Adjon azIsten!
Irém, kérded honnan tudok errõl, szerintem itt olvastam, vagy a Kerecsennel való, egyik beszélgetésünk során került a dolog képbe. No utánna, már nem is annyira ördöngõs dolog, utánna járkálni egy-egy dolognak. Ha az ember gyermeke itt-ott olvas, majd szép lassan összeállítja a képet, rájön, az igazsáág nem biztos, "odaát" van, morzsái itt is fellelhetõk. Az pedig köztudott, morzsa nincs, ha nincs a közelben kenyér szerû dolog. Bár, másféle morzsák is léteznek. Nos, a morzsák adják az igényt, mert a kenyeret ugye keresi az ember. Így jártam én is egykoron, megtaláltam a morzsát és azóta folyamatosan emésztem magam, miért nincs mindenkinek kenyere. Nem vagyok pék, de nagyon szeretnék azzá válni, keresem a lehetõségét, hogy mindenkinek, legalább egy szhelet kenyeret adhassak, de leginkább azt szeretném, gondolom Veled egyetemben, ha mindenki, magának "termelné meg a gabonát", majd õrölné meg és sütne "kenyeret". Ha nem megy egybõl, majd lassan megtanulja. Persze, ha akarja, mert sokan azt várják,"majd adnak", nincs, hogy hogyan lehet, az van, de mindíg csak kenyér, munka hozzá semmi, na az elmúlt.
Szebb Jövõt! Isten tartson!

Adjon az Isten!
Raklap! Tesó, amúgy a csajszinak igen jó vastag szája van,lehetséges? botox? vagy a munka miatt vált oly húsossá, netán, genetikai sajátosság?
Szebb Jövõt! Isten tartson!

"Szkíta rádiónak felolvasásra

Elsõsorban szeretettel köszöntöm a Szkítarádió hallgatóit, mûsorvezetõit, s külön szeretettel köszöntöm Bíbort, aki Posta Imre úron keresztül kért fel egy interjúra.

Másodsorban, ez úton kérek bocsánatot, hogy nem hanganyaggal szolgálok, de minden okom meg van arra, hogy egyelõre, maradjak az írásnál.

Ha valaki esetleg szkeptikus lenne, így határozottan kijelentem, hogy én az a "Raklap" vagyok akire gondolsz. Ezt Posta úr megfelelõen tudja majd bizonyítani.

De térjünk is azonnal a tárgyra. Ne csigázzuk a hallgatók kíváncsiságát. A kérdéseket én rakom fel, amire azonnal meg is adom a választ. Van elképzelésem, körülbelül mi az, ami érdekelheti a hallgatókat.


1./ Ki vagyok valójában és ki nem vagyok?


Elsõ ránézésre egy átlagos, vagy talán egy kicsit átlag alatti férfi vagyok, ( ez nagyon fontos, hogy ne emelkedj ki a tömegbõl semmivel, mert felfigyelnek rád és akkor nem éred el a célod ) aki nem tûri az igazságtalanságot és könyörtelen, mindennemû bûnözéssel szemben. Nem tartok barátokat, mert nem hiszek bennük. Jobb ha minél több ellenség vesz körül, így nem lankad soha a figyelmed. Számomra a kompromisszumok, csak idõ, pénz és energiapocséklás. Két véglet létezik. Igen vagy nem. A szívem tele van szeretettel, de soha nem engedek magamhoz közel senkit. A sok ember, aki körül vesz, csak a páncélig jut el, de azon túl, soha. Ez így van rendjén.

Így alakítottam ki az életem, egyszerû megfontolásból. Ez pedig nem más, mint, ha el kell mennem, soha nem okozok fájdalmat senkinek.

Ami nem vagyok.

Nem vagyok bûnözõ. Nem vagyok tagja semmilyen szervezetnek, tömörülésnek, szektának. Nem vagyok terrorista, kiberbûnözõ, vagy maffiózó. Nem rokonszenvezek semmilyen politikai párttal, mert ki nem állhatom a politikát. Részemrõl, ez egyik fajtája a bûnözésnek. Ezzel azt is elmondtam, hogy nem dolgozom senkinek, a hiedelmekkel ellentétben, nem vagyok, titkosszolga.

Sem alkohollal nem élek, sem egyéb bódító szerekkel. Nem szegtem meg törvényeket, a világ egyik országában sem.


2./ Hogyan jutottam információkhoz és hogyan keveredtem, jelen esetben, kusza, kétes, homályos, piszkos ügyekbe?


