Bejelentkezés
Az MSZ alaptörvény-tervezete büntetõfeljelentés tárgyává lett?
Áldás Imre!
Nem rég megkaptam a tegnapi zûr helyreigazítását!
A Nemesi Rend feljelentést tett a Msz, Boross Péter,és Dr Bene Gábor ellen,alkotmány illetéktelen módosítási kísérlete, ill jogtalan névhasználat, okirathamisítás tárgyában!
Daka József -et megkereste ugyan a Msz,de elutasította az együttmûködést,azonkívül azt az irományt,ami alá a nevét hamisították,soha nem is látta.
Természetesen minden lépést óvatosan kell kezelni,és mint mondtam,a személy itt nem számít,az elv ami a fontos,ergo: Daka József nevével kívánják a förmedvényüket a parlamentbe vinni,ezzel hitelteleníteni minden SZKA-al kapcsolatos törekvést,és megpróbálják a SZKA-t hatálytalanítani!
Nem szeretnék okosabbnak látszani,és nem is tartom magam okosabbnak mint Te,de talán a hírforrásodat meg kellene vizsgálnod,hogy esetlegesen az illetõt is nem vezették e félre!
Több ponton bukik az irományuk,de a legfontosabb rész talán az,hogy abszolút nincs letisztázva a jog fogalma,a jog kiterjesztõje,és a jog kiterjesztettjei sem!
Amint Te is láthattad,ez a böffenet csupán a SZKA-ból kivett néhány kifejezéssel van szépítve,minek célja az,hogy a valódit még inkább háttérbe szorítsák,és véletlenül se alkalmazzák!
Mivel ez az irka-firka már benn van a parlamentben,idõ elfogyott ,gyanítom,hogy ki fognak állni a plénumra a megfelelõ emberek,és elkezdõdik a hacacáré!
Ha gondolod,írd meg a P.I.-re a történéseket!
Isten tartson:
Itt a tervezet is. Ami nem fér be, azt hsz-ben teszem hozzá!
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - A Magyarok Szövetsége javaslata
Legnemesebb történelmi és jogi hagyományainkra alapozva a magyar nemzet ünnepélyesen kinyilvánítja ragaszkodását a
több mint ezer éve fennálló államához, az emberi és közösségi jogokhoz.
A történelmi alkotmányosság jelenkori részeként ezen alaptörvény megalkotásával hazánkat olyan állammá kívánjuk
formálni, amelyben a magyar nemzet politikai, szellemi, gazdasági függetlensége, nemzeti önrendelkezése biztosított.
Alaptörvényünk legfõbb célja, hogy mindenkori vezetõink soha ne szakadhassanak el a képviselt közösségtõl, és soha ne
fordulhassanak szembe a békét, szabadságot, igazságot, méltányosságot és az egyetemes emberi jogokat tisztelõ nemzet
akaratával.
I. FEJEZET
AZ ALKOTMÁNY ÉS A SZENT KORONA KAPCSOLATA
A Szent Korona a magyar állam függetlenségét és folyamatosságát, a nemzet egységét, és örökös szabadságát
megtestesítõ jogi személy. Teste az ország testének, a földnek, a víznek, a levegõnek, az energiának jelképe és
tulajdonosa. A Szent Korona e minõségében a teremtett világnak, az életnek, a természet törvényeinek a társadalmi
törvényekkel szembeni elsõdlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendõ magyar nemzedékek létfeltételeit
biztosítja, ezért részei semmilyen körülmények között nem idegeníthetõk el. Minden magyar állampolgár tagja a Szent
Koronának. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfõbb felség, ezért intézményétõl az alkotmány semmilyen
módon el nem választható.
II. FEJEZET
JOGFOLYTONOSSÁG A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNNYAL
1. §
(1) A magyar nemzet – ezen alaptörvény megvitatásával és elfogadásával - helyre állítja a történeti alkotmány
jogfolytonosságát.
(2) A magyar állam legkésõbb 2012. január 1-ig újraszabályozza Magyarország állam- és jogrendszerének teljességét jelen
alaptörvény alapján.
(3) A magyar nemzet 2012. január 1-ig, meghatározza államformáját, mindaddig az állami fõhatalom gyakorlása jelen
alaptörvény által szabályozott keretek között történik.
2. §
Magyarország független, demokratikus és alkotmányos jogállam.
3.§
(1) Az alkotmány – joghatályosan - nem szüntethetõ meg, nem függeszthetõ fel.
(2) Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
4.§
(1) Az önrendelkezés a nemzetet illeti, melyet közvetlenül népszavazás, népi kezdeményezés útján, valamint választott
képviselõi révén gyakorolja.
(2). A képviselõk választásának és visszahívásának részletes szabályait külön törvény szabályozza.
(3) Senki és semmilyen szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére, kizárólagos
birtoklására
5.§
(1) Magyarország jogrendszere biztosítja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom közötti egyensúlyt, a köztájékoztatás
mûködésének kereteit.
(2) Az államfõ õrködik az államhatalmi ágak egyensúlya fölött.
6.§
Magyarország fegyveres erõi védik a magyar nemzet önállóságát, területi épségét.
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
1
7.§
Magyarország hivatalos nyelve a magyar.
8.§
Magyarország fõvárosa: Budapest
9.§
Magyarország himnusza: Kölcsey Ferenc Himnusz címû költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.
10.§
(1) Magyarország zászlója három, egyenlõ szélességû piros, fehér és zöld színû vízszintes sávból áll, közepén a Szent
Koronás Magyar címer, a csüngõkkel.
(2) Magyarország címere pajzs alakban formált csúcsára állított harci pajzs alakú egység, függõleges tengelyében osztva.
Baloldalt hétszer vágott mezõben négy ezüst, (a zászlókon fehér) és négy piros, egyenlõ magas vízszintes sáv. A tengely
jobboldalán: lenn zöld hármas halom, rajta háromágú virág koronán álló fehér, apostoli kettõs kereszt, piros mezõben. A
címerpajzs tetején a Magyar Szentkorona, a csüngõkkel.
(3) Történelmi nemzeti jelkép az Árpád házi hétszer vágott lobogó, amely négy fehér és négy piros, egyenlõ magas
vízszintes sávból áll, továbbá a kiterjesztett szárnyú kerecsen sólyom, köznapi nevén turulmadár.
III. FEJEZET
ALAPVETÕ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
11.§
(1) A magyar állam elismeri az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen egyéni és közösségi alapvetõ jogait, ezek
tiszteletben tartása és védelme az állam kötelessége.
(2) Az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. Az alapvetõ jogok
lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja.
12.§
(1) Magyarországon minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit
sem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Az emberi élet a fogantatástól a halálig tart A magzati létbõl adódó sajátosságokat külön törvény szabályozza.
(3) Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos
emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Az ember klónozással történõ ismétlése tilos.
13.§
(1) Mindenkinek joga, hogy saját személyiségét szabadon kibontakoztassa, amennyiben mások jogait nem sérti, és nem
ütközik az alkotmányos rendbe, vagy erkölcsi törvénybe.
(2) Magyarországon mindenkit megillet a szabadság és a személyi biztonság joga. Ettõl csak a törvényben meghatározott
okokból, törvényes eljárás során lehet megfosztani az állampolgárt.
14.§
(1) A törvény elõtt minden ember egyenlõ.
(2) A férfiak és nõk egyenrangúak és egyenjogúak.
(3)Magyar állampolgár az a személy, aki a mindenkori Magyarország területén született.
Magyar állampolgár lehet, akinek felmenõi között volt magyar állampolgár, továbbá az, aki az erre vonatkozó külön törvény
szerint jogosult megszerezni a magyar állampolgárságot.
(4) Magyarország állampolgárai származásra, foglalkozásra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre, valamint bármely
veleszületett jellemzõire való tekintet nélkül egyenlõ jogokat élveznek, ha sorsközösséget vállalnak a magyarsággal.
15.§
(1) A hit, a lelkiismeret, a vallás és a világnézet szabadsága sérthetetlen, ezt jogszabály sem korlátozhatja.
(2) A vallásgyakorlás mindenki számára szabadon biztosított, azonban ez nem járhat mások jogainak, illetve a nemzeti
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
2
érdek megsértésével.
(3) Senkit sem lehet lelkiismerete ellenére fegyveres hadi szolgálatra kényszeríteni.
16.§
(1) A magyar állam a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosítja a teljes körû önrendelkezés (autonómia)
lehetõségét, melynek keretében maguk határozzák meg együttélésük alapelveit; saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük
használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(2) A kisebbségi jogok gyakorlása nem vezethet mások jogainak sérelméhez.
(3) A magyar állam biztosítja a kisebbségek egyéni és közösségi részvételét a közéletben. A kisebbségek helyi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre.
(4) A kisebbségek tagjaival szemben semmiféle (sem negatív, se pozitív) megkülönböztetés nem engedhetõ meg.
17.§
(1) Magyarországon mindenkit megillet a szabad véleménynyilvánítás joga. A valóságtól eltérõ vélemény kinyilvánítása nem
sértheti egyetlen egyén, vagy közösség önérzetét sem.
(2) A magyar állam elismeri és védi a sajtó szabadságát. Cenzúrának nincs helye. A sajtószabadság azonban nem sértheti
az általános erkölcsi vallási normákat. Valótlanság, rágalmazó vád senkirõl nem állítható. A bizonyíthatóan szándékos vagy
gondatlan félretájékoztatás bûncselekmény.
(3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltak megsértésével kapcsolatos visszaélések részletes szabályait külön törvény rendezi.
18.§
(1) Magyarországon mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, és a
személyes adatok védelméhez való jog.
(2) Házkutatást csak törvényben szabályozott okokból lehet tartani.
19.§
(1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy békésen, fegyvertelenül gyülekezzék az ezt szabályozó törvény keretei
között.
20.§
(1) Magyarország minden állampolgárának joga a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz
csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Magyarországon a pártok az alaptörvény és jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és
tevékenykedhetnek. A pártok részére állami támogatás nem adható. A pártok kizárólag a tagjaik által befizetett tagdíjakból
gazdálkodhatnak.
