Kölpény, a héten vettem fogport a gyógyszertárban, 300 forintba kerül! Szódabikarbónát is ott veszek. Legközelebb megpróbálkozom majd a liszttel és a csirkehússal is

A kóser parasztvakítás!?

http://www.fuszereslelek.hu/2010/12/koser-so-parasztvakitas.html

Idézet a Compex-Só-tól:

"A sóról

A só, azaz a nátrium-klorid természetes ásványi anyag. Kémiai összetétele 40% nátrium és 60 % klór. Tiszta formában színtelen, szagtalan, a vízben tökéletesen oldódik, szemcsés szerkezetû. Szennyezõdéstõl függõen szürkés, vöröses, barnás vagy kékes színû lehet.

Értékes és fontos elem, nem helyettesíthetõ mással. Már több mint 3000 éve bányássza az ember. A legrégebben használt természeti kincsünk, életünk alapja. Egy idõben fontos fizetõeszköz volt. Az idõszámítás elõtt fehér aranynak nevezték, ezzel hangsúlyozva értékét és fontosságát. Mára a fontossága mit sem változott, azonban a tömegtermelésnek köszönhetõen olcsó, mindenki által könnyen hozzáférhetõ termékké vált.

A só keletkezése

A földtörténet folyamán a tengerek kiszáradásakor a vízben található só (kb. 3%) egyre sûrûbbé vált, és a végén a kiszáradt tengerfenék legmélyebben fekvõ részén a víz teljes elpárolgása után, sómezõk maradtak vissza. Napjainkban a Holt-tenger esetében figyelhetõ meg ez a folyamat. Ezek a sómezõk a földkéreg mozgása következtében a föld alá kerültek. Az idõ múltával a földrétegek csuszamlása, szakadása, összenyomódása hatására ezen sómezõk mind elhelyezkedésükben, mind összetételükben nagy változásokon estek át. Így jöttek létre a föld mélyén lévõ kõsó mezõk.

Bányászata

A kõsót, vagy más néven asztali sót szilárd halmazállapotban, bányászással nyerjük ki. A bányákban folyosószerû vájatok készülnek. Ezek akár 20 m szélesek, 20 m magasak és több száz méter hosszúak is lehetnek. A bányászott só kristályai különbözõ szemcseméretûek. Õrléssel, rostálással, tisztítással kerülnek feldolgozásra. Lényeges, hogy a természet által az idõk folyamán a só közé lerakódott egyéb ásványi és szennyezõ anyagok nem kerülnek kivonásra a bányászott sóból. Ezért ezt a módszert csak a jó minõségû sólelõhelyek esetében alkalmazzák. Általában a kõsó nátrium-klorid tartalma 97-98%.


A vákuum sót a sóréteg feloldásával nyerik ki. Ahol rosszabbak a természeti adottságok, ott mély furatot vágnak. Ebbe két acél csövet helyeznek. Az egyiken forró vizet töltenek a sórétegbe. Ez feloldja a sót, a másikon kiszivattyúzzák a sós vizet. A kitermelt sólé nagy tartályokba kerül, ahol azt vegyileg tisztítják. A tiszta sólé felemelkedik a tartály felsõ, a szennyezõdés leülepedik a tartály alsó részébe. A tiszta sóoldatot a lepárló berendezésben kristályosítják ki. Innen a párolt só elnevezés. Ezzel a módszerrel 99,6 % tisztaságú nátrium-klorid állítható elõ.



A tengeri sót közvetlenül a tengervízbõl nyerik ki. A sós tengervizet lapos, nagy méretû tartályokba engedik, amelyekbõl a víz elpárolog. Ezt többször megismétlik, közben az oldatot kezelik, majd a sûrû, tiszta sós levet egy másik tartályba átfejtik és kristályosítják. Ezt a sót malmokban a kívánt szemcsenagyságra õrlik. A tengeri só természetes jódot tartalmaz, akár 5 mg/kg mennyiségben. A tengervíz átlagos sótartalma 3,5 %. Pl. a Balti-tenger 1%, a Földköz- tenger 4%, a Holt-tenger 30% sót tartalmaz.


A só felhasználása

A só az emberi és az állati táplálékoknak pótolhatatlan része. Az étkezési só a szervezet elsõdleges nátrium-klorid forrása, testünk létfontosságú összetevõje. Az emberek használják ételek ízesítésére, élelmiszeripari termékek gyártásához, tartósításhoz.

Az állatok étrendjében a takarmányokon keresztül, valamint a sajtolt sók nyalatásával biztosítják a szükséges mennyiséget.

Az orvostudomány a vér helyettesítõjeként használja fiziológiai konyhasóoldat formájában.

A legnagyobb felhasználó az ipar. Minden területén használják vízlágyító berendezésekben segédanyagként, az ioncserélõk regenerálására. A textiliparban festésre. A bõr-és béliparban tartósításra. Az élelmiszeriparban ízesítésre, konzerválásra. A vegyipar mint alapanyagot használja a sót. Például a fémes nátrium, nátrium-szulfát, szóda, klór, sósavak, sós lúgok, szalmiák, klórmész, stb. alapanyagául szolgál. Ezek az anyagok aztán vagy alapanyagként vagy segédanyagként további feldolgozásra kerülnek. Belõlük készülnek például a mûszálak, mûanyagok, papír, cellulóz, festékek, szappanok, gyógyszerek, fertõtlenítõ szerek, szerves oldó anyagok, stb."

A közutak téli sózására is jelentõs mennyiségû sót használnak

Forrás: http://www.compex-so.hu/index.php/a-sorol