Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

NIMRÓD, avagy miért kell mással is foglalkoznunk II.

Tie-Pilot teszi fel a kérdést írásának bevezetõjében és meg is válaszolja. Mivel én nem az õ gondolatait akarom folytatni, hanem a saját utamat járom, ezért én új választ keresek a régi kérdésre. Ha ez bizonyos vonatkozásokban összecseng Pilot véleményével, akkor azt tekintsétek az azonos kérdésfelvetés vonzásának.

Tehát azért kell mással is foglalkoznunk, mert az élet elénk hoz sok kérdést, olyanokat is amelyek nem tartoznak ugyan szorosan a napi megélhetés sokasodó gondjai közé, sõt a hírekben és tudósításokban sem szerepelnek. Azonban egy kisebb közösségben szinte törvényszerûen felmerülnek olyan kérdések, amelyek a résztvevõk különbözõ tájékozottságából, világnézetébõl, érdeklõdésébõl adódnak és véleménykülönbség formájában nyilvánulnak meg. Mivel ez a meghatározás csupán a személyekben rejlõ különbségeket ragadja meg, ezért ki kell egészíteni azzal is, hogy ezek a véleményeltérések bizonyos statisztikai törvényszerûséget is mutatnak, abban az értelemben, hogy vannak támogatott, tûrt és tiltott nézetek, vélemények és információk. Mivel ez a hármassága a tudásnak történelmileg igazoltan bizonyos hatalmi érdekeket takar, ezért a hatalom legitimitásának megkérdõjelezése okvetlenül szükségessé is teszi, hogy a hatalomgyakorlás tudati megalapozottságát biztosító -és alapigazságok szintjén rögzült- ismereteinket felülvizsgáljuk egy-egy ilyen véleményeltérés alkalmával. Hát ezért gondolom azt, hogy bizonyos dolgokról mégis csak kell beszélni, mégha nagyon szûk körûnek is ígérkezik esetleg az érdeklõdés iránta. Talán a közös gondolkodás eredménye, mások véleményének megismerése közelebb visz bennünket annak megértéséhez, mi is történt velünk az elmúlt évezredekben, amirõl nekünk nem tanítottak semmit.
Bukovinai társunk jelentette ki egy hsz-ben, hogy "Túl nagy itt ez az erõlködés a Nimród felé."

Link

Link
Tényleg túl nagy? Mirõl is van szó? Röviden csak arról, hogy Nimród királyt, a Föld elsõ királyát Atillán át az Árpád-házi királyaink õsüknek tekintették és ezt krónikásaink közül többen meg is örökítették mûveikben.

Mivel dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere címû tanulmányától tömörebben nem tudom összefoglalni a lényeget, ezért következzék az idézet Botos László tanulmányából, amely a Link
oldalon olvasható teljes terjedelemben. Dr. Endrey Antal tanulmánya faximilében itt Link
elolvasható.

"Középkori krónikáink a magyarság elsõ õseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród elõször Kézai Simon, Kun László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorum-ában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után 201 évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, mely Perzsia egyik tartománya és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, Hunort és Magyart. Ettõl a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektõl származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sõt még egy német krónika is átvette.

Ki volt Nimród? Neve a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik leszármazottja. A Biblia elsõ könyve, a Genezis, ezt írja róla: ’Nimród volt az elsõ uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr elõtt, innen a mondás, akárcsak Nimród, hatalmas vadász az Úr elõtt. Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád, valamennyi Sinár földjén.’ A Genezist kb. Kr.e. 950-ben írták. Az idézett szöveg arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírû személy volt, ki már kissé elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül ’szép mesének’ nyilvánította a magyar Nimród mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot egyszerûen csak ’kölcsönvette’ az Ószövetségbõl, hogy a magyarságnak elfogadható bibliai õst szerezzen.

A feltett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis, mint Kám leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetûen Noé másik fiától Jáfettól származtatták. Ha tehát Kézai egyszerûen a Bibliából szedte volna Nimródot, az Egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve õst nemzetének. Ezt pedig, mint katolikus pap, fõként mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az araboknak van egy õsrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn Mezopotámiában és a Közel-keleten. Ezekrõl azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került tehát ez a motívum krónikájába?