(4) A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak.
(5) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt
szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon
(6) Minden állampolgár szabadon gyakorolhatja a sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvény keretei között.
21.§
(1) Magyarországon a tulajdon, a birtokjog és az öröklési jog biztosított.
(2) A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen
és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(3) Elidegeníthetetlen nemzeti vagyon a Szent Korona örökös tulajdona. Ennek részei:
a) Magyarország földterülete
b) a föld méhének kincsei
c) a felszín alatti vízkészlet
d) a folyóvizek és holtágak, közcélú felszíni vízi csatornák a természetes vízzel közvetlen kapcsolatban lévõ tavak, valamint
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
3
ezek medre,
e) a vízfolyások elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
f) az országos közutak, vasutak, víziutak és az országos közforgalmú kikötõk, a nemzetközi közforgalmú repülõtér, továbbá
az ország területe feletti légtér,
g) a távközlésre felhasználható frekvenciák,
h) az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,
i) a közmûvek, az energiaszolgáltatás és továbbítás hálózata,
j) a külön törvény szerint a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánított értékek.
(4) A nemzeti vagyon magántulajdonba nem kerülhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett kizárólag magyar állampolgárságú természetes személy birtokjogot szerezhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezet használati jogot szerezhet külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(5) A Nemzeti Földalap terhére bármely felnõtt magyar állampolgár saját maga illetve családja ellátására, általuk történõ
mûvelésre termõföldet igényelhet.
(6) A nemzeti vagyonnal kapcsolatos szabályok további részleteit külön törvény szabályozza.
22.§
Magyarországon minden ember jogképes.
23.§
(1) Magyarországon a bíróság elõtt mindenki egyenlõ. Mindenkinek joga van a független, pártatlan bíróság elõtti nyilvános
tárgyaláshoz
(2) Senki sem tekinthetõ bûnösnek, amíg bûnössége bizonyítást nem nyert.
(3) A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
(4) Magyarországon mindenkit megillet a jogorvoslat joga.
24. §
(1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet
a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához
való jogot is.
(2) Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit, csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet
kiutasítani.
25.§
Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt
terjesszen az illetékes állami szerv elé.
26.§
(1) Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
27.§
Magyarország tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a
tanítás szabadságát, de nem támogatja a nemzeti érdek ellen ható tanításokat, elõadásokat, kiállításokat és kiadványokat.
28.§
(1) Minden állampolgár számára biztosított a mûvelõdéshez való jog.
(2) A magyar állam ezt a jogot az ingyenes és kötelezõ óvodai és általános iskolával, képességei alapján mindenki számára
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
4
hozzáférhetõ közép és felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk - tanulmányi eredményétõl függõ - anyagi
támogatásával valósítja meg. A nevelési és oktatási intézmények feladata a tanítás, az ismeretek átadása, a nemzeti
nevelés, az erkölcsi, szellemi, kulturális értékek személyiséget alakító közvetítése, valamint a társadalmilag hasznos, egyéni
képességek felderítése és kifejlesztése.
(3) Az egyházi, alapítványi és magániskolák létesítésének jogát az állam biztosítja.
29.§
(1) A házasság és a család az államrend különleges védelme alatt áll.
(2) A gyermekek gondozása és nevelése a szülõk természetes joga és elsõrendû kötelessége.
(3) A szülõk kötelesek kiskorú gyermekük erkölcsi, lelki, szellemi és testi nevelésérõl és taníttatásáról minden körülmények
között gondoskodni.
(4) A házasságra, családalapításra és gyermeknevelésre kizárólag különnemû párok jogosultak.
30.§
(1) Magyar állampolgárságtól senkit sem lehet megfosztani, vagy magyar állampolgárt Magyarország területérõl kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldrõl bármikor hazatérhet.
(3) A politikai üldözöttek – méltányosságból – menedékjogot élveznek Magyarországon, ha az üldözés ténye bizonyítható, s
ha az üldözés erkölcsileg is elítélendõ.
31.§
(1) Magyarországon választójoggal rendelkezik minden nagykorú, általános iskolai végzettséggel rendelkezõ magyar
állampolgár, akinek állandó lakcíme Magyarország területén található.
(2) Magyarországon országgyûlési képviselõnek választható minden nagykorú, választójoggal rendelkezõ, büntetlen
elõéletû magyar állampolgár.
32.§
(1) A haza védelme Magyarország minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetõleg
törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi kötelezettség részletes szabályait
külön törvény tartalmazza.
33.§
(1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és
vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.
34.§
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot idején az alapvetõ jogok gyakorlása - 12. § (1), (3), 13.§ (2), 14. § (2), 15. §, 16.§, 22.
§, 23.§,29. § (2), 30.§, 36.§ kivételével - felfüggeszthetõ vagy korlátozható.
(2) Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott
állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk.
35.§/
A magyar állam kötelessége, hogy a területén élõk számára a legmagasabb szintû testi, lelki és szellemi egészséget
biztosítsa.
36.§
A magyar állam kötelessége, hogy valamennyi állampolgára érdekeit képviselje. Szervezze és biztosítsa számukra
a társadalmilag hasznos munkát és jövedelmet, valamint a szociális biztonságot, az öregség, betegség, rokkantság,
özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátást.
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
5
IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMFÕ
37.§
(1) Magyarország államfõje az állam legmagasabb szintû képviselõje a bel- és külkapcsolatokban.
(2) Az államfõ gondoskodik az alkotmány tiszteletben tartásáról, döntései útján biztosítja a közhatalom rendezett
mûködését, valamint õrködik az államszervezet alkotmányos mûködése felett.
(3) Az államfõ õrködik az állam és a Szent Korona szuverenitása és biztonsága, területi sérthetetlensége és
oszthatatlansága, továbbá az államközi szerzõdések megtartása felett.
38.§
(1) Az államfõi jelöléshez legalább 50.000 választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Az államfõt 7 évre választják, általános egyenlõ közvetlen titkos választójog alapján a leadott érvényes szavazatok
többségével.
(3) Az államfõ választásának további szabályait külön törvény tartalmazza.
(4) Államfõvé az a választójoggal rendelkezõ személy választható, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és
szaktudása alkalmassá teszi, s megválasztását megelõzõ 20 évben kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezett.
(5) Az államfõ választását a felsõház elnöke tûzi ki a hivatalban lévõ elnök megbízatási idejének lejárta elõtt legalább 30
nappal.
(6) Amennyiben az államfõ megbízatása a hivatali idõ lejárta elõtt, az 54.§ (1) bekezdés b-g pontjaiban foglaltak szerint
szûnik meg, a felsõház elnöke a megbízatás megszûnésétõl számított 30 napon belül kiírja a választást. Az elsõ és második
fordulót, a megbízás megszûnésétõl számított 60-90 napon belülre kell kiírni, munkaszüneti napra, az (1) (2) bekezdésben
foglaltak szerint.
39.§
(1) Az államfõ megbízatási ideje hivatalba lépése napjától kezdõdik, s részére a törvényhozás tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az államfõnek mentelmi joga van.
40.§
Az Államfõ tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, és politika tisztséggel megbízatással, vagy
párthoz kötõdéssel. Az elnök semmilyen más hivatalt nem viselhet, s nem lehet országgyûlési képviselõ sem. Más keresõ
foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenységet kivéve - díjazást nem
fogadhat el.
41.§
(1) Az államfõ hatáskörét, akadályoztatása vagy hivatali idõ elõtti megüresedés esetén átmenetileg a felsõház elnöke
gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy az Országgyûlést nem oszlathatja fel.
(2) A felsõház elnöke, az államfõ helyettesítése idején képviselõi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az elnöki feladatát a
felsõház által kijelölt alelnök látja el.
42.§
(1) A magyar államot az államfõ képviseli.
(2) Az államfõ megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket.
(3) Az államfõ az országgyûlés törvénybe foglalt döntését követõen ratifikálja illetve felmondja a nemzetközi
egyezményeket.
43.§
Az államfõ a belsõ és külsõ állambiztonsági ügyek általános irányítója. Tanácsadó testülete e téren az Országgyûlés
illetékes bizottsága.
44.§
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
6
Az államfõ a fegyveres erõk fõparancsnoka
45.§
(1) Az államfõ részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés és az országgyûlési bizottságok ülésein. Javaslatot tehet,
szükség esetén utasíthatja az Országgyûlést törvény vagy határozat meghozatalára.
(2) Az Országgyûlés által elfogadott, ki nem hirdetett törvény esetén az államfõ elõzetes normakontrollt kezdeményezhet.
(3) Kitûzi az országgyûlési és helyi önkormányzati általános választásokat.
(4) Ezen alaptörvényben meghatározott feltételek esetén feloszlathatja az Országgyûlést.
(5) Az államfõ jelöltjei közül az országgyûlés egyszerû többséggel választja meg a
- Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit.
- A Számvevõszék elnökét és alelnökét
- …. Az állami fõhivatalok vezetõit
46.§
Az államfõ népszavazást kezdeményezhet.
47.§
Az államfõ megbízza és felmenti az egyetemek rektorait és tanárait, kinevezi és elõlépteti a tábornokokat, bírákat,
megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
48.§
Az állam szempontjából különösen jelentõs ügyekben az államfõ összehívhatja a kormány ülését, ahol az ülésvezetés joga
az államfõt illeti.
49.§
Az államfõ dönt az állampolgársági ügyekben.
50.§
Az államfõ gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.
51.§
Az államfõ adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket.
52.§
(1) Az államfõ dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) Az Államtanács az államfõ döntéseit segítõ, egyeztetõ, véleményformáló testület, amely az államfõválasztás alkalmával
legtöbb szavazatot kapó, legfeljebb 10 személybõl áll. Az Államtanácsba csak olyan jelölt kerülhet be, akire a választás
során legalább 100.000 szavazatot adtak.
53.§
Az államfõ irányításával mûködik az Államfõi Hivatal. Az államfõ állapítja meg a hivatal szervezeti és mûködési
szabályzatát, nevezi ki és menti fel annak vezetõjét. A hivatal költségvetését az Országgyûlés határozza meg, és az Állami
Számvevõszék útján ellenõrzi.
