Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Budapest, izraeli szemmel - I. rész

(Úgy látom, hogy csak a Belügyminisztérium kettõs állapolgárait vették számításba! Ügggyes, ahogy a rabbi mondaná! Maga a cikk maga is krawmaga!)
Magyarországon, a Bevándorlási Hivatal adatai szerint 2010 decemberében 1 293 izraeli állampolgár élt. A hosszabb-rövidebb ideig hazánkban élõ izraeliek nagy része tanulni jön, így minimum 3-5 évig nálunk is marad. Ennyi idõ alatt az ember többé-kevésbé be is illeszkedik, barátokat szerez, megismerkedik az ország kultúrájával, az ott élõk szokásaival. Két, Budapesten tanuló izraeli diáklánnyal beszélgettem rólunk, magyarokról, Budapestrõl és a nálunk eltöltött évekrõl.

Sharon Goldman idén végez a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, fogorvosnak készül. Hat éve érkezett hozzánk, egy igazi nemzetközi élmény reményében. Korábban soha nem járt nálunk, Magyarországról csupán legjobb barátnõje magyar származású édesanyjától hallott, aki gyakran fõzött gulyáslevest lánya barátainak és máig izgatottan mesél imádott Budapestjérõl. „Azért választottam Magyarországot, mert nincs messze Izraeltõl, könnyen haza lehet repülni és az egyetemi tandíj sem olyan magas, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesül Államokban. Otthon nagyon kicsi az egyetemi keret, így akár évekig is eltarthat, míg valaki bekerül.” – teszi hozzá.
Kattintson és nézegessen képeket Izraelrõl!

Nem meglepõ tehát, hogy sok izraeli diák választja a magyar orvostudományi egyetemeket. A fõváros után Debrecen rendelkezik a legnépesebb medikus közösséggel, de Pécsett és Szegeden is sokan vannak. „Az izraeliek külföldön nagyon összetartóak, gyakran összejárnak az ország különbözõ részeibõl, bár gondolom ez minden külföldön élõ expat-ra igaz, nemzetiségtõl függetlenül.” – mondja Sharon. „A közös ünnepségek, bulik alkalmával például minden városból Budapestre sereglenek a Magyarországon élõ izraeli diákok; a Purim-i mulatságokon, a Hannuka-i gyertyagyújtáson vagy a Holocaust évfordulóján tartott megemlékezésen mindig nagyon sokan vannak.” Ilyenkor alkalom adódik a magyar zsidókkal való megismerkedésre is. Sharon szerint a magyar zsidók nagyon érdeklõdõek, szívesen mesélnek izraeli útjaikról és sokan még héberül is tudnak.

„Sajnos a magyar és a külföldi diákok nem nagyon vegyülnek egymással, hiszen óráink többsége nem egyszerre van.” – mondja Sharon. „Ennek ellenére van egy-két magyar barátom, de az egyetemen kívülrõl. Az utóbbi években gyakran rendeztünk közös vacsorákat Sabbat alkalmából, melyen nem zsidó barátaim is részt vettek. Nagyon fognak hiányozni ezek a közös élmények.” – teszi hozzá szomorúan. Amikor kérdezem, hogy rólunk, magyarokról mi a véleménye, találkozott-e bármiféle diszkriminációval, szerencsére nemmel felel. Mint mondja, talán a nyelvi nehézségek okoztak problémát, hiszen a magyarok nagy része második nyelvként a németet és nem az angolt beszéli. Ebbõl kifolyólag, diszkrimináció külföldisége és nem zsidósága miatt érte leginkább.

„A legtöbb barátom imád Budapesten élni, hiszen ez egy nagyon dinamikus, nagyon élõ város, tele bárokkal, kávézókkal, melynek mind megvan a maga stílusa, mindig van valamilyen kiállítás vagy koncert és rengeteg a fantasztikus étterem. Budapest egy csodálatos és romantikus város. Ahányszor este végigsétálok a Duna-parton és elnézem a kivilágított Lánchidat, mindig olyan érzésem van, mintha most érkeztem volna ide elõször és egy ’love story-ba’ csöppentem volna.”
(Cikkünk hamarosan folytatódik...)

