Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Mit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM

NaplóMit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM, a most életbe léptetendõ "alkotmány" hatálytalan, egy folytatólagosan elkövetett csalás-sorozat eredménye, ugyanis bizonyított módon az eddigi összes választást elcsalták. A kimutatások szerint minden egyes alkalommal olyan különbségek merültek fel a hivatalos névjegyzék tartalma és a lakosság statisztikája között, amely alkalmas arra, hogy bármely pártot a parlamentbe bejuttassák. Ez az adat minimum 100 ezer fõn fölüli, amely ugyebár csak a 2002-es fidesz-mszp hivatalos adatok tekintetében is releváns, ugyanis akkor a hivatalosnak mondott adatok szerint is alig több, mint 50 ezer szavazat volt a különbség. A nemhivatalos verzió szerint Pintér megfenyegette Orbánt, hogy kiborogatja az aktáit, ha újraszámoltat. Most pedig Pintérnek hívják a fidesz miniszterét. Egy csapat ez, lássuk be. A legutóbbi OGY választásokat nyilvánvaló módon csalták el, de erre már biztosan emlékeztek! Ki akar még és milyen elõrehozott választásokat, mikor azt sem tudhatjuk, hogy kik szavazhatnak és azt sem tudjuk, hogy ki is számít már szerintük magyarnak. A többirõl is érdemes beszélni, de lássuk a tényeket.










Kis emlékeztetõ korábbról: Idom zrt. Pintér Sándor, Eclips- ügy, választási adatbázis-degenerálás..., most akkor arab-zsidó fantom kezében sült el a szírt megölõ gyilkos fegyver?

KERÜLÕ UTAKON
Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztõje

2010. március 18., csütörtök • Utolsó frissítés: 2010. március 30., kedd, 10:33
Szerzõ: Vitéz F. Ibolya


Adóellenõrzés elõl menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építõipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-tõl, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhetõ személynek adták el. Az állítólagos vevõ, a marokkói illetõségû Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételû Idom építette ki többek között a helyi, az országgyûlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzõi jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elõdje) számára egy évtizede végzi.

Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítõ programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármû-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lõfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerûsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentõ SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenõrzési együttmûködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékû munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyûlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán elõfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülrõl hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben mûködõ hálózatok programjait az üzemeltetõ jelszavakkal, tûzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás elõtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplõ marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenõrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerzõdni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendõ munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyûlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fõvárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenõrzésrõl elõre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil elõtti tulajdonos-ügyvezetõt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása elõtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetõje.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstõkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fõ tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közmûvezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az idõszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékbõl törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetõje szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésrõl a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendû állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintõ programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítõben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetõen 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendelésébõl pedig 40 százalék volt az elõzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fõ tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási fõigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, mûködtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbrõl azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA
http://hvg.hu/hvgfriss/2010.11/201011_fantomceg_lett_a_valasztasi_rendszer_fejles

Idom 2000: folytatódik a rendszerfejlesztõ sztorija

* Virtuálisan meztelen Angelina
* Dukai Regina, a popkirálynõ
* Természetes idomok
Több állami hivataltól kapott hasznos információkat még a pályázatok kiírása elõtt a választási informatikai rendszereket fejlesztõ Idom 2000 Zrt., amely olykor még a kormányzati elõterjesztésen is igazíthatott – derül ki a friss HVG összeállításából.

Belsõ hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az exbelügyesek által alapított Idom 2000 Konzulens Zrt. - tudta meg a HVG. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végzõ cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása elõtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekrõl is kapott elõre információt. Az is elõfordult, hogy tíz évre titkosított kormányelõterjesztés került a céghez.

Az Idomnál landolt például - ahogyan nemrég a hvg.hu-n megjelent - 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fõvállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A mûködõ alkalmazások módosításának költsége 1026 millió forintra, az alkalmazásfejlesztésé 987 millióra, ezen belül például a személyiadat- és lakcímnyilvántartásé 154 millió, illetve 150 millió forintra volt beárazva.

Késõbb az Idom megkapta a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási rendszerrel összefüggõ feladatlistát, az ügyfélkapu-projekt becsült költségeit, sõt hozzájutott még az Európa Tanács ülésérõl készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határellenõrzési együttmûködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.