54.§
(1) Az államfõ megbízatása megszûnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) visszahívásával
c) az államfõ halálával,
d) a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevõ állapottal,
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
7
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) lemondással,
g) az államfõi tisztségtõl való megfosztással.
(2) Az országgyûlési képviselõk egyötödének indítványára a Legfelsõbb Bíróság állapítja meg, hogy az államfõ,
feladatkörének ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevõ állapotban van.
(3) Ha az államfõvel szemben tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az országgyûlési képviselõk
egyötödének indítványára, az összeférhetetlenség kimondásáról a Legfelsõbb Bíróság dönt.
55.§
(1) Az államfõ személye sérthetetlen. Védelmét külön törvény biztosítja.
(2) Amennyiben az államfõ tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt, az Alaptörvényt, vagy más törvényt megsért, vele
szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde indítványozhatja a felelõsségre vonást. Ebben az esetben az Országgyûlés
felfüggeszti az államfõ mentelmi jogát.
(3) Az Országgyûlés határozatának meghozatalától kezdõdõen a felelõsségre vonási eljárás befejezéséig az államfõ
hatáskörét nem gyakorolhatja.
(4) Az államfõ cselekedeteit és mulasztásait a Legfelsõbb Bíróság bírálhatja el.
(5) Ha a Legfelsõbb Bíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, az államfõt tisztségétõl
megfosztja, s államfõ-választáson többé nem indulhat.
(6) Amennyiben az államfõ bûncselekményt követ el, tisztségétõl történõ megfosztása után a büntetõeljárás rendes bíróság
elõtt zajlik.
56.§
Az államfõ tisztét csak akkor gyakorolhatja, ha az Országgyûlés elõtt és az országos köztelevízió által közvetítve leteszi az
Államfõi esküt.
V. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYÛLÉS
57.§
(1) Az Országgyûlés Magyarország törvényhozói hatalmát gyakorló, s a végrehajtó hatalom ellenõrzését végzõ, választott
népképviseleti testület. Az Országgyûlés jelen paragrafus (6) d) és e) pontjainak kivételével, csak kizárólag magyar
állampolgárokból állhat. Országgyûlési képviselõ az lehet, aki büntetlen elõéletû, igazoltan nem volt besúgó, titkos
szolgálatokba szervezett, s nyilatkozik, hogy egyetlen nemzetközi titkos szervezetnek sem volt és jelenleg sem tagja, és
nincs a Kincstárral szembeni tartózása.
(2) Az Országgyûlés két kamarából, az Alsó- és a Felsõházból áll.
(3) Az Alsóház 176 képviselõbõl áll, akiket általános egyenlõ és titkos választójog alapján az országgyûlési képviselõk
egyéni választási körzet választópolgárai választanak meg, a választási programhoz kötött mandátummal.
(4) A felsõháznak 176 tagja van. A tagság joga
a) méltóság vagy hivatal alapján, továbbá
b) társadalmi szervezetek belsõ választását követõ delegálás alapján.
c) Az országgyûlési választások során elnyert mandátum alapján illeti meg
(5) Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartalma alatt tagjai lehetnek a felsõháznak, ha az 57.§ (1) bekezdésben szereplõ
egyéb feltételeknek is megfelelnek:
a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
b) A történelmi egyházak képviselõi:
c) A Katolikus Egyházból:
- az esztergomi hercegprímás;
- egri érsek;
- kalocsai érsek;
- veszprémi érsek;
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
8
d) A Görög Katolikus Egyház püspöke
e) A Református Egyház hivatalban lévõ legidõsebb három püspöke;
f) Az Evangélikus Egyház hivatalban lévõ legidõsebb két püspöke;
g) Az Unitárius Egyház hivatalban lévõ legidõsebb püspöke
h) a legnagyobb állami egyetemek rektorai (8 fõ)
i) a megyei önkormányzatok elnökei (20 fõ)
(6) A társadalmi szervezetek belsõ választását követõ delegálás alapján tagjai a Felsõháznak:
a) A gazdasági-, szakmai kamarák választottjai (12 fõ);
b) A szakszervezetek választottjai (10 fõ);
c) Az alábbi területeken mûködõ civil társadalmi szervezetek választottjai (40 fõ):
- a kulturális (4),
- a sport- és szabadidõ (4),
- az oktatás (4),
- a kutatás (4),
- az egészségügy (4),
- a szociális (4),
- a környezetvédelem (4),
- a nemzetközi kapcsolatok (3),
- a jogvédelem (2),
- a településfejlesztés (2),
- a polgári védelem (2),
- a fogyasztóvédelem (1)
d) A határon kívül élõ magyarság képviselõje (18 fõ):
- Õrvidék: 1 fõ
- Felvidék: 2 fõ
- Kárpátalja: 1 fõ
- Erdély: 5 fõ
- Délvidék: 2 fõ
- Horvátországi ill. Szlovéniai magyarok: 1 fõ
- Európában – a Kárpát-medencén kívüli - magyarság képviselõje (3)
- Amerikai magyarság képviselõje (1)
- A világ többi részén élõ magyarság képviselõje (1)
- A testvérnépek szövetsége képviselõje (1)
e) Az alábbi országos kisebbségi önkormányzatok elnökei: (8 fõ)
- Országos Cigány Önkormányzat
- Országos Horvát Önkormányzat
- Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
- Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
- Szerb Országos Önkormányzat
- Országos Szlovák Önkormányzat
- Országos Szlovén Önkormányzat
- Országos Ukrán Önkormányzat
(7) A felsõház 50 tagját az országgyûlési választások során az országos listára felkerült jelöltek közül a választók
közvetlenül választják meg. Az országos listára kizárólag legalább 5 éve bejegyzett, pártokhoz nem kötõdõ, civil
szervezetek által jelölt személyek kerülhetnek, akik legalább 10.000 ajánlószelvénnyel rendelkeznek.
(8) A megválasztott, illetve delegált képviselõk visszahívhatók, amennyiben a programjukban vállaltak ellen, vagy
képviselõhöz nem méltó dolgot tesznek. A visszahívásra a képviselõ által képviselt választópolgárok többsége jogosult a
választási törvényben meghatározott szabályok szerint
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
9
58.§
(1) Az államfõ az országgyûlési választások elsõ fordulóját áprilisra tûzi ki.
(2) Az Országgyûlés megbízatása hét évre szól.
59.§
(1) Az Országgyûlés feloszlathatja önmagát, ha az errõl szóló határozatát az összes képviselõ többsége elfogadja.
(2) Az államfõ feloszlathatja az Országgyûlést, ha
a. az Országgyûlés - ugyanazon Országgyûlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben
megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b. a Kormány megbízatásának megszûnése esetén az államfõ által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsõ személyi
javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Az Országgyûlés feloszlatása elõtt az államfõ köteles kikérni az alsó- és a felsõház elnökének véleményét.
(3) Ha az államfõ feloszlatja az Országgyûlést, illetve az Országgyûlés önmagát, az államfõ választást tûz ki a feloszlatás
kimondását követõ 30-60 napon belül.
60.§
Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a közjó érdekében végzik. Választóiknak felelõsek, indokolt esetben bármikor
visszahívhatóak.
61.§
(1) Az országgyûlési képviselõ mandátuma lejártáig nem lehet államfõ, a Legfelsõbb Bíróság tagja, az Állami
Számvevõszék elnöke, alelnöke, számvevõje, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, politikai államtitkár,
polgármester, fegyveres erõk, a rendõrség, és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja.
(2) Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
62.§
(1) Az országgyûlési képviselõk megbízatása megszûnik:
a) az Országgyûlés mûködésének befejezésével,
b) a képviselõ halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével,
f) visszahívással.
(2) Az összeférhetetlenség, a lemondás, a választójog elvesztésére és a visszahívhatóságra vonatkozó szabályokat külön
törvény rögzíti.
63.§
Az országgyûlési képviselõt – bûncselekmény elkövetésének tettenérése kivételével - mentelmi jog illeti meg, melyrõl
törvény részletesen rendelkezik.
64.§
Az országgyûlési képviselõt függetlenségét biztosító tiszteletdíj, kedvezmények és költségtérítés illeti meg.
65.§
(1) Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt, alelnököket, és jegyzõket választ. Elsõ ülésén meghatározza a rendes és
rendkívüli ülésszakok rendjét, Házszabályt alkot.
66.§
(1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. Az államfõ, az Országgyûlés elnöke, a kormány, továbbá bármely képviselõ
kérelmére az Országgyûlés a képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
10
(2) Az Országgyûlés tanácskozásához az összes képviselõk felének a jelenléte szükséges.
(3) Az Országgyûlés határozathozatalához, amennyiben a jelen Alaptörvény nem rendelkezik eltérõen, a leadott szavazatok
többsége szükséges.
67.§
(1) Az Országgyûlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét. E jogkörében Alaptörvény módosítást kezdeményez,
törvényeket alkot, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
(2) Az Alaptörvény módosítására az Országgyûlés a nemzettel közösen jogosult oly módon, hogy az Országgyûlés által
megszavazott javaslatot a módosítást érintõ pontonként külön-külön, az államfõ által kiírt népszavazás útján hagyja jóvá a
nemzet.
(3) Az Alaptörvény jelentõsebb módosítására, így ezen Alaptörvénynek megalkotására kizárólag e célra megválasztott
jogintézmény, az Alkotmányozó Nemzetgyûlés jogosult. Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés összehívása, és mûködése jelen
Alaptörvény melléklete szerint történik.
(4) Törvényt bármely országgyûlési képviselõ, az államfõ és a kormány is kezdeményezhet.
(5) A törvényhozás joga az Országgyûlést illeti meg az alábbiak szerint: mindkét ház a másik ház által hozzá küldött
törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétõl számított 2 hónapon belül köteles határozatot hozni.
(6) Ha az országgyûlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi
vissza a másik házhoz, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésen kísérlik meg a
két háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását elõkészítették. Az említett bizottságok megoldási
javaslatot készítenek a két ház részére, amelyet a két ház külön-külön tárgyal.