A modern Biblia tudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé leszármazottaiként szereplõ személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorozták, melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyeznünk, hogy Nimród a régi arab legendákban következetesen, mint Ábrahám ellensége szerepel. Mint hogy Ábrahámot az arabok éppúgy õsüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a késõbbi zsidó irodalomban is megmaradt és a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a ’Naftali Testamentuma’ (Talmud) címû apokrif zsidó írat az ’istentelen Nimródról’ beszél, aki a népeket Isten ellen lázadásra vezette. Szent Izidor szerint, Nimród tanította a perzsákat a tûz imádatára, Szent Epifániosz pedig azt írja, hogy Nimród ’a fekete kus fia, fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz tanait.’

A fentiekbõl kitûnik, hogy Nimród a Kézai korában közkézen forgó egyházi irodalomban egyáltalán nem szerepelt rokonszenves személyként, akit egy tisztességes katolikus pap nemzete számára kívánatos õsnek tekintett volna. Kézai tehát nemcsak a Biblia korában divatos értelmezésével, de egész keresztény mûveltségével szállt szembe, amikor a magyarságnak Nimródtól való származását nyíltan megvallotta.

Jellemzõ, hogy a Képes Krónika szerzõje, aki Nagy Lajos korában írt, vitába száll a Nimród-mondával, hangsúlyozva, hogy az ellentétben áll az egyházatyák tanításával, de amikor egy késõbbi fejezetben az Árpád-ház családfáját sorolja fel, Álmos vezért maga is Nimród egyenes leszármazottjának tünteti fel. Az Árpád-háznak tehát kellett lenni egy hivatalos családfájának, melynek elején Nimród szerepelt, s ez még bizonyára a honfoglalás korából, a kereszténység felvételét megelõzõ idõkbõl származott.

Érdekes megjegyezni, hogy egy angol történész, Tawnley-Fullam, már 1911-ben felvetette a gondolatot, hogy a Nimród mondában foglalt magyar hagyomány független a Bibliában foglalt Mozesi hagyománytól. Ezt a véleményt a magyar történészek teljesen mellõzték, bár a jó nevû Westminster Review-ban jelent meg.

A magyar Nimród-monda elemei tehát arra utalnak, hogy a magyarok még abban az idõben kezdték el Nimródot õsüknek vallani, amikor maguk is Mezopotámia vidékén éltek és ott szemita népek felett uralkodtak."

Arra hívom fel a figyelmet, hogy Nimródot a szemita népek igen veszedelmes ellenségüknek tekintették. Ugyanakkor viszont érdekes kettõsségre figyelhetünk fel, mivel a Biblia nem tud arról, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna, míg az arab monda megõrizte ezt az eseményt. A másik ellentmondás, hogy az arab õsmonda és a Naftali Testamentuma másképpen magyarázza a bábeli torony építésének okát. Ezek a különbségek arra figyelmeztetnek, hogy itt az információt az egyik fél a saját érdekei szerint manipulálta. És itt kell visszautalnom bevezetõ magyarázkodásomra, ugyanis nem mindegy, hogy a kétféle változat együttes ismeretében tudunk-e a kérdésben véleményt alkotni, vagy marad a HIT alapján történõ és emiatt értelmetlen vita a bábeli torony építésének okáról, Nimródról és szerepérõl. Ugyanis saját múltunk megítélésében nagyon nem mindegy, hogy Nimródot az Istennel milyen kapcsolatban látjuk, láttatják velünk azok, akik Nimróddal szemben eleve elfogultak, amint ezt a kétféle információ ellentmondása mutatja. Nem mindegy, hogy Istennel szemben fellépõ személynek állítják be nekünk, sugallva istentelenségét, vagy pedig csupán kíváncsinak. Nem mindegy, hogy Nimródot és ezáltal népét istentelennek, vagy istentisztelõnek tartják-e mások. Egyébként pedig Ábrahám istenérõl szól a történet, márpedig iránta legfeljebb Ábrahám és népe tartozik tiszteletet tanúsítani. Ez pedig egy igen nagy csúsztatása a Biblia szerzõjének/szerkesztõjének.

