Érdemesnek tartok most egy visszaemlékezést a kevesek által ismert és tudott Löw Lipótra, a Szegedi csodarabbira. Löw Lipót annak idején Szegeden élt és mûködött, a zsidóság magyarosodását ösztönözte, és akit csak csodarabbiként aposztrofált az akkori Szegedi közélet. Az 1800-as évek második felében történt mindez. Ez a múltba történõ révedés, visszaemlékezés, a jelenre is választ adhat, több kérdésben is. Hogyan tudtak és tudnak a zsidók oly gyorsan és oly könnyen asszimilálódni, beilleszkedni más országokba és kultúrákba.

Löw Lipót (Cerná Hora, 1811. május 22. – Szeged, 1875. október 13.). Éppen idén, hogy pontosan 200 évvel ezelõtt megszületett Löw Lipót, 1811. május 22-én a Morvaországi Cerna Horán. Apja szintén Löw Lipót, a Prágai csodarabbi, Judah Löw leszármazottja. A kis Löw Lipót a jidis nyelv mellett hamar elsajátítja a hébert, a németet, és a csehet. Tehetséggel hegedül, zongorázik, fuvolázik és versel. A Kismartoni rabbi és késõbb Pesti fõrabbi, Schwab Löw mellett tanul meg magyarul, és ezután foglalkozik a Talmud és a Biblia tanulmányozásával és összehasonlításával. Löw Lipót már 24 éves korában rabbi!. Ezután beiratkozik a Bécsi egyetemre és a Pozsonyi evangélikus líceumba is. Jár görög elõadásokra, és katolikus teológiát is hallgat.. Az ambiciózus és tehetséges fiatal rabbi Magyarországi pályafutása Nagykanizsán indul egy híres hitszónok ajánlása révén. A hitközség ortodoxok és reformerek által megosztott része elfogadja. Löw Lipót a felvilágosodás szellemében újít, fõ célja a zsidóság magyarosítása, elõmozdítja a zsidóság magyarosodását. Az országban õ az elsõ rabbi aki magyarul is prédikál, õ az elsõ rabbi aki beszédeit magyarul is kiadja. Nála szólalt meg elsõként a zsinagógában az orgona is, hogy elmélyítse az istentiszteletek élményét. Megnõsül, de nem szerelmi házasságot köt, hanem érdekházasságot. Egy házasságközvetítõ ajánlása alapján a nagy tekintélyû Schwab Löw mûvelt lányát, Leontint veszi el, akitõl hét gyermeke születik. Az 1848-as szabadságharc idején megfordul Pápa és Veszprém környékén is mint tábori pap. A szabadságharc leverése után letartóztatják lázítás vádjával a hittársai feljelentése alapján. Szabadulása után Löw Lipótnak nincs maradása Pápán. Ezután egy Szegedi meghívást kap, így Szeged városa felé veszi az irányt. Szegeden gyorsan új otthonra talál, rabbi lesz. A városban nem ellenzik az újításait. Bár sok helyre csábítják, végleg letelepszik szegeden, így véget ér a vándorlások kora. 1853-ban újra nõsül, Redlich Borbálát, Babettet veszi el, akitõl ugyancsak hét gyermeke születik. Köztük az elsõ gyermek, akit késõbb a legtudósabb rabbiként emlegetnek majd, Löw Immánuel. Késõbb õ követi majd apját, és lesz utódja a szegedi fõrabbi székében. Löw Lipót fizetése magas, de még kétszer is emelik a bérét hogy megtartsák. Kezdetben irányítja az iskolát, bevezeti a harmóniummal kísért kóruséneklést. Tankönyvet ír, amit bevezetnek az egész Habsburg birodalom területén. Városi és megyei tanfelügyelõ lesz. Zsidó irodalmi társaságot szervez és a héber biblia magyar fordítását. Részt vesz a vallástörvények elõkészítésében és kialakításában. Megalapítja, írja és szerkeszti a Ben Chananja címû zsidó tudományos folyóiratot. Szeged általa kerül fel a világ tudományos és vallási térképére. Az akkoriban körülbelül 10 ezer fõs szegedi zsidóságot összefogja, vezeti és segíti. Löw Lipót részt vesz a városi közéletben és az önkormányzatban is. Humorosan, szójátékokkal fûszerezve, átható erõvel beszél magyarul. Az alakuló irodalmi körökben is részt vesz, ott van a városi könyvtár és múzeum szabályzatának elkészítésében is. Löw Lipót szeged csizmás rabbija, a szegedi csodarabbi hatalmas városi és országos elismertségnek örvend. Löw Lipót mintegy negyedszázadot, azaz közel 25 évet élt és tevékenykedett Szeged városában. 1875. október 13-án hunyt el tüdõgyulladásban.
Ma Szegeden nem él már leszármazottja, de az Amerikában élõ rokonok tartják a kapcsolatot a régi szegedi rokonokkal, barátokkal.

Löw Immánuel (Szeged, 1854. január 20 - Budapest, 1944. július 19), fõrabbi, orientalista, mûvelõdéstörténész, író. Gimnáziumi tanulmányait szülõvárosában Szegeden végezte a piaristáknál. Egyetemi és teológiai tanulmányait Berlinben végezte, és itt is avatták rabbivá. 1878-ban választotta fõrabbijává a szegedi zsidó hitközség. A magyar mellett tudott héberül, jidisül, németül, görögül, latinul, és szláv nyelveken is. Már fiatalon világhírû tudós és vallási szaktekintély volt. Nemzetközi elismerésnek örvendett dolgozataival, hitszónoklataival. 1920-ban Zazravecz István mellett szót emelt a Kun Béla vezette kommunista forradalom ellen, mert tudta, hogy az abban való zsidó részvétel megpecsételheti a magyarországi zsidóság megítélését. 1927-tõl a zsidóság felsõházi képviselõje volt.Egy idézet tõle: "A nemzet hû fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó tudat avat". Szép és hosszú pályafutást tudhatott õ is maga mögött. 1944-ben 90 éves kora ellenére deportálták, ám Zadravecz püspök személyesen járt el szabadon bocsátása érdekében, de közben az idõs zsidó tudós a Budapesti gettóban 1944. július 19-én meghalt.
Ma Szegeden nem él már leszármazottja, de az Amerikában élõ rokonok tartják a kapcsolatot a régi szegedi rokonokkal, barátokkal.

A szegedi nyelvjárás szerint a távolabbról, más tájegységrõl, más városokból érkezõket gyüttmöntnek nevezték. Ezután a megszûnt jogi kategória helyére az egyén erkölcsi megítélését helyezte a közvélemény. A gyüttmöntbõl nemcsak gyüttmaradt, de a befogadottból elfogadott válhatott. A zsidó gondolkodás minden eseményt, történést az idõn belül szemlél, ám ezeknek lényegi, tartalmi összefüggései adják a rendezõ elvet. Az elõbb történt esemény benne rejlik az utóbb történõben, egyszersmind az utóbb megesett oka lehet az idõben véletlenül korábban megtörténtnek. Mindnyájunk tapasztalata lehet, hogy egy eseménnyel kapcsolatban az ok és cél szavakba öntése a köznyelv kifejezési szintjén milyen bizonytalan. A Szentírás világában létezik kronológikus sorrend, ám nem ez visz rendet e világ dolgaiba.

Bíró Csaba.