A HVG korábban már beszámolt róla, hogy a választási informatikai rendszert kifejlesztõ Idom Zrt. alvállalkozójaként mûködött É.B.SZ.K. Kft.-t 2008-ban a marokkói Bhasil Mohammed vásárolta meg, akirõl viszont a magyar nyilvántartási rendszerekben nem található adat.
Link

Zsákutcába szorult a szupernyilvántartással küszködõ vagyonkezelõ


Háromszáz millió forinttal emelte eredeti ajánlatát az az informatikai cég, amely az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítésére szerzõdött a Magyar Nemzeti Vagyonekezelõvel (MNV). Az Állami Számvevõszék szerint a szerzõdés 72 millió forintos kárt okozott az államnak, mert több kitétele a cégnek kedvez. A szerzõdést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az [origo]-nak az

A kabinet felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) közremûködésével legkésõbb 2011. december 31-ig készítsék el az országleltárt, azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert - mondta egy augusztusi kormányülés után Nagy Anna kormányszóvivõ.

Az állami vagyon nyilvántartási rendszerét - az úgynevezett Everest rendszert - még az elõzõ, MSZP-s vezetésû kormányok idején kezdték el kidolgozni. Ennek az lenne a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételbõl álló állami vagyont - lehet részesedés egy cégben, földbirtok vagy akár mûkincs is -, illetve ezek életúját. A munka elvégzésére az MNV 2008. októberben kötött szerzõdést - a 2008-ban nettó 3,7 milliárd forintos árbevételt elérõ - Idom 2000 Konzulens Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztete ki az országgyûlési választások informatikai rendszerét is (errõl részletesebben keretes írásunkban olvashat).

Az Állami Számvevõszéknek (ÁSZ) az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése szerint azonban az Idommal kötött szerzõdés több ponton átgondolatlan és hátrányos volt az MNV számára, ráadásul többmilliós kárt is okozott az MNV-nek. Miután a számvevõszék szeptember elején nyilvánosságra hozta a jelentését, az [origo] szerette volna megismerni az Idommal megkötött szerzõdést. Arra hivatkoztunk, hogy a kormány köteles a közpénzekkel elszámolni, az állami vagyon nyilvántartásával kapcsolatos kiadások pedig nyilvánvalóan közpénznek számítanak. Az MNV azonban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem járult hozzá ahhoz, hogy kiadja a szerzõdést, illetve annak egyes részeit.

72 milliós kár az ÁSZ szerint

Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása az után merült fel, hogy 2008 januárjában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (NFA) összevonásával létrejött az MNV. Az elõdszervezetek rendszerei nem voltak alkalmasak az összevonással járó megnövekedett feladatok elvégzésére, ráadásul az NFA-nál a bonyolultabb adatokat nem digitálisan, hanem az ÁSZ szerint "manuálisan, listák alapján" egyeztették.

A rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során csak három - a különleges biztonsági intézkedéseket igénylõ közbeszerzésekrõl szóló jogszabályban meghatározott minimális számú - céget hívtak meg. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végsõ árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint az az összeg, amit elsõ ajánlatában kért volna az Idom a munkáért. Az ÁSZ szerint a 300 milliós drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny.

A cég azt vállalta, hogy a rendszer kifejlesztésén túl három éven keresztül évi 224 millió forint plusz áfáért üzemelteti, illetve továbbfejleszti a nyilvántartó rendszert. Az ÁSZ szerint az MNV júniusig összesen nettó 686 millió forintot fizetett ki a cégnek: 462 millió forintot a rendszer fejlesztéséért, 224 milliót pedig az üzemeltetésért.

A szerzõdéssel azonban az ÁSZ szerint több probléma is volt, többek között olyan kitételt tartalmazott, hogy a cégnek fizetett díj mértéke nem függ az elvégzett munka mennyiségétõl és a rendszer készültségi fokától. Ez az MNV számára hátrányos helyzetet teremtett az ÁSZ szerint: a cég hibájából történt csúszás miatt a rendszer nem épült ki idejében, így az MNV nem tudta igénybe venni a szerzõdésben meghatározott szolgáltatásokat. Az Idom azt vállalta, hogy 2008-tól kezdõdõen három évig biztosít üzemeltetési, fejlesztési szolgáltatást, mivel azonban a projekt egy évet csúszott, csökkent az az idõszak, amelyre vonatkozóan az MNV igénybe tudta volna venni a szolgáltatásokat. Az ÁSZ szerint lehetõség lett volna a szerzõdés módosítására, de mivel az MNV ezt nem tette meg, így a jelentés készítõinek számításai szerint az MNV 72 millió forint értékû szolgáltatástól esett el.

