Egy radikális rendõrszakszervezet
Milyen tettre készek?
Csütörtök, 2009. március 19. 11:56 Sándor Zsuzsanna írása

Lapunk március 5-i számában idéztünk Posta Imrének, az ORFK volt szakpszichológusának cikkébõl: „Antiszemitának lenni nem lehetõsége, hanem kötelessége a magyarnak.” Posta jelenleg a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete (TMRSZ) oszlopos tagja, fõszerkesztõje a szervezet lapjának. Nemrég együtt szimpátiatüntettek szélsõjobboldali csoportokkal: velük közösen álltak ki a „cigánybûnözést” emlegetõ miskolci rendõrkapitány mellett. A TMRSZ fõtitkára, Szima Judit pedig nyílt levélben szólította föl lemondásra Bencze József országos rendõrfõkapitányt. De voltaképpen kik is azok a „tettrekész” rendõrök? SÁNDOR ZSUZSANNA írása.



„Ne féljetek az államcsõdtõl. Legalább lesz tombolás, tisztítótûz, és van egy több ezer fõs összetartó kollegalitás. Számíthatunk majd egymásra, és a tisztességes emberek is számíthatnak a TMRSZ-re. Ha elindul 5-10 ezer felkelõ Budapest utcáin, és az elkeseredett emberek fegyvert szereznek, kíváncsi vagyok, mit fog tenni egy Bencze kaliberû tábornok és a többi operettrendõr?”

A szöveg a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete (TMRSZ) honlapján olvasható. Egy fórumozó írta. Mások ugyanitt azt vetik föl: ha úgy folytatja a politika, akkor bizony eljön az a bizonyos nap. Vagy elõbb, vagy utóbb. De jobb lenne inkább elõbb. Ezeket el kell takarítani mindet.

Lapunk e-mailben fordult a TMRSZ médiafelelõséhez, Ökrös Attilához: vajon vállalhat-e ilyen szélsõséges nézeteket egy rendõri szakszervezet?

Ökrös válaszában közölte: Nem csak rendõrök írhatnak internetes fórumukon. Hanem bárki. S bár az ott megjelentek „nem mindig tükrözik a TMRSZ hivatalos álláspontját”, nem cenzúrázzák a „vendégkönyvet”. Ahogy a TMRSZ sajtósa élcelõdött: „Bizonyára szokatlan önöknek a sajtó- és szólásszabadság azon formája, amelyben lehetõséget adunk az online hozzászólások megjelenítésére.”

A honi jogszabályok alapján elegendõ 10 (!) személy egy szakszervezet megalapításához. Éppen ezért alakult ki az a hazai gyakorlat, hogy kicsi érdekvédõ csoportok nagyobb szakszervezeti konföderációkhoz csatlakoznak. Részben anyagi érdekbõl, hiszen az „ernyõszervezettõl” támogatásokat kaphatnak. Másrész így a hatáskörüket a sokszorosára növelhetik, mivel a konföderáció révén országos érdekvédelmi tanácskozásokon is részt vehetnek.
A TMRSZ megalakulása után belépett a Munkástanácsok Országos Szövetségébe. A MOSZ fõtitkára, Palkovics Imre lapunknak elmondta: a TMRSZ-t ki akarják zárni a szövetségükbõl. Az eljárást tavaly õsszel indították el, de a „tettrekészek” fellebbeztek ellene. Az ügyben a MOSZ tavaszi választmányi gyûlése határoz.

Igaz, a MOSZ korábban többször szolidaritást vállalt Szima Judittal, nem egy esetben nyilvánosan is kiállt mellette. A TMRSZ-t anyagilag is segítették.