Ha ezt a kérdést végiggondoljuk, akkor azt is beláthatjuk, hogy a r. kat egyház mögött ugyanazok a szemita rétegek álltak és állnak a mai napig, akik Nimródban és népében ellenséget látnak és ekként is viselkednek velünk. Tovább gondolkodva, ha a Nimródtól való származástörténet már a korai idõszakban is magyarázkodásra kényszerítette Kálti Márkot, akkor volt-e esélye annak, hogy Nimród kultusza ápolható marad? Eleve, csak a királyi család ápolhatta volna, hiszen az õ családfájuknak volt gyökere. Azonban ilyen egyházi nyomás alatt erre esély nem lehetett, ezért a Nimród kultusz hiányának felemlegetése átlátszóan provokatív, jobb esetben meggondolatlan. Azon is el kellene gondolkodni, hogy míg István körül állami ünnepek felhajtása zajlik, addig Nimród létét és szerepét megkérdõjelezik, illetve mély hallgatás veszi körül, amit aztán egyesek nem átallanak érvként hangoztatni ellenében, ezzel a jelenlegi rendszer szekértolóivá válnak maguk is.

Márpedig, ha a Nimród iránti -vallásban õrzött- elfogultság bizonyítást nyert, akkor azon sem nehéz elgondolkodnunk, hogy vajon kiknek és miért érdekük Hunor és Magyar mondájának apjukon, Nimródon keresztül történõ megkérdõjelezése és elvitatása. Mert ez már nem Nimródról szól, hanem az utódairól, Hunorról és Magyarról, hunokról és magyarokról, végsõ soron rólunk, akik most itt élünk a Kárpát-medencében és lelkünkben valljuk-vállaljuk magyarságunkat, ellentétben azokkal, akik számára Nimród csak az elsõ szabadkõmûves volt, akinek semmi köze a magyarsághoz, vagy azokkal akik kiárusításon szerzik/szerezték magyar állampolgárságukat. És ez lényegesen fontosabb dolog István/Vajk történelmi szerepének megítélésénél. Itt van az eb elhantolva!

Remélem az idézetek nem mentek gondolataim érthetõségének rovására!

Nyilas

Hozzaszolasok

59 #61 59
- 2010. September 03. 23:07:47
Ez nem ilyen egyszerû. Rengeteg ember akit ma zsidónak hívnak valójában SEMMI közük nincsen azokhoz akiket eredetileg annak hívtak. Ez egy hosszú történet lenne elmesélni, hogy az idõk folyamán hogy alakult a népesség. egyáltalán nem homogén. Olyan népelemek furakodtak be idõközben akik származásilag egy teljesen más népelembõl származtak (Nem Ábrahámiták) (mint a magyaroknál! itt is vannak beépült népelemek akiknek semmi közük az eredeti magyarsághoz már)

ezek átvették az irányítást. Ma már zsidóknak lehet hívni õket, de Ábrahámhoz, Mózeshez és az eredeti zsidósághoz nem sok közük van. csupán annyi, hogy közéjük keveredve parazitaként átvették az irányítást (ott is mint bárhol máshol ahol megjelentek) Átírták a bibliát, elkészítették a talmudot és más aljasság is az õ nyakukba varrható. csakhogy ezeknek a figuráknak vajmi köze sincsen se Ábrahámhoz se Mózeshez. egy teljesen más genetika ez. Más apáktól származnak. Persze az idõ elõrehaladtával keveredtek és mindenkit meg"rontottak" akit csak tudtak. Szóval nem olyan egyszerû a kérdés, hogy a zsidók így meg úgy. De mindegy. hagyjuk. A zsidók saját magukról se tudnak semmit. ugyanolyan sötétségben tartott és megvezetett nép mint akármelyik másik. A bûnük csak, hogy nem járnak utána, hogy mi is a helyzet. Ostoba hiedelmeknek hisznek, vagy teljesen materialistákká válnak. Aki meg utánajár a dolgoknak azt gyorsan elhallgattatják. De akik a felelõsek azok ma zsidónak mondják magukat tehát részben igaz, hogy ezek paraziták. Mert a parazita életstílust évezredek óta gyakorolják. De nem minden zsidó tartozik bele ebbe a kasztba. Vannak még cifrább dolgok is.
1565 #62 1565
- 2010. September 04. 06:25:13
TIE-pilot

