Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

NIMRÓD, avagy miért kell mással is foglalkoznunk II.

Tie-Pilot teszi fel a kérdést írásának bevezetõjében és meg is válaszolja. Mivel én nem az õ gondolatait akarom folytatni, hanem a saját utamat járom, ezért én új választ keresek a régi kérdésre. Ha ez bizonyos vonatkozásokban összecseng Pilot véleményével, akkor azt tekintsétek az azonos kérdésfelvetés vonzásának.

Tehát azért kell mással is foglalkoznunk, mert az élet elénk hoz sok kérdést, olyanokat is amelyek nem tartoznak ugyan szorosan a napi megélhetés sokasodó gondjai közé, sõt a hírekben és tudósításokban sem szerepelnek. Azonban egy kisebb közösségben szinte törvényszerûen felmerülnek olyan kérdések, amelyek a résztvevõk különbözõ tájékozottságából, világnézetébõl, érdeklõdésébõl adódnak és véleménykülönbség formájában nyilvánulnak meg. Mivel ez a meghatározás csupán a személyekben rejlõ különbségeket ragadja meg, ezért ki kell egészíteni azzal is, hogy ezek a véleményeltérések bizonyos statisztikai törvényszerûséget is mutatnak, abban az értelemben, hogy vannak támogatott, tûrt és tiltott nézetek, vélemények és információk. Mivel ez a hármassága a tudásnak történelmileg igazoltan bizonyos hatalmi érdekeket takar, ezért a hatalom legitimitásának megkérdõjelezése okvetlenül szükségessé is teszi, hogy a hatalomgyakorlás tudati megalapozottságát biztosító -és alapigazságok szintjén rögzült- ismereteinket felülvizsgáljuk egy-egy ilyen véleményeltérés alkalmával. Hát ezért gondolom azt, hogy bizonyos dolgokról mégis csak kell beszélni, mégha nagyon szûk körûnek is ígérkezik esetleg az érdeklõdés iránta. Talán a közös gondolkodás eredménye, mások véleményének megismerése közelebb visz bennünket annak megértéséhez, mi is történt velünk az elmúlt évezredekben, amirõl nekünk nem tanítottak semmit.
Bukovinai társunk jelentette ki egy hsz-ben, hogy "Túl nagy itt ez az erõlködés a Nimród felé."

Link

Link
Tényleg túl nagy? Mirõl is van szó? Röviden csak arról, hogy Nimród királyt, a Föld elsõ királyát Atillán át az Árpád-házi királyaink õsüknek tekintették és ezt krónikásaink közül többen meg is örökítették mûveikben.

Mivel dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere címû tanulmányától tömörebben nem tudom összefoglalni a lényeget, ezért következzék az idézet Botos László tanulmányából, amely a Link
oldalon olvasható teljes terjedelemben. Dr. Endrey Antal tanulmánya faximilében itt Link
elolvasható.

"Középkori krónikáink a magyarság elsõ õseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród elõször Kézai Simon, Kun László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorum-ában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után 201 évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, mely Perzsia egyik tartománya és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, Hunort és Magyart. Ettõl a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektõl származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sõt még egy német krónika is átvette.

Ki volt Nimród? Neve a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik leszármazottja. A Biblia elsõ könyve, a Genezis, ezt írja róla: ’Nimród volt az elsõ uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr elõtt, innen a mondás, akárcsak Nimród, hatalmas vadász az Úr elõtt. Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád, valamennyi Sinár földjén.’ A Genezist kb. Kr.e. 950-ben írták. Az idézett szöveg arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírû személy volt, ki már kissé elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül ’szép mesének’ nyilvánította a magyar Nimród mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot egyszerûen csak ’kölcsönvette’ az Ószövetségbõl, hogy a magyarságnak elfogadható bibliai õst szerezzen.

