Szerintetek?

A légszennyezettség miatt Magyarországon másfél-kétszer annyian halnak meg például tüdõrákban, mint a környezõ országokban.

Európában nálunk a legrosszabb a levegõ. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy másfél-kétszer annyian halnak meg például tüdõrákban Magyarországon, mint az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban – derült ki a Semmelweis Egyetem legfrissebb jelentésébõl. Az európai országok levegõjének minõségét, ezen belül is a 10, illetve 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretû szálló por koncentrációját az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács javaslatára évek óta folyamatosan ellenõrzik. Rossz hír, hogy Közép- és Kelet-Európában, legfõképp Magyarország középsõ és keleti területein az adatok szerint kimagasló a különösen káros hatású, vagyis a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretû szennyezettség. Errõl, az egészségügyi kockázatokról és a megelõzésrõl Dr. Losonczy Györgyöt, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatóját kérdeztük.

Milyen egészségkárosító hatásai vannak a szálló por koncentrációjának?

A levegõ szállópor-koncentrációjának fokozódása elõsegíti a szívinfarktus, az agytrombózis, a krónikus hörghurut és az asztma kialakulását és tüneteinek súlyosbodását.

Mik okozzák a levegõben lebegõ szennyezõ részecskéket?

A levegõ szállópor-tartalmáért felelõs a füst, a gõz, a korom, egyéb égéstermékek, a szél által felkevert por, pollenek, spórák. Fontos a szén, fa, széna elégetése nyomán képzõdõ füst, a motorok kipufogógáza és a különféle úgynevezett másodlagos égéstermékek, mint a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid, vagy a különféle, a levegõben oxidálódó gázok melléktermékei.

Milyen mélyen hatolnak be a részecskék az emberi szervezetbe?

Minél kisebb egy lebegõ részecske úgynevezett aerodinamikai átmérõje, annál mélyebben hatol a szervezetbe: a 10 mikron körüli méretû részecskék például nem hatolnak mélyebbre, mint a hörgõrendszer. A hörgõk nyálkahártyájában azonban gyulladást keltenek, illetve a meglévõ gyulladást fokozzák (asztma, krónikus hörghurut). Szerepük van a hörgõkarcinóma (hörgõrák) kialakulásában is. A 2.5 mikronnál kisebb részecskék azonban átjutnak a tüdõ léghólyagocskáin, bejutnak a keringõ vérbe. Az apró porszemcsék a vérben fokozzák a véralvadást. A beteg érrendszerû emberek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek, agyérbetegségek) eredendõen hajlamosak az érelzáródással kapcsolatos betegségekre, a tartós vagy egyszeri, de kimagasló porexpozíció azonban tovább fokozza az érbetegemberek akut érelzáródási hajlamát. Így alakul ki a porszennyezéssel kapcsolatos szívinfarktus vagy agytrombózis.

Európa PM2,5-szennyezettségének tulajdonítható koraihalálozás-térkép. 2005-ben Európában több mint 350 000-en haltak meg a fokozott levegõszennyezettség miatt - kardiopulmonális betegségben 297 000-en, tüdõrákban 54 500-an.

Vizsgálatok megerõsítették, hogy a lakosság átlagos várható élettartama és a légkör tartós szennyezettsége között szoros kapcsolat áll fenn. Mire számíthatunk a hazai levegõ állapota alapján? Mennyire súlyos a helyzet?

Minél magasabb, illetve állandóbb a porszennyezettség a levegõben, annál gyakoribbak az említett szív-érrendszeri és tüdõbetegségek. Magyarországon mintegy kétszer magasabb a levegõ szállópor- (ezen belül a 2.5 mikronnál kisebb) koncentrációja, mint a szintén átlagon felül szennyezett levegõjû Csehországban, Szlovákiában. Ennek megfelelõen a porszennyezettséggel kapcsolatos korai halálozás is másfél-kétszeres az említett országok értékeihez képest.

Mit tehetünk a megelõzésért, egészségünk védelmében?

Riasztáskor tartózkodjanak zárt térben azok a krónikus betegek (szívbetegek, agyérbetegegek, magas vérnyomásban, érelmeszesedésben, krónikus hörghurutban és asztmában szenvedõk), akik veszélyeztetettek. Tartózkodjunk minél többet távol a legforgalmasabb városi közlekedési csomópontoktól. A megfelelõ szakmáknak nyomást kell gyakorolniuk a döntéshozókra, hogy a légszennyezettséget fokozó gazdasági tevékenységeket minél inkább szorítsák vissza.
Link