kilépünk az EU-ból.

Saját pénznem

A nemzeti pénznemek nemzetköziesítése nem mûködik, ami a jelenlegi pénzügyi és gazdasági problémák lényeges oka. A pénzügyileg labilis országok deficitjének az átvétele pénzügyileg stabil országok által, ami az euró lényege, csak tovább rontja a helyzetet.

Az euró mindenáron való megmentése egy idõben behatárolatlan végtelen kezességi kötelességvállalás (védõháló) az EU nettó befizetõi, mint Ausztria által, nem várható el az osztrák polgároktól. Amint Ausztria kilép az EU-ból, ismét bevezetheti saját pénznemét és ezzel is akadályozhatja a drágulást.

Inge Rauscher

Az EU-kilépésrõl szóló népszavazás meghatalmazottja,

Zeiselmauer/Bécs, 2011. december 20.

Az EU-kilépésrõl szóló népszavazás-kezdeményezés beadása

Pártok Feletti Platform az EU-kilépéshez

Az EU-kilépésrõl szóló népszavazás-kezdeményezés 2011 december 20-án a belügyminisztériumban az elõírásoknak megfelelõen be lett nyújtva 9266 hivatalosan igazolt támogatási nyilatkozattal. (A törvény által megkövetelt szám 8032 nyilatkozat.)

Az EU-kilépésrõl szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjánaka szóvivõi tájékoztattak a belügyminisztériumban 2011 december 20-án reggel 9 órakor történt hivatalos benyújtásról. A platform és több mint 9000, a hivataloknak bizonyított támogatói demokratikus-jogállami úton kívánják egy szabad és független semleges Ausztria helyreállítását és a katasztrofális osztrák EU-tagság megszüntetését, amely a lakosság számára semmilyen formában nem elfogadható.

Ausztria az EU egyik fizetõ mestere, de ennek ellenére az amerikai hitelminõsítõ intézetek, „a világ új urai”, akik felett nincs demokratikus ellenõrzés, egyre szkeptikusabban ítélik meg. Ezt a számlát elsõsorban a kis- és középkeresetû osztrákok fizetik meg, mint ahogy az a „Statistik Austria” kutatásaiból kiviláglik.

Ausztria jövõje csak az ország gazdasági, kulturális és környezeti elõnyeinek a figyelembe vételével képzelhetõ el, és egy olyan életmódra való áttéréssel, amely összhangban van a természettel, valamint a következõ generációk és minden teremtmény javát szolgálja, aki ezen a mi egyetlen földünkön él. Az Európai Unió, mint a nagy konszernek igazgatóinak meghosszabbított keze, csak abban érdekelt, hogy a nemzetközi tõkeáramlás fõ akadályát, a nemzetállamokat megfossza fõ feladatától, a polgárok szociális védelmétõl. Ez az „EU-gazdasági kormányzása”.

Számos polgár azonban nem óhajt tovább az euró szavatossági csomag szolgája, azaz védõháló-fizetõ lenni és emiatt komoly bevételkiesést elszenvedni.

Inge Rauscher, az IHU elnöke,

az EU-kilépésrõl szóló népszavazás-kezdeményezés Pártok Feletti Platformjának a nevében

megjelent: Zeit-Fragen, 2012.01.23.

További anyag az interneten: www.Uberparteiliches
Volksbegehren fur den Austritt aus der EU

Fordította: Vajta Dénes – Forrás: Nemzeti InternetFigyelõ
Link