Újabb állomásához érkezett az újpogányság ellen indított keresztény kampány. A híveknek immáron fotókkal illusztrált tanulmánykötet is segít felismerni (és kiszûrni) az antiszemitizmussal vegyített eretnek tanokat.
Eltérõ intenzitással, de a katolikus egyház püspöki nyilatkozatok, körlevelek, újságcikkek formájában jó pár éve folytatja a vallási küzdelmet a hívei körében is terjesztett újpogány eszmék ellen. Vannak szövetségeseik: a nagy keresztény egyházak püspökei például nem voltak hajlandók felszentelni azt a templomnak szánt verõcei építményt, amelynek középpontjában pogány jelkép –Emesét a fény felé emelõ turulmadár – kapott helyet.
A legutóbbi parlamenti választások elõtt az eddigieknél összehangoltabb és nagyobb szabású akció indult. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a katolikus püspöki karral – jelesül annak elnökével, Erdõ Péter bíborossal – egyeztetve országjárásba fogott, hogy felhívja a fi gyelmet a politikai szélsõségekkel is összefüggésbe hozható újpogány irányzatok veszélyeire.
A több mint száz elõadásból álló programsorozatot a Fidesz és a KDNP pártalapítványa is támogatta. Az országjárás nemrégiben ért véget: a válogatott elõadások immáron elegáns kivitelû könyv alakjában szolgálják a hívek okulását. A kereszténység mindenütt sokat átvett az adott nép kultúrájából, szokásaiból és mûvészetébõl – szállt vitába a könyvbemutatón Erdõ Péter bíboros azzal az újpogány felfogással, hogy a kereszténység annak idején meglévõ értékeket tett tönkre Európában.
A kötet bevezetõjében Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke keményen bírálja az újpogány áramlatokat: „Ez a szellemi mozgalom többféle irányból intéz támadást a keresztény hit és az egyház, valamint a magyar nemzet ellen. Azon történelmietlen fölvetés például, mely szerint Krisztus pártus herceg volt, nem Dávid király családjából származik, kihúzza a talajt a keresztény hit lába alól.” A KÉSZ elnöke szerint az újpogányok a „Szent István-i örökséget kérdõjelezik meg”, nézeteik „antiszemitizmussal párosulnak”. Ráadásul mindezt megtévesztõ módon nemzeti önbecsülésünk és önazonosságunk erõsítésének látszatával teszik.
A könyvet indító tanulmányában Hegedûs András, a magyar egyháztörténelem kutatója is kitér azokra az õsmagyar vallást és zsidógyûlöletet hirdetõ (Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes által zavaros kotyvaléknak minõsített) állításokra, amelyek szerint például „Jézus sosem volt zsidó, magyar volt és a Pártus Birodalomban született”. A szerzõ Romsics Ignác történészt idézi: „Sokan úgy tartják, hogy a szakszerûtlen, propagandisztikus,manipulatív vagy egyszerûen csak dilettáns múltértelmezésekkel a történésznek semmi dolga sincs. Én nem osztom ezt a véleményt. Éppen ellenkezõleg: úgy gondolom, hogy az ideológiailag durván meghatározott, a múlt ismert és igaznak elfogadott tényeitõl eltávolódó, manipulatív és propagandisztikus célzatú értelmezések hiteltelenítése a történész fontos társadalmi feladata.”
Link