A feltett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis, mint Kám leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetûen Noé másik fiától Jáfettól származtatták. Ha tehát Kézai egyszerûen a Bibliából szedte volna Nimródot, az Egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve õst nemzetének. Ezt pedig, mint katolikus pap, fõként mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az araboknak van egy õsrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn Mezopotámiában és a Közel-keleten. Ezekrõl azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került tehát ez a motívum krónikájába?

A modern Biblia tudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé leszármazottaiként szereplõ személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorozták, melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyeznünk, hogy Nimród a régi arab legendákban következetesen, mint Ábrahám ellensége szerepel. Mint hogy Ábrahámot az arabok éppúgy õsüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a késõbbi zsidó irodalomban is megmaradt és a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a ’Naftali Testamentuma’ (Talmud) címû apokrif zsidó írat az ’istentelen Nimródról’ beszél, aki a népeket Isten ellen lázadásra vezette. Szent Izidor szerint, Nimród tanította a perzsákat a tûz imádatára, Szent Epifániosz pedig azt írja, hogy Nimród ’a fekete kus fia, fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz tanait.’

A fentiekbõl kitûnik, hogy Nimród a Kézai korában közkézen forgó egyházi irodalomban egyáltalán nem szerepelt rokonszenves személyként, akit egy tisztességes katolikus pap nemzete számára kívánatos õsnek tekintett volna. Kézai tehát nemcsak a Biblia korában divatos értelmezésével, de egész keresztény mûveltségével szállt szembe, amikor a magyarságnak Nimródtól való származását nyíltan megvallotta.

Jellemzõ, hogy a Képes Krónika szerzõje, aki Nagy Lajos korában írt, vitába száll a Nimród-mondával, hangsúlyozva, hogy az ellentétben áll az egyházatyák tanításával, de amikor egy késõbbi fejezetben az Árpád-ház családfáját sorolja fel, Álmos vezért maga is Nimród egyenes leszármazottjának tünteti fel. Az Árpád-háznak tehát kellett lenni egy hivatalos családfájának, melynek elején Nimród szerepelt, s ez még bizonyára a honfoglalás korából, a kereszténység felvételét megelõzõ idõkbõl származott.

Érdekes megjegyezni, hogy egy angol történész, Tawnley-Fullam, már 1911-ben felvetette a gondolatot, hogy a Nimród mondában foglalt magyar hagyomány független a Bibliában foglalt Mozesi hagyománytól. Ezt a véleményt a magyar történészek teljesen mellõzték, bár a jó nevû Westminster Review-ban jelent meg.

A magyar Nimród-monda elemei tehát arra utalnak, hogy a magyarok még abban az idõben kezdték el Nimródot õsüknek vallani, amikor maguk is Mezopotámia vidékén éltek és ott szemita népek felett uralkodtak."

Arra hívom fel a figyelmet, hogy Nimródot a szemita népek igen veszedelmes ellenségüknek tekintették. Ugyanakkor viszont érdekes kettõsségre figyelhetünk fel, mivel a Biblia nem tud arról, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna, míg az arab monda megõrizte ezt az eseményt. A másik ellentmondás, hogy az arab õsmonda és a Naftali Testamentuma másképpen magyarázza a bábeli torony építésének okát. Ezek a különbségek arra figyelmeztetnek, hogy itt az információt az egyik fél a saját érdekei szerint manipulálta. És itt kell visszautalnom bevezetõ magyarázkodásomra, ugyanis nem mindegy, hogy a kétféle változat együttes ismeretében tudunk-e a kérdésben véleményt alkotni, vagy marad a HIT alapján történõ és emiatt értelmetlen vita a bábeli torony építésének okáról, Nimródról és szerepérõl. Ugyanis saját múltunk megítélésében nagyon nem mindegy, hogy Nimródot az Istennel milyen kapcsolatban látjuk, láttatják velünk azok, akik Nimróddal szemben eleve elfogultak, amint ezt a kétféle információ ellentmondása mutatja. Nem mindegy, hogy Istennel szemben fellépõ személynek állítják be nekünk, sugallva istentelenségét, vagy pedig csupán kíváncsinak. Nem mindegy, hogy Nimródot és ezáltal népét istentelennek, vagy istentisztelõnek tartják-e mások. Egyébként pedig Ábrahám istenérõl szól a történet, márpedig iránta legfeljebb Ábrahám és népe tartozik tiszteletet tanúsítani. Ez pedig egy igen nagy csúsztatása a Biblia szerzõjének/szerkesztõjének.