– Ehhez képest õk folyamatosan feljelentettek minket, a honlapjukon gyalázkodó stílusban írtak rólunk. Szima le akarta váltatni a Munkástanácsok vezetõségét, és átvenni az irányítást. Csakhogy a MOSZ tagságától nem kapott ehhez elég támogatást. De mindenekelõtt azért akarjuk kizárni a TMRSZ-t, mert számunkra már vállalhatatlan az a stílus, ahogy a rendõri vezetõk ellen fellépnek. Radikális politikai megnyilvánulásaiktól, rasszista kijelentéseiktõl teljes mértékben el akarunk határolódni – hangsúlyozza Palkovics Imre.
Csakhogy a hazai sajtóorgánumok – leszámítva a radikális hírportálokat – lehetõségeik szerint moderálják levelezési rovataikat. Uszító, gyalázkodó véleményeknek, irományoknak nem adnak teret, ám ezzel nem a szólásszabadságot korlátozzák, hanem védik a civilizált közbeszédet.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint a rendõrség esetében az alapjogok – például a sztrájkhoz vagy a szólásszabadsághoz való jog – korlátozottabbak, mint a civileknél:
– A rendõrök nem szüntethetik be a munkát, mert akkor az állam összeomlik. Nem politizálhatnak nyíltan, nem becsmérelhetik a kormányt. Számukra kötelezõ a lojalitás: rendõri esküjükben a köztársaság és az alkotmány megvédésére tesznek fogadalmat.

De vizsgáljuk tovább a TMRSZ-t. Egyik oszlopos tagja, Posta Imre korábban az ORFK Köztársasági Õrezred szakpszichológusa volt. Könyveit a TMRSZ a honlapján propagálja. Posta egyben a szakszervezet hivatalos lapjának, a Rend-Õr Újságnak a fõszerkesztõje, és gyakori vendége a Jobbik eseményeinek. A szélsõséges párt pásztói irodájában novemberben (videofelvétel készült errõl) így beszélt: „Tragikus helyzet van az országban, ennek nem viccelõdés lesz a vége... Már két évvel korábban elkezdtem beszélni a rendõrség tehetetlenségérõl, az állomány alkalmatlanságáról, a vezetõk nem odavalóságáról. Ezek valószínûleg idegenszívû, idegen érdekeket szolgáló emberek. Mindez beigazolódni látszik. Készüljünk fel arra, hogy a helyzet magától nem fog megoldódni. Olyan válságot fog elõidézni, amelyben a kormány valószínûleg nem fog visszariadni attól sem, hogy önmaga robbantson ki polgárháborút, akár a cigány–magyar konfliktuszóna mentén.”

Posta Imre rendõrségi szakértõként az Echo Tv adásaiban is gyakorta szerepel. 2009. február 15-én a Mélymagyar címû mûsorban Bayer Zsolt vendége volt Szima Judittal, a TMRSZ fõtitkárával együtt. A televíziós beszélgetésre a veszprémi tragédia (a helyi kézilabdacsapat tagját, Marian Cozmát romák gyilkolták meg) után került sor. A mûsorban Posta Imre többek közt azt mondta: „Ha ugyanez a tendencia marad, Magyarország tíz éven belül új nevet kaphat: Cigányországnak fogják nevezni. Demográfiai robbanás elõtt állunk. A friss cigánycsemeték által gyakorlatilag a bûnözõi hálózat utánpótlása biztosítva van. (...) Amíg a cigánynak szinte bármit szabad következmények nélkül megtenni, addig a magyarnak nem szabad.” (A mûsort a TRMSZ teljes terjedelmében föltette a honlapjára; Posta szavait egyetlen kommentár nélkül hallgatta végig Szima Judit és Bayer Zsolt.)

Magyarországon bárki tagja lehet bármilyen szakszervezetnek. Pontosabban: az adott érdekvédõk döntésén múlik, felvesznek-e „szakmán kívülieket” is.

A TMRSZ alapszabályában is rögzíti, bárki lehet pártoló tagjuk, akár külföldi is. A tagok jogi képviseletet is kérhetnek, „házon belül”. Csakhogy a megbízási szerzõdésben vállalniuk kell, hogy TMRSZ-tagsági viszonyukat három évig fenntartják.