Az ÁSZ szerint a szerzõdés felmondása akkor is többletköltséggel járna az MNV-nek, ha az Idomnak felróható okok miatt történne meg. Egy májusi MNV-s elõterjesztés szerint ebben az esetben 140 millió forintos kötbért kellett volna fizetnie az MNV-nek. A vagyonkezelõ ezért döntött úgy május végén, hogy a csúszások ellenére sem mondja fel a szerzõdést, hanem elfogadja a cég egyoldalú garanciavállalását. A számvevõszék szerint azonban ez a garanciavállalás nem elegendõ biztosíték arra, hogy 2010 végéig valóban kiépül a rendszer, az MNV ugyanis kötbért vagy más szankciókat már nem tud alkalmazni.

Marokkói érdekeltség
A Közbeszerzési Értesítõ 2006. januárban számolt be arról, hogy az Idom nyerte a 2006-os parlamenti választás lebonyolításához szükséges rendszer kiépítésére kiírt eljárást. Többek között a névjegyzékkészítõ, a szavazatösszesítõ és a végleges eredmény megállapítását támogató programrendszert készítette el. A cég 412,5 millió forintért vállalta a munkát. A céget azért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki, mert a rendszerek módosításához és a fejlesztési feladatok elvégzéséhez az azokat kifejlesztõ Idomnak szerzõi jogai fûzõdtek. A HVG címû hetilap márciusban azt írta, hogy az Idom egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. 2004 Építõipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. 2008-ban egy nem Magyarországon élõ, marokkói férfi tulajdonába került. A HVG szerint a tulajdonosváltás egybeesett az É.B.SZ.K. ellen elrendelt APEH-vizsgálattal.

Az É.B.SZ.K. az Idom alvállalkozójaként a 2006-os választáshoz jegyzékkészítõ programot fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelésével foglalkozott. Április elején, még a parlamenti választások elõtt Lázár János, a Fidesz leendõ frakcióvezetõje egy sajtótájékoztatón azt mondta: egészen megdöbbentõ, hogy a parlamenti választások elõtt azzal kell szembenézni, hogy a választások informatikai rendszerét üzemeltetõ cég eltûnt a semmibe. Az idei választások informatikai rendszerét ugyanis szintén az Idom biztosította. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) erre reagálva azt közölte, hogy a választások informatikai rendszerét kifejlesztõ és üzemeltetõ IDOM 2000 Konzulens Zrt. nyilatkozata szerint korábbi alvállalkozójával, annak eladása óta semmilyen kapcsolata nincs. Az É.B.SZ.K. Kft. nem férhetett hozzá olyan releváns információhoz, amelynek birtokában a választási informatikai rendszer mûködését befolyásolhatná - írták.

Nincs felelõs

Elmarasztalja az ÁSZ az MNV-t azért is, mert a projekttel kapcsolatos határidõket rosszul határozta meg. A befejezés idõpontját például 2008 elején 2008 végére becsülték, miközben a fejlesztés az ÁSZ helyszíni ellenõrzése idejére, 2010 júniusára sem fejezõdött be. Az MNV nem rendelkezett információkkal arról sem, hogy az egyes feladatok mennyi és milyen munkát igényelnek, így nem tudta ellenõrzi az Idom terveinek megbízhatóságát. Ráadásul nem határozták meg számon kérhetõ formában a rendszerrel szemben támasztott követelményeket sem - olvasható a jelentésben.

Az MNV ellenõrzõ bizottsága (eb) tavaly vizsgálta a vagyon-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos munkákat, áprilisban pedig több kérdést is feltett az MNV vezetésének. Többek között arra volt kíváncsi, hogy megállapítható-e személyi felelõsség az ügyben. Az MNV azt válaszolta, hogy személyi felelõsség nem állapítható meg, ezt pedig azzal indokolták, hogy "a vállalkozó (...) nyilatkozatában a késedelmes teljesítést sajátjaként elismerte és az MNV felé a késedelemmel kapcsolatban eddig az MNV felelõsségét felvetõ bejelentést nem tett".