Készült az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával.
Cikkünk a „Bevándorlók – mellettünk” címû, Európai Integrációs Alap által támogatott kampányunk keretében született azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson a tíz legnagyobb Magyarországon élõ bevándorló csoport egyikérõl. 2010. december 31-én 18 932 ukrán, 14 345 kínai, 12 594 szerb, 5489 orosz, 3790 vietnámi, 3469 amerikai, 1900 török, 1767 iráni, 1293 izraeli és 182 iraki állampolgár tartózkodott legálisan Magyarországon. A többezres lélekszámú bevándorló közösség figyelmet érdemel, ezért célunk, hogy a vitaindítóként szolgáló írásokkal hozzászólásra ösztönözzük a Kitekintõ olvasóit, hozzájárulva ezzel a migrációval és integrációval kapcsolatos társadalmi tudatosság növeléséhez.
Link

Hozzaszolasok

119 #21 119
- 2011. August 06. 23:37:41
Szakszis, Jani Papa,

szerintem mindkettõtöknek igaza van - részben. Az biztos, hogy a palesztinok nem olyan agymosott birkák, mint a mai magyarság, de az is biztos, hogy még nem vagyunk ott, hogy robbanjon a koktél. Nálunk azért bõ 200 éve szivárognak és jó 150 éve érezhetõen jelen vannak, ebbõl az emancipációs törvény óta eltelt kb. 130 évben igen brutális és egyre erõsödõ mértékben, a XX. század nagy részében már elég egyértelmûen diktatúrát alkotva. Viszont a mai egyeduralmuk apró lépésekben jött el, ezért a mai magyarság már észre se veszi, hogy mittomén a Koltay vagy a Kern is tudjukki (semmi bajom velük, csak õk jutottak eszembe). Egész Európa agymosott és talán találnánk a magyarnál durvább példát is. De Magyarország NAGYON KELL NEKIK, ezért képesek voltak stratégiai okokból még szét is vagdosni az országot - hogy majd amikor eljön az "õ idejük" újra összerakják. Mi ezért különösen rossz helyzetben vagyunk, de a Mindenható azért osztotta le így a kártyákat mert másik nép már az eddigi csapások alatt is szétporladt volna. Ez van, ez a "nemzet karmája", el lehet tudatosan fogadni és készülni rá vagy lehet menni Bécsbe kávézót nyitni. A palesztinok helyzete más volt: náluk igaz, hogy volt pár zsidó Palesztínában, de semmi gond nem volt velük, aztán egyszercsak megjelentek a Sternek, Dajanok, majd Saronok és "einstandolták" az országot, normális hagyományos életbõl mindjárt számûzetésbe és mélyszegénységbe taszítva több százezer embert. És mindez csak kb. 70-80 éve indult és alig több mint 50 éve kezdõdött el az igazi rémálom. A magyarságot, ami már egy kicsit túlságosan is ráaklimatizálódott erre a bagázsra, nehezebb kilendíteni a nyugvópontról.

De hogy egyszer kilendül, az biztos. És hogy az se lesz szép, az is biztos. A mai magyarságnál is el fog egyszer szakadni a cérna, pl. ha tényleg kitesznek a lakásából több százezer embert. Vagy mástól. Ne becsüljétek alá azt az iszonyatos feszültséget, ami ma a magyarságban felgyûlt. Amíg viszont még bírja a cérna, INFORMÁLNI kell az embereket, hogy jó irányba robbanjon. A hatalom ezért is próbál mindenféle cigány polgárháborúkat megegyebet kiprovokálni: ma még õk terelnék mederbe az energiákat. De holnap már más, neadjisten a magyarok maguk. És ezért talán jó is, hogy ma még ilyen birka a magyar.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
635,282 egyedi latogato