– Ilyen feltétel más szakszervezetnél nincs. Ugyanis jogszerûtlen, sérti a szervezkedési szabadságról szóló törvényt, amely kimondja: senkit nem kényszeríthetnek arra, hogy szakszervezetbe belépjen. De arra sem, hogy ne léphessen ki, ha akar – véleményez Neumann László, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa.

Ha a TMRSZ tagjai a szakszervezetüktõl jogvédelmet kérnek, fizetniük kell érte a TRMSZ szolidaritási alapjába.

– Ezek példátlan feltételek. Én még egyetlen olyan hazai szakszervezetrõl sem hallottam, ahol pénzt kértek volna a jogi képviseletért – mondta lapunknak Tordai Gábor, a Független Rendõr Szakszervezet jogásza.
Kérdés: mire fordítja a pénzt – szakszervezeti teendõi mellett – a TMRSZ?

Létrehozták A Rend-Õréért Közhasznú Alapítványt, amelynek célja „a rendõrségen dolgozó rászorulók és nagycsaládosok támogatása”. Ugyanakkor az alapítvány adja ki a TMRSZ lapját, a Rend-Õr Újságot, amelyet Posta Imre fõszerkeszt. Közhasznú alapítvány csakis kiemelten fontos, közérdekû tevékenységet folytathat. Ezért is jár egy ilyen szervezetnek több kedvezmény. Pályázhatnak állami és uniós forrásokra. És akik „adakoznak” nekik, a támogatást leírhatják az adóalapjukból.

De vajon milyen kiemelkedõ társadalmi haszna van a „tettrekészek” lapjában terjesztett szélsõséges gondolatoknak?
Posta Imre nemrég az interneten tette közzé egyik cikkét „Jelen helyzetünkben antiszemitának lenni hazafias kötelessége minden honvédõnek” címmel. Ebben – egyebek mellett – azt írja: „Tudjuk, hogy a zsidók gyarmatosítanak bennünket, és elég nyílt genocídiumot hajtanak végre nemzetünkön. Háborús terület vagyunk. A zsidó nem baráti nép, hanem erõszakos behatoló agresszor, aki az õsi magyar föld létét, nemzetünket, hazánkat veszélyezteti. Egyre többen látják, hogy a helyzetbõl fegyveres harcok árán lehet kikeveredni.”
Posta cikkét megmutattuk Tóth Mihály büntetõjogásznak:

– A szöveg a Mein Kampfra emlékeztet. Szerintem Posta Imre írása kimeríti a háborús uszítást, amelyet a Btk. 15 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethet. Ennek a bûncselekménynek még az elõkészítését is súlyosnak ítélik meg. Ha valaki háborús uszításra hív fel, nyilvánosan hangoztatja, hogy fegyverrel kell megoldani a konfliktust, már ezért is két és nyolc év közötti elzárást kaphat.

S hogy a szakszervezeti lap fõszerkesztõjének kijelentéseirõl mit gondol maga a TMRSZ? „Posta Imre felnõtt, értelmes, több diplomával rendelkezõ magyar állampolgár. Nem tartjuk fenn magunknak azt a jogot, hogy munkásságát minõsítsük” – reagált írásban a 168 Óra kérdésére Ökrös Attila, a TMRSZ sajtósa.
Mindenesetre a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete programjában az szerepel: „pártoktól és mozgalmaktól függetlenül” végzi tevékenységét. Alapszabályukban rögzített címerükrõl pedig azt írják: „jobb oldala kék színben az EU csillagai, balra az árpádsávos zászló.”

