Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

A népi ellenállás lehetséges eszközeirõl

Itt van nekünk a népi ellenállás, mint lehetséges eszköz, de persze mindent ésszel és megfontoltan, mert egyáltalán nem mindegy az, hogyan tesszük ezt. Nem feltétlenül arról van itt szó, hogy fegyvert fogjatok és harcoljatok, vagy romboljatok és törjetek zúzatok az utcákon. A Népi ellenállásnak számtalan más és sokkal hatékonyabb módjai is vannak, amelyek még célravezetõbbek is lehetnek az erõszakos és brutális módszereknél.

Az igazi népi ellenállás semmi képen nem úgy megvalósítható, ahogyan azt egykoron a Budaházi-Toroczkai duó hirdette. A Budi-Toro páros, a fizetett népi forradalmár és hazafi kategóriába tartozva más feladatokkal volt felvértezve. A Budaházi-Torói kettõs sokszor kiment az utcára magával víve egy bizonyos számú tömeget, gyerünk utánam felkiáltással, aztán mikor a tömeg elindult, õk meg már sehol sem voltak, úgy el tûntek utána gyorsan mint szamár a ködben. Budavári a Diósdi villájába, Toroczkói pedig a szegedi családi fészekbe visszavonulva pihente ki a fáradalmakat. Evezzünk most már komolyabb vizekre, mert ez az egész elég nevetséges eme formájában. A valódi népi ellenállás megvalósulhat többféle módon is, munkabeszüntetéssel, az ellátó rendszerek megbénításával, esetleg a bankrendszer bojkottjával. Néhány évvel ezelõtt komoly visszhangot váltott ki Franciaországban az egykori legendás francia labdarúgó, Eric Cantona a bankrendszer bedöntésére indított mozgalma. A legendás focista arra kért mindenkit, arra kérte az embereket, hogy egy keddi napon egyszerre vegyék ki a pénzüket a bankokból. Természetesen rögtön megszólaltak az illetékesek is. A költségvetési miniszter szerint a felhívás "groteszk és felelõtlen", a közgazdászok és a pénzügyi szakértõk pedig utópiának minõsítették az elképzelést. Eric Cantona egyáltalán nem egy átlagos, langyos vízben elevickélõ focista volt mint oly sokan ebben a sportágban, hanem éppen az ellenkezõje volt õ mindig, ami a szívén az mindig a száján is volt azonnal. Híres volt állandó botrányairól, mert nagy igazságérzete nem engedte a hallgatást és a beletörõdést.

Éric Cantona, (Párizs, 1966. május 24) az egyik legsikeresebb francia labdarúgó. Cantona az 1980-as, 1990-es években játszott. Csatárként szerepelt klubjaiban. Igazán nagy sikereket Angliában ért el. Profi karrierjét a Manchester Unitedben fejezte be, ahol öt év alatt négyszer angol Premier League címet, kétszer Ligakupát és FA-kupát nyert.. Cantonáról, akit: "Eric a király" - "Eric the King" néven is ismernek, úgy tartják, jelentõs szerepet játszott a Manchester United feltámadás szerû sikerszériájában, és mindvégig élvezte ikonikus státuszát a klubnál és az angol futballban egyaránt. 2001-ben megválasztották az évszázad játékosának, és a United drukkerek a mai napig "King Eric"-ként - "Eric király-ként" emlegetik. Õ jelenleg a francia strandfutball válogatott aktuális menedzsere.. Cantona MU játékosaként 1995-ben egy kungfumozdulattal lerúgott egy õt pocskondiázó Crystal Palace-szurkolót. "Meg kellett tennem, azokért az emberekért, akik néha úgy érzik, hogy legszívesebben belerúgnának egy-egy idegesítõ alakba. Én megtettem értük. Nagy nyomás nehezedik az emberekre a munkájukban, az életükben. Ha látnak valakit, aki megvalósítja elfojtott vágyaikat, az egy fajta szabadságérzetet kölcsönöz nekik" - mondta Cantona egy interjúban a BBC One-on. "Az is felemelõ érzés a szurkolóknak, amikor egy csatár gólt rúg, de az még boldogabbá teszi õket, amikor egy csatár lerúg egy huligánt" - tette hozzá büszkén a francia strandfoci-válogatott korábbi szövetségi kapitánya. "Tisztában vagyok vele, hogy nem volt szép, de én már csak ilyen vagyok."A színészetbe is belekóstoló Cantonát kérdezték a pályafutása során begyûjtött érmek és díjak sorsáról is. "Fogalmam sincs, hol vannak. Egy érem, egy kupa nem maradt. A francia válogatottban 45 mérkõzésen léptem pályára, meccsenként két mezt használtam el, de csupán egyet tartottam meg. Olyan vagyok, mint egy börtönõr, nem foglalkozom a múlttal, csak a jövõbe tekintek. Kemény idõszak volt a futballkarrierem" - mondta Cantona.