Ha ezt a kérdést végiggondoljuk, akkor azt is beláthatjuk, hogy a r. kat egyház mögött ugyanazok a szemita rétegek álltak és állnak a mai napig, akik Nimródban és népében ellenséget látnak és ekként is viselkednek velünk. Tovább gondolkodva, ha a Nimródtól való származástörténet már a korai idõszakban is magyarázkodásra kényszerítette Kálti Márkot, akkor volt-e esélye annak, hogy Nimród kultusza ápolható marad? Eleve, csak a királyi család ápolhatta volna, hiszen az õ családfájuknak volt gyökere. Azonban ilyen egyházi nyomás alatt erre esély nem lehetett, ezért a Nimród kultusz hiányának felemlegetése átlátszóan provokatív, jobb esetben meggondolatlan. Azon is el kellene gondolkodni, hogy míg István körül állami ünnepek felhajtása zajlik, addig Nimród létét és szerepét megkérdõjelezik, illetve mély hallgatás veszi körül, amit aztán egyesek nem átallanak érvként hangoztatni ellenében, ezzel a jelenlegi rendszer szekértolóivá válnak maguk is.

Márpedig, ha a Nimród iránti -vallásban õrzött- elfogultság bizonyítást nyert, akkor azon sem nehéz elgondolkodnunk, hogy vajon kiknek és miért érdekük Hunor és Magyar mondájának apjukon, Nimródon keresztül történõ megkérdõjelezése és elvitatása. Mert ez már nem Nimródról szól, hanem az utódairól, Hunorról és Magyarról, hunokról és magyarokról, végsõ soron rólunk, akik most itt élünk a Kárpát-medencében és lelkünkben valljuk-vállaljuk magyarságunkat, ellentétben azokkal, akik számára Nimród csak az elsõ szabadkõmûves volt, akinek semmi köze a magyarsághoz, vagy azokkal akik kiárusításon szerzik/szerezték magyar állampolgárságukat. És ez lényegesen fontosabb dolog István/Vajk történelmi szerepének megítélésénél. Itt van az eb elhantolva!

Remélem az idézetek nem mentek gondolataim érthetõségének rovására!

Nyilas

Hozzaszolasok

9 #21 9
- 2010. September 02. 19:23:40
Hegel, én is akkor. :)
2471 #22 2471
- 2010. September 02. 19:43:14
9323!

valamelyik vitánál irtad nekem nézzem meg a kettõs királyság c. dolgot.
Nos ahogy kutakodtam Álmost NEM áldozták fel az uj hazáért hanem Álmos 70 évesen is karddal a kezében harcban esett el egy ellenük betõrõ horda ellenében!

ha a királyáldozatra akartál utalni....Ha nem bocs! Akkor az üzenõfalon olvasd el a öregek c. viccett.
2471 #23 2471
- 2010. September 02. 19:45:43
kore mi te is?:|
Engem nem zavar ha a természet részének tekintenek mint a kutyát vagy a majmot.....mert az vagyok, a természet része.B)
Van kutyám és egyre jobban hasonlitunk egymásra.Na jó remélem nem lesz lobogó fülem.
9 #24 9
- 2010. September 02. 20:37:14
Csak azt akartam mondani, hogy egyidõben tanultuk a törit.
:)
59 #25 59
- 2010. September 02. 22:27:01
9323 : A "földönkívüliek -> bukott angyalok. Fél-istenek.

Amikor idejöttek akkor nem Isten "szándékából" jöttek ide. hanem azért, mert a szabad akarat mûködik. mindenki azt csinál amit akar. A fél-istenek Istent játszhatnak.