A nagy adukérdésed:

Te eredendõen bûnösnek tartod a gójokat , eredendõen bûnösnek tartod a magyarokat, magadat is, engem is? A zsidókat pedig Isten kiválasztottainak? Aztán miért?

Amikor Isten megalkotta az embert, akkor választás elé állította. Vagy követik Õt vagy követik a muguk fejét. Az ember a maga feje után ment, ami halálhoz vezet.

Isten hagyta, hagy tanuljon az ostoba ember a maga kárán, s miközben az emberiség nemzedékei egyre jobban vágták a fát maguk alatt, Isten mozgásba hozta a megmentésükre kidolgozott tervet.

Kezdte azt egy emberrel, Ábarahámmal, akinek azt az ígéretet adta, hogy benne az egész emberiség megáldatik. Nem csak a saját ivadéka az izraeliták (akik közül a zsidók mindössze egy törzset/nemzetet képeztek). Ábrahám pont azidõtájt lett elhívva, amikor a Nimródként nevezett személy zsarnokoskodott a népeken. Ábrahám testi fiainak fizikailag kellett volna megélni az isteni rend képviseletét. Elbuktak. Amikor Krisztus eljött, elhozott egy szellemiséget és egy isteni erõt, amely képessé teszi híveit arra, hogy már nem csupán csak fizikailag éljenek az Isten országához méltó életet, de szellemileg is. Ahogyan korábban az izraeliták elbuktak, úgy a tömegegyházak is meggyalázták a nemes hívást. Kivéve a szent maradékot, az igaz egyházat, ami túlélte a zsidókat, a katolikusokat, meg a modern szektácskákat is.

A konkrétabb válasz: minden személy goj/izraelita/zsidó, mindenki a maga útját járja, kivéve az igaz választottak. Akik úgy élnek, ahogy Krisztus levetette számukra. Abban mi bajt találhat bárki, ha megtarják az Isteni rendet s annak parancsolatait? Isten a maga idejében minden egyes embernek megadja majd az esélyt a korrigálásra.

Az ellenfélnek is vannak választottai, meg példaképeik is, mint Nimród.

A holocaustot nem tudom miért próbálod képpe hozni. A gonoszok gonoszt vetnek, majd gonoszt aratnak. Az Isten az egyik bûnössel bünteti meg a másik bûnöst. A következõ büntetés a fehér népeken lesz, aztán meg azokon, akik azt elvégezték rajtuk. Mindenkire sor kerül. A nyavajgás nem számít.