Komoly felzúdulás keltett Franciaországban a korábbi híres focista interjúja. Eric Cantona egykor a Manchester United kiváló - de sokat bírált - játékosa volt, most viszont "pénzügyi szakértõként" tûnt fel. A Facebook közösségi oldalon eddig közel 50 ezren csatlakoztak a "Forradalom! December 7-én mindannyian kivesszük a pénzüket a bankokból" elnevezésû felhíváshoz, amelyet Cantona a Presse Océan címû lapnak még októberben adott interjúja ihletett. A Facebookon egyébként van olyan oldal is, amely az akciót valóban támogatja. Az interneten hónapokon át keringõ felvételen a Manchester United egykori sztárja arról beszél, hogy van egy ötlete "egy nagyon egyszerûen megcsinálható forradalomhoz". "A rendszer a bankok hatalmára épül. Ha 20 millió ember kiveszi egyszerre a pénzét a bankokból, a rendszer összeomlik. Ez vér és fegyver nélküli forradalom lesz" - hangsúlyozza Cantona. "A forradalmat a bankokon keresztül kell megcsinálni. Ahelyett, hogy az utcára mennél tüntetni, bemész a helyi bankba és kiveszed a pénzed" - foglalta össze az akció lényegét az egykori focista, aki jelenleg színészként dolgozik francia színházakban és filmekben. A Franciaországban egyre népszerûbbé váló kezdeményezésre a kormánytagok is reagáltak. François Baroin költségvetési miniszter "groteszknek és felelõtlen" nevezte a felhívást. "Cantona pénzügyi tanácsadóként, hát ez nem túl komoly dolog. (...) Mindenkinek megvan a maga foglalkozása, a cipész maradjon a kaptafánál!" - tette hozzá.. A gazdasági miniszter szerint pedig Cantona "óriási labdarúgó, de nem biztos, hogy minden tanácsát meg kell fogadni". "Van aki csodásan focizik, én nem próbálkoznék. Úgy gondolom, hogy mindenki csak arról nyilatkozzon, amihez ért is" - tette hozzá Christine Lagarde. Még a szélsõbaloldali politikusok is elhatárolták magukat "Vörös Erictõl". A Baloldali pártot vezetõ Jean-Luc Mélenchon szerint nem sok elõnye lenne annak, ha a bankrendszer hirtelen összeomlana. Nathalie Arthaud, a Munkásharc elnöke pedig úgy vélte, hogy "nem a bankokkal van a probléma, azokra szükségünk van".

Pénzügyi szakértõk szerint egyébként attól még nem omolna össze a bankrendszer, ha 60 ezer ember egyszerre venné ki a pénzét. Ráadásul úgy vélik, hogy azoknak, akik a Facebookon csatlakoztak a mozgalomhoz, csak egy töredéke fog kedden ténylegesen elmenni a bankfiókjába. François Pérol, a francia bankszövetség elnöke nem hisz abban, hogy a felhívást megérintette volna a franciákat, s úgy véli, hogy azzal a kezdeményezõk "senkinek nem tettek szívességet". A mozgalomnak saját internetes oldala is van már, (www.bankrun2010.com) ahol az alapítók kifejtik, hogy elsõdleges céljuk a pánikkeltés. Az 1929-es világgazdasági válság óta ilyenre ugyanis csak nagyon ritkán került sor, s olyankor emberek ezrei álltak sorban egy-egy bank elõtt, attól tartva, hogy a csõd miatt nem kapják vissza a pénzüket. Ezt történt 1998-ban Oroszországban, 2001-ben Argentínában, vagy a pénzügyi válság kezdetekor 2008-ban a brit Northern Rock, illetve az amerikai IndyMac ügyfeleivel. Bernard Maris közgazdász szerint ahhoz, hogy egy ilyen akció ténylegesen gondot okozzon a bankrendszernek, több százmillió eurót kellene egyszerre kivonni a pénzintézetekbõl. Ez pedig azért nehezen elképzelhetõ, mert az automatákból csak néhány száz euró vehetõ fel egyszerre, az 1500 ezer eurót meghaladó összegek felvételét pedig általában több nappal elõre be kell jelenteni a bankokban ahhoz, hogy az adott fiók teljesíteni tudja a kérést. Az pedig hogy hatalmas sorok alakuljanak ki egy-egy bank elõtt, azért nem valószínû, mert Franciaországban 40 ezer bankfiók és 53 ezer automata található. Az Attac globalizációkritikus szervezet megítélése szerint is nagyon kicsi az esélye annak, hogy ez a mozgalom olyan szintet érjen el, hogy valóban fenyegetõen hasson a bankokra. A francia bankok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kedden várható nagy összegû készpénz felvétel egyes bankfiókokban feszültséget okozhat, mert nem fog elég likvid tõke rendelkezésre állni. "Nem fog összeomlani a rendszer, de mindenki halálideges lesz" - nyilatkozta még akkoriban egy bankvezetõ.

