Csokorba szedtem nektek 3 cikket. Elõre látható fejleményeket vázol.
Történelmi mélyponton a forint, küszöbön az ország leminõsítése, keservesen megy az állampapírok eladása. Orbán Viktor ellenben úgy látja: "az eredmények már jelentkeznek". Pogátsa Zoltán közgazdásszal, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatójával arról beszélgettünk, mit is jelentene az államcsõd az emberek számára.

A versenyképtelen argentin gazdaság 2002-ben 141 milliárd dolláros adósság súlya alatt roppant össze. A valutaválság szinte azonnal romba döntötte a gazdaságot: a behozatal drágulása nyomán hivatalosan 10 százalékos lett az infláció, de fogyasztóvédelmi szövetségek szerint a háztartások költségei 60 százalékkal emelkedtek. Százezer üzlet zárt be, 22 százalékosra nõtt a munkanélküliség, a lakosság 45 százaléka pedig a hivatalos szegénységi küszöbnél kevesebb pénzbõl élt. A káoszt növelte, hogy a kormány a közalkalmazottak fizetését a pénzjegynyomda beindításával finanszírozta. Az általános sztrájkok és zavargások mindennapossá váltak, volt olyan összetûzés, amely 25 halálos áldozatot követelt. Argentínának ráadsául 2001 decembere és 2002 januárja között három elnöke volt.

Noha Magyarország egyelõre még nem tart itt, a helyzet meglehetõsen hasonlít a 2002-es argentin példához - állítja Pogátsa Zoltán, a CEU tanára. Hozzáteszi: az államcsõdhöz mindössze annyi kell, hogy a piac egy országot olyan kockázatosnak ítéljen meg, hogy adósságát csak nagyon magas kamattal hajlandó finanszírozni, ami már nem éri meg az államnak, mert az csak az adósság további növekedéséhez vezetne. "Ilyenkor ördögi körbe kerül a kormány, amely segítséget kérhet ugyan az IMF-tõl, ám ha ez nem sikerül, az ország valakinek nem fog tudni fizetni, onnantól pedig senki sem hitelez neki" - magyarázza a szakember.

Pogátsa egyébként elképzelhetõnek tartja, hogy Magyarország hamarosan az államcsõd közelébe kerül. Az oktató rámutatott, hogy 2008 õszén pontosan ugyanezen az euró/forint szinten (315 HUF) bekövetkezett volna az államcsõd. Akkor szerencsére a Nemzetközi Valutaalap kihúzott minket a bajból - jegyezte meg.

Pogátsa Zoltán kérdésünkre megjegyezte, a hétköznapi ember számára az államcsõd hatása úgy nyilvánul meg, hogy az "egekbe emelkedik a kamatszint, amitõl leáll a gazdaság, ettõl pedig nõ a munkanélküliség".

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika tanszékvezetõje egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: ha az állam nem tud kamatot fizetni kifelé, akkor nyilván nem tud fizetni befelé sem. Ilyenkor, aki az államtól pénzt vár valamilyen követelés, beruházás vagy köztisztviselõi bér nyomán, azt csak késõbb kapja meg, vagy nem kapja meg egészben.

Figyelmeztetett, ha az állam nem tudja kifizetni a tisztviselõknek a bérét, az óriási megrendülés. Ha egy egyetemnek nem utalják át a fejkvótát, akkor a tanárok nem kapnak fizetést, vagy le kell kapcsolni a fûtést. Oroszországban is csõd volt 1998-ban. Ott az lett a következménye, hogy amíg helyre nem állt az állam fizetõképessége, addig a rendõrök, köztisztviselõk nem kaptak fizetést - emelte ki a tanszékvezetõ.

A felvetésre, miszerint el lehetne még kerülni az államcsõdöt, a Pogátsa Zoltán azt mondta: most már nagyon nehéz lesz, mivel a nemzetközi környezet is - az eurozóna és az Egyesült Államok - "összeomlófélben" van.

Hangsúlyozta, nem lett volna szabad eljutni idáig: "az elmúlt húsz évben olyan gazdaságpolitikát kellett volna csinálni, ami növeli az adófizetõk számát, és csökkenti az eltartottakét. Ez pedig az emberekbe való befektetés, az oktatás, az átképzés, az aktív munkaerõ politika, a bérpolitika, a jóléti rendszer és a közösségi közlekedés".

Pogátsa végül azt javasolja az embereknek, hogy ha még van bármilyen megtakarításuk, azt érdemes aranyba, svájci frankba vagy norvég koronába fektetniük. Megjegyezte, hogy a legtöbb magyarnak ugyanakkor nincs érdemi megtakarítása és már így is a létminimum határán vagy az alatt él.