Fõtitkáruk, Szima Judit rendõr alezredes is többször megnyilvánult már – nem csak érdekvédelmi kérdésekben. A 2006-os Kossuth téri tüntetésekrõl például így nyilatkozott lapjukban: „Mindenki emlékszik, hogy az MTV ostromát megelõzõen a BRFK és az ORFK vezetõi voltak azok, akik nyilvánvalóan mondvacsinált okkal egy alkotmányos szabadságjogot, a gyülekezés jogát a kormány érdekének megfelelõ jogértelmezéssel korlátozták. Egészen primitív és balkáni módszerrel.”

Szima pár hete – tiltakozván, amiért Bencze József országos rendõrfõkapitány meneszteni akarta a miskolci rendõrkapitányt a cigányságra tett kijelentései miatt – arra szólította föl Benczét: ajánlja föl lemondását. A levélben a TRMSZ hivatalos véleményeként az is megjelent: „A magyarországi cigány etnikum egyes csoportjai a társadalmi együttélés minimális szabályait sem hajlandók betartani, és ennek során a tisztességes emberek mindennapjait keserítik meg.”

Tóth Mihály büntetõjogász állítja: egy normálisan mûködõ rendõrségtõl azonnal kirúgják azt, aki a feljebbvalóját lemondásra szólítja fel. S ez nem demokrácia vagy diktatúra kérdése. Parancsuralmi, fegyveres testület nem mûködhet másként.

Bár Szima ellen „bujtogatás” miatt eddig már több pert is indított az ORFK és a katonai ügyészség, õ továbbra is alezredes, és fõtitkára a „tettrekész” rendõrök szakszervezetének.

Nem mellesleg: a TMRSZ létszáma folyamatosan növekszik. 2004-ben alakultak – állítólag 34 fõvel –, most pedig több mint négyezren vannak. Mivel a rendõrség állományának tizede ennek a szakszervezetnek a tagja, a TMRSZ a rendõrség „reprezentatív” érdekvédelmi szervezetének számít. Ez azt is jelenti: joga van részt venni az Igazságügyi és Rendvédelmi Érdekegyeztetõ Tanács ülésein, amely a rendészet egyik legfontosabb fóruma. A „tettrekészek” itt hozzájuthatnak számos információhoz, véleményezhetnek.

– Így még nagyobb a baj! Ha a TMRSZ „reprezentatív szervezet”, akkor szemléletük meghatározó lehet a rendõrségen belül – szögezi le Fleck Zoltán jogszociológus.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyik munkatársa – neve elhallgatását kérve – lapunknak elmondta: radikális hangjával a TMRSZ valóban sokakat „átcsábított” a többi rendõrszakszervezettõl. Az ORFK és a szaktárca vezetõin nagy a nyomás: ha határozottabban lépnének fel a „tettrekész” kollégákkal szemben, akár több ezer rendõr indulatát válthatják ki, a TMRSZ vezetõibõl pedig mártírt csinálnának. És ezzel tovább hergelhetik a szélsõjobbot.

Radikális honlapok már most is arra buzdítják híveiket: csatlakozzanak a TMRSZ-hez. „Itt az idõ, most vagy soha! Be kell lépni a TMRSZ-be, és pofán verni a rendõri vezetõket és az államot. Sokan vagyunk, össze kell fogni!” – fûti olvasóit a Hunhir.hu.

A Magyar Nemzeti Arcvonal neohungarista szervezet februári hírlevelében a honvédség, a nemzetbiztonság és a rendõrség helyzetét taglalva így öszszegez: „Lesz még itt nagy meglepetés, mert úgy látszik, van, amivel csak mi vagyunk tisztában. A legtettrekészebb hazafiak a nevezett testületekben vannak.”

Tavaly az egyik budapesti kapitányság hirdetõfalára Szima Judit aláírásával felhívás került ki, amelyben a TMRSZ a Magyar Gárda támogatására buzdítja a rendõröket. Szima cáfolta, hogy õ írta volna a levelet. Ám ugyanakkor azt is mondta, hogy a Magyar Gárda ellen semmi kifogása nincs: „Nem vagyok hajlandó a manapság divatos és szinte már elvárt elhatárolódásra sem.”