Az pedig egy jó nagy hazugság (ezt nem neked mondom, mert nem te írtad ide), hogy Nimródot csak az utolsó akárhány évben mellõzik. az utolsó ezer évben teljesen mellõzött volt. ÉS én még nem láttam kézzelfogható bizonyítékot, hogy elõtte nem lett volna mellõzött...

Van egyébként itt egy kis logikai bukfenc amin elhasal a Nimród elmélet....

Ez pedig a következõ : Amennyiben Nimród volt az õsapa és Atilla és Álmos is tõle származik, akkor Szent István is az õ sarja kellett, hogy legyen - nemigaz ? Vagy mi van ? Szent István egy ufó volt ? Lucifer törvénytelen gyereke ? Smile

Na. Ehhez mit szóltok ? Smile Logikai csapdák vannak itt de nem egy-kettõ. A tényeket nézzük ne a meséket.

A szkíták önfeláldozóan éltek. A túlvilági lét becsesebb volt számukra minden evilági dolognál. A komázás a túlvilági létre kötött megállapodás.

Nekem a szkíta életérzés és Nimród figurája sehogyan nem akar összejönni - de nézzétek el nekem. mert én nem vagyok olyan nagytudású, mint egyesek itt....

Hajrá nimród :)
1505 #26 1505
- 2010. September 02. 23:13:34
Jó esélyem van, hogy ezt már senki nem olvassa,(irhatok, ami jólesik :) hisz olyan késö van (korán van?)
Korán is van, meg Biblia is , evilág is, túlvilág is
Na, meg alvilág...

Erröl jut eszembe a politika,
politikáról a politikai vita,
vitáról a Nimród vagy nem Nimród,
erröl a fontos vagy nem fontos,
("nem igazán" )

Szóval a jelen helyzetben - ld. össze-vissza-szét-hazudott történelmünk tudatában, teljes erövel ma is folyó "megvezetés" (félrevezetés) mellett - nem tartom fontosnak a Nimród vagy nem Nimród vitába ennyire beleélni magunkat, ill. magatokat.
Arról ne is beszéljek, hogy Ádámtól-Évától kezdjünk származtatni - (akkor a szarmatáktól kezdhetünk szarmatatni ) - mi sülhet ki ebböl ?!?
Modern tudomány? Az emberszabású majmok génjei 96-98 %-ban megegyeznek az emberéivel (engem már nem is érdekel a genetika, én egy olyan majom vagyok..)
Tudjátok ki-mi érdekel? A bölcs herceg, de méginkább az, amit tanitott. Mondjuk, az egy kicsit sok; na, nem nektek - a honlap adta helynek. Tehát választok valamit, ami érdekes, és nem túl nehéz.

A mindenségben egy mindent átfogó Tudat van. ( Egyszerüség kedvéért Isten-nek is nevezik, és emberformájúnak képzelik el - na, miért is?) Ez a Tudat bennünk is megvan. (jó mélyen, v. túl magasan, mindegy..) Azért nem tudunk vele azonosulni, mert túl nagy. Ehelyett egy egyéni tudattal azonosulunk, mert igy tanitottak.
Itt kezdödnek a bajok.
A jó hir az, hogy itt is végzödnek.
Az egyéni tudatnál. Tehát: én úgy tudom, Nimród ösapánk volt, te úgy tudod, nem. Na mi van, ha mind a kettö lehetséges? Akkor van olyan, hogy nekem az volt, neked nem : és tényleg, mi történik? Igy van!

Azért van igy, mert az egyetemes Tudat-ba minden belefér: hit, nemhit, tévhit, tv-hit , ész, erö és oly szent akarat - tehát minden: zsidó harács, magyar átok, cigány bünözö... emmá´ölégis..