Nem eszik olyan forrón

A fent említett kockázatok ellenére a Portfolio.hu múlt heti elemzése optimista az idei évvel kapcsolatban. A szakértõk szerint ugyanis a költségvetés fizetõképességi helyzete jobb annál, mint amit a néhány héten belül összeomlást vizionáló véleményalkotók mondanak.

A lap számításai szerint, ha az eddig sikertelen állampapír-aukciókat figyelembe vesszük, akkor még úgy is 1000 milliárd forint felett maradna az állam Kincstári Egységes Számláján (KESZ), ha a további értékesítések hasonló eredménnyel járnak majd.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a jövõ év már világossá teszi, hogy miért is beszélünk a magyar gazdaság sérülékenységérõl: a központi költségvetés év közepére el fogja érni a teljes éves hiányát, vagyis a KESZ állományunk külsõ forrásbevonás nélkül 2012 végére bõven elfogyhat. Ezért, hívják fel a figyelmet, ha most még nem is olyan tragikus a helyzet, mint sokan állítják, a kormányzat nem ülhet ölbe tett kézzel.
Link

Ekkor távozna Orbán Viktor

Érdekes kijelentés a miniszterelnöktõl
Állítólag azt mondta, ha az IMF visszajön, akkor távozni fog. Egyre többen emlegetik a valutaalapot.


Magyarország a bóvli kategóriába kerülhet, és egyre több szakember állítja azt, hogy vissza kellene hívnunk a Nemzetközi Valutaalapot, és legalább egy készenléti hitelre megállapodást kéne kötnünk.

A Népszabadság információi szerint viszont erre nincs esély, Orbán Viktor ugyanis ragaszkodik az IMF-mentes Magyarországhoz.

A lap úgy tudja, a miniszterelnök tervei szerint recesszió esetén új költségvetést készítenének. A cél továbbra is az, hogy a hiány 3% alatti legyen, és az államadósság folyamatosan mérséklõdjön.

Orbán Viktor mindent e két célnak rendel alá azért, hogy Magyarországot ne lehessen tartósan leminõsíteni, és mert nem adta fel azt a gazdaságpolitikai fundamentumot, amit a múlt héten Nagy-Britanniában, a tekintélyes London School of Economicsban tartott elõadásában is hangsúlyozott: jó döntés volt a magyar kormány részérõl, hogy a Nemzetközi Valutaalap "nagylelkûsége" helyett a piaci finanszírozást részesíti elõnyben - írja a lap.
Ha az IMF visszajön, én el

A Népszabadságnak "befolyásos források" azt mondták: emlékezetük szerint zárt körben Orbán Viktor már korábban célzott arra: „ha az IMF visszajön, én el”.

Ezt a lap szerint az egyik fideszes politikus úgy próbálta értelmezni, hogy az IMF visszatérése esetén manifesztálódna, hogy a sajátosan magyar szabadságharcos gazdaságpolitika megbukott. És "egy IMF-hitelre szoruló ország IMF-diktátumos" megszorításon alapuló politikáját a miniszterelnök valószínûleg nem szeretné gyakorolni. Más fideszes vélemény szerint viszont nem lenne feltétlen kudarc az Orbán-kormány számára, ha az ország ismét IMF-segítségre szorulna.
A második Orbán-kormány tagjai
A második Orbán-kormány tagjai
2011 õszének legizgalmasabb közéleti pillanatai képekbenMagyar politikusok egykor és mostVezetõ politikusaink - Tarlóstól VonáigOrbán Viktor cipõ nélkül dekázgat a Parlament udvaránOrbán Viktor utazásaiMagyar miniszterelnökök a rendszerváltás ótaOrbán Viktor belföldi útjai képekbenPolitikusok válásaiNõi képviselõk a parlamentbenVezetõ államtitkáraink

Márpedig a helyzet úgy áll, hogy az IMF segítsége egyre inkább jól jönne. Ezt jelzi, hogy a hathetes kincstárjegy-aukción felkínált 50 milliárd forintnyi papírra csupán valamivel több mint 35 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, vélhetõen igen magas hozamelvárások mellett. Alighanem e két fejlemény együttesen okozta, hogy az Államadósság Kezelõ Központ - ÁKK - egyetlen ajánlatot sem fogadott el, vagyis sikertelen volt az aukció. Az utóbbi idõk aukciói közül ráadásul nem ez az elsõ, amelyik ilyen eredményt hozott.

Az állampapírpiacon eközben tovább emelkedtek a hozamszintek: a tízéves lejáratúak esetében a referenciahozam már bõven 8,6% fölött - 27 hónapos rekordszinten - jár. A forint árfolyama az euróval szemben az eddig egyszer, 2009-ben látott 318-as szintet ostromolta, amelyet végül nem ért el, de nem is sokkal maradt alatta. CDS-árazásunk megdöntötte az idei csúcsot: a pénteki 567,4 bázispontról 584 bázispontra ugrott - számol be a Népszabadság.
Link

„A periféria országainak demokratikus szerkezete fel van függesztve”
Egy éven belül leválthatják Orbán Viktort?
Róna Péter közgazdász szerint Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is „saját emberére” bízhatja az Európai Unió.