A radikális jobboldali Nemzeti Hírháló honlapján a legfontosabb szervezetek között tünteti fel a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezetét.

A Nemzeti Hírháló 2003 decemberében a Cukor utcai Fidesz Szalonban tartotta alapító gyûlését. Az egyik alapító, Kovács János egy a Gondola.hu-n megjelent interjújában azt mondta: a rendszerváltáskor MDF-tag volt, majd „némi szünet után a Fideszt erõsítette”. Ugyanitt azt is nyilatkozta: „Remélem, a nemzeti radikálisok megerõsödnek annyira, hogy segítségükre lehetnek a polgári oldalnak.”

A Nemzeti Hírháló alapítólevelében rögzíti: egyik politikai pártnak vagy irányzatnak sem elkötelezettjei. Ám „bármelyik polgári kör, vagy más csoportosulás tagjuk lehet, ha magát nemzeti elkötelezettségûnek tartja”. A Hírháló napi híreket közöl, valamint az „esetleges megmozdulásokat elõsegítõ riadólánc” szerepét is betölti. Internetes címlapjukon a magyar lobogó mellett palesztin zászló. Néhány cikk címe a Hírhálóról: „A zsidóság defenzív nacionalizmusának üzenete a magyarsághoz.” Vagy: „Tégy a magyargyûlölet ellen!”

A Hírháló a legfontosabb szervezetek közé sorolja a Magyarok Szövetségét és a Nemzeti Jogvédõ Alapítványt is. Utóbbi a Magyar Gárda és Budaházy György jogi védelmét látta el. Morvai Krisztina a Hírhálón biztatja az olvasókat: adójuk egy százalékával támogassák a Nemzeti Jogvédõ Alapítványt.

A Magyarok Szövetsége (MSZ) jelenleg 900 civil csoportot egyesít. Legalábbis ezt állítja elnökük, Vukics Ferenc a szövetség honlapján. Vukics amúgy honvéd õrnagy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára. Az MSZ vezetõségi tagja például Andrásfalvy Bertalan, Bogár László, Papp Lajos, Makovecz Imre, Rácz Sándor, Hargitay András és Kondor Katalin.

A Magyarok Szövetsége 2009. március 21-én a Hõsök terén tartja „zászlóbontását”. Céljai között szerepel: a Szent Korona-tanra alapozott alkotmány; a Magyar Nemzeti Bank alárendelése a népképviseleti szerveknek; önkormányzati rendvédelmi szervek felállítása (vadõr, halõr, mezõõr, csendõr); a nemzeti tömegtájékoztatás rendszerének kidolgozása; magyar nemzeti csúcs összehívása az elszakított nemzetrészek képviselõivel; a privatizációból kimaradtak anyagi-erkölcsi jóvátétele.
Kétségtelen: Szima eltûri, hogy Posta Imre nemcsak a Jobbik rendezvényein vesz részt, de a Magyar Gárda tagtoborzásain is elõadásokat tart. Különben a TMRSZ lapjának – Posta a fõszerkesztõje – levelezési rovatában közölték a következõ hozzászólást is: „Az egész gárdázós témának a TMRSZ vonatkozásában egyetlen célja volt: provokációval a törvényesen mûködõ és egyre népszerûbb Gárdától elválasztani (szalámitechnikával, az oszd meg és uralkodj elve alapján) a törvényesen mûködõ és egyre népszerûbb TMRSZ-t. [...] A nemzeti radikalizmus összefogásának esélyétõl egyesek jobban félnek ma már, mint az ördög a tömjénfüsttõl.”