A szerzõdés megkötése idején Tátrai Miklós volt az MNV vezérigazgatója, akit a sukorói telekcsere kapcsán augusztus végén õrizetbe vettek. Tátrait Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter menesztette az MNV élérõl, helyére Kamarás Miklóst nevezte ki. Az ÁSZ bírálataira Kamarás reagált, válaszában többek között azt írta: nem talált olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy vagyoni hátrányt okozott az MNV-nek a szerzõdés. Szerinte az MNV nem esett el semmilyen szolgáltatástól, a rendszer kifejlesztése után kérhet további szolgáltatásokat a vagyonkezelõ. Kamarás levelében nehezményezi, hogy ÁSZ nem tért ki arra, hogy az esetleges hátrány nem jelentéktelenebb-e, mint ha a szerzõdés felbontásával ellehetetlenülne az MNV munkája. Az MNV a jelentéshez fûzött véleményében az irreális határidõket azzal magyarázta, hogy kénytelenek voltak akalmazkodni "a külsõ döntéshozók elvárásaihoz".

A végsõ ajánlat azért emelkedett meg 300 millió forinttal, mert a céget tárgyalásos eljáráson választották ki, így folyamatosan változtak idõközben az elvárások - mondta az [origo]-ban Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t jelenlegi tulajdonosa, aki idén januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, vagyis a szerzõdés megkötésekor még nem volt köze a céghez. Schäffer azt mondta: a szerzõdésben rögzített pénzügyi feltételek és az elvégzett munka arányban álltak egymással. Szerinte a cég munkatársai a határidõk csúszása ellenére sem dolgoztak kevesebbet, amíg az új rendszer teljes körû üzemeltetésére nem volt szükség, addig a régi rendszerek üzemeltetésével foglalkoztak - mondta.

A szerzõdést Schäffer szerint nemzetközi sztenderdek alapján kötötték, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerzõdés felbontását szabályozó feltételekben. A közel egyéves késést azzal magyarázta, hogy idõközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát. Az Idom kész ara, hogy betartsák a szerzõdést, vagyis hogy idén befejezzék a rendszer kiépítésével kapcsolatos munkákat - tette hozzá.
Link

Tovább is van, mondjam még?

Hozzaszolasok

2449 #41 2449
- 2011. December 31. 22:27:36
Fekete Madár, hát pl megélezed a gyalásót! Boldog és harctalan harcos újévet a katonáknak!Smile
382 #42 382
- 2011. December 31. 22:27:58
f.madár
Kennedy tudta mit kell elvárni!Te meg itt értelmetlenkedsz?
382 #43 382
- 2011. December 31. 22:31:16
Kincses
Te csak reszelgesd az aranyakat!BUÉK!Cool
2449 #44 2449
- 2011. December 31. 22:32:17
Honvédeskü, rudak vannak belõle, gondolhatod!ja igen PS. BUÉK ÁM én is!
382 #45 382
- 2011. December 31. 22:34:14
Kincses
Az a fontos hogy menyi van a szivecskédbe!
2449 #46 2449
- 2011. December 31. 23:12:38
na,most már nálatok is boldogújév van! hát van valamennyi fény, azt nappal arannyá, éjjel ezüstté reszelgetem!melo van
3346 #47 3346
- 2012. January 01. 00:11:01
A gyalásót nem szabad megélezni,ezt Janóval már évekkel ezelõtt megbeszéltük.Mennél életlenebb,annál jobban fáj.
Kennedy biztos tudta,meg Marilyn is,és még sorolhatnánk,de mind rövid életû lett.
Én egy kicsit hosszabb életet kívánok magunknak,ha nem baj.
27 #48 27
- 2012. January 01. 00:23:39
A jelenlegi választási rendszerünk mûködését biztosító program forráskódjának (hozzáférési kódjának) tulajdonosa, a nemzetbiztonsági felügyelet alatt álló Idom 2000 Zrt. története:

A 2004 február 2-án alapított É.B.SZ.K. Építõipari és Szolgáltató Kft.-vel épített ki szoros üzleti kapcsolatot, mely kapcsolat mögött személyi összefüggések találhatók.

Kovács Zoltán, az Idom 2000 Zrt. volt tulajdonosának veje, Vódli Ferenc volt ekkor az É.B.SZ.K. Építõipari és Szolgáltató Kft. tulajdonosa. Bár a rokoni kapcsolatok a legritkább esetben képesek biztosítani egy építõipari cégnél a több százmillió forint kifizetését megalapozó informatikai szakértelmet, az építõipari cég komoly szoftverfejlesztési munkákra irányuló megbízások egész sorát nyerte el az Idom 2000 Zrt.-tõl.