De ha már a megválaszolatlan kérdéseknél tartunk: Korábban én is feltettem ám egy kérdést biza. Mégpediglen azt, hogy miért imádjátok a héber nevû Nimródot, ha igaz sumérok dali szittya sajrai vagytok? Ugyanis a sumérok mérhetetlenül gazdag irományaiban, királylistáiban sehol nem szerepel a Nimród név. Miért? Mert sumérul nem úgy nevezték. Konkrétan a Nimród név egyetlen õsi forrásból ismert, ez a héber Biblia. Akkor ti miét zsidóskodtok a héber nevû Nimródotokkal? Gyanús dolog, felettébb gyanús.
9 #63 9
- 2010. September 04. 09:20:06
Hm. Tehát fentiek szerint: a héber biblia szándékos névváltoztatási (meghamisítási) módszere miatt, dobjuk el az egész történelmi személyt és eseményét?
Mert õk - mint potenciális ellenségeik egyikét - lefitymálva, eljelentéktelenítve emlegetik?
Megjegyzem, a sumér, de nevezzük inkább saját nevükön: H-N-G-R mûveltséget egy vérszomjas népség döntötte meg, az akkádok.
Õk aztán tényleg vérfürdõt rendeztek a háborúra évszázadok óta felkészületlen, tapasztalatlan, NEM HÓDÍTÓ!, õsnép ellenében.
Az akkádok - utánozva a város gazdag, monumentális faldíszítményeit - a saját "dicsõ" tetteikrõl dombormûveket készíttettek a legyõzõtt városban, ahol gúlában álltak a levágott fejek és az élve megnyúzott (mint késõbb Mánié)emberek tetemei, és egyéb, soha nem látott kegyetlenkedések szörnyû nyomai! Hát igen, ezt "érdemes" volt megörökíttetni, ez ám a becsvágy! (Pár ezer év múlva legalább rá lehet majd kenetni a városalapítókra...)
Mert megint a primitív, tehetségtelen, alkotásra képtelen irigyelte meg a mások gazdagságát, harrmonikus életvitelét!! (Mikor lesz már ennek vége? Ma is ez folyik.)
Ennek megörökítésére rákényszerítették a leigázott nép életben hagyott mûvészi tehetségeit, hiszen a vadaknak ilyenje nyilván nem volt! Zsenik nem születnek, fejlõdnek ki vérszomjasak, életellenesek, rombolók, pusztítók közé/között!
Ez a tehetség csakis a fejlõdésre képes, békés, derûs, elégedett, védett, megszervezett, magas tudású és mûveltségû életmód következtében alakulhatott ki.

Itt jut eszembe: mi is van a nyelvek megzavarásával, összekeverésével kapcsolatos állítással, mint Nimród/Ménrót/Gilgamesre kent okozattal???
Az senkinek nem jut eszébe, hogy az õsnyelvet és így az emberiség Istentõl kapott eredeti nyelvét vajon miért nem mások õrizhették meg a mai napig, hanem csakis az õ népe?
Az ármánykodók, suttogók meg egyik pillanatról a másikra csak értelmetlenül makogni tudtak? Haha. Kinek lett itt problémája? Ki szenvedett el váratlan, ÉGI büntetést? Nyilván, aki a fejlõdésnek, az Égi Rend földi másának gátja volt.

Nagyon jó lenne, ha aki itt másoknak észheztérést, gondolkodást ajánlgat, maga is megfogadná ezt a jótanácsot! Mert úgy tûnik, egyelõre csak a gondolkodás nélküli, bizonyítékok és minimális tájékozottsági igény, utánanézés nélküli nyers, zsigeri tagadást mûveli.

Még egy kérdés:
Vajon ki tehet arról, hogy amerikai katonai akadémiákon Atilla nagykirály zseniális hadviselésérõl tételesen oktatnak a mai napig? Több, mint 1500 év távlatából!?

