Aki azt gondolja, hogy az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom ma a világon, jól teszi, ha elolvassa ezt a cikket. Az erõviszonyok komoly átalakuláson mennek át ma a világban. Ki tudja megnevezni, melyik a legnagyobb olajtermelõ és olajexportõr ország ma a világon? Melyik ország rendelkezik a legnagyobb földgáz erõforrásokkal és a világ második legerõsebb hadseregével? Segítek: nem Szaúdi-Arábia, nem Kína és nem az Egyesült Államok. A válasz természetesen Oroszország. Az orosz medve nagyon is életben van. Sokan nem tudják, hogy ma Oroszország az Egyesült Államok egyik legnagyobb olajszállítója. Oroszország hihetetlen mennyiségû természeti erõforrással rendelkezik, államadósságuk rendkívül alacsony (az ország GDP-jének mindössze 10%-a), gazdasága pedig hihetetlen fejlõdésen ment keresztül ez elmúlt tíz év során. Sok tekintetben Oroszország csak most kezdi próbálgatni szárnyait. Sokan úgy gondolják, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió, amelynek létrejöttén Oroszország szorgosan dolgozik a régi Szovjetunió újjáélesztése felé tereli a helyzetet. Teljes gõzzel halad az orosz hadsereg modernizálási programja. Sokan, fõleg Amerikában úgy gondolják, hogy a hidegháborúnak vége és Oroszország csak egy fogatlan medve, ami semmilyen veszélyt nem jelent. A valóság ennek talán éppen az ellenkezõje.

A republikánus párt néhány napja tartott elnökjelölti vitáján például egyetlen szó sem esett Oroszországról. Mintha a világ második legnagyobb hatalma nem is létezne. Ez a vita is mutatja, milyen bizarrá vált az USA külpolitikája. Ha létezik ma egy ország a világon, amely képes lenne katonai eszközökkel legyõzni az Egyesült Államokat, az Oroszország. Aki pedig azt gondolja, mint ahogyan sok amerikai így van vele, hogy Oroszország az Egyesült Államok barátja, súlyos tévedésben van.

A hidegháború nem ért véget. Az orosz titkos ügynökök száma az Egyesült Államokban és más nyugati országokban az eredeti hidegháborús évek szintjén van, a feszültség az USA és Oroszország között pedig több területen is egyre növekszik.

Például Dimitrij Medvedev, orosz elnök bejelentette, hogy új nukleáris fegyvereket fog telepíteni, amelyek az amerikai rakétavédelmi rendszereket célozzák, amennyiben az Egyesült Államok nem hagy fel az Európába tervezett rakétavédelmi pajzs telepítésével. A napokban ez a konfliktus odáig fajult, hogy Medvedev az orosz néphez intézett beszédében felsorolta azokat a lépéseket, amelyeket életbe léptetett a NATO-országok európai rakétavédelmi rendszere körül kialakult konfliktus miatt.

Egyes korábbi egyezmények az Egyesült Államok és Oroszország között kezdenek csõdöt mondani. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy mostantól nem fogja betartani az Európai Hagyományos Fegyverekre vonatkozó szerzõdésben rögzítetteket, amelyre Moszkva még 2007-ben rendelt el moratóriumot.

Miközben az Egyesült Államok afganisztáni kecskepásztorokat hajszol Oroszország atomháborúra készül. Arról sem lehet sokat olvasni az amerikai sajtóban, hogy Oroszország egy kiterjedt földalatti bunkerhálózat kiépítésén dolgozik. Egyedül Moszkvában 5000 ilyen új bunker és óvóhely áll kivitelezés alatt. A 2012-es befejezéssel tervezett program célja egy olyan bunker és óvóhelyhálózat kiépítése, ami szinte a város teljes lakosságának képes menedéket nyújtani.

Mindeközben, mit tesz az Egyesült Államok saját állampolgárai védelméért? Semmit.

Az Obama kormány azon ügyködik, hogy lefegyverezze az országot.