Az APEH büntetõ feljelentés tanúbizonysága szerint az É.B.SZ.K. Kft. részére több mint fél milliárd forint kifizetésére került sor. Sõt az APEH kimutatása szerint a vizsgált idõszakban összesen 1,228 milliárd Ft-ot vettek fel készpénzben a cég bankszámlájáról. Tehát nem kis pénzek vándoroltak kormányzati megbízásból a cég számlájára.

A két cég közötti vállalkozói szerzõdés szerzõi és felhasználási jogokat szabályozó része a következõképpen rendelkezik:

a szoftverrendszerek forráskódja, tárgykódja, programjai és annak részletei, moduljai, szoftverdokumentációi az építõipari cég tulajdonába kerültek, míg a megrendelõ Idom 2000 Zrt.-t csak a vagyoni jogosultság illeti meg.

Az ügyben újabb fordulat állt be, amikor az APEH 2008. július 2-án értesítette az É.B.SZ.K. Kft-t az adóellenõrzés július 8-án történõ megkezdésérõl. A Cégbírósághoz július 9-én változásbejegyzési kérelem érkezett, mely szerint Bhasil Mohamed, marokkói állampolgár lett a cég (és a szoftverek forráskódjának) új tulajdonosa.

A cégbíróság a változást 2008. július 29-én bejegyezte, majd augusztus 21-én közzétette.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Hatósági Osztálya és a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatala Hatósági és Felügyeleti Osztálya az APEH megkeresésére közölte:

Bhasil Mohammed sem az idegenrendészeti nyilvántartásban, sem a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel. Bhasil Mohammed soha nem járt a schengeni övezetben, így hazánkban sem, ennek ellenére az É.B.SZ.K. Kft. tulajdonosaként jelenleg õ a 2010-es választási rendszer forráskódjának tulajdonosa.

A Nemzetbiztonsági Hivatal furcsamód nem aggódik azon, hogy a magyar választási rendszer forráskódjának tulajdonosa egy olyan külföldi állampolgár, aki még soha nem járt Magyarországon.

Nem tudunk olyan nemzetbiztonsági, vagy a külföldön illetékes Információs Hivatal által elvégzett vizsgálatról sem, amely az új tulajdonos személyének feltérképezésére, nemzetbiztonsági átvilágítására irányult volna.

A szocialista kormányzat szintén nyugodt, a pártok részére nyújtott tájékoztatón mosolyogva nyugtatják meg az aggódókat:

nincs a választási rendszer körül semmi gond, igaz, a forráskód jelenlegi tulajdonosáról gyakorlatilag semmit nem tudunk, sõt, a birtokába került sok egyéb mellett az okmányirodai rendszerek forráskódja is...
27 #49 27
- 2012. January 01. 00:24:53
Minden szabálysértésrõl tudnak: rossz idõk jönnek a visszaesõkre
Mozsik Tibor | frissítve: 2010.06.15. 08:11
Átadták az országos központi szabálysértési nyilvántartási rendszert, így immár valamennyi jogosult nyomon követheti, hogy milyen határozatokat hoztak a különbözõ szabálysértési hatóságok az idei év elejétõl jogerõre emelkedett ügyekben.

Ignácz István, a KEKKH elnöke
• Kapcsolódó cikkünk:
• Elkerülhetõk a visszaélések a támogatások automatizálásával
Csak az idén eddig mintegy 130 ezer szabálysértési határozat emelkedett jogerõre, amelyeket immár az új, hétfõn átadott központi szabálysértési nyilvántartásból lehet elérni. A beruházás jelentõsége, hogy korábban számos olyan szabálysértés volt, amelyeket eddig szinte lehetetlen volt érvényesíteni - így például a rendzavaró futballhuligánokat mellékbüntetésként kitilthatják a stadionokból, ezekrõl a személyekrõl azonban mindeddig nem juthattak pontos információhoz.

Ehhez hasonlóan, eddig nem tudtak mit tenni azokkal a visszaesõkkel sem, akik több városban követtek el egymást követõen 20 ezer forintos értékhatár alatti lopást. A szabálysértéseket a nyilvántartásnak köszönhetõen most már bûncselekményként tudják elbírálni - magyarázta a fejlesztés céljait Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke a hétfõi tájékoztatón, akitõl azt is megtudtuk, hogy a hivatal jelenleg további 32 kiemelt projekten dolgozik.