(7) Amennyiben a (5) bekezdésben meghatározott eljárás három egymást követõ ismétlése sem vezet eredményre, a
törvényjavaslat lekerül a napirendrõl.
(8) Az Országgyûlés által elfogadott törvényt az országgyûlés elnökei aláírják, majd megküldik az államfõnek.
(9) A törvény hivatalos lapban történõ kihirdetésérõl, annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül az államfõ
gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja.
(10) Ha az államfõ a törvénnyel nem ért egyet, azt aláírás elõtt észrevételeinek közlésével visszaküldi az Országgyûlésnek.
(11) Ha a Legfelsõbb Bíróság alkotmányellenességet állapít meg, az államfõ a törvényt az Országgyûlésnek visszaküldi.
68.§
Az Országgyûlés az Alaptörvény alapján törvényben határozza meg az állam polgárait kötelezõ legáltalánosabb és
legfontosabb magatartási szabályokat, valamint az állam szervezetének és mûködésének legfontosabb szabályait.
69.§
Kizárólag a törvényben szabályozható tárgykörök:
- A Magyarország címere, zászlója és azok használata
- A jogalkotás rendje
- A népszavazás
- A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályok
- Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíja és költségtérítésének összege valamint a kedvezmények köre
- Az országgyûlési képviselõk jogállása
- Az Országgyûlés Házszabálya
- Az államfõ tiszteletdíja, kedvezményei és az õt megilletõ költségtérítés összege
- Az országgyûlési biztosokra vonatkozó szabályok
- Az Állami Számvevõszék szervezetének és mûködésének alapelvei
- A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályok
- A fegyveres erõk feladatai és a rájuk vonatkozó részletes szabályok
- A rendõrségrõl és a nemzetbiztonsági szabályok
- A fegyveres erõk és a rendõrség tényleges állományú tagságának pártban való tevékenységére vonatkozó korlátozások
- A helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint az önkormányzatok alapjogait korlátozó szabályok
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
11
- A bíróságok
- Az utazási és letelepedési szabadság
- A személyes adatok védelme
- A lelkiismereti és vallásszabadság
- A közérdekû adatok nyilvánossága
- A sajtószabadság és a sajtóhoz fûzõdõ jogok
- A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyelete, valamint vezetõinek kinevezése
- A kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése
- A tájékoztatási monopóliumok megakadályozása
- A gyülekezési jog
- Az egyesülési jog
- A pártok gazdálkodása és mûködése állami támogatás nélkül
- A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
- Az állampolgárságról szóló szabályok
- A sztrájkjog
- A honvédelmi kötelezettség
- Az országgyûlési képviselõknek, illetõleg a helyi képviselõtestületek tagjainak és a polgármestereknek a megválasztása és
visszahívása
- Mentelmi jog felfüggesztése
- A tulajdonjog szabályozása
- Földhasználat, földtulajdon szabályai
- A szövetkezetekre vonatkozó szabályozás
- A kereskedelmi társaságok joga
- A külföldiek beruházásainak szabályozása
- A büntetõ- és polgári törvénykönyv
- A büntetõ- és polgári eljárási törvénykönyv
- A közigazgatási eljárás általános szabályai
- Az adó-, vám-, és illetéktörvények és az ezekre vonatkozó eljárás
- A házassági és családi jog, illetve a személyállapotra vonatkozó szabályozás
- A szellemi alkotások joga (iparjogvédelem, szerzõi jog, védjegyjog)
- A gazdasági verseny jogi szabályozása
- A köztisztviselõk jogállása
- Az állam költségvetése
- Az állami egészségügyet szabályozó jogok és kötelezettségek
- Természetvédelem, természeti kincsek védelme
- A nevelést és oktatást meghatározó szabályok
- A szociális ellátások szabályait
- A nemzeti örökség megõrzésének szabályait
70.§
Az Országgyûlés két háza meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit, folyamatosan ellenõrzi a végrehajtó
hatalom mûködését.
71.§
Az Országgyûlés két háza megválasztja a miniszterelnököt és a minisztereket, az
- Állami Számvevõszék elnökét és alelnökeit, a
- Legfelsõbb Bíróság elnökét, a
- Legfõbb ügyészt, az
- MNB elnökét
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
12
72.§
A Legfelsõbb Bíróság javaslatára az Országgyûlés feloszlathatja azt a helyi képviselõtestületet, amelynek mûködése az
alkotmánnyal ellentétes.
73.§
Az Országgyûlés a hagyományok figyelembevételével dönt a megyék területérõl, nevérõl, székhelyérõl, a megyei jogú
várossá nyilvánításról és a fõvárosi kerületek alakításáról.
74.§
Az Országgyûlés közkegyelmet gyakorol.
75.§
(1) Az országgyûlési képviselõ interpellációt, kérdést, azonnali kérdést intézhet a kormány bármely tagjához, az Állami
Számvevõszék elnökéhez, és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Az utolsó szó joga minden esetben a képviselõt illeti
meg.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott jogok gyakorlására az országgyûlés elnökei az Országgyûlés rendes ülésszakán
hetente egy ülésnapot köteles biztosítani
VI. fejezet
A KORMÁNY
76.§
A Kormány védi az alkotmányos rendet, képviseli a nemzet számára fontos értékeket, védi és biztosítja az alapjogok
érvényesülését, biztosítja az alkotmány és a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok s a közvetlen alárendelt
szervek munkáját, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzését, valamint ellátja mindazokat a feladatokat,
melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Korány mûködése során elsõdlegesen a nemzet érdekét köteles figyelembe venni.
77.§
A Kormány az Alsóház képviselõi közül választott miniszterelnökbõl és a tárcákat vezetõ miniszterekbõl áll. Tagjai olyan
büntetlen elõéletû, kizárólag magyar állampolgárok lehetnek, akik nem voltak tagjai titkos szolgálatnak, titkos szervezetnek
és ezekkel sohasem mûködtek együtt
78.§
(1) A miniszterelnököt – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfõ javaslatára az Országgyûlés
tagjai szavazatának többségével választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról
az Országgyûlés egyszerre határoz.
(2) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az államfõ nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével
alakul meg. A Kormány tagja az Országgyûlés elõtt esküt tesznek.
79.§
A kormány megbízatása megszûnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával
b) a miniszterelnök illetve a kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök visszahívásával
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával
f) ha az Országgyûlés bizalmatlansági indítványt szavaz meg.
80.§
(1) Ha a miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását, az államfõ elfogadja.
(2) Az államfõ az új kormány hivatalba lépéséig a lemondott kormányt, vagy ügyvezetõ kormányt bíz meg az ügyek
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
13
vitelével.
81.§
(1) Az Országgyûlés abszolút többséggel bizalmatlanságot szavazhat meg a kormánnyal szemben.
(2) A bizalmatlansági indítványt az államfõ, vagy a kormányfõ illetve a képviselõk egyötöde nyújthatja be, s legkorábban hét
nappal benyújtása után bocsátható szavazásra.
(3) Ha a bizalmatlansági indítványt nem szavazzák meg, a következõ ugyanilyen indítvány három hónappal a szavazás után
nyújtható be.
(4) Ha az Országgyûlés megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az Országgyûlés tizenöt napon belül megválasztja a
kormány új elnökét
(5) Az Országgyûlés által megszavazott bizalmatlansági indítványnak minõsül, ha az állami költségvetésrõl szóló
törvényjavaslatot a 67.§ (5)- (7) bekezdésben rögzített eljárás lefolytatása után sem fogadja el.
(6) Ha az Országgyûlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt, de nem választott miniszterelnököt, az államfõ feloszlatja
az Országgyûlést.
82.§
(1) Az Országgyûlés bizalmatlansági indítványt szavazhat meg egyes miniszterekkel szemben. A bizalmatlansági
indítványra a 81.§ (1) (3) bekezdései megfelelõen alkalmazandók.
(2) A miniszter, akivel szemben az Országgyûlés bizalmatlanságot szavazott, lemond. Az államfõ elfogadja lemondását.
83.§
A miniszter saját elhatározásból is lemondhat feladatának további ellátásáról, a miniszterelnöknek nyújtva be lemondását.
84.§
(1) Mûködéséért a kormány az Országgyûlésnek felelõs. Munkájáról rendszeresen köteles beszámolni, valamint a
képviselõk interpellációira, kérdéseire, és az azonnali kérdéseire válaszolni.
(2) Az Országgyûlés ülésén a kormány tagjai a házszabályban szabályozott módon szólalhatnak fel, a képviselõkkel
szemben többletjogokkal nem rendelkezhetnek.
85.§
A magyar állam minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
86.§
(1) A miniszterelnök meghatározza a kormány politikájának fõ irányát, összehangolja a miniszterek munkáját, vezeti a
kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alárendelt szerveket. Tárca nélküli
miniszter nincs.
(3) A miniszterelnök irányításával mûködik a Miniszterelnöki Hivatal. A miniszterelnök állapítja meg a hivatal szervezeti és
mûködési szabályzatát, nevezi ki, és menti fel annak vezetõjét.
87.§
(1) A kormány a törvények végrehajtására rendeletet bocsát ki és feladatkörében határozatot hoz, melyeket a
miniszterelnök ír alá.
(2) A kormány rendeletet alkothat az Országgyûlés által átruházott hatáskörben, melyet az államfõ ír alá.
(3) A kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A kormány rendeleteit hivatalos lapban ki kell
hirdetni.
(4) A kormány az alárendelt szervek által hozott minden határozatot, intézkedést megsemmisít, illetve megváltoztat, amely
törvénybe ütközik
(5) A miniszterelnök, a miniszterek hatáskörükben rendeleteket adhatnak ki. Ezek a törvénnyel vagy a kormány rendeletével
és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
VII. Fejezet
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
Nem rég megkaptam a tegnapi zûr helyreigazítását!
