Mit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM, a most életbe léptetendõ "alkotmány" hatálytalan, egy folytatólagosan elkövetett csalás-sorozat eredménye, ugyanis bizonyított módon az eddigi összes választást elcsalták. A kimutatások szerint minden egyes alkalommal olyan különbségek merültek fel a hivatalos névjegyzék tartalma és a lakosság statisztikája között, amely alkalmas arra, hogy bármely pártot a parlamentbe bejuttassák. Ez az adat minimum 100 ezer fõn fölüli, amely ugyebár csak a 2002-es fidesz-mszp hivatalos adatok tekintetében is releváns, ugyanis akkor a hivatalosnak mondott adatok szerint is alig több, mint 50 ezer szavazat volt a különbség. A nemhivatalos verzió szerint Pintér megfenyegette Orbánt, hogy kiborogatja az aktáit, ha újraszámoltat. Most pedig Pintérnek hívják a fidesz miniszterét. Egy csapat ez, lássuk be. A legutóbbi OGY választásokat nyilvánvaló módon csalták el, de erre már biztosan emlékeztek! Ki akar még és milyen elõrehozott választásokat, mikor azt sem tudhatjuk, hogy kik szavazhatnak és azt sem tudjuk, hogy ki is számít már szerintük magyarnak. A többirõl is érdemes beszélni, de lássuk a tényeket.










Kis emlékeztetõ korábbról: Idom zrt. Pintér Sándor, Eclips- ügy, választási adatbázis-degenerálás..., most akkor arab-zsidó fantom kezében sült el a szírt megölõ gyilkos fegyver?

KERÜLÕ UTAKON
Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztõje

2010. március 18., csütörtök • Utolsó frissítés: 2010. március 30., kedd, 10:33
Szerzõ: Vitéz F. Ibolya


Adóellenõrzés elõl menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építõipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-tõl, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhetõ személynek adták el. Az állítólagos vevõ, a marokkói illetõségû Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételû Idom építette ki többek között a helyi, az országgyûlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzõi jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elõdje) számára egy évtizede végzi.

Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítõ programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármû-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lõfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerûsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentõ SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenõrzési együttmûködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékû munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyûlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán elõfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülrõl hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben mûködõ hálózatok programjait az üzemeltetõ jelszavakkal, tûzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás elõtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplõ marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenõrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerzõdni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendõ munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyûlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fõvárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenõrzésrõl elõre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil elõtti tulajdonos-ügyvezetõt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása elõtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetõje.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstõkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fõ tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közmûvezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az idõszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékbõl törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetõje szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésrõl a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendû állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintõ programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítõben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetõen 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendelésébõl pedig 40 százalék volt az elõzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fõ tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási fõigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, mûködtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbrõl azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA
http://hvg.hu/hvgfriss/2010.11/201011_fantomceg_lett_a_valasztasi_rendszer_fejles

Idom 2000: folytatódik a rendszerfejlesztõ sztorija

* Virtuálisan meztelen Angelina
* Dukai Regina, a popkirálynõ
* Természetes idomok
Több állami hivataltól kapott hasznos információkat még a pályázatok kiírása elõtt a választási informatikai rendszereket fejlesztõ Idom 2000 Zrt., amely olykor még a kormányzati elõterjesztésen is igazíthatott – derül ki a friss HVG összeállításából.

Belsõ hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az exbelügyesek által alapított Idom 2000 Konzulens Zrt. - tudta meg a HVG. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végzõ cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása elõtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekrõl is kapott elõre információt. Az is elõfordult, hogy tíz évre titkosított kormányelõterjesztés került a céghez.

Az Idomnál landolt például - ahogyan nemrég a hvg.hu-n megjelent - 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fõvállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A mûködõ alkalmazások módosításának költsége 1026 millió forintra, az alkalmazásfejlesztésé 987 millióra, ezen belül például a személyiadat- és lakcímnyilvántartásé 154 millió, illetve 150 millió forintra volt beárazva.

Késõbb az Idom megkapta a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási rendszerrel összefüggõ feladatlistát, az ügyfélkapu-projekt becsült költségeit, sõt hozzájutott még az Európa Tanács ülésérõl készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határellenõrzési együttmûködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.

A HVG korábban már beszámolt róla, hogy a választási informatikai rendszert kifejlesztõ Idom Zrt. alvállalkozójaként mûködött É.B.SZ.K. Kft.-t 2008-ban a marokkói Bhasil Mohammed vásárolta meg, akirõl viszont a magyar nyilvántartási rendszerekben nem található adat.
Link

Zsákutcába szorult a szupernyilvántartással küszködõ vagyonkezelõ


Háromszáz millió forinttal emelte eredeti ajánlatát az az informatikai cég, amely az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítésére szerzõdött a Magyar Nemzeti Vagyonekezelõvel (MNV). Az Állami Számvevõszék szerint a szerzõdés 72 millió forintos kárt okozott az államnak, mert több kitétele a cégnek kedvez. A szerzõdést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az [origo]-nak az

A kabinet felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) közremûködésével legkésõbb 2011. december 31-ig készítsék el az országleltárt, azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert - mondta egy augusztusi kormányülés után Nagy Anna kormányszóvivõ.