A kezdetek húsz évre nyúlnak vissza, pontosan 1990 július, augusztusára. Ebben az idõben felfigyeltem valamire, amire talán nagyon kevesen figyeltek fel a környezetembõl. A szálak határon kintre vezettek. Millió kérdésekre akartam megkapni a választ, s felismertem, egy módja van, hogy célt érjek. Legelõször egy jelenség volt, ami, brutálisan megváltoztatott egy világképet bennem. Ez a zsidó mozgolódás, hazánkon keresztül. Aztán rábukkantam egy építõipari maffiára. Persze, akkor még nem tudtam, hogy ez ekkora kapacitású lesz. De mivel szagot fogtak, hogy tudomásomra jutottak nem kívánatos dolgok, így már 96-ban el akartak intéztetni az ukránokkal. Nagy árat fizettem a vállalkozásomért, ami bennem még nagyobb vágyat indított meg, egy leleplezéshez. Persze, hogy ez sikerüljön, évekre illegalitásban éltem. Ugrásra készen, minden egyes neszre. Nem hagyhattam, bárki kényére kedvére csak úgy letöröltetni magam a föld színérõl. Ez az idõszak kialakított bennem egy olyan személyiséget, hogy semmi, de semmi ne kerülje el a figyelmem, ami kapcsolódhat, valamilyen formában az ügyhöz. Mondanom sem kell, dózisokban érkeztek az információk, akaratomon kívül is. Véletlenek, amikben azonnal az esélyeimet fedeztem fel, s raktároztam minden egyes részletet. Aztán újabb és újabb aljas dolgokba ütköztem. Míg nem elérkezett 2007. február, ahol az ász téma ütötte meg a markom. Itt már világos volt, ha jól kezelem, akkor boríthatom a fekáliát. A konzumnõ-drogdíler egy isteni ajándék lett számomra. Tudtam, hogy most értem el ahhoz a határhoz, amikor az életembe is kerülhet. Annál is inkább, mert 2007. február 28.-án, egyértelmûen a tudomásomra adták, hogy " Kinyírunk te köcsög".Csak hogy az üzenet már a határon kívül ért útól. Részletekbe most nem merülök bele, de tudtam, nagyon is komolyan gondolták. Itt a tétet az emelte meg, hogy amatõr, buta módon, bevágódott a diplomácia és ezzel paralel a politika is. Nem egy két politikus szippantotta fel elõszeretettel azt a kokain csíkot, amit az általam leleplezett drogdíler hintett az üvegasztalra. A Blikk azonnal el is árulta, hogy a felvetített sztori megfelel a valóságnak, mert mindent helyeselt, csak a politikát cáfolta azonnal. Hol ott egyértelmûen szereplõi a svájci salátabárnak, amit a konzuli lakásban kevertek meg. Ki hangsúlyoztam már korábbiakban, számomra nem meglepõ, ha el akarják tusolni, mert itt fõrendõrök szerepe is törvénybe ütközõ. Még pedig, hogy a díler rendelkezésére bocsátottak egy rendõrségi azonosító jelvényt, ami egy fekete bõrtálcára volt ragasztva stílusosan. Kezdetben egy fekete Mercédesz, majd a konzumanyú segítségével, egy fekete diplomata rendszámú Jaguár típusú gépjármû sebességváltója mellett hevert, jól látható helyen, hogy minden egyes rendõri ellenõrzésnél kéznél legyen. Jelen esetben, csak erre a giga ügyre koncentrálok, azzal a tudattal, amire a végére érek, addigra a többi ügy is felszínre kerül. Egyszerû oknál fogva. Mindenki szeretné a nyomokat eltüntetni, így én türelmes vagyok, mert egy tökös ügyésznek nem a nyom a döntõ bizonyíték, hanem annak az eltüntetés kísérlete.

Az alsóörsi célba lövészet, lehet három ember elmúlásával járt, akikbõl kettõ ártatlan és a harmadik is egy áldozat, de valaminek a kezdete is. Nagyon sok minden nem stimmel az események körül, de ne feledjük, a rendõrséget is ki kell ugrasztani. Úgy a helyszínelõk, mint a helyszínt biztosítók egy minõség alatti munkát végeztek. A legfontosabb az lenne, ha felszínre kerülne, a Nyomozó Ügyészség az igazság oldalán áll-e, vagy a munkaadója oldalán? Én nem fogok itt leírni részleteket, azon oknál fogva, hogy tisztában vagyok vele, nekem szembe kell állnom a törvénnyel, s a szemükbe részletezni azokat az információkat amivel rendelkezem. Jól érzékelhetõen nem sietik el ezt a randevút. Nekem meg nem sürgõs tálcán felkínálni a lehetõséget. Régen megszûnt már az az érzés, hogy én bízzak rendõrökben. Gondolom ezzel senkit nem sértek meg.