Ugyanakkor a római vallási központ kifejlõdését egyedül csak neki köszönheti a jujdejó kereszténység, de ennek ellenére minden korban azóta is eszméletlen energiákat fordított arra, hogy a nagyformátumú, kegyelmet gyakorló, a világpolitikát átlátó jótevõjét kutyafejû szörnyszülöttként vezesse be az ájtatos hívei szívébe, és fõleg az európai történelembe? Torzképeket alkotva ijesztgettesse vele még a gyermekeket is a mai napig szünet nélkül hazudozva!?
Mert lehetett volna RÓMA helyett pl. keresztény központ a valóban Péter alapította belsõ-ázsiai püspökség is Damaszkuszban, avagy a hasonló fokozaton álló Jeruzsálemi is!!!
És lehet, hogy azok nem a sátán bázisává fejlõdtek volna ekkora rohamléptekkel!
Atilla korában már régen egymást gyilkolták, mérgezték az önjelöltek és a saját érdeket képviselõ vallási vezetõt akaró háttér erõk.
Ezért ment Róma alá, és Isten Ostoraként észhez, és a helyes útra, a Jézusi útra terelni a méltatlanokat!
Vajon tartotta-e szavát a Rómáért könyörgõ püspök?
Változott-e valami azóta az ármánykodásban?
Persze, Atillát is el kellett tenni láb alól, mert túl sokat várt el a viperafészektõl.
Majd a bûnös lelkiismeret - MERT AZ ÍGY MÛKÖDIK! -még meg is gyalázta Atilla emlékét!
A hagyomány ma is folytatódik, mert NEHÉZ MÉLTÓVÁ VÁLNI az erkölcsi magasság és példamutatás elvárásainak. Ez szkíta követelmény, és példamutatás. Minden korban. Másképp nem érdemes a Földön foglalni a "helyet", mert az emberiség elindul a romlás útján.
Igen, valóban nehéz, de nem lehetetlen!
59 #64 59
- 2010. September 04. 11:30:46
Még egy dolgot el kell itt mondanom : Egy, másfél évvel ezelõtt (amikor néztem lázasan a Szántai és a Pap Gábor elõadásait) én is nagy Nimród hívõ voltam. És terjesztettem is ezt az ideát. De utána elkezdtem más forrásokból is informálódni és elhalványult ez a nagy Nimród rajongás. Sõt. Egyre ellentmondásosabbá vált egy-két dolog. Erre rájött még a Szent-István gyûlölet aminek nem értettem az okát. Aztán szép lassan elkezdett összeállni a kép.
Nem egy-két embertõl és nem egy-két tanulmányt olvastam el közben. Rengeteg idõt töltöttem az utánajárással pro és kontra. Olykor apró részletek amik nem tûnnek fontosnak világítottak rá sokkal nagyobb összefüggésekre. Idõközben kialakult bennem a hazugság-gyártás módszereinek a felismerése is.

Ha Imre nem teszi ki a fõoldalra, akkor majd berakom a fórumba és "meg lehet köpködni". Szerintem nem Nimród itt a lényeg, hanem az, hogy felismerjük, ha valaki félre akar vezetni minket! Az önálló gondolkodás (és nem mások mûveibõl való idézgetés) a fontos. Hogy mi magunk jöjjünk rá illetve lássunk be dolgokat és ne másoknak higyjünk.

Amikor az EP választások mentek még én is nagy Jobbik rajongó voltam. Életemben másodszor el is mentem szavazni, mert... mert egy segg voltam. Nem láttam, hogy mekkora megvezetés ez az egész. Nem láttam át a rendszert. Azóta több a rálátásom és csak mosolygok a saját naivitásomon és hülyeségemen.

A sátánista honlapot is csak azért raktam be, mert ott tényleg gondolkodni képes emberek gyûltek össze. (Az más kérdés, hogy szerintem tévedésben leledzenek néhány igen fontos kérdést illetõen, de senki sem tökéletes) És aki képes a gondolkodásra az rájöhet valamire. aki lusta gondolkodni, csak olvas és mindent bevesz, az nem fog rájönni semmire.

Isten nem azt kéri tõlünk, hogy bármit elhiggyünk. hanem épp ellenkezõleg : bizonyosodjunk meg róla, hogy úgy van-e az a dolog. És ha nem tudjuk alátámasztani a logikával, akkor ne higyjük el bármilyen szépen is hangzik az elmélet.

Egyszer feltettem itt egy kérdést de választ nem kaptam rá :

A magyaráz szavunk mióta létezik ? Mióta tudjuk megmagyarázni a dolgokat ? Ugyanis a szóban benne van a magyar. Ami azt jelenti, hogy amíg a magyar ilyen elnevezésben nem terjedt el addig magyarázat se volt! Magor, Magóg és egyebek. Oké, de ezek mit mondtak a magyarázkodás helyett ? magorozkodás ?