Bíró Csaba

Hozzaszolasok

3013 #21 3013
- 2011. July 16. 14:16:18
Ax-L ne fordítsd ki a szavaimat! Elsõ szám elsõ személyben írtál, ezért úgy is válaszoltam rá!
3022 #22 3022
- 2011. July 16. 14:20:53
Semmi gáz.
Ez valahogy igy mûködne. Én megtanulom és Mi harcolunk. Gondolkodj....anyad
Logikus, hogy egyedül csak az támad, akinek a derekán nagyerejü pokolgép van.....ja igen
670 #23 670
- 2011. July 16. 14:20:59
Elég sok ilyen pont van. Mondjuk a nyak, vagy az oldalsó részek amit nem fed a mellény.
A legjobb pontok a verõerek közelharcban ötöt is találsz ilyet. Lábnál kettõ honaljnál kettõ.
Átlagosan negyven liter vér folyik át percenként a fõ ütõereken. Elég tiz-tizen õt másodperc ha valamelyiket felsérted. A szem a torok és a fül mögötti rész is hatásos ha megütöd. A fogazatod nagyon gyilkos eszköz is lehet.
De a közelharc csúnya dolog.
3022 #24 3022
- 2011. July 16. 14:23:14
jano tud valamit.....proszit
670 #25 670
- 2011. July 16. 14:23:22
Nem értek egyet vannak olyan dolgok amikor sokkal hatékonyabb egy két ember, mint egy nagyobb csapaterõ.
3022 #26 3022
- 2011. July 16. 14:32:07
Hol egy zsidó???
Fogjatok le...!!!!
Na szerencsétek hogy ma szombat van. Ilyenkor Én sem dolgozom...Grinszeva te
3013 #27 3013
- 2011. July 16. 14:47:28
Janó! Köszi! A kis egységes taktika híve vagyok én is! ütni, és visszahúzódni, majd máshol megint ütni!
670 #28 670
- 2011. July 16. 14:55:57
Ssman
Amirõl te beszélsz az a gerillaharc. Amit akkor vagyunk kénytelenek használni ha az ellenség jobban felszerelt és erõsebb. Én a professzionális haderõrõl beszélek. A gerilla taktikának meg van az a hátránya, hogy a végén sajna színre kell lépni, bár ez egy hosszú folyamat eredménye.
3013 #29 3013
- 2011. July 16. 15:01:50
jano! egyenlõre más nem is igen lesz, mert olybá, a reguláris nem igen lehet elképzelni! ahhoz ember anyag kell, és az pedig igencsak húzósan kevés!
670 #30 670
- 2011. July 16. 15:13:56
Nem biztos. Sajna föl vagyunk aprózva ideológiák mentén. Magyarán nem biztos, hogy nem vezényelnék tüzet ha a Kis Robiékkal akadnák össze az erdõben. Sajna egyelõre nincs olyan külsõ kohéziós erõ ami jó irányba befolyásolna bennünket. Mondjuk az európai csendõrség az lenne.
Az egységet teremtene. És közben beindítanám a jó elõre kitervelt és elkönyvelt le szalámizást.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.09 masodperc
635,079 egyedi latogato