1,2 milliárdos fejlesztés | A kiterjesztett funkcionalitású országos központi elektronikus rendszert a több lépcsõs bevezetést követõen június 14-étõl érhetik el a jogszabályokban meghatározott felhasználók. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében. Az Európai Unió és az állam által nyújtott támogatás összege 1280 millió forint volt, a hardvereket és a hálózati eszközöket az M&S Zrt., az Albacomp és a KFKI-LNX szállította, míg a 630 millió forint értékû alkalmazásfejlesztést az IDOM 2000 Konzulens Zrt. valósította meg.

A központi szabálysértési nyilvántartás a különbözõ hatáskörû és illetékességû szabálysértési hatóságok 2009. december 31-ét követõen jogerõre emelkedett határozatainak törvényben meghatározott adatait összesíti, lehetõvé téve a szabálysértések elektronikus tárolását, nyomon követését, és a gyors információtovábbítást a jogosultak részére. A központi nyilvántartás létrejöttével új alapokra került a korábban széttagolt és heterogén szabálysértési nyilvántartási gyakorlat, és csökken az adminisztráció, így gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ügyintézés.
27 #50 27
- 2012. January 01. 00:31:07
Eclipse: a bebukott titkoszolgálati cég
• Index
2011. július 14., csütörtök 09:34
•
• |
•
•
A Belügyminisztérium helyettes államtitkárának meggyanúsítása ismét ráirányította a figyelmet a már tavaly márciusban kirobbant Eclipse-ügyre. A titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezõ cég az elmúlt években több mint 20 milliárd forint állami megbízást kapott, legalább 2 milliárdos adócsalást követett el, fiktív számlákkal pedig akár 12 milliárd forintot tüntethetett el. Vannak a történetben luxusautók, orosz anyanyelvû emberek, és ott van Pintér Sándor lánya is.
Csak egy apró szelete az Eclipse-ügynek, hogy a napokban hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Fõügyészség Eiselt Györgyöt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát. Eiselt 2009-ben a a Nemzeti Közlekedési Hatóság fõigazgatója volt, amikor az Eclipse Zrt. egy német rendszámú luxus Mercedest bérelt neki. A cég az év végén megnyerte azt az 5 milliárd forintos tendert, amelyet a jármûvek eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver frissítésére írtak ki.
Az ügyben tavaly tavasszal tett feljelentést az eredetiségvizsgálók szakmai szervezete. A szervezet szerint az állami tendert elnyerõ cég több olyan embernek bérelt luxusautót, akik a tendert elõkészítették, illetve a döntést befolyásolhatták. A Központi Nyomozó Fõügyészség ebben az ügyben tavaly õsz óta folytat büntetõeljárást, és az elmúlt idõszakban több embert is meggyanúsítottak.
Az egyszerû vesztegetésnél sokkal több is is történt ebben az ügyben. Egyes vélemények szerint a Földesi-Szabó László-féle Egy-másért Alapítvány után egy másik titkosszolgálati cég felszámolása zajlik a szemünk elõtt.
Adócsalás, házkutatás, letartóztatás
2010. március 10-én a vámnyomozók több helyen házkutatásokat tartottak közel 2 milliárd forintos adócsalás és pénzmosás gyanújával. Már akkor õrizetbe vették az Eclipse Zrt. vezérigazgatóját, Deák Endrét, és Hagymási László felügyelõ bizottsági tagot. Két nappal késõbb összesen hét embert helyeztek elõzetes letartóztatásba.
A gyanú szerint a cég 2007-2009 között 15 milliárd forintnyi informatikai beszerzés ellenértéke után nem fizette meg az áfát, mintegy 2 milliárd forintot. A gyanú szerint építõipari vállalkozások adtak fiktív számlát az Eclipse-nek, amelyek csak a pénzek továbbutalására szolgáltak. A fiktív számlákat kiadó vállalkozások bankszámláiról szinte azonnal továbbutalták a milliárdokat egy fantomcéghez, amihez a gyanúsítottak fértek hozzá. A VPOP korábbi közleménye szerint a cégláncolatok alján található fiktív vállalkozások bankszámláiról a vizsgált idõszakban közel 12 milliárd forint készpénzt vettek fel.
A nyomozók 2010 márciusában kilenc luxusautót, köztük egy Ferrarit és egy Porschét is lefoglaltak. Ismert volt, hogy Hagymási László nem csupán közúti használatra tartott luxuskocsit, hanem beszállt az amatõr autóversenyek egyik legdrágább kategóriájába is, és hasonló versenymánia kapta el a cég vezérigazgatóját, Deák Endrét is.
hirdetés