A Nemesi Rend feljelentést tett a Msz, Boross Péter,és Dr Bene Gábor ellen,alkotmány illetéktelen módosítási kísérlete, ill jogtalan névhasználat, okirathamisítás tárgyában!
Daka József -et megkereste ugyan a Msz,de elutasította az együttmûködést,azonkívül azt az irományt,ami alá a nevét hamisították,soha nem is látta.
Természetesen minden lépést óvatosan kell kezelni,és mint mondtam,a személy itt nem számít,az elv ami a fontos,ergo: Daka József nevével kívánják a förmedvényüket a parlamentbe vinni,ezzel hitelteleníteni minden SZKA-al kapcsolatos törekvést,és megpróbálják a SZKA-t hatálytalanítani!
Nem szeretnék okosabbnak látszani,és nem is tartom magam okosabbnak mint Te,de talán a hírforrásodat meg kellene vizsgálnod,hogy esetlegesen az illetõt is nem vezették e félre!
Több ponton bukik az irományuk,de a legfontosabb rész talán az,hogy abszolút nincs letisztázva a jog fogalma,a jog kiterjesztõje,és a jog kiterjesztettjei sem!
Amint Te is láthattad,ez a böffenet csupán a SZKA-ból kivett néhány kifejezéssel van szépítve,minek célja az,hogy a valódit még inkább háttérbe szorítsák,és véletlenül se alkalmazzák!
Mivel ez az irka-firka már benn van a parlamentben,idõ elfogyott ,gyanítom,hogy ki fognak állni a plénumra a megfelelõ emberek,és elkezdõdik a hacacáré!
Ha gondolod,írd meg a P.I.-re a történéseket!
Isten tartson:
Itt a tervezet is. Ami nem fér be, azt hsz-ben teszem hozzá!
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - A Magyarok Szövetsége javaslata
Legnemesebb történelmi és jogi hagyományainkra alapozva a magyar nemzet ünnepélyesen kinyilvánítja ragaszkodását a
több mint ezer éve fennálló államához, az emberi és közösségi jogokhoz.
A történelmi alkotmányosság jelenkori részeként ezen alaptörvény megalkotásával hazánkat olyan állammá kívánjuk
formálni, amelyben a magyar nemzet politikai, szellemi, gazdasági függetlensége, nemzeti önrendelkezése biztosított.
Alaptörvényünk legfõbb célja, hogy mindenkori vezetõink soha ne szakadhassanak el a képviselt közösségtõl, és soha ne
fordulhassanak szembe a békét, szabadságot, igazságot, méltányosságot és az egyetemes emberi jogokat tisztelõ nemzet
akaratával.
I. FEJEZET
AZ ALKOTMÁNY ÉS A SZENT KORONA KAPCSOLATA
A Szent Korona a magyar állam függetlenségét és folyamatosságát, a nemzet egységét, és örökös szabadságát
megtestesítõ jogi személy. Teste az ország testének, a földnek, a víznek, a levegõnek, az energiának jelképe és
tulajdonosa. A Szent Korona e minõségében a teremtett világnak, az életnek, a természet törvényeinek a társadalmi
törvényekkel szembeni elsõdlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendõ magyar nemzedékek létfeltételeit
biztosítja, ezért részei semmilyen körülmények között nem idegeníthetõk el. Minden magyar állampolgár tagja a Szent
Koronának. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfõbb felség, ezért intézményétõl az alkotmány semmilyen
módon el nem választható.
II. FEJEZET
JOGFOLYTONOSSÁG A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNNYAL
1. §
(1) A magyar nemzet – ezen alaptörvény megvitatásával és elfogadásával - helyre állítja a történeti alkotmány
jogfolytonosságát.
(2) A magyar állam legkésõbb 2012. január 1-ig újraszabályozza Magyarország állam- és jogrendszerének teljességét jelen
alaptörvény alapján.
(3) A magyar nemzet 2012. január 1-ig, meghatározza államformáját, mindaddig az állami fõhatalom gyakorlása jelen
alaptörvény által szabályozott keretek között történik.
2. §
Magyarország független, demokratikus és alkotmányos jogállam.
3.§
(1) Az alkotmány – joghatályosan - nem szüntethetõ meg, nem függeszthetõ fel.
(2) Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
4.§
(1) Az önrendelkezés a nemzetet illeti, melyet közvetlenül népszavazás, népi kezdeményezés útján, valamint választott
képviselõi révén gyakorolja.
(2). A képviselõk választásának és visszahívásának részletes szabályait külön törvény szabályozza.
(3) Senki és semmilyen szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére, kizárólagos
birtoklására
5.§
(1) Magyarország jogrendszere biztosítja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom közötti egyensúlyt, a köztájékoztatás
mûködésének kereteit.
(2) Az államfõ õrködik az államhatalmi ágak egyensúlya fölött.
6.§
Magyarország fegyveres erõi védik a magyar nemzet önállóságát, területi épségét.
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
1
7.§
Magyarország hivatalos nyelve a magyar.
8.§
Magyarország fõvárosa: Budapest
9.§
Magyarország himnusza: Kölcsey Ferenc Himnusz címû költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.
10.§
(1) Magyarország zászlója három, egyenlõ szélességû piros, fehér és zöld színû vízszintes sávból áll, közepén a Szent
Koronás Magyar címer, a csüngõkkel.
(2) Magyarország címere pajzs alakban formált csúcsára állított harci pajzs alakú egység, függõleges tengelyében osztva.
Baloldalt hétszer vágott mezõben négy ezüst, (a zászlókon fehér) és négy piros, egyenlõ magas vízszintes sáv. A tengely
jobboldalán: lenn zöld hármas halom, rajta háromágú virág koronán álló fehér, apostoli kettõs kereszt, piros mezõben. A
címerpajzs tetején a Magyar Szentkorona, a csüngõkkel.
(3) Történelmi nemzeti jelkép az Árpád házi hétszer vágott lobogó, amely négy fehér és négy piros, egyenlõ magas
vízszintes sávból áll, továbbá a kiterjesztett szárnyú kerecsen sólyom, köznapi nevén turulmadár.
III. FEJEZET
ALAPVETÕ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
11.§
(1) A magyar állam elismeri az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen egyéni és közösségi alapvetõ jogait, ezek
tiszteletben tartása és védelme az állam kötelessége.
(2) Az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. Az alapvetõ jogok
lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja.
12.§
(1) Magyarországon minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit
sem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Az emberi élet a fogantatástól a halálig tart A magzati létbõl adódó sajátosságokat külön törvény szabályozza.
(3) Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos
emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Az ember klónozással történõ ismétlése tilos.
13.§
(1) Mindenkinek joga, hogy saját személyiségét szabadon kibontakoztassa, amennyiben mások jogait nem sérti, és nem
ütközik az alkotmányos rendbe, vagy erkölcsi törvénybe.
(2) Magyarországon mindenkit megillet a szabadság és a személyi biztonság joga. Ettõl csak a törvényben meghatározott
okokból, törvényes eljárás során lehet megfosztani az állampolgárt.
14.§
(1) A törvény elõtt minden ember egyenlõ.
(2) A férfiak és nõk egyenrangúak és egyenjogúak.
(3)Magyar állampolgár az a személy, aki a mindenkori Magyarország területén született.
Magyar állampolgár lehet, akinek felmenõi között volt magyar állampolgár, továbbá az, aki az erre vonatkozó külön törvény
szerint jogosult megszerezni a magyar állampolgárságot.
(4) Magyarország állampolgárai származásra, foglalkozásra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre, valamint bármely
veleszületett jellemzõire való tekintet nélkül egyenlõ jogokat élveznek, ha sorsközösséget vállalnak a magyarsággal.
15.§
(1) A hit, a lelkiismeret, a vallás és a világnézet szabadsága sérthetetlen, ezt jogszabály sem korlátozhatja.
(2) A vallásgyakorlás mindenki számára szabadon biztosított, azonban ez nem járhat mások jogainak, illetve a nemzeti
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
2
érdek megsértésével.
(3) Senkit sem lehet lelkiismerete ellenére fegyveres hadi szolgálatra kényszeríteni.
16.§
(1) A magyar állam a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosítja a teljes körû önrendelkezés (autonómia)
lehetõségét, melynek keretében maguk határozzák meg együttélésük alapelveit; saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük
használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(2) A kisebbségi jogok gyakorlása nem vezethet mások jogainak sérelméhez.
(3) A magyar állam biztosítja a kisebbségek egyéni és közösségi részvételét a közéletben. A kisebbségek helyi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre.
(4) A kisebbségek tagjaival szemben semmiféle (sem negatív, se pozitív) megkülönböztetés nem engedhetõ meg.
17.§
(1) Magyarországon mindenkit megillet a szabad véleménynyilvánítás joga. A valóságtól eltérõ vélemény kinyilvánítása nem
sértheti egyetlen egyén, vagy közösség önérzetét sem.
(2) A magyar állam elismeri és védi a sajtó szabadságát. Cenzúrának nincs helye. A sajtószabadság azonban nem sértheti
az általános erkölcsi vallási normákat. Valótlanság, rágalmazó vád senkirõl nem állítható. A bizonyíthatóan szándékos vagy
gondatlan félretájékoztatás bûncselekmény.
(3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltak megsértésével kapcsolatos visszaélések részletes szabályait külön törvény rendezi.
18.§
(1) Magyarországon mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, és a
személyes adatok védelméhez való jog.
(2) Házkutatást csak törvényben szabályozott okokból lehet tartani.
19.§
(1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy békésen, fegyvertelenül gyülekezzék az ezt szabályozó törvény keretei
között.
20.§
(1) Magyarország minden állampolgárának joga a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz
csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Magyarországon a pártok az alaptörvény és jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és
tevékenykedhetnek. A pártok részére állami támogatás nem adható. A pártok kizárólag a tagjaik által befizetett tagdíjakból
gazdálkodhatnak.
(4) A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak.
(5) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt
szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon
(6) Minden állampolgár szabadon gyakorolhatja a sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvény keretei között.
21.§
(1) Magyarországon a tulajdon, a birtokjog és az öröklési jog biztosított.
