Gerry,

ezt a bírónõt nem szakította félbe semmi?

Ez lesz majd az új divat a tárgyalóteremben. A tárgyalást nem berekesztik, hanem bírák bedobják a törülközõt, akarom mondani, a kabátot.
Így járt Minda is a helyreigazításért. Egyszerûen zakót kapott.

Adjon az Isten!
Nem értelek benneteket. Egyszerûen nem bírta a TEMPO-t.
Azért mégis furcsa lehet, holnaptól, 20' sarokba állás, 1/2 óra kukoricán térdeplés, mint kisebb súlyú, elfenekelés, térden, helyszíni bírság, deresen, komolyabb kihágás, s majd szépen sorban jön a csonkolás/igény van rá lopásilag/ derékba és kerékbe törögetés, elõtte 10 év gálya rabság, mondjuk a Balatotnon, mert a tenger Tel-aviváig folyt. Szóval, ha valaki nem oda való, az ne akarjon"igazságot" tenni, m ikor a saját jogi helyzetével sincs tisztában.
Szebbet! Isten tartson!

Talpi

" nem birta a TEMPO-t". Errõl van szó.

Te foglaltad össze a történetet a legkifejezõbben.

Szevasztok!

Hát igen kérem - és még õk titulálják az "áldozatot" paranoidnak , személyiség zavarba levõnek, perlekedési tébolyban szenvedõnek, meg stb. tegnap néztem meg az erre utaló videót a tempó oldalán - megcáfolhatatlanul az volt az érzésem, hogy rá akarják erõltetni, a fenti megfogalmazásokat - de az áldozat nem hagyta magát - jogosan...

Véleményem szerint pont õk azok akik szerepvállalási tévedésben vannak, nem a törvényességet hanem a mindenkori hatalmi elitet szolgálják ki minden áron. Tisztelet a 0.001 ezrelék kivételnek!

Olyan nagy okosnak tartják magukat! Például a Bíró elszólta magát amikor azt mondta, elõtte a szakértõ erõltette a diagnózist:

" igen a személyiség zavar ez a lényeg" az meg hogy ez nem betegség - arra enged következtetni, hogy a végén az áldozatnak kelljen fizetni az összes eljárási költséget, ismerve õket - például, hogy a szakértõ" hamis-szakértelemre rá vették több millió forint meg stb.

na jó tovább nem írom mert csak feldühítem magam és olyat írok ami már sértõ - amit eddig leírtam azok tények, a tények pedig makacs dolgok...

De jó tudni az alábbi életbelépett cikkelyeket is:


8/2011. (II. 22.) KüM határozat
Az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménynek az Egyezmény ellenõrzõ rendszerének módosítására vonatkozó 14. jegyzõkönyve kihirdetésérõl szóló 2005. évi CXXIV. törvény 2. és 3. §-ainak hatálybalépésérõl
3761