Jó, kérdezhetjük, de akkor miben lehet megegyezni?
Sajnos csak egyben: az ember fogalmi világa az az illúziók ( hit, tévhit, tv-hit stb. ) világa - nem tudunk rá épiteni semmit. Jó, akkor mire lehet épiteni? Nem lehet épiteni! Nem lehet épiteni? Akkor mi a fészkes fenét akarunk itt a földön? ( erre már én is gondoltam...) !? túlélni ?!
A bölcs herceg szerint: boldogok akarunk lenni. Igen, de az illúziók világában a boldogság is csak egy illúzió lesz, nem? DE, AZ LESZ ! Akkor nem lehetünk boldogok ?

Na, itt tartunk ma. Én meg ott tartok, hogy elalszom - biztos unalmasan irok...(Ha akarjátok, folytatom, ha nem, nem... azért ha kialszom magam, tudok jobbat is ! )

T.B.Sz.
2471 #27 2471
- 2010. September 03. 05:09:03
OK akkor a másik oldalról közelitem meg eme témát!

Ime a Gilgamesbõl azaz a földi emberi világ 1 számú irt eposzából !

"ELSÖ TÁBLA
Gilgames, az egész jolyóközi hitvilág legnagyobb hõse a
--monda szerint Uruk királya volt; a királyok jegyzéke a vizözön
utáni második állam egyik uralkodójaként tartja számon
Õ maga százhuszonhat, fia harminc és fiának fiatizenöt évig
uralkodott - - e jegyzék szerint — Uruk népe
fölött. Gilgamest Aruru, a sorsteremtõ istenasszony formálta,kéthar
mod része isteni volt. Isteni része sarkallta õt uíjabb és
ujabb vállalkozásokra; ez ösztökélte, hogy az élet
rökkévalóságat keresse.
Urukban zsarnoki igába fogta a népet, mindenkit a falakra terelt. A nép lázong, panaszkodik, segítségért könyörög az istenekhez. Anu meghallgatja az emberek imáját parancsot ad Arurunak: Gilgames párját is formálja megerõben és bátorságban vele fölérõt, hadd mérkõzzenek ketten. Enkidu Állatszerû lénye éppen ellenpárja a bölcs és tudós Gilgamesnek. Hegyek között él, a vadászokat már járása is megrémiti.. "

Ismerõs a GILGAMES = Nimród=Ménrót alakkal?

Az egész Eposzt nem szkennelem be szétlöki a gép a sorokat holott egy verses formátum.

Igen a teremtõ a földönkivülieket ide küldhette.Senki nem tesz mást mint egyfajta tervet tapasztal meg.
Természetesen a tapasztalásnál sokat számit az HOGYAN éri el a teremtmény ehhez a tapasztaláshoz az utat!

Ha én (ez nem önreklám csak nem sértõ másra) ugy intézem vágyaim kielégitését hogy az mást ne korlátozzon karmikusan nem terhelem magam ha másokat megröviditek akkor viszont következményeivel számolnom kell.

Nem e ezt IS látjuk a történelmi korokban!
Hiszen a korokban lévõ történések mindig ugyan azok más kellékekkel és szinpadi berendezéssel.
(Madách Ember tragédiája)

Egyébként a vallások az istenek léte is a földönkivüli fajoktól származik legalábbis a táblák szerint, egy részük hozott istenség más részük a genetikai létrehozókkal azonosak.

Maga a univerzum teremtõje viszont sem egyik sem másik hanem maga az a "......" amit emberi elme fel nem foghat mivel minõségileg nem ér fel vele!
DE! tapasztalható ha vizsgálódik önmagán belül róla! Mivel teremtményként azonos vele azaz része!
267 #28 267
- 2010. September 03. 05:14:58
Tessek mar megengedni,egy-ket megjegyzest!
Akkor most kik is vannak felrevezetve?
Azok-e akik hisznek a Sauli alnoksagnak?Azok-e akik Atilla urunkat a vilag legszadistabb gyilkosanak tartanak?
Azok-e akik a Sz.Istvant(Vajkot)dicsoitik?