A START, azaz Stratégiai Fegyvereket Korlátozó Egyezmény (STrategic Arms Reduction Treaty) 1550 darabban maximálja az Egyesült Államok és Oroszország által birtokolható nukleáris fegyverek mennyiségét. Az amerikai hadsereg számára ez 90%-os csökkenést jelent az 1967-es csúcshoz képest, amikor az USA 31.255 stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezett. Az Egyezmény a ballisztikus rakéták, azaz atombombázók számát is 700 darabban korlátozza.

Ez az egyezmény óriási elõnyt jelent Oroszország számára, mivel teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az oroszok 10.000 taktikai nukleáris fegyverrel rendelkeznek, míg az USA esetében ez a szám mindössze néhány száz. Ezeket a taktikai nukleáris rakétákat cirkáló- vagy hordozórakétákkal, nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel vagy katonai repülõvel is el lehet juttatni a célpontokhoz. Az egyezmény egyáltalán nem foglalkozik ezekkel az aránytalanságokkal, ami rendkívül komoly stratégiai hátrányba helyezi az Egyesült Államokat.

Az elmúlt néhány év során Oroszország rendkívül nagy hangsúlyt fektetett stratégiai nukleáris erejének modernizálására, míg az Egyesült Államok egyáltalán nem foglalkozott vele. Az amerikai vezetés most is azt gondolja, hogy messze Oroszország elõtt járnak ezen a téren, de ezzel a véleménnyel egyedül vannak. Mások számára egyértelmû, hogy a két ország között egykor létezõ igen nagy technológiai szakadék mára szinte teljesen összezárult.

A stratégiai fegyverek mellett Oroszország olyan új tengeralattjárókat is kifejlesztett, amelyeket az amerikai radarok nem képesek észlelni, mert a korábbi modelleknél lényegesen csendesebbek, új ballisztikus rakétáik pedig képesek kijátszani az amerikai rakétavédelmi rendszereket.

Miközben az USA stratégiai hibákat gyárt, mint amilyen az al-Qaeda támagatása Líbia elfoglalásában, Oroszország új stratégiai fegyverarzenált állított elõ.

A legtöbb embernek fogalma sincs arról, mi történik a valóságban. Miközben az Egyesült Államok úszik az adósságban, Oroszország fellendülõben van.

A Forbes magazin cikke szerint Moszkva a világ harmadik legdrágább városa, a CNN pedig a negyedik helyezést ítélte ezen a téren az orosz fõvárosnak.

Újabban pedig attól tartanak, hogy a régi Szovjetunió ismét összeáll. Az Egyesült Államokban ez a téma elkerülte a média figyelmét, pedig már az Eurázsiai Unió elsõ tagjainak névsorát is nyilvánosságra hozták. Az elsõ három tagállam Belorusszia, Kazahsztán és Oroszország lesz. A kezdeményezõk pedig egyértelmûvé tették, hogy az egykori Szovjetunió valamennyi volt tagállamát szívesen látják a szoros gazdasági integrációt célul tûzõ unióban.

Miért hallgat errõl az amerikai sajtó? Reagan idejében Oroszország volt az elsõszámú külpolitikai téma Amerikában, ma pedig senki sem beszél róla. Amerikában mindenki azt akarja hinni, hogy Oroszország már nem jelent veszélyt és a hidegháborúnak vége. Az igazság azonban az, hogy a mai Oroszország sokkal erõsebb, úgy politikailag, mint gazdaságilag és már katonailag is, mint a volt Szovjetunió valaha is volt.

Nagyon is elképzelhetõ, hogy Oroszország legyõzze az Egyesült Államokat egy elsõ csapás indításával, fõleg, ha Kínával szövetkeznének egy ilyen háborúban. A legtöbb amerikai ezt elképzelhetetlennek tartja, pedig az orosz és kínai vezetés sok órát tölt ilyen és ehhez hasonló forgatókönyvek megvitatásával.

A 2012-es amerikai elnökválasztások során nem sok szó esik majd Oroszországról, helyette mindenki az afganisztáni hegyekben bujkáló kecskepásztorok jelentette „óriási veszélyre” koncentrál majd.

Vak vezeti a világtalant, miközben a világ drámai változásokon megy keresztül. Hallván hallanak, de nem értenek és látván látnak, de nem ismernek. (Máté 13:14) Az orosz medve visszatért és fontos szerepe lesz az elkövetkezõ évek eseményeiben.
Link