Amíg egy ilyen szervezet nem azt csinálja, amire valóban hivatott, addig ne várjon el bizalmat.


3./ Végezetül az utolsó kérdés. Miért is csinálom ezt?


Szolgáltam egy országot, szívvel-lélekkel. Abban a zavaros idõszakban, ha kellett volna, az életem adom érte, mert hittem abban amit csinálok. Rövid idõn belül, büdös szájjal az arcomba sziszegték, hogy ide nem gondolkodó emberekre van szükség.

Továbbiakban és ami a legfontosabb. A zsidók elvettek tõlem valamit valamit svájcban. Egy részt belõlem. Akinek még azt az esélyt sem adták meg, hogy egy picit magyar legyen. Akinek még véletlenül sem szabad tudnia, hogy valaki már 16 éve küzd, csak azért, hogy megölelje és elcsukló hangon, ennyit mondjon. FIAM.

Szeretném demonstrálni, hogy Magyarországon, még egy zsidó, svájci diplomatanõnek sem szabad azt csinálni amit akar. Becsúsztak a csõbe, szeretett dílerével együtt. Egy dolgot számításon kívül hagytak. A magamfajtát nem könnyû kiirtani. Fõleg nem egy Szücs kaliberû szerencsétlenséggel.


Kíméletlenül és ezerszázalékos biztonsággal csinálom végig amit elkezdtem.

Ezt az életet, senki nem hagyhatja el büntetlenül.

Elõre közlöm, hogy sem zsidó bíró, sem zsidó ügyész, sem zsidó ügyvéd nem fog kérdést intézni hozzám.


Szívbõl jövõ üdvözlettel Raklap."

Kedves Raklap!
Csányán elbánt veled a sors, sajnálom hogy távol barátok nélkül kell élned. A legszörnyûbb a magány az embernek, tudom mirõl beszélek mert én is jobban érzem magam egyedül de néha kell az olyan emberek társasága akik hasonlóan gondolkodnak mit én. Mindamellett azt kell mondjam jó munkát végeztél. kérlek folytasd tovább tevékenységedet, mert a jelek azt mutatják hogy van értelme, és talán eredménye is lesz az ügynek. Amikor hazalátogatsz ugorj be egy teára.

JANI PAPA

Köszönöm a meghívást és a teát örömmel elfogyasztom veled.
De ne élj tévedésben. Nem vagyok magányos és még csak távol sem élek.
Sõt, zseniálisan el vagyok a bõrömben. Sem luk nincs rajta, sem tetoválás....
De hogy a célt elérjem, nem hagyhatom magam befolyásolni, senkinek.
Ha hibázok, magamnak kell korrigálni. Ha nyerek, akkor csak én kasszírozom be a végeredményt.
Ez az ami inkább nem magányossá, csak egyedivé tesz.
Soha nem érdekelt senki véleménye, vagy tanácsai. Megtanultam felelõsség vállalással élni.
Most azt teszem, amit tennem kell.

Egy zászlóaljnyi hasonló elkötelezettségû és kvalitású ember legyõzhet egy hadsereget. Egy ezrednyi, egy ország haderejét. Egy kisebb hadseregnyi Európát.

Raklap Számithatsz néhányunkra!!!

Kérem a Tulok által említett hadseregbe való besorozásomat !

