Ideje volt, hogy ezt a tetves zsidót megnyekeregtessék. Remélem hamarosan fütyülni fog a talpa alatt a szél! Miért nem tudnak sokan különbséget tenni Jézus Krisztus és a vallás között? Homéroszról vagy a Megváltóról maradt fenn több feljegyzés? Kire várnak az iszlám fundamentalisták? Mi köze a világválságnak a Messiáshoz? Karácsonyi beszélgetés Németh Sándorral.

Azért nem tudnak sokan különbséget tenni Jézus Krisztus és a vallás között, mert az '50-es, '60-as, '70-es években a tankönyvek át voltak itatva szkepszissel Jézus történeti hitelességét illetõen. Jézus személyisége sokkal nagyobb, mint hogy egy vallás a maga teljességében meg tudná jeleníteni. Õt nem lehet intézményesíteni, hiszen õ egy emberfeletti ember, egy „szupermen” - mondta el Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetõ lelkésze az ATV-n sugárzott, A Messiás címû karácsonyi mûsor második részében vasárnap.

Homérosz és Jézus
Az Ungvári Tamás irodalomtörténésszel folytatott beszélgetésben – amelyet neves közéleti személyiségek, írók, zenészek Messiásról vallott gondolatai színesítettek – elhangzott: az elmúlt kétezer év kultúrájának nincs olyan területe, amelyre Jézus ne gyakorolt volna erõteljes hatást: számos írót, költõt, mûvészt, teológust inspirált a személye és az életmûve.

Ugyanakkor az elmúlt két évezred nem csak Jézus Krisztus megismerésérõl szólt, hanem arról is, hogy negligálni akarták, ki akarták iktatni az emberek életébõl. Németh Sándor megjegyezte: számos nagy személyiségrõl, például Homéroszról semmi, vagy jóval kevesebb történelmi feljegyzés létezik, mint Jézusról - az õ történelmi hitelességüket mégsem kérdõjelezi meg senki. Hozzátette: azon túl, hogy valaki ismeri Jézus történelmi létezését, illetve a személyével kapcsolatos tradíciókat, van mód a feltámadott Messisással való személyes, közvetlen találkozásra is.

A zsidó Jézus újrafelfedezése
A vezetõ lelkész Ungvári kérdésére arról is beszélt, hogy a Messiás a feltámadása után - miközben minden ember megváltója lett - megõrizte zsidó identitását. Bár Pál apostol egyetemes emberként mutatja be Jézust, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a zsidóság felé való elkötelezettsége töretlen – teszi mindezt olyan ószövetségi próféciákra alapozva, amelyek arról szólnak, hogy visszatér a Messiás és eltörli Izrael álnokságát.

A Jelenések könyve pedig szintén Dávid gyökereként és Júda oroszlánjaként mutatja be a Messiást. Az „elpogányosított” - „elgermánosított”, vagy éppen „elmagyarosított” - Jézus zsidó etnikumának újrafelfedezése Izraelben is zajlik, hasonlóan ahhoz, ahogy testvérei Józsefben is egy pogány személyt láttak, mindaddig, amíg meg nem ismertette magát velük – jegyezte meg Németh Sándor.

A muszlim messiás és az apokalipszis
A mûsorban arról is szó esett, hogy mi a különbség Jézus Krisztus és a többi vallásalapító között. Mint a vezetõ lelkész kifejtette, az egyik lényeges momentum, hogy egyikükrõl sem hirdetik, hogy bûnmentes volt: csak Jézus fogantatott és élt bûn nélkül. Továbbá egyik vallás sem foglalkozik olyan mélyen és tényszerûen a bûn problémájával, a rossz legyõzésével mint az ószövetségi judaizmus, illetve az újszövetség – márpedig ez az emberi élet legsúlyosabb kérdése.

Tatár György filozófus ennél a pontnál elmondta: a zsidó és keresztény messiásfelfogás közös gyökérbõl származik, de élesen elvált egymástól: az elõbbi várja a Messiást, de nem tudja, hogy ki lesz az, az utóbbi viszont úgy várja, hogy tudni véli. Hozzátette: siítáknál is elevenen él a muszlim messiás várása. Az úgynevezett Mahdi eljövetele az iszlám tanítása szerint együtt jár az iszlámnak a világ többi része felett aratott apokaliptikus gyõzelmével. Németh Sándor szerint azért is érdemes az perzsák messiásvárására figyelni, mert az politikai szintre emelkedett, és siettetni akarja a vég eljövetelét – márpedig ebbõl nagy baj fog származni.

A cionizmus nem szitokszó
A vezetõ lelkész kifejtette: a bibliai elõrejelzések szerint a világ nem csupán egy korszakváltás elõtt áll, hanem a világmindenség berendezkedésének a fundamentuma fog megváltozni. Ennek elõjele Izrael: a 3500 éves mózesi prófécia szerint az idõk végén a szétszórt zsidóságot Isten összegyûjti. Ezért – hangsúlyozta Németh Sándor – a cionizmus nem szitokszó, hanem egy bibliai jel. Isten ugyanis ezt a jeruzsálemi hegyet, a Ciont választotta ki leszállópályának, ide fog eljönni a Menny – elõtte azonban azoknak kell oda visszatérniük, akiknek Isten használatba adta ezt a földterületet.

Ezt rendkívüli feszültség, terror és háborúk kísérik, ezért próféták ezt a folyamatot a szüléshez és a szülési fájdalmakhoz hasonlítják. Vagyis a világválság a Messiás visszajövetele elõtt egyre mélyebb és intenzívebb lesz, amit nem lehet gazdasági politikai eszközökkel megoldani, mert annak metafizikai alapjai vannak.

A szív öröme
Ugyanakkor – hangsúlyozta Németh Sándor – ma a világban nem csak a sötétségnek és a rossznak a tevékenységét láthatjuk, hanem van arra esély, hogy ezek az események sokakban megvilágosodást fognak eredményezni, és ezek az emberek sok mindent meg fognak tenni azért, hogy a történelem végkifejletében is élhetõ legyen a világ.

A legfontosabb dolog, amit ember kaphat a Messiástól, az ezekben az idõkben is a bûnbocsánat – hívta fel végül a figyelmet a lelkész. Ahogy Dávid mondja, boldog ember az, akinek az Úr bûnt nem tulajdonít, vagyis a szív örömét csak így tudja átélni az ember - és ez jóval több, mint a test, vagy a lélek öröme.

A beszélgetés elsõ részének összefoglalóját itt olvashatja.

Forrás: atv.hu