Legutóbbi számuk egyik cikke pedig a Kiskunlacházán történt gyermekgyilkossággal foglalkozik. Bár a rendõrség még nem találta meg a tettest, az írás – szerzõje nincs feltüntetve – kész tényként kezeli, hogy az elkövetõ csakis cigány lehet: „Az adatok egyértelmûen mutatják, hogy a bûnözés egyes társadalmi csoportokhoz, jól meghatározható etnikumokhoz kötõdik. Ennek ellenére a politikusok intézkedéseit, a bûnözõi rétegek fizikai bátorítását és biológiai felszaporítását, „tenyésztését” célzó programként lehet értékelni.” Vagy: „Gyermekeinket egyre jobban fel kell készíteni arra a harcra is, ahol puszta létük, életük megvédése a tét, ha kell, az önvédelem elvén akár a másik elpusztítása is – önállóan saját és szövetségesei erejével együtt.”

Neumann László, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa régóta foglalkozik érdekvédelmi kérdésekkel. Azt mondja: nálunk a rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy érdekvédõ szervezet nyílt rasszista nézeteket hirdessen. Veszélyesnek, döbbenetesnek tartja, hogy ez épp a rendõrségnél fordulhat elõ. Az EU a faji és az etnikai megkülönböztetés tilalmáról szóló 2000-es direktívájában külön felszólította az európai szakszervezeteket: vállaljanak aktív szerepet a rasszizmus elleni küzdelemben. Az uniós programot 2003-ban a hazai esélyegyenlõségi törvény is átvette. Az egyik passzusban felhatalmazzák a munkavállalói képviseleteket, lépjenek fel a faji gyûlöletkeltés ellen. Ám arról a törvény nem rendelkezik, hogy mi történjen, ha egyes „érdekvédõk” ennek az ellenkezõjét teszik. Neumann úgy véli: a törvényhozók nem számoltak azzal, hogy rasszista szakszervezet is alakulhat.

Fleck Zoltán szerint a TMRSZ mûködése súlyos nemzetbiztonsági veszélyt jelent, és itt a szakszervezet inkább csak álca egy ideológiai közösség megteremtéséhez, hiszen egyértelmû a politikai értékválasztásuk:
– Elfogadhatatlan, hogy egy rendõrszervezet akárcsak a látszatát is fenntartsa annak, hogy szélsõjobbos hálózatokkal, rasszista csoportokkal tart kapcsolatot. Jogállamban ilyen nem lehetséges. Ha a radikálisok beléphetnek a rendõrség szakszervezeteibe, akkor az államot „belülrõl” támadhatják meg. Így lehet a legkönnyebben felbomlasztani az alkotmányos rendet.

Tóth Mihály büntetõjogász ehhez annyit fûz hozzá: ha egy bûncselekmény vagy annak gyanúja a hatóság tudomására jut – például nagy nyilvánosság elõtti háborús uszítás, közösség elleni izgatás –, akkor kötelessége azonnal eljárást indítani. Aki ezt nem teszi meg, felelõsségre vonható, fegyelmi eljárás indítható ellene.
Mindkét jogi szakértõ leszögezi:
itt gyors állami intézkedésre lenne szükség.

A „tettrekész” rendõrök ügyében természetesen megkerestük Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert. Kérdéseinkre végül a tárca sajtóosztálya válaszolt írásban: „A minisztérium fontos együttmûködõ partnernek tekinti a rendõrségi szakszervezeteket, épít munkájukra, véleményükre. Ugyanakkor lényeges, hogy mind a rendõrség, mind a szakszervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint végezzék feladataikat. De ha bármelyik fél részérõl szabályszegés történik, azt megfelelõ vizsgálat kövesse.”