(2) A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen
és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(3) Elidegeníthetetlen nemzeti vagyon a Szent Korona örökös tulajdona. Ennek részei:
a) Magyarország földterülete
b) a föld méhének kincsei
c) a felszín alatti vízkészlet
d) a folyóvizek és holtágak, közcélú felszíni vízi csatornák a természetes vízzel közvetlen kapcsolatban lévõ tavak, valamint
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
3
ezek medre,
e) a vízfolyások elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
f) az országos közutak, vasutak, víziutak és az országos közforgalmú kikötõk, a nemzetközi közforgalmú repülõtér, továbbá
az ország területe feletti légtér,
g) a távközlésre felhasználható frekvenciák,
h) az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,
i) a közmûvek, az energiaszolgáltatás és továbbítás hálózata,
j) a külön törvény szerint a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánított értékek.
(4) A nemzeti vagyon magántulajdonba nem kerülhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett kizárólag magyar állampolgárságú természetes személy birtokjogot szerezhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezet használati jogot szerezhet külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(5) A Nemzeti Földalap terhére bármely felnõtt magyar állampolgár saját maga illetve családja ellátására, általuk történõ
mûvelésre termõföldet igényelhet.
(6) A nemzeti vagyonnal kapcsolatos szabályok további részleteit külön törvény szabályozza.
22.§
Magyarországon minden ember jogképes.
23.§
(1) Magyarországon a bíróság elõtt mindenki egyenlõ. Mindenkinek joga van a független, pártatlan bíróság elõtti nyilvános
tárgyaláshoz
(2) Senki sem tekinthetõ bûnösnek, amíg bûnössége bizonyítást nem nyert.
(3) A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
(4) Magyarországon mindenkit megillet a jogorvoslat joga.
24. §
(1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet
a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához
való jogot is.
(2) Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit, csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet
kiutasítani.
25.§
Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt
terjesszen az illetékes állami szerv elé.
26.§
(1) Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
27.§
Magyarország tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a
tanítás szabadságát, de nem támogatja a nemzeti érdek ellen ható tanításokat, elõadásokat, kiállításokat és kiadványokat.
28.§
(1) Minden állampolgár számára biztosított a mûvelõdéshez való jog.
(2) A magyar állam ezt a jogot az ingyenes és kötelezõ óvodai és általános iskolával, képességei alapján mindenki számára
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
4
hozzáférhetõ közép és felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk - tanulmányi eredményétõl függõ - anyagi
támogatásával valósítja meg. A nevelési és oktatási intézmények feladata a tanítás, az ismeretek átadása, a nemzeti
nevelés, az erkölcsi, szellemi, kulturális értékek személyiséget alakító közvetítése, valamint a társadalmilag hasznos, egyéni
képességek felderítése és kifejlesztése.
(3) Az egyházi, alapítványi és magániskolák létesítésének jogát az állam biztosítja.
29.§
(1) A házasság és a család az államrend különleges védelme alatt áll.
(2) A gyermekek gondozása és nevelése a szülõk természetes joga és elsõrendû kötelessége.
(3) A szülõk kötelesek kiskorú gyermekük erkölcsi, lelki, szellemi és testi nevelésérõl és taníttatásáról minden körülmények
között gondoskodni.
(4) A házasságra, családalapításra és gyermeknevelésre kizárólag különnemû párok jogosultak.
30.§
(1) Magyar állampolgárságtól senkit sem lehet megfosztani, vagy magyar állampolgárt Magyarország területérõl kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldrõl bármikor hazatérhet.
(3) A politikai üldözöttek – méltányosságból – menedékjogot élveznek Magyarországon, ha az üldözés ténye bizonyítható, s
ha az üldözés erkölcsileg is elítélendõ.
31.§
(1) Magyarországon választójoggal rendelkezik minden nagykorú, általános iskolai végzettséggel rendelkezõ magyar
állampolgár, akinek állandó lakcíme Magyarország területén található.
(2) Magyarországon országgyûlési képviselõnek választható minden nagykorú, választójoggal rendelkezõ, büntetlen
elõéletû magyar állampolgár.
32.§
(1) A haza védelme Magyarország minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetõleg
törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi kötelezettség részletes szabályait
külön törvény tartalmazza.
33.§
(1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és
vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.
34.§
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot idején az alapvetõ jogok gyakorlása - 12. § (1), (3), 13.§ (2), 14. § (2), 15. §, 16.§, 22.
§, 23.§,29. § (2), 30.§, 36.§ kivételével - felfüggeszthetõ vagy korlátozható.
(2) Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott
állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk.
35.§/
A magyar állam kötelessége, hogy a területén élõk számára a legmagasabb szintû testi, lelki és szellemi egészséget
biztosítsa.
36.§
A magyar állam kötelessége, hogy valamennyi állampolgára érdekeit képviselje. Szervezze és biztosítsa számukra
a társadalmilag hasznos munkát és jövedelmet, valamint a szociális biztonságot, az öregség, betegség, rokkantság,
özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátást.
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
5
IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMFÕ
37.§
(1) Magyarország államfõje az állam legmagasabb szintû képviselõje a bel- és külkapcsolatokban.
(2) Az államfõ gondoskodik az alkotmány tiszteletben tartásáról, döntései útján biztosítja a közhatalom rendezett
mûködését, valamint õrködik az államszervezet alkotmányos mûködése felett.
(3) Az államfõ õrködik az állam és a Szent Korona szuverenitása és biztonsága, területi sérthetetlensége és
oszthatatlansága, továbbá az államközi szerzõdések megtartása felett.
38.§
(1) Az államfõi jelöléshez legalább 50.000 választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Az államfõt 7 évre választják, általános egyenlõ közvetlen titkos választójog alapján a leadott érvényes szavazatok
többségével.
(3) Az államfõ választásának további szabályait külön törvény tartalmazza.
(4) Államfõvé az a választójoggal rendelkezõ személy választható, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és
szaktudása alkalmassá teszi, s megválasztását megelõzõ 20 évben kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezett.
(5) Az államfõ választását a felsõház elnöke tûzi ki a hivatalban lévõ elnök megbízatási idejének lejárta elõtt legalább 30
nappal.
(6) Amennyiben az államfõ megbízatása a hivatali idõ lejárta elõtt, az 54.§ (1) bekezdés b-g pontjaiban foglaltak szerint
szûnik meg, a felsõház elnöke a megbízatás megszûnésétõl számított 30 napon belül kiírja a választást. Az elsõ és második
fordulót, a megbízás megszûnésétõl számított 60-90 napon belülre kell kiírni, munkaszüneti napra, az (1) (2) bekezdésben
foglaltak szerint.
39.§
(1) Az államfõ megbízatási ideje hivatalba lépése napjától kezdõdik, s részére a törvényhozás tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az államfõnek mentelmi joga van.
40.§
Az Államfõ tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, és politika tisztséggel megbízatással, vagy
párthoz kötõdéssel. Az elnök semmilyen más hivatalt nem viselhet, s nem lehet országgyûlési képviselõ sem. Más keresõ
foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzõi jogi védelem alá esõ tevékenységet kivéve - díjazást nem
fogadhat el.
41.§
(1) Az államfõ hatáskörét, akadályoztatása vagy hivatali idõ elõtti megüresedés esetén átmenetileg a felsõház elnöke
gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy az Országgyûlést nem oszlathatja fel.
(2) A felsõház elnöke, az államfõ helyettesítése idején képviselõi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az elnöki feladatát a
felsõház által kijelölt alelnök látja el.
42.§
(1) A magyar államot az államfõ képviseli.
(2) Az államfõ megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket.
(3) Az államfõ az országgyûlés törvénybe foglalt döntését követõen ratifikálja illetve felmondja a nemzetközi
egyezményeket.
43.§
Az államfõ a belsõ és külsõ állambiztonsági ügyek általános irányítója. Tanácsadó testülete e téren az Országgyûlés
illetékes bizottsága.
44.§
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
6
Az államfõ a fegyveres erõk fõparancsnoka
45.§
(1) Az államfõ részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés és az országgyûlési bizottságok ülésein. Javaslatot tehet,
szükség esetén utasíthatja az Országgyûlést törvény vagy határozat meghozatalára.
(2) Az Országgyûlés által elfogadott, ki nem hirdetett törvény esetén az államfõ elõzetes normakontrollt kezdeményezhet.
(3) Kitûzi az országgyûlési és helyi önkormányzati általános választásokat.
(4) Ezen alaptörvényben meghatározott feltételek esetén feloszlathatja az Országgyûlést.
(5) Az államfõ jelöltjei közül az országgyûlés egyszerû többséggel választja meg a
- Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit.
- A Számvevõszék elnökét és alelnökét
- …. Az állami fõhivatalok vezetõit
46.§
Az államfõ népszavazást kezdeményezhet.
47.§
Az államfõ megbízza és felmenti az egyetemek rektorait és tanárait, kinevezi és elõlépteti a tábornokokat, bírákat,
megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
48.§
Az állam szempontjából különösen jelentõs ügyekben az államfõ összehívhatja a kormány ülését, ahol az ülésvezetés joga
az államfõt illeti.
49.§
Az államfõ dönt az állampolgársági ügyekben.
50.§
Az államfõ gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.
51.§
Az államfõ adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket.
52.§
(1) Az államfõ dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) Az Államtanács az államfõ döntéseit segítõ, egyeztetõ, véleményformáló testület, amely az államfõválasztás alkalmával
legtöbb szavazatot kapó, legfeljebb 10 személybõl áll. Az Államtanácsba csak olyan jelölt kerülhet be, akire a választás
során legalább 100.000 szavazatot adtak.
53.§
Az államfõ irányításával mûködik az Államfõi Hivatal. Az államfõ állapítja meg a hivatal szervezeti és mûködési
szabályzatát, nevezi ki és menti fel annak vezetõjét. A hivatal költségvetését az Országgyûlés határozza meg, és az Állami
Számvevõszék útján ellenõrzi.