Noha lenne lehetõség az euróövezet problémáinak orvoslására, ezek az eszközök egyelõre nem kerültek elõtérbe. Jelenleg egy egészen más küzdelem zajlik, ami egy olyan eurózóna fenntartásáról és átalakításáról szól, ami a centrum és a periféria közötti erõviszonyokat betonozza be – nyilatkozta a mindennapi.hu-nak Róna Péter közgazdász.

Szerinte a periféria országainak szerepe a jelenlegi gazdasági szerkezetben annyi, mint a török vendégmunkásoké a 60-as években a német gazdaságban. Mint mondta, ennek a szerkezetnek az intézményesítésérõl folyik most a vita. Amikor a görög válság beindult, minimális mennyiségû pénzzel kezelni lehetett volna a helyzetet, azonban Németország egyáltalán nem is foglalkozott a görög helyzettel, azt a látszatot keltve, hogy négy hónappal késõbbi tartományi választásai miatt nem jó, ha Angela Merkel kancellár a görögök gondjaival foglalkozik.

Róna szerint mire a német kancellár pártja (CDU) számára vesztes tartományi választások lezajlottak, a görög helyzet teljesen elmérgesedett, azonban még ekkor sem foglalkoztak vele, és olyan konstrukciókkal álltak elõ, amelyeknek nyilvánvalóan semmi hasznuk nem volt, és kivitelezhetetlenek voltak. A bejelentett megállapodások nem valósultak meg. Az idei júliusi egyezségbõl semmi nem lett, de a két héttel ezelõtti G 20-as megállapodás sem sikeres, hiszen ahhoz, hogy mûködjön, Olaszországnak be kellene fizetnie mintegy 60 milliárd eurót. Bár ezt Olaszország nem tudja megtenni, bejelentették, hogy ez lesz a megoldás, tehát nyilvánvalóan kilóg a lóláb, hogy komolytalan a megállapodás – fûzte hozzá a közgazdász.

A görög „mentõcsomag” egyébként egy hatalmas privatizációról szól, amelyben a vízmûvek, a villamos energia és a kikötõk is szerepelnek az eladásra váró tételek között. Róna Péter portálunknak kifejtette: „jelenleg az zajlik, hogy a periféria országaiban a megválasztott politikai vezetõket az EU lecseréli a saját embereire. Az új görög miniszterelnök, Papadémosz az európai jegybank alelnöke, Mario Monti, aki valószínûleg Olaszország miniszterelnöke lesz, a brüsszeli európai bizottságnak volt belsõ piaci biztosa. Ez azt jelenti, hogy Olaszországban is lesznek privatizációs folyamatok, és ezt már le is írták. A valutaalap és az IMF levélben szólította fel Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt: Olaszország nevezze meg, hogy évenként miként tud 5 milliárd euró állami vagyont, ingatlant eladni, amely összeget teljes mértékben az adósság törlesztésére fordítaná.” (Válság: foggal-körömmel küzdenek az olaszok)

A közgazdász vélekedése szerint ez a mechanizmus már beindul, és egy éven belül Magyarország miniszterelnöke Andor László lehet, hiszen látszik, hogy az unió kihelyezi a periféria országaiba az általa ismert és megbízható embereket. Mindezt alátámasztja a Wall Street Journal cikke is, amelyben arról írnak, hogy Magyarországon lehet a következõ nagy válság. A közgazdász szerint a cikk megalapozója Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelõs biztosának nyilatkozata lehet, amelyben a biztos elmondja, hogy mekkora lesz a magyar költségvetési hiány.

„A dolog lényege az, hogy óriási politikai átalakulás kezdetén vagyunk, amiben a periféria országainak demokratikus szerkezete fel van függesztve. Jelenleg már a döntéshozás az úgynevezett frankfurti csoport kezében van” – összegezte Róna Péter.
Az „Unió Politikai Bizottságaként” emlegetik a frankfurti Operaházban október 19-én összeállt testületet. A csoportot az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusának lassúsága keltette életre. Egyetlen érdemi határozata azonban eddig az volt, hogy értésére adta a görögöknek: a világon sehonnan nem számíthatnak egy centre sem addig, amíg nem teljesítik a legutóbbi uniós csúcson kialkudott feltételeket. Az „Unió Politikai Bizottságának” ezen határozatát nagy lelkesedéssel támogatta a többi tagország, de vezetõik már most ferde szemmel nézik egy olyan újabb uniós testület mûködését, amelynek munkáját képtelenek ellenõrizni. Ez a testület Európa gazdaságáról döntõ testület ma már.
Link