A piaci trendek az alapvetõ élelmiszerek jelentõs drágulását indokolják – vélik a termelõi érdekvédelmi szövetségek. Az üzletláncok leginkább olcsó importtal fékezhetik az áremeléseket, már ameddig erre lehetõségük van. A válságadó is biztosan árnövelõ tényezõ lesz, ha nem indul be a gazdaság.

Az élelmiszerek drágulása húzta idén az inflációt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Míg októberben szeptemberhez képest az árszínvonal 0,4 százalékponttal emelkedett, az élelmiszerárak 1,5 százalékkal nõttek; különösen megugrott az étolaj (11,3 százalék) és a liszt (9,1 százalék) ára. Éves összevetésben a helyzet hasonló: 4,2 százalékos infláció mellett a napi betevõ átlagosan 5,3 százalékkal drágult. Figyelemre méltó a liszt 14,2 százalékos, az étolaj 12,5 százalékos, valamint a sajtok 10,5 százalékos drágulása, és érdekes, hogy ugyanakkor a sertéshús ára több mint 4 százalékkal mérséklõdött.

Minden a drágulás irányába mutat
A kenyér és a péksütemények árát alapvetõen a liszt és az energiaár határozza meg. A liszt árát a készletek nagysága és a világpiaci trendek befolyásolják, mindkét tényezõ alakulása a drágulás irányába mutat – magyarázza a piaci trendeket a FigyelõNetnek Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. Januártól minden bizonnyal gázáremelés lesz, drágulni fog a gázolaj, vagyis a termékek szállítása is, ezen túl emelkedik a minimálbér – teszi hozzá a pékek érdekvédelmi szervezetének vezetõje, aki szerint így minden tényezõ a jelentõs áremelés irányába mutat. Varga László lapunk kérdésére nem hajlandó találgatásokba bocsátkozni árról, hogy mennyibe is kerül majd a jövõ év elején egy kiló kenyér, de a sajtóban 20-30 százalékos áremelésrõl szóló hírekkel, fenyegetésekkel találkoztunk.

Megkérdeztük Vancsura Józsefet, a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége elnökét is arról, hogy miként alakul véleménye szerint az alapanyag ára. A szakember kérdésünkre annyit mondott, hogy a gabonaárak hosszú távon emelkedni fognak, és a szakirodalom az élelmiszerárak megduplázódásáról ír világszerte.

A hús sem marad olcsó
A takarmányárak Európa-szerte nõttek, viszont a sertésárak csökkentek – vázolta az idei, furcsa piaci trendet lapunknak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára, aki szerint a húsárak idei csökkenése a kereskedelmi láncok importjának köszönhetõ.

A képtelen tendencia huzamosabb ideig nyilván nem maradhat fenn, a takarmány drágulása miatt elõbb-utóbb Európában is drágulni kezd a hús, Magyarország pedig az uniós piaci folyamatokat követi – mondta a szakértõ. Ebbõl az következik, hogy a relatíve olcsó hús korának is vége szakad.

A láncokban bízhatunk
A szakmai szervezetek mindig szeretik elõrevetíteni az áremeléseket, hiszen ez a dolguk, de az elmúlt jó néhány évben a kereskedelem mindig visszahúzta az árakat – ezt már Vámos György, a kereskedõk érdekvédelmi szervezete, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) fõtitkára mondta.
A magyar vásárlók árérzékenyek, ezért a kereskedõk – különösen a válság éveiben – nagyon alacsony árréssel forgalmazták az alapvetõ élelmiszereket forgalmuk fenntartása érdekében – magyarázta Vámos György. Az árak viszonylag alacsonyan tartására addig van lehetõség, amíg a világpiaci helyzet nem változik; ha az import nem olcsóbb a hazai élelmiszereknél, a drágulás meg fog jelenni az árakban. Ilyesmire volt példa másfél-két éve, amikor az élelmiszerárak érezhetõen megugrottak, és ez látszik manapság is a tejtermékek árában – mondja a szakember.

Ha jövõre beindul a fogyasztás, a különadót nem lehet majd áthárítani sem a beszállítókra, sem pedig a fogyasztókra – õk már régen legatyásodtak – fogalmaz a válságadók szerepét firtató kérdésünkre a fõtitkár. Ha viszont tovább késik a magánfogyasztás fellendülése, az extra adó beépül az árakba, a kereskedelem egyik, az árakat is meghatározó költségtényezõje lesz – mondja Vámos György.

Forrás: Link