54.§
(1) Az államfõ megbízatása megszûnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) visszahívásával
c) az államfõ halálával,
d) a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevõ állapottal,
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
7
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) lemondással,
g) az államfõi tisztségtõl való megfosztással.
(2) Az országgyûlési képviselõk egyötödének indítványára a Legfelsõbb Bíróság állapítja meg, hogy az államfõ,
feladatkörének ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevõ állapotban van.
(3) Ha az államfõvel szemben tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az országgyûlési képviselõk
egyötödének indítványára, az összeférhetetlenség kimondásáról a Legfelsõbb Bíróság dönt.
55.§
(1) Az államfõ személye sérthetetlen. Védelmét külön törvény biztosítja.
(2) Amennyiben az államfõ tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt, az Alaptörvényt, vagy más törvényt megsért, vele
szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde indítványozhatja a felelõsségre vonást. Ebben az esetben az Országgyûlés
felfüggeszti az államfõ mentelmi jogát.
(3) Az Országgyûlés határozatának meghozatalától kezdõdõen a felelõsségre vonási eljárás befejezéséig az államfõ
hatáskörét nem gyakorolhatja.
(4) Az államfõ cselekedeteit és mulasztásait a Legfelsõbb Bíróság bírálhatja el.
(5) Ha a Legfelsõbb Bíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, az államfõt tisztségétõl
megfosztja, s államfõ-választáson többé nem indulhat.
(6) Amennyiben az államfõ bûncselekményt követ el, tisztségétõl történõ megfosztása után a büntetõeljárás rendes bíróság
elõtt zajlik.
56.§
Az államfõ tisztét csak akkor gyakorolhatja, ha az Országgyûlés elõtt és az országos köztelevízió által közvetítve leteszi az
Államfõi esküt.
V. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYÛLÉS
57.§
(1) Az Országgyûlés Magyarország törvényhozói hatalmát gyakorló, s a végrehajtó hatalom ellenõrzését végzõ, választott
népképviseleti testület. Az Országgyûlés jelen paragrafus (6) d) és e) pontjainak kivételével, csak kizárólag magyar
állampolgárokból állhat. Országgyûlési képviselõ az lehet, aki büntetlen elõéletû, igazoltan nem volt besúgó, titkos
szolgálatokba szervezett, s nyilatkozik, hogy egyetlen nemzetközi titkos szervezetnek sem volt és jelenleg sem tagja, és
nincs a Kincstárral szembeni tartózása.
(2) Az Országgyûlés két kamarából, az Alsó- és a Felsõházból áll.
(3) Az Alsóház 176 képviselõbõl áll, akiket általános egyenlõ és titkos választójog alapján az országgyûlési képviselõk
egyéni választási körzet választópolgárai választanak meg, a választási programhoz kötött mandátummal.
(4) A felsõháznak 176 tagja van. A tagság joga
a) méltóság vagy hivatal alapján, továbbá
b) társadalmi szervezetek belsõ választását követõ delegálás alapján.
c) Az országgyûlési választások során elnyert mandátum alapján illeti meg
(5) Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartalma alatt tagjai lehetnek a felsõháznak, ha az 57.§ (1) bekezdésben szereplõ
egyéb feltételeknek is megfelelnek:
a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
b) A történelmi egyházak képviselõi:
c) A Katolikus Egyházból:
- az esztergomi hercegprímás;
- egri érsek;
- kalocsai érsek;
- veszprémi érsek;
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
8
d) A Görög Katolikus Egyház püspöke
e) A Református Egyház hivatalban lévõ legidõsebb három püspöke;
f) Az Evangélikus Egyház hivatalban lévõ legidõsebb két püspöke;
g) Az Unitárius Egyház hivatalban lévõ legidõsebb püspöke
h) a legnagyobb állami egyetemek rektorai (8 fõ)
i) a megyei önkormányzatok elnökei (20 fõ)
(6) A társadalmi szervezetek belsõ választását követõ delegálás alapján tagjai a Felsõháznak:
a) A gazdasági-, szakmai kamarák választottjai (12 fõ);
b) A szakszervezetek választottjai (10 fõ);
c) Az alábbi területeken mûködõ civil társadalmi szervezetek választottjai (40 fõ):
- a kulturális (4),
- a sport- és szabadidõ (4),
- az oktatás (4),
- a kutatás (4),
- az egészségügy (4),
- a szociális (4),
- a környezetvédelem (4),
- a nemzetközi kapcsolatok (3),
- a jogvédelem (2),
- a településfejlesztés (2),
- a polgári védelem (2),
- a fogyasztóvédelem (1)
d) A határon kívül élõ magyarság képviselõje (18 fõ):
- Õrvidék: 1 fõ
- Felvidék: 2 fõ
- Kárpátalja: 1 fõ
- Erdély: 5 fõ
- Délvidék: 2 fõ
- Horvátországi ill. Szlovéniai magyarok: 1 fõ
- Európában – a Kárpát-medencén kívüli - magyarság képviselõje (3)
- Amerikai magyarság képviselõje (1)
- A világ többi részén élõ magyarság képviselõje (1)
- A testvérnépek szövetsége képviselõje (1)
e) Az alábbi országos kisebbségi önkormányzatok elnökei: (8 fõ)
- Országos Cigány Önkormányzat
- Országos Horvát Önkormányzat
- Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
- Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
- Szerb Országos Önkormányzat
- Országos Szlovák Önkormányzat
- Országos Szlovén Önkormányzat
- Országos Ukrán Önkormányzat
(7) A felsõház 50 tagját az országgyûlési választások során az országos listára felkerült jelöltek közül a választók
közvetlenül választják meg. Az országos listára kizárólag legalább 5 éve bejegyzett, pártokhoz nem kötõdõ, civil
szervezetek által jelölt személyek kerülhetnek, akik legalább 10.000 ajánlószelvénnyel rendelkeznek.
(8) A megválasztott, illetve delegált képviselõk visszahívhatók, amennyiben a programjukban vállaltak ellen, vagy
képviselõhöz nem méltó dolgot tesznek. A visszahívásra a képviselõ által képviselt választópolgárok többsége jogosult a
választási törvényben meghatározott szabályok szerint
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
9
58.§
(1) Az államfõ az országgyûlési választások elsõ fordulóját áprilisra tûzi ki.
(2) Az Országgyûlés megbízatása hét évre szól.
59.§
(1) Az Országgyûlés feloszlathatja önmagát, ha az errõl szóló határozatát az összes képviselõ többsége elfogadja.
(2) Az államfõ feloszlathatja az Országgyûlést, ha
a. az Országgyûlés - ugyanazon Országgyûlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben
megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b. a Kormány megbízatásának megszûnése esetén az államfõ által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsõ személyi
javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Az Országgyûlés feloszlatása elõtt az államfõ köteles kikérni az alsó- és a felsõház elnökének véleményét.
(3) Ha az államfõ feloszlatja az Országgyûlést, illetve az Országgyûlés önmagát, az államfõ választást tûz ki a feloszlatás
kimondását követõ 30-60 napon belül.
60.§
Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a közjó érdekében végzik. Választóiknak felelõsek, indokolt esetben bármikor
visszahívhatóak.
61.§
(1) Az országgyûlési képviselõ mandátuma lejártáig nem lehet államfõ, a Legfelsõbb Bíróság tagja, az Állami
Számvevõszék elnöke, alelnöke, számvevõje, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, politikai államtitkár,
polgármester, fegyveres erõk, a rendõrség, és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja.
(2) Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
62.§
(1) Az országgyûlési képviselõk megbízatása megszûnik:
a) az Országgyûlés mûködésének befejezésével,
b) a képviselõ halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével,
f) visszahívással.
(2) Az összeférhetetlenség, a lemondás, a választójog elvesztésére és a visszahívhatóságra vonatkozó szabályokat külön
törvény rögzíti.
63.§
Az országgyûlési képviselõt – bûncselekmény elkövetésének tettenérése kivételével - mentelmi jog illeti meg, melyrõl
törvény részletesen rendelkezik.
64.§
Az országgyûlési képviselõt függetlenségét biztosító tiszteletdíj, kedvezmények és költségtérítés illeti meg.
65.§
(1) Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt, alelnököket, és jegyzõket választ. Elsõ ülésén meghatározza a rendes és
rendkívüli ülésszakok rendjét, Házszabályt alkot.
66.§
(1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. Az államfõ, az Országgyûlés elnöke, a kormány, továbbá bármely képviselõ
kérelmére az Országgyûlés a képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
10
(2) Az Országgyûlés tanácskozásához az összes képviselõk felének a jelenléte szükséges.
(3) Az Országgyûlés határozathozatalához, amennyiben a jelen Alaptörvény nem rendelkezik eltérõen, a leadott szavazatok
többsége szükséges.
67.§
(1) Az Országgyûlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét. E jogkörében Alaptörvény módosítást kezdeményez,
törvényeket alkot, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
(2) Az Alaptörvény módosítására az Országgyûlés a nemzettel közösen jogosult oly módon, hogy az Országgyûlés által
megszavazott javaslatot a módosítást érintõ pontonként külön-külön, az államfõ által kiírt népszavazás útján hagyja jóvá a
nemzet.
(3) Az Alaptörvény jelentõsebb módosítására, így ezen Alaptörvénynek megalkotására kizárólag e célra megválasztott
jogintézmény, az Alkotmányozó Nemzetgyûlés jogosult. Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés összehívása, és mûködése jelen
Alaptörvény melléklete szerint történik.
(4) Törvényt bármely országgyûlési képviselõ, az államfõ és a kormány is kezdeményezhet.
(5) A törvényhozás joga az Országgyûlést illeti meg az alábbiak szerint: mindkét ház a másik ház által hozzá küldött
törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétõl számított 2 hónapon belül köteles határozatot hozni.
(6) Ha az országgyûlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi
vissza a másik házhoz, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésen kísérlik meg a
két háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását elõkészítették. Az említett bizottságok megoldási
javaslatot készítenek a két ház részére, amelyet a két ház külön-külön tárgyal.
(7) Amennyiben a (5) bekezdésben meghatározott eljárás három egymást követõ ismétlése sem vezet eredményre, a
törvényjavaslat lekerül a napirendrõl.