Az állami vagyon nyilvántartási rendszerét - az úgynevezett Everest rendszert - még az elõzõ, MSZP-s vezetésû kormányok idején kezdték el kidolgozni. Ennek az lenne a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételbõl álló állami vagyont - lehet részesedés egy cégben, földbirtok vagy akár mûkincs is -, illetve ezek életúját. A munka elvégzésére az MNV 2008. októberben kötött szerzõdést - a 2008-ban nettó 3,7 milliárd forintos árbevételt elérõ - Idom 2000 Konzulens Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztete ki az országgyûlési választások informatikai rendszerét is (errõl részletesebben keretes írásunkban olvashat).

Az Állami Számvevõszéknek (ÁSZ) az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése szerint azonban az Idommal kötött szerzõdés több ponton átgondolatlan és hátrányos volt az MNV számára, ráadásul többmilliós kárt is okozott az MNV-nek. Miután a számvevõszék szeptember elején nyilvánosságra hozta a jelentését, az [origo] szerette volna megismerni az Idommal megkötött szerzõdést. Arra hivatkoztunk, hogy a kormány köteles a közpénzekkel elszámolni, az állami vagyon nyilvántartásával kapcsolatos kiadások pedig nyilvánvalóan közpénznek számítanak. Az MNV azonban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem járult hozzá ahhoz, hogy kiadja a szerzõdést, illetve annak egyes részeit.

72 milliós kár az ÁSZ szerint

Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása az után merült fel, hogy 2008 januárjában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (NFA) összevonásával létrejött az MNV. Az elõdszervezetek rendszerei nem voltak alkalmasak az összevonással járó megnövekedett feladatok elvégzésére, ráadásul az NFA-nál a bonyolultabb adatokat nem digitálisan, hanem az ÁSZ szerint "manuálisan, listák alapján" egyeztették.

A rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során csak három - a különleges biztonsági intézkedéseket igénylõ közbeszerzésekrõl szóló jogszabályban meghatározott minimális számú - céget hívtak meg. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végsõ árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint az az összeg, amit elsõ ajánlatában kért volna az Idom a munkáért. Az ÁSZ szerint a 300 milliós drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny.

A cég azt vállalta, hogy a rendszer kifejlesztésén túl három éven keresztül évi 224 millió forint plusz áfáért üzemelteti, illetve továbbfejleszti a nyilvántartó rendszert. Az ÁSZ szerint az MNV júniusig összesen nettó 686 millió forintot fizetett ki a cégnek: 462 millió forintot a rendszer fejlesztéséért, 224 milliót pedig az üzemeltetésért.

A szerzõdéssel azonban az ÁSZ szerint több probléma is volt, többek között olyan kitételt tartalmazott, hogy a cégnek fizetett díj mértéke nem függ az elvégzett munka mennyiségétõl és a rendszer készültségi fokától. Ez az MNV számára hátrányos helyzetet teremtett az ÁSZ szerint: a cég hibájából történt csúszás miatt a rendszer nem épült ki idejében, így az MNV nem tudta igénybe venni a szerzõdésben meghatározott szolgáltatásokat. Az Idom azt vállalta, hogy 2008-tól kezdõdõen három évig biztosít üzemeltetési, fejlesztési szolgáltatást, mivel azonban a projekt egy évet csúszott, csökkent az az idõszak, amelyre vonatkozóan az MNV igénybe tudta volna venni a szolgáltatásokat. Az ÁSZ szerint lehetõség lett volna a szerzõdés módosítására, de mivel az MNV ezt nem tette meg, így a jelentés készítõinek számításai szerint az MNV 72 millió forint értékû szolgáltatástól esett el.

Az ÁSZ szerint a szerzõdés felmondása akkor is többletköltséggel járna az MNV-nek, ha az Idomnak felróható okok miatt történne meg. Egy májusi MNV-s elõterjesztés szerint ebben az esetben 140 millió forintos kötbért kellett volna fizetnie az MNV-nek. A vagyonkezelõ ezért döntött úgy május végén, hogy a csúszások ellenére sem mondja fel a szerzõdést, hanem elfogadja a cég egyoldalú garanciavállalását. A számvevõszék szerint azonban ez a garanciavállalás nem elegendõ biztosíték arra, hogy 2010 végéig valóban kiépül a rendszer, az MNV ugyanis kötbért vagy más szankciókat már nem tud alkalmazni.