Jó ütemérzék, erõs kapcsolatok
Az Eclipse elõdjét Eclipse-Car Kft. néven 1999-ben alapította Deák és Hagymási. A vállalkozás kezdetben alkatrészekkel, motorkerékpárokkal kereskedett és jármûvel mûszaki vizsgálatára szakosodott. 2003. április 14-én jó ütemérzékkel hozták létre az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt-t. Tíz nappal azelõtt született meg ugyanis az a törvény, amely a gépjármûvek eredetiségvizsgálatát hatósági árassá tette.
Az ügyet már jóval a letartóztatások elõtt követõ Figyelõ szerint az újonnan alapított cég ezután megbízást kapott az államtól az eredetiségvizsgálatokhoz használt szoftver elkészítésére. A közbeszerzést az országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága titkosította. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert „az informatikai bevezetés során a szállítók és üzemeltetõk minõsített adatot képezõ informatikai biztonsági megoldásokra láthatnak rá”. Az informatikai feladatokat az Eclipse 4,95 milliárd forintért végezte el, késõbb a rendszert még bõvítették további 1,28 milliárd forintért.
Már ekkor sejteni lehetett, hogy a cég igencsak erõs kapcsolatokkal rendelkezik. A Figyelõ szerint az Eclipse egyik tulajdonosa, illetve volt felügyelõbizottsági tagja korábban az Eclipse Assets Management nevû vállalkozásban üzlettársa volt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetõjének, Hevesi Tóth Ferencnek. Amíg a cég mûködött, Hevesi cége ugyanazon a címen volt bejelentve, mint az Eclipse, egy magas fallal körülvett XI. kerületi irodaházban. (Az egyéb kapcsolatokról lásd lejjebb)
Milliárdos megbízások az államtól
A cég ezután számos egyéb megbízást kapott az államtól. Õk dolgozták ki a biometrikus útlevelek kiállításához szükséges mûszaki hátteret és az akkor még állami tulajdonban lévõ Budapest Airport Zrt-nek repülõtéri és repülésésirányítási szoftvereket szállítottak. Miután ezeket a közbeszerzéseket is titkosították, csak becsülni lehet a több milliárdos megbízási díjakat.
Nagy visszhangot váltott ki 2010 elején, hogy egy kormányrendelettel egyik pillanatról a másikra megváltoztatták az eredetiségvizsgálat szabályait. A módosítás szerint 2010 elejétõl az eredetiségvizsgálattal foglalkozó vizsgálóállomásoknak egységes feltételeket kellett alkalmazniuk a korábban alkalmazott ötféle vizsgálati technológia helyett.
Sajátos, hogy a kifogásolt kormányrendelet 2009. december 22-én született meg, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) pedig egy nappal késõbb már ki is írta az új technológiáról szóló hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást. Ezt az ünnepek alatt elbírálták, december 31-én pedig már szerzõdést is kötöttek az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt.-vel az átalakuló eredetiségvizsgálati rendszerhez szükséges szoftver módosítására és üzemeltetésére.
A szerzõdés szerint az újabb 4,95 milliárd forintos megbízás összegét 2010. január 1-tõl 2014. december 31-ig egyenlõ részletekben fizetik a cégnek. A szoftverre a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak volt szüksége, amelynek akkori igazgatója a napokban õrizetbe vett Eiselt György volt. Ezt a közbeszerzést is titkosították. A titkosítás magyarázata itt is az volt, hogy a rendszer nemzetbiztonságilag érzékeny adatokhoz fér hozzá, adatokat fogad és küld a körözött autók adatbázisához, és a kormányzati gerinchálóhoz is kapcsolódik.
A Figyelõ újságírójának egy eredetiségvizsgálatot végzõ mûhelyben megmutatták az új szoftver felhasználói kézikönyvét, aminek utolsó frissítési dátuma 2007-es keltezésû. Ez arra utal, hogy a rendszer már régen kész volt, vagy legalábbis a frissítés - az ötmilliárdos szerzõdés egyik meghatározó eleme - nem volt olyan mértékû, hogy arról a felhasználónak tudnia kellett volna.
Kapcsolatok