(8) Az Országgyûlés által elfogadott törvényt az országgyûlés elnökei aláírják, majd megküldik az államfõnek.
(9) A törvény hivatalos lapban történõ kihirdetésérõl, annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül az államfõ
gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja.
(10) Ha az államfõ a törvénnyel nem ért egyet, azt aláírás elõtt észrevételeinek közlésével visszaküldi az Országgyûlésnek.
(11) Ha a Legfelsõbb Bíróság alkotmányellenességet állapít meg, az államfõ a törvényt az Országgyûlésnek visszaküldi.
68.§
Az Országgyûlés az Alaptörvény alapján törvényben határozza meg az állam polgárait kötelezõ legáltalánosabb és
legfontosabb magatartási szabályokat, valamint az állam szervezetének és mûködésének legfontosabb szabályait.
69.§
Kizárólag a törvényben szabályozható tárgykörök:
- A Magyarország címere, zászlója és azok használata
- A jogalkotás rendje
- A népszavazás
- A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályok
- Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíja és költségtérítésének összege valamint a kedvezmények köre
- Az országgyûlési képviselõk jogállása
- Az Országgyûlés Házszabálya
- Az államfõ tiszteletdíja, kedvezményei és az õt megilletõ költségtérítés összege
- Az országgyûlési biztosokra vonatkozó szabályok
- Az Állami Számvevõszék szervezetének és mûködésének alapelvei
- A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályok
- A fegyveres erõk feladatai és a rájuk vonatkozó részletes szabályok
- A rendõrségrõl és a nemzetbiztonsági szabályok
- A fegyveres erõk és a rendõrség tényleges állományú tagságának pártban való tevékenységére vonatkozó korlátozások
- A helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint az önkormányzatok alapjogait korlátozó szabályok
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
11
- A bíróságok
- Az utazási és letelepedési szabadság
- A személyes adatok védelme
- A lelkiismereti és vallásszabadság
- A közérdekû adatok nyilvánossága
- A sajtószabadság és a sajtóhoz fûzõdõ jogok
- A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyelete, valamint vezetõinek kinevezése
- A kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése
- A tájékoztatási monopóliumok megakadályozása
- A gyülekezési jog
- Az egyesülési jog
- A pártok gazdálkodása és mûködése állami támogatás nélkül
- A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
- Az állampolgárságról szóló szabályok
- A sztrájkjog
- A honvédelmi kötelezettség
- Az országgyûlési képviselõknek, illetõleg a helyi képviselõtestületek tagjainak és a polgármestereknek a megválasztása és
visszahívása
- Mentelmi jog felfüggesztése
- A tulajdonjog szabályozása
- Földhasználat, földtulajdon szabályai
- A szövetkezetekre vonatkozó szabályozás
- A kereskedelmi társaságok joga
- A külföldiek beruházásainak szabályozása
- A büntetõ- és polgári törvénykönyv
- A büntetõ- és polgári eljárási törvénykönyv
- A közigazgatási eljárás általános szabályai
- Az adó-, vám-, és illetéktörvények és az ezekre vonatkozó eljárás
- A házassági és családi jog, illetve a személyállapotra vonatkozó szabályozás
- A szellemi alkotások joga (iparjogvédelem, szerzõi jog, védjegyjog)
- A gazdasági verseny jogi szabályozása
- A köztisztviselõk jogállása
- Az állam költségvetése
- Az állami egészségügyet szabályozó jogok és kötelezettségek
- Természetvédelem, természeti kincsek védelme
- A nevelést és oktatást meghatározó szabályok
- A szociális ellátások szabályait
- A nemzeti örökség megõrzésének szabályait
70.§
Az Országgyûlés két háza meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit, folyamatosan ellenõrzi a végrehajtó
hatalom mûködését.
71.§
Az Országgyûlés két háza megválasztja a miniszterelnököt és a minisztereket, az
- Állami Számvevõszék elnökét és alelnökeit, a
- Legfelsõbb Bíróság elnökét, a
- Legfõbb ügyészt, az
- MNB elnökét
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
12
72.§
A Legfelsõbb Bíróság javaslatára az Országgyûlés feloszlathatja azt a helyi képviselõtestületet, amelynek mûködése az
alkotmánnyal ellentétes.
73.§
Az Országgyûlés a hagyományok figyelembevételével dönt a megyék területérõl, nevérõl, székhelyérõl, a megyei jogú
várossá nyilvánításról és a fõvárosi kerületek alakításáról.
74.§
Az Országgyûlés közkegyelmet gyakorol.
75.§
(1) Az országgyûlési képviselõ interpellációt, kérdést, azonnali kérdést intézhet a kormány bármely tagjához, az Állami
Számvevõszék elnökéhez, és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Az utolsó szó joga minden esetben a képviselõt illeti
meg.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott jogok gyakorlására az országgyûlés elnökei az Országgyûlés rendes ülésszakán
hetente egy ülésnapot köteles biztosítani
VI. fejezet
A KORMÁNY
76.§
A Kormány védi az alkotmányos rendet, képviseli a nemzet számára fontos értékeket, védi és biztosítja az alapjogok
érvényesülését, biztosítja az alkotmány és a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok s a közvetlen alárendelt
szervek munkáját, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzését, valamint ellátja mindazokat a feladatokat,
melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Korány mûködése során elsõdlegesen a nemzet érdekét köteles figyelembe venni.
77.§
A Kormány az Alsóház képviselõi közül választott miniszterelnökbõl és a tárcákat vezetõ miniszterekbõl áll. Tagjai olyan
büntetlen elõéletû, kizárólag magyar állampolgárok lehetnek, akik nem voltak tagjai titkos szolgálatnak, titkos szervezetnek
és ezekkel sohasem mûködtek együtt
78.§
(1) A miniszterelnököt – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfõ javaslatára az Országgyûlés
tagjai szavazatának többségével választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról
az Országgyûlés egyszerre határoz.
(2) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az államfõ nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével
alakul meg. A Kormány tagja az Országgyûlés elõtt esküt tesznek.
79.§
A kormány megbízatása megszûnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával
b) a miniszterelnök illetve a kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök visszahívásával
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával
f) ha az Országgyûlés bizalmatlansági indítványt szavaz meg.
80.§
(1) Ha a miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását, az államfõ elfogadja.
(2) Az államfõ az új kormány hivatalba lépéséig a lemondott kormányt, vagy ügyvezetõ kormányt bíz meg az ügyek
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
13
vitelével.
81.§
(1) Az Országgyûlés abszolút többséggel bizalmatlanságot szavazhat meg a kormánnyal szemben.
(2) A bizalmatlansági indítványt az államfõ, vagy a kormányfõ illetve a képviselõk egyötöde nyújthatja be, s legkorábban hét
nappal benyújtása után bocsátható szavazásra.
(3) Ha a bizalmatlansági indítványt nem szavazzák meg, a következõ ugyanilyen indítvány három hónappal a szavazás után
nyújtható be.
(4) Ha az Országgyûlés megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az Országgyûlés tizenöt napon belül megválasztja a
kormány új elnökét
(5) Az Országgyûlés által megszavazott bizalmatlansági indítványnak minõsül, ha az állami költségvetésrõl szóló
törvényjavaslatot a 67.§ (5)- (7) bekezdésben rögzített eljárás lefolytatása után sem fogadja el.
(6) Ha az Országgyûlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt, de nem választott miniszterelnököt, az államfõ feloszlatja
az Országgyûlést.
82.§
(1) Az Országgyûlés bizalmatlansági indítványt szavazhat meg egyes miniszterekkel szemben. A bizalmatlansági
indítványra a 81.§ (1) (3) bekezdései megfelelõen alkalmazandók.
(2) A miniszter, akivel szemben az Országgyûlés bizalmatlanságot szavazott, lemond. Az államfõ elfogadja lemondását.
83.§
A miniszter saját elhatározásból is lemondhat feladatának további ellátásáról, a miniszterelnöknek nyújtva be lemondását.
84.§
(1) Mûködéséért a kormány az Országgyûlésnek felelõs. Munkájáról rendszeresen köteles beszámolni, valamint a
képviselõk interpellációira, kérdéseire, és az azonnali kérdéseire válaszolni.
(2) Az Országgyûlés ülésén a kormány tagjai a házszabályban szabályozott módon szólalhatnak fel, a képviselõkkel
szemben többletjogokkal nem rendelkezhetnek.
85.§
A magyar állam minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
86.§
(1) A miniszterelnök meghatározza a kormány politikájának fõ irányát, összehangolja a miniszterek munkáját, vezeti a
kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alárendelt szerveket. Tárca nélküli
miniszter nincs.
(3) A miniszterelnök irányításával mûködik a Miniszterelnöki Hivatal. A miniszterelnök állapítja meg a hivatal szervezeti és
mûködési szabályzatát, nevezi ki, és menti fel annak vezetõjét.
87.§
(1) A kormány a törvények végrehajtására rendeletet bocsát ki és feladatkörében határozatot hoz, melyeket a
miniszterelnök ír alá.
(2) A kormány rendeletet alkothat az Országgyûlés által átruházott hatáskörben, melyet az államfõ ír alá.
(3) A kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A kormány rendeleteit hivatalos lapban ki kell
hirdetni.
(4) A kormány az alárendelt szervek által hozott minden határozatot, intézkedést megsemmisít, illetve megváltoztat, amely
törvénybe ütközik
(5) A miniszterelnök, a miniszterek hatáskörükben rendeleteket adhatnak ki. Ezek a törvénnyel vagy a kormány rendeletével
és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
VII. Fejezet
Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József
Magyar Király
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2025 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
- 2010. September 06. 12:55:17
- 2010. September 06. 13:07:13
- 2010. September 06. 13:08:19
- 2010. September 06. 13:23:30
- 2010. September 06. 13:39:31
- 2010. September 06. 13:42:44
- 2010. September 06. 13:53:39
- 2010. September 06. 14:00:54
- 2010. September 06. 14:23:19
- 2010. September 06. 14:24:19