EGYEZMÉNY
AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 1948.
december 10-én meghirdetett;
figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és
megtartásának biztosítását célozza;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység meg valósítása és hogy e cél
elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvetõ szabadságok megóvása és további fejlesztése;
újra megerõsítve mélységes hitüket azokban az alapvetõ szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai
a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak
az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak;
abban az elhatározásban, hogy – mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai
hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek – megteszik az elsõ lépéseket
egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk – Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására
A Magas Szerzõdõ Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény
I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. FEJEZET – JOGOK ÉS SZABADSÁGOK
2. Cikk – Élethez való jog
1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétõl szándékosan megfosztani, kivéve, ha
ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bûncselekményre ezt
a büntetést állapította meg.
2. Az élettõl való megfosztást nem lehet e Cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a feltétlenül
szükségesnél nem nagyobb erõszak alkalmazásából ered:
a) személyek jogtalan erõszakkal szembeni védelme érdekében;
b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének megakadályozása
érdekében;
c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
3. Cikk – Kínzás tilalma
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
4. Cikk – Rabszolgaság és kényszermunka tilalma
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelezõ munkára igénybe venni.
3. E Cikk szempontjából a „kényszer- vagy kötelezõ munka” kifejezés nem foglalja magában:
a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek megfelelõen eszközölt letartóztatás folyamán,
vagy az ilyen letartóztatás történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek;
b) a katonai jellegû szolgálatot, illetõleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében
olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelezõ katonai szolgálat helyett megkívánt szolgálatot;
c) a közösség létét vagy jólétét fenyegetõ szükségállapot vagy természeti csapás esetén elõírt szolgálatot;
d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 15. szám 3771
5. Cikk – Szabadsághoz és biztonsághoz való jog
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve
az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:
a) törvényes õrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követõen;
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy õrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes
rendelkezésének, illetõleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történõ
letartóztatás vagy õrizetbe vétel;
c) törvényes letartóztatás vagy õrizetbe vétel abból a célból, hogy e bûncselekmény elkövetése alapos gyanúja
miatt az illetékes hatóság elé állítsák vagy amikor ésszerû oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák
bûncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben;
d) a kiskorú õrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes õrizetben
tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából;
e) törvényes õrizetbe vétel fertõzõ betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek,
alkoholisták, kábítószer-élvezõk vagy csavargók õrizetbe vétele;
f) törvényes letartóztatás vagy õrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy
olyan személy törvényes letartóztatása vagy õrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása
vagy kiadatása céljából.
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és
az ellene felhozott vádról.
3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy õrizetbe vett minden személyt
haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselõ elé kell állítani, és
a letartóztatott vagy õrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerû idõhatáron belül tárgyalást tartsanak
ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthetõ, melyek
biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.
4. Szabadságától letartóztatás vagy õrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz,
melynek során õrizetbe vételének törvényességérõl a bíróság rövid határidõn belül dönt, és törvényellenes õrizetbe
vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
5. Mindenkinek, aki e Cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy õrizetbe vétel áldozata, joga
van kártalanításra.
6. Cikk – Tisztességes tárgyaláshoz való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen
nyilvánosan és ésszerû idõn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában,
illetõleg az ellene felhozott büntetõjogi vádak megalapozottságát illetõen. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni,
a tárgyalóterembe történõ belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes
idõtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend,
illetõleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban résztvevõ
felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetõleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül
szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek
folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.
2. Minden bûncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bûnösségét
a törvénynek megfelelõen meg nem állapították.
3. Minden bûncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, hogy
a) a legrövidebb idõn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene
felhozott vád természetérõl és indokairól;
b) rendelkezzék a védekezésének elõkészítéséhez szükséges idõvel és eszközökkel;
c) személyesen, vagy az általa választott védõ segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére
eszközök védõ díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen
rendeljenek ki számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentõ tanúk megidézését és
kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
3772 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 15. szám
7. Cikk – Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi
jog alapján nem volt bûncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bûncselekmény elkövetése idején alkalmazható
büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt,
amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bûncselekmény volt.
8. Cikk – Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy
demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás
vagy bûncselekmény megelõzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és
szabadságainak védelme érdekében szükséges.
9. Cikk – Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy
meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyõzõdésnek mind egyénileg, mind
együttesen, mind a nyilvánosság elõtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való
kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy meggyõzõdés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan
korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség
vagy az erkölcsök, illetõleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
10. Cikk – Véleménynyilvánítás szabadsága
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás
szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül
és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízióvagy
mozgókép vállalatok mûködését engedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelõsséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan
alakszerûségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethetõ alá, amelyek szükséges
intézkedéseknek minõsülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség,
a közbiztonság, a zavargás vagy bûnözés megelõzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve
vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és
pártatlanságának fenntartása céljából.
11. Cikk – Gyülekezés és egyesülés szabadsága
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve
érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy
demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bûnözés megakadályozása,
a közegészség, az erkölcsök, illetõleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja,
hogy e jogoknak a fegyveres erõk, a rend õrség vagy az államigazgatás tagjai által történõ gyakorlását a törvény
korlátozza.
12. Cikk – Házasságkötéshez való jog
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nõknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog
gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. Cikk – Hatékony jogorvoslathoz való jog
Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy
a hazai hatóság elõtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minõségben eljáró
személyek sértették meg.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 15. szám 3773
14. Cikk – Megkülönböztetés tilalma
A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj,
szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás,
vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történõ megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
15. Cikk – Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegetõ más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerzõdõ Fél a jelen
Egyezményben meghatározott kötelezettségeitõl eltérõ intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által
feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi
kötelezettségeivel.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitõl, kivéve a jogszerû háborús cselekmények
következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitõl.
3. Az eltérés jogával élõ Magas Szerzõdõ Fél az Európa Tanács Fõtitkárának teljes körû tájékoztatást ad az általa tett
intézkedésekrõl és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács Fõtitkárát, amikor az ilyen intézkedések
hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
16. Cikk – Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása
A 10., 11. és 14. Cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a Magas Szerzõdõ Feleket,
hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. Cikk – Joggal való visszaélés tilalma
Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy
számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely
az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál
nagyobb mértékû korlátozására irányul.
18. Cikk – Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása
A jelen Egyezményben említett jogok és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyre elõ
vannak írva.
II. FEJEZET – EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
19. Cikk – A Bíróság felállítása
A Magas Szerzõdõ Felek által az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben vállalt kötelezettségek
tiszteletben tartásának biztosítása céljából az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) létesül.
A Bíróság állandó jelleggel mûködik."""""""""

satöbbi!!!!!!!!


szeretettel: spártáéskus................

ja még annyit - keressétek meg benne a kakukk tojásokat amit bele csempésztek -
pld. ki és mi alapján határozza meg, hogy ez a cselekmény pld. nemzet ellenes - meg stb. van benne jó egypár....