fapipa

Adjon az Isten!
Raklap!, örömmel olvaslak, a történet nem egyedi, de Neked a legsúlyosabb, nekem is a magamé. Együt élek vele, de törleszteni fogok. Az idõ a jóknak dolgozik, határtalan. Nem tudni, mikor jön el, egyszer csak ottvan, mint a Betlehemi Csillag. Tudod-tudom, a dolgok ott kezdõdnek, hogy valamiért felvállalsz egy olyan dolgot, amiért mások ellenkezõ irányba mennek, remélve a könnyebb, zökkenõmentesebb megélhetés lehetõségét.
Nem nehéz bevállalni, de amikor ott van az ember, akkor döbben rá, szép lassan, mi is van körötte. Karrierista nyomoroncok, remélve a jó pénz, képesen arra, hogy felnyomjon, ha valami olyan hagyja a szád,"ez így nem jó-ez törvénytelen", azonnal a belsõsök karmai között találod magad. Hiába, megértem"sem zsidó bírónak, sem ügyésznek, sem rendõrnek,,,", de Tesó, ha van, mert biztosan van Magyar is közöttük, az nem lehet, hogy elzsidósodott?. Sok, nem igen akad ilyen hülye, mint, Te, vagy halkan jegyzem meg, én, aki tudja és hittel vállalja azt ami elõtte áll. Hiszen, mindketten tudjuk, ismerjük a célunk, benne van minden zsigerünkben, sejtünkben, mert ezt tudjuk, ezt tanultuk, ezért voltunk, vagyunk, "IGAZSÁG", de a másik oldal, pont ezért keres, kutat, hogy ezt elfolytsa, nem fog sikerülni nekik, de mindent megtesznek ennek érdekében. Olvasod ezt az oldalt, gondolom elemzed is, mert akkor nem Te lennél, látod, kik és mit írnak. Érzed belõle a fals hangot, nem egy esetben, de hidd el, sokan vannak itt, akik tudják és hittel vállalják, nevüket, arcukat.
Tudom, nem vagyunk egyedül, hiszen, olvasva a hsz-et, látom, ki az akit a hátam mögé lehet engedni, de látom azt is, akit még, oldal irányból sem engednék közel. Hamar észrevettem, hogy körbe vesz a gaz, de bárhogy "igyekeztem", afejem fölé nõtte magát. Menekülni próbáltam belõle, de utolért,bárhova léptem. Itt is megtalálnak, mert olvassa ám a Termelõ Egysége Koordinátora is az oldalt. Érdekel? már nem, mert eltéríteni nem tud, ismerve, hogy õket is a gaz növi be, de csak egyesek akarnak menekülni, bár nem tudnak, mert a fonnyadt gyümölcsöt remélik jutalmul, még nem látják az igazi gyümölcsöt. Majd talán nemsokára.
Megértelek, Tesó, az a tea, nem is oly rossz, melengeti az ember kezét, fõleg, ha igaz szeretetbõl kapja az ember. Abból pedig itt van bõven, igaz, nem mindenkinek jár.
Szebb Jövõt! Isten tartson!

talpi, nem mondod, hogy a TEK itt tökölõdik? Na ne már, hogy Juhász is ide jár infóért, mikor úgy is tudják, hogy teljesen tehetetlenek azzal szemben, ami történik és ha beavatkoznak a folyamatokba zsigeri hülyeségbõl, akkor csak annyit tesznek, hogy eddig egy-egy skulóval le lehetett volna rendezni a dolgot, de a idiótái elõtte még meg is lesznek nyúzva. Nem hiszem, hogy hiányozna ez neki, fõleg azért nem, mert zsoldosok és se pénzük, vagyonuk, biznicük és életük sem lehet biztonságban. Egyetlen esélyük, hogy nagyon csendben leteszik a fegyvert s a jobbak pedig leszedik a "fejeket", mielõtt nagyobb kárt okoznának maguknak ezek a drogosok!

Imrém!
Drága Testvérem, mondta valaki azt a nevet, hogy"TEK"?:) Jaj, már egyszerû terménykereskedõk, fõleg "búza". Ha nem tudnám, hogy vicces hangulatod mögött, komoly , megfontolt ember rejtõzik, értetlenül állnék. Mint azok, kikrõl szó van, mert olvassák, próbálják érteni is a dolgot, de valahogy nem mgy mindenkinek. Sajnos. Akinek megy, az pedig, szeretne felállni, de söndör megtiltotta nekik. Ugyanis ha jól olvastam, egyik cikkben, "Õ mondja meg,ki és mikor mehet el" semmiféle, fluktuációs megoldás nem lehetséges, hacsak, hacsak nem talpal elõre. Szóval, annó a Habsburg ház tanulhatott volna a "toborzásból". Ide, nem erõvel mennek az emberek, a hírek szerint/HÍR Tv/, hanem, kissé megfogva, többek, mert sokaknak vaj van a fején ls némelyek, az infó szerint, idõnként, fehér orral és igen felajzott állapotban láthatók. Meglehet, tisztába tettek valami gyermeket és a hintõpor maradt az orrán. Mondom, hallottam, az alap, megbízható, de az ördög tudod, állandóan álmos :)
Amúgy, nagy marhák lennének, ha nem itt lebzselnének, mert így elsõ kézbõl kapnak hírt, mennyire nagy a szeretetrezgés irányukba. Nincs is ezzel semmi baj, mert tanulni sosem késõ, kérdés, menyit tudnak belõle még feldolgozni az amúgy mosott agyakkal. Azon sem lepõdnék meg, ha egyszer kiderülne, igazából az arány 3:1, mármint három kósher:egy disznó, bár az alom egy.
Szebb Jövõt! Isten tartson!