Atilla urunk meg odacsapott a zsido alnoksagnak,megsarcolta Romat-Bizancot--Francia treuleten egy puspokot lefejzett--a tolvajnak levagatta a kezet--az arulot karoba huzatta.Nos az osi torvenykezeseinktol retteg OSI ellensegunki.Ezert eroltette a Sauli egyhaz a *szeretet*elvet.
Azok akik tagadjak Nimrod--es Hunor-Magor szarmazast-----mit mondhatok nekik?;)
2471 #29 2471
- 2010. September 03. 05:31:49
"Gilgames eposz (hôsköltemény). Az elsô kiseposzok sumér nyelven keletkeztek még az i. e. 4-3. évezred fordulóján. A sumér hôsepika központi témája az uruki mondakörbôl ered. Uruk (a mai Dél-Irak területén) dél-mezopotámiai város, az i. e. 4-3. évezredi mezopotámiai kultúra egyik vezetô ereje volt. Gilgames, a város királya az i. e. 27. században élhetett, s személye körül gazdag epikus hagyomány kristályosodott ki. "

Ugyan akkor pl. az én 1986 ban kiadott könyvem már akkád eposzként aposztrofálja.
Holott az elsõ kultura summér skyta kultura.
Ime az elsõ király az eposz szerint is 1/3 emberi 2/3 a földönkivüli "istenek" génjeit tartalmazó teremtmény ezért erõs.
A summér eposz tartalmazza az ember teremtését az istenek pokoljárását és a vizözön mikéntjét is.

GILGAMES az elsõ földi király de a biblia Nimródót nevezi meg eme feladattal....tehát ugyan az a személy másként elnevezve.
A személyek istenek nemzetek a történelem során attól függöen idõben és térben hol voltak más és más neveken határozták meg magukat!

(Ahogy egy nõ ha férjhez megy többször fõlveheti a más és más megnevezéseket de ÖNMGA ugyan az marad attól még)
1565 #30 1565
- 2010. September 03. 05:40:18
Hegel,

Bizony sokan vélik azt igen megalapozottan, hogy Gilgamesh = Nimróddal. Se szeri se száma a hasonlatosságoknak, s ne feledjük már el azt sem kedves nimródisták, hogy a Nimród név az az általatok oly gyûlölt szemita héberek által adott megnevezés. A sumér királylistán nincs ilyen nevû személy, holott az a lista átfog egy negyedmillió évet és minden egyes uralkodót, beleértve az özönvíz utáni királyokat is egészen az elsõ asszír uralkodókig.

De egyetlen egy sumér nyelvû utalás sincs egy Nimród nevû személyre. Márpedig Nimród több, mint 100 éven át uralta birodalmát. Kedves nimródisták, hogy hogy nincs az általatok állandóan felhozott sumér írásokban egy szó se Nimródról? Elárulom nektek. Mert nem ez volt a neve, nem ezen a néven volt ismert. Ez a név a héber marad = lázadó szó származéka, s amikor Nimródoztok akkor ezt a héber megnevezést hitelesítitek.

Azonosításához tehát a királylistához kell fordulnunk, s az egyetlen lehetséges kandidátus Gilgamesh. Aki nem is ember volt igazán. Kedves nimródisták, ti emberek vagytok, vagy ûrmanók?
Mert ez mindennek a lényege. Az ember. Az ádámi ember, akit az egy igaz Isten fiainak szánt, s akivel megosztja a világmindenséget és Önmagát! A lázadó fiak és az általuk alkotott emberformájú annunakik vagy nefilim nem öröklik Isten országát, mert el akarják orozni a termtést. És ádázul, démoni megszállottsággal küzdenek az igaz Isten ellen.

Nem vonom kétségbe, hogy a magyarok között esetleg van egy ilyen annunaki vérvonal, ahogy a zsidók között is ott a kánita, meg nefilim vérvonal. Nagyon is lehetséges, hogy ébredeznek az alvó génjeik, de az ádámi emert Isten gondviselése óvja. Semmi esélye nincs a lázadóknak. Rövid távon elérnek célokat, de azt is csupán azért, mert a Mindenható megengedi azt, hogy a megtévesztés teljes legyen. Aztán az ítélet.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.04 masodperc
635,226 egyedi latogato