A Heti Válasz összesítése szerint az Eclipse Zrt. 2010-ig mintegy 23 milliárd forintnyi közpénzt nyert el javarészt nemzetbiztonságilag titkosított eljárásokon. Az ügynek számos mellékszála van. A 2010. márciusi letartóztatások elõtt nem sokkal a rendõrség tetten érte Rényi-Vámos Krisztinát a Budapest Airport volt jogi igazgatóját, amint egy parkolóházban készpénzt, feltehetõleg „visszacsorgatott” összeget vett át. Ezzel kapcsolatban az Index helyreigazítást tett közzé>>> A Heti Válasz értesülései szerint az Eclipse egykori és mostani felügyelõbizottsági tagjai és tulajdonosai közül többen is érintettek voltak a BA-s nyomozásban, így került képbe a cég.
Püski a kémsztori kulcsfigurája?
A Heti Válasz szerint Püski László szerepe adhat magyarázatot arra, miért vették õrizetbe kémkedés gyanújával Szilvásy György volt titokminisztert, és az NBH két korábbi fõigazgatóját, Galambos Lajost és Laborc Sándort. A lap szerint Galambos Lajos NBH-fõigazgatójként a Zömök Kft.-t bízta meg azzal, hogy világítsa át, hogyan szivárognak ki információk az NBH-tõl a Fideszhez. A lap a Zömök Kft-t orosz érdekeltségû cégként írja le. A részleteket a lap csütörtöki száma közli.
Az Eclipse egyik társalapítója a tavaly márciusban szintén õrizetbe vett, majd letartóztatott Püski László volt, aki emellett a Zömök Biztonságtechnikai Kft. ügyvezetõje is. A Püski fia által birtokolt cég is egy címre volt bejelentve az Eclipse-szel. A Heti Válasz szerint a tíz fõt foglalkoztató Zömök Kft. biztonsági szolgáltatásait a belügyi és honvédelmi tárca, a Magyar Nemzeti Bank, a Miniszterelnöki Hivatal, a Köztársasági Õrezred, a rendõrség és a Ferihegyi reptér is igénybe vette. 2004-ben például a Zömök munkatársai tartották karban a repülõtér kültéri kerítésvédelmi rendszerét, noha ezt a feladatot valószínûleg a reptéri stáb is el tudta volna látni.
A lap megjegyzi: Püski László a Kádár-rendszerben a kijevi Repülõmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik és a Zömök kisebbségi tulajdonosa, Varga Rezsõné is orosz anyanyelvû. A Heti Válasz szerint Püski bizalmas viszonyt ápolt Galambos Lajos volt NBH-fõigazgatóval, akit június 28-án vettek õrizetbe államellenes bûncselekmény gyanújával. Erõsíthette a kapcsolatokat, hogy 2005-2006 között az Eclipse felügyelõbizottsági tagja volt Béres Péter is, Lamperth Mónika egykori MSZP-s belügyminiszter volt fõtanácsadója
Pintér Sándor lánya volt a projektvezetõ
Érdekes szál az is, hogy Pintér Sándor lánya, Pintér Hajnalka az Eclipse projektvezetõjkeként dolgozott. Az Eclipse ezen kívül helyiséget bérelt Pintér Sándor korábbi cége a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. Angol utcai bázisán. Bár sajtóhírek szerint az utolsó 5 milliárdos megbízásnál Pintér Hajnalka volt a megvalósításért felelõs személy, minden teljesítés átadója és az elsõdleges kapcsolattartó személy, a vámhatóság szóvivõje korábban úgy nyilatkozott: a pénzmosási és adócsalási ügyletekhez nincs köze, ezért a vámnyomozók sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták ki.
A most meggyanúsított Eiselt György is erõs BM-es kapcsolatokkal rendelkezik. 1970-ben bizalmi helyen, a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte pályáját exportáru szakértõként, mûszaki szaktanácsadóként. 1975-tõl a Rendõrség hivatásos állományában baleseti helyszínelõ lett, majd 1980-ban elvégezte a Rendõrtiszti Fõiskolát. Az Országos rendõr-fõkapitányságon többféle beosztásban dolgozott, a kilencvenes évek közepén az Informatikai Fõosztály vezetõje lett.
Az elsõ Orbán-kormány idején 1999 augusztus elsején miniszteri biztos lett, majd 2000. február -2002. október között a Belügyminisztérium informatikai és távközlési helyettes államtitkára. A kormányváltás után 2007-ig jogi-igazgatási szervezõ a Jumbo 2002 Kft.-nél, majd 2007. december 1-jétõl december 15-ig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál a virtuális személyazonosító bevezetését elõkészítõ projekt vezetõje volt, 2007. december 16-tól pedig a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz került elnöki tanácsadóként, 2009. augusztus 1-tõl õ volt a stratégiai és módszertani fõigazgató.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.13 masodperc
635,707 egyedi latogato