Ezek után az ORFK-t hívtuk. Zsinka András, a személyzeti fõosztály fõigazgatója arról nyilatkozott a 168 Órának: a rendõrségi törvény egyértelmûen tiltja, hogy az állomány tagjai bármilyen politikai tevékenységet folytassanak. Egyben azt is jelezte: tudomásuk van arról, hogy a TRMSZ ezt gyakran megszegi. Ugyanakkor az ORFK-nak munkáltatóként az is kötelessége, hogy a szakszervezeteivel együttmûködjön. Ennek eleget is tesz.
Kérdésünkre, hogy indítanak-e eljárást a TMRSZ ellen annak szélsõjobboldali, rasszista megnyilvánulásai miatt, esetleg kezdeményezik-e hivatalból e szakszervezet feloszlatását, Zsinka így válaszolt:
– Megvizsgáljuk, megvalósult-e valamilyen bûncselekmény. Ha igen, akkor megtesszük a szükséges lépéseket. De konkrétabban nem nyilatkozhatok.

Forrás: http://www.168ora.hu/itthon/milyen-te...?fejezet=1

Imre, inkább szóban, mert [khmm] hosszú meg bonyolúlt! Ha jól emlékszem a Licának feldobtam a témát Svájcban!

Most itt eltévedtem.csavarok vagy cigány gyilok??ja hogy ugyan az.végig kocsikáztattam az országon a nemzetközi megfigyelõ csoportot és röhej.Tatárszentgyörgytõl,Pécsig.Avasig ott meg minek???Le raszistázták Ráckevei polgármestert.ja meg be mentünk a vajdához is ráckevén.ja én rohadtam a napon mert hát nem cigány nem megy be.Hát pár száz ezret elittak meg ettek a görög-török.lengyel cigányok mert hát ebben a bizottságban mindenki az volt.hát így készül az elfogulatlan jelentés.nem bírok annyit írni mint Fapipa.van még mit mesélnem.majd egyszer Iminek elõadom a lopott hegedût.

Kihasználta a Jobbik a TMRSZ-t?

Elképzelhetõ, hogy csak politikai célokra használta a Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezetét (TMRSZ) a Jobbik - egyebek közt ezzel kommentálta lapunknak Szima Judit, a TMRSZ fõtitkára, hogy a parlamentbe bejutott párt várhatóan nem õt küldi EP-képviselõnek. 2010. április 29., 06:05



Szima a Jobbik EP-listájának negyedik helyezettje volt, a júniusi választáson pedig a Jobbik három mandátumot szerzett. Már ekkor lehetett hallani arról, hogy - Szegedi Csanád helyett - õt küldik Brüsszelbe, ám ebbõl nem lett semmi. Állítása szerint többen is megígérték neki a párt vezetésébõl, hogy ha valaki hazajön, akkor õ mehet az Európai Parlamentbe. Most Balczó Zoltán ugyan hazajön Brüsszelbõl országgyûlési képviselõnek, ám a Független Hírügynökség (FH) információi szerint Kovács Béla, a Jobbik külügyi kabinetjének elnöke lesz az új EP-képviselõ. Az FH szerint azért, mert a Jobbik nem csupán még egy képviselõt küld Brüsszelbe, hanem kimondottan Balczó helyére kerestek megfelelõ embert.

Szima furcsállta, hogy egy párt, amely azzal kampányol, hogy betartja ígéreteit, s azt teszi, amit mond, így kitáncol a megállapodás és a szóban tett egyértelmû ígéret mögül. A fõtitkár jelezte: a TMRSZ sosem politizálni akart - bár erre irányuló finom kezdeményezéseket lehetett észlelni a Jobbik irányából - hanem szakmai munkát végezni. Szima jelezte: a Jobbiknak nem annyira fontosak a TMRSZ törekvései, ha arról van szó, hogy a pártnak kellene érdemi lépéseket tenni.

Amikor kiderült, hogy a párt és a TMRSZ közti tavaly májusban kötött együttmûködési megállapodást az ügyészség bíróságon bontatná fel, a Jobbik nem reagált semmit. A Jobbik egyes vezetõi a megszerzett mandátumok birtokában nem akarnak emlékezni a vállalt ígéreteikre; a Jobbiknak rendészeti kérdésekben a politikai zsákmányszerzés lehetett az elsõdleges, ami komoly hitelvesztést eredményez - vélte Szima.

