Többségük szüleivel él, kiadásaikat részben a család fizeti, és szoros kapcsolatban maradnak felmenõikkel.
Nehezen szakadnak el a szülõi otthontól a magyar fiatalok. A 19 és 25 év közötti magyarok 76 százaléka szüleivel él, kétharmadukat a család idõsebb tagjai támogatják. A függetlenedés - 40 százalékos arányukkal - leginkább a diplomás huszonéveseknek sikerült – derült ki az Ipsos MTI-nek eljuttatott felmérésének eredményeibõl.

Az elmúlt három hónapban készült felmérés szerint az átlagnál kisebb segítségre szorulnak az alapfokú végzettségûek (59 százalék) és a falvakban élõk (57 százalék). Ugyanakkor a fiatal diplomások nyolcvan százalékának van arra szüksége, hogy kiadásaikat részben a család fedezze. A szakmunkás végzettségûek és az érettségizettek az átlagnak megfelelõ, kétharmados arányban kérik szüleik anyagi támogatását.
Az önálló életet élõ fiatalok nagy része szoros kapcsolatban maradt szüleivel: 37 százalékuk hetente többször, 22 százalékuk legalább egyszer találkozik velük. A huszonévesek közül is csak nagyon kevesen, mindössze 5 százaléknyian vannak olyan helyzetben, hogy õk nyújtanak pénzügyi támaszt a szülõknek.
A közvélemény-kutatók a fiatal felnõttek szüleikkel való erõs szimbiózisának egyik következményeként tekintenek arra, hogy sokuk számára követendõ minta valamelyik vagy mindkét felmenõjük. A korosztály fele egyértelmûen kijelentette, hogy eszményeinek megfelel, ahogyan a szülei élnek, további 43 százalékuk pedig részbeni példát lát apjában, anyjában. Mindössze 4 százaléknyian utasították el teljes mértékben szüleik értékrendszerét.
A szülõ-gyerek viszony egy másik aspektusa a konfliktusok gyakorisága és megítélése. A fiatalok fele rendszeresen vitázik szüleivel, de belátja az igazukat, véleményüket elfogadja. Tíz százalékuk nem ennyire toleráns: a rendszeres viták után is inkább a saját álláspontjuk mellett állnak ki. A fiatal felnõttek 5 százaléka kerülni igyekszik a veszekedéseket, azzal az indoklással, hogy úgysem tudna hatni szüleire. A korosztály 8 százalékát nem érdekli apja és anyja véleménye.
A leginkább az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja a szülõkkel történõ kommunikációt. A felmenõikkel fõképpen a diplomások és a tizenévesek értenek egyet: 55, illetve 57 százalékuk. A hajlíthatatlanság, valamint a párbeszéd elkerülése fõként a szakmunkás képzettségûek körében tapasztalható: 17, illetve 29 százalékukra jellemzõ. A markáns generációs konfliktusoknak, a szülõktõl való merev elzárkózásnak azonban nincsenek jellegzetes képviselõi, az minden rétegben nagyjából ugyanolyan kis mértékben van jelen.

Forrás: Link