No itt van!
http://www.egyenlobanasmod.hu/index.p...nf0603.htm

Nem túl tapasztalt a gyögytyúk, az már biztos. A név ezek szerint nem elírás és tényleg nem Bárcás, ahogy elõször felindultságomban olvastam. Remélem Zoli jól van, a köpeny nem okozott 8 napon túl gyógyuló sérüléseket, viszont még több ilyen "affér" és nem csak a tárgylást lehet felfüggeszteni, hanem a bírót is helyben.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Fájlformátum: Microsoft Word - Gyorsnézet
Dr Bérces Renáta. Telefonszám: 06 30 418 7329. Fax szám: 354-6067. E-mail cím: pagyu@t-online.hu. Tanulmányok: Oktatási intézmény. Idõtartam. Képesítés ...
antidiscrimination.etc-graz.at/cms/fileadmin/user.../berczesrenata.doc

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Személyes adatok:

Név: Dr Bérces Renáta
Telefonszám: 06 30 418 7329
Fax szám: 354-6067
E-mail cím: pagyu@t-online.hu

Tanulmányok:

Oktatási intézmény Idõtartam Képesítés
ELTE Jogtudományi Kar 1996-2001 jogász

Szakmai tapasztalatok:

Munkahely neve, település Foglalkozás, beosztás Idõtartam
Pesti Központi Kerületi Bíróság fogalmazó, titkár, bíró 2001-2005
Fõvárosi Bíróság bíró 2005.szeptember-

Publikációk:
Kiegészítõ információk:

Szakterület: személyiségi jog, ezen belül sajtóhelyreigazatíási eljárás is;

Dátum: 2006-09-22
Dr. Bérces Renáta………………………….
aláírás

És hány éves a drága? Mert így elsõ ránézésre elég meredeken ívelt a pályája felfelé.
Vagy talán mégsem bérces?

Apropó, mi az a személyiségi jog?

1996-2001-ig egyetemista, és 2005-ben már bíró....
Komoly munka- és élettapasztalattal...

Kedves paralizátor!

Itt van elolvashatod:


JOG





Jog definíciója:

1. normarendszer

2. általános, tartós magatartás szabály

Döntések és jog:

-> Jogalkalmazók: jogalkalmazásra feljogosított bíróság, hatóság, arra feljogosított állami szervek döntéseket hoznak.

3. eszménytartalmakat hordoz, közvetít

4. jog egyfajta nyelv is (szabályozott, megfogható) /a jognak van egy szakszótára/



A jog feladata: - Legfontosabb feladata a társadalom normális mûködéséhez szükséges rendet és biztonságot kialakítsa és fenntartsa; - közremûködik a társadalomban élõ emberek magatartásának tudatos alakításában; - a társadalomtagjai között keletkezõ konfliktusok megoldása.



- XIX. Század vége felé kristályosodott ki a mai magyar jog (ezért tartalmaz ma már nem használt szavakat, kifejezéseket)

- jogot állami intézmények hozzák létre – állami érdekeket rögzít

- jog a munkamegosztás egy sajátos ága

- állami kényszerrel biztosított általános és tartós magatartás szabály

- keletkezése, szankcionálása állami szervekhez fûzõdik – közhatalmú kényszerrel biztosítják





Szokás -emberi együttélésbõl fakad a szokás jellegû forma (pl.: a divat)



erkölcsi normák - erkölcsi normák, melyek az életünket nagyban irányítják


jog - állammal együtt jött létre

Szokás, erkölcsi norma, jog < ez a három metszi egymást, együtt létezik""""""""


Tovább itt olvashatod ha érdekel:


http://webcache.googleusercontent.com/custom?q=cache:u91VJcygFiQJ:www.diakoldal.hu/notes/755d574fff592ef2189355ee830d95ffjog.doc+szem%C3%A9lyis%C3%A9gijog+deffinici%C3%B3ja&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&inlang=pl&client=pub-0411022568461983&source=www.google.hu

Köszi Spartakusz, nagyjából tisztában vagyok vele saját fogalmaim szerint, engem inkább az érdekelne, hogy nálunk ez a gyakorlatban mit jelent.