Marokkói érdekeltség
A Közbeszerzési Értesítõ 2006. januárban számolt be arról, hogy az Idom nyerte a 2006-os parlamenti választás lebonyolításához szükséges rendszer kiépítésére kiírt eljárást. Többek között a névjegyzékkészítõ, a szavazatösszesítõ és a végleges eredmény megállapítását támogató programrendszert készítette el. A cég 412,5 millió forintért vállalta a munkát. A céget azért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki, mert a rendszerek módosításához és a fejlesztési feladatok elvégzéséhez az azokat kifejlesztõ Idomnak szerzõi jogai fûzõdtek. A HVG címû hetilap márciusban azt írta, hogy az Idom egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. 2004 Építõipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. 2008-ban egy nem Magyarországon élõ, marokkói férfi tulajdonába került. A HVG szerint a tulajdonosváltás egybeesett az É.B.SZ.K. ellen elrendelt APEH-vizsgálattal.

Az É.B.SZ.K. az Idom alvállalkozójaként a 2006-os választáshoz jegyzékkészítõ programot fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelésével foglalkozott. Április elején, még a parlamenti választások elõtt Lázár János, a Fidesz leendõ frakcióvezetõje egy sajtótájékoztatón azt mondta: egészen megdöbbentõ, hogy a parlamenti választások elõtt azzal kell szembenézni, hogy a választások informatikai rendszerét üzemeltetõ cég eltûnt a semmibe. Az idei választások informatikai rendszerét ugyanis szintén az Idom biztosította. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) erre reagálva azt közölte, hogy a választások informatikai rendszerét kifejlesztõ és üzemeltetõ IDOM 2000 Konzulens Zrt. nyilatkozata szerint korábbi alvállalkozójával, annak eladása óta semmilyen kapcsolata nincs. Az É.B.SZ.K. Kft. nem férhetett hozzá olyan releváns információhoz, amelynek birtokában a választási informatikai rendszer mûködését befolyásolhatná - írták.

Nincs felelõs

Elmarasztalja az ÁSZ az MNV-t azért is, mert a projekttel kapcsolatos határidõket rosszul határozta meg. A befejezés idõpontját például 2008 elején 2008 végére becsülték, miközben a fejlesztés az ÁSZ helyszíni ellenõrzése idejére, 2010 júniusára sem fejezõdött be. Az MNV nem rendelkezett információkkal arról sem, hogy az egyes feladatok mennyi és milyen munkát igényelnek, így nem tudta ellenõrzi az Idom terveinek megbízhatóságát. Ráadásul nem határozták meg számon kérhetõ formában a rendszerrel szemben támasztott követelményeket sem - olvasható a jelentésben.

Az MNV ellenõrzõ bizottsága (eb) tavaly vizsgálta a vagyon-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos munkákat, áprilisban pedig több kérdést is feltett az MNV vezetésének. Többek között arra volt kíváncsi, hogy megállapítható-e személyi felelõsség az ügyben. Az MNV azt válaszolta, hogy személyi felelõsség nem állapítható meg, ezt pedig azzal indokolták, hogy "a vállalkozó (...) nyilatkozatában a késedelmes teljesítést sajátjaként elismerte és az MNV felé a késedelemmel kapcsolatban eddig az MNV felelõsségét felvetõ bejelentést nem tett".

A szerzõdés megkötése idején Tátrai Miklós volt az MNV vezérigazgatója, akit a sukorói telekcsere kapcsán augusztus végén õrizetbe vettek. Tátrait Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter menesztette az MNV élérõl, helyére Kamarás Miklóst nevezte ki. Az ÁSZ bírálataira Kamarás reagált, válaszában többek között azt írta: nem talált olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy vagyoni hátrányt okozott az MNV-nek a szerzõdés. Szerinte az MNV nem esett el semmilyen szolgáltatástól, a rendszer kifejlesztése után kérhet további szolgáltatásokat a vagyonkezelõ. Kamarás levelében nehezményezi, hogy ÁSZ nem tért ki arra, hogy az esetleges hátrány nem jelentéktelenebb-e, mint ha a szerzõdés felbontásával ellehetetlenülne az MNV munkája. Az MNV a jelentéshez fûzött véleményében az irreális határidõket azzal magyarázta, hogy kénytelenek voltak akalmazkodni "a külsõ döntéshozók elvárásaihoz".

A végsõ ajánlat azért emelkedett meg 300 millió forinttal, mert a céget tárgyalásos eljáráson választották ki, így folyamatosan változtak idõközben az elvárások - mondta az [origo]-ban Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t jelenlegi tulajdonosa, aki idén januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, vagyis a szerzõdés megkötésekor még nem volt köze a céghez. Schäffer azt mondta: a szerzõdésben rögzített pénzügyi feltételek és az elvégzett munka arányban álltak egymással. Szerinte a cég munkatársai a határidõk csúszása ellenére sem dolgoztak kevesebbet, amíg az új rendszer teljes körû üzemeltetésére nem volt szükség, addig a régi rendszerek üzemeltetésével foglalkoztak - mondta.

A szerzõdést Schäffer szerint nemzetközi sztenderdek alapján kötötték, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerzõdés felbontását szabályozó feltételekben. A közel egyéves késést azzal magyarázta, hogy idõközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát. Az Idom kész ara, hogy betartsák a szerzõdést, vagyis hogy idén befejezzék a rendszer kiépítésével kapcsolatos munkákat - tette hozzá.
Link

Tovább is van, mondjam még?