Novák Elõd, a Jobbik alelnöke lapunknak jelezte: május 16. után derül ki, hogy ki megy Brüsszelbe Balczó helyére. Még az is elképzelhetõ, hogy Szima - mondta. A fõtitkár ellen bujtogatás miatt indított per egyébként ma folytatódik, akár ítélet is születhet.

Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/artic...?id=290361

Hontalan! A hsz-emben benne van a válasz! Olvass vissza! Úgy tudom az ember 64 éves korára már rendelkezik valamilyen bölcsességgel. Nálad meg csak a gyûlölet van jelen. Még mindig mondom: nem vezet sehová! Vagy megérted vagy nem! Én úgy gondolom, hogy az utóbbira szavazol, hát lelked rajta! Magyar ember nem gyûlöl! Ezt soha ne feledd!

Serius.amikor valakit jól pofán vágnék??az hova tartozik?

Kedves Hontalan! Akkor én ügyesebb vagyok nálad, mert 40 éves koromra sikerült nullázni magam körül mindent. Igaz megmaradt a családom, akik még valamennyire visszafognak azzal, hogy felelõsnek érzem magam értük. Viszont, el kellett gondolkoznom rajta, hogy mikor teszek jót velük, akkor ha õket féltve befogom a szám, vagy ha kinyitom, elmondom amit tudok, kutatok, gyûjtöm a terhelõ bizonyítékokat és a kellõ pillanatban rájuk öntöm saját mocskukat. Az utóbbi mellett döntöttem és már látom is, hogy jól. Lehet, hogy nem sokat érek el vele, de egy valamit már is nyertem, tiszta lelkiismeretet.
A másik dolog, amit mondanék, hogy lehet hogy igazságtalannak tûnik ami veled történik. Sokáig én is így gondoltam. Azonban sokat tanultam már az életbõl és rá kellet jönnöm, hogy mivel az idõk végezetét éljük, most van az utolsó lehetõség leróni az adósságot. Csak úgy zuhog ránk a karma, és nem tehetünk semmit ellene, törleszteni kell. És nem utolsó sorban, ha itt lesz az idõ, a hátadon nem tudod majd átvinni az anyagi dolgokat.

Serious! Te vagy magad vagy a Felkai, vagy õt képviseled! Nem baj.Beszéljünk értelmesen. Mi lesz a kártalanításommal? A megbocsájtásról majd aztán beszélünk.

[size=20]Posta Imre - Pörzsölõ_2008.12.07. 1.rész.avi
http://www.youtube.com/watch?v=eIxPlr...ature=plcp

Posta Imre - Pörzsölõ_2008.12.07. 2.rész.avi
http://www.youtube.com/watch?v=vPNlOG...ature=plcp[/size]

[color=#cc3300][size=20]!!![/size][/color][size=20]http://serverdomain.info/pi/archiv/co....news.1497[/size][color=#cc3300][size=20]!!![/size][/color]

vala! nagyon szépet írtál de látod most már odáig jutott, hogy én vagyok a Felkai erre már azt hiszem nincs magyarázat. El van keseredve de a keserûség mellett a gyûlölet még nagyobb! Tabak! A választ ne tõlem várd hanem a lelkiismeretedtõl! Ne félj! az majd megmondja. Hontalan! Igazán sajnállak! 64 éves korodra lehetne több eszed mint, hogy az életed jelentõs részét - a mindennapjaidat - gyûlölettel töltsd meg! Egyet biztosan tudok(lehet azért mert én vagyok a Felkai ) ameddig az az alapgondolat kelésnél és felvésnél, hogy gyûlölni és bosszút álni! addig ne lepõdj meg ha a te általad kigondolt késleltetési idõn belûl kinyírnak! Mondd te közéjük tartozol? http://www.youtube.com/watch?v=pfr8Av...ata_player