A magyarázat szó összefügghet a magyar szóval. elõbb volt a magyar és utána a magyaráz. Tehát : mióta létezik a magyar nyelvben a magyar szó ? Érdekes kérdés nem igaz ? Ha megtudjuk, hogy ez a szó mióta van a nyelvben azt is megtudjuk, hogy a magyar elnevezés mióta van. Az is érdekes, hogy amíg a magyar szó nem létezett, addig ezt a nyelvet hogy nevezték ? És miért kellett átnevezni ? mikor és hogy töretént ez ? Ma még azt mondom : sumérül beszélek. holnap pedig már ezt : magyarul beszélek. ????

Tud-e valaki olyat még egyet mondani a világon, ami a magyaráz szavunkhoz hasonlítana ? Amikor a nyelv elnevezésébõl képzõdnek más szavak. A magyarázat jelentése az, hogy megvilágítani, világossá tenni, érthetõvé tenni valamit. Megmagyarázom, hogy megértsd. Más nyelvben van-e ehhez hasonló furcsaság ? Vagy amikor azt mondjuk : Beszéljünk magyarul, Magyarul mondva,... Vagyis tiszta vizet a pohárba.

Meg aztán a másik : Van egy szó: juh. Ez már az ó-egyiptomi nyelvben is juhot jelentett. Azóta se változott semmit. hogy lehetséges az, hogy a magógból, magorból magyar lett. A magyarban nem nagyon szoktak a szavak megváltozni, mert akkor a ráépülõ összes szót is cserélni kéne mivel a ragozó nyelvben a ragok összeragadnak a szóval. Meg aztán : miért kéne a Magort lecserélni magyarra ?Mi lenne az oka ? Miért nem Magorok vagyunk? Mire fel ez a csere-bere ?

Valami nagyon nem stimmel itt. Persze az is lehet, hogy semmiféle csere nem volt. csupán írni nem tudtak rendesen az emberek és amikor egy idegen leírta azt, hogy magyar, abból magor lett. Lehet ilyen egyszerû is a válasz... akkor viszont magor születése elõtt hogy magyaráztak ? Sehogy ? És miért alakult ez így ? Ez csak egy apró részlet. de lehet, hogy fontos.

Ez még egy logikai bukfenc : Magor szülei milyen nyelven beszéltek ? Magyarul ? (de hát magor csak utána született meg) vagy hogy ? És azt az elnevezést miért kellett megváltoztatni ? És hol élnek ma azok akik úgy beszéltek mint mi de mégsem magyarnak mondják õket ? Magor milyen nyelven beszélt és mikor tanult meg magyarul ? Ki volt az elsõ ember aki magyarul gondolkodott ? Nagyon sok a kérdés és kevés a válasz...
9 #65 9
- 2010. September 04. 11:46:51
Oké :)
Ha az EU választások után kezdtél ébredezni a pártok szerepérõl, akkor még frissen ébredt vagy.
Elõtted a pálya, hogy más témákban is kiigazodjál.
Ugyanis csak két lehetõség van: rátalálni az igazságra, vagy elfogadni a hazugságot.
A lényeg, hogy magad gyõzõdj meg, hogy a vizsgált dolgok melyik kategóriába sorolhatók.
A végeredmény a tied, a sajátod, belsõ meggyõzõdésed.
Azt már nem veheti el senki.
2470 #66 2470
- 2010. September 04. 12:46:25
A:"A nagy adukérdésed:

Te eredendõen bûnösnek tartod a gójokat , eredendõen bûnösnek tartod a magyarokat, magadat is, engem is? A zsidókat pedig Isten kiválasztottainak? Aztán miért?"

-A fenti kérdésem persze kapcsolódik ahhoz, amit lényegileg kérdeztem, de csak a pontosítás kedvéért:

"Egy múltkori hsz.-emben feldobtam a labdát, hogy HA ISTEN TEREMTETTE A GÓJOKAT, AKKOR HOGYAN LEHETNEK ELEVE EREDENDÕEN BÛNÖSÖK???"

-És itt EZEN van a lényeg, hogy aki az Isten teremtményeit EREDENDÕEN bûnösnek tartja, az MINDENFÉLEKÉPPEN istenkáromlást követ el, mivel ezzel közvetve az alkotót, Istent káromolja...

A:

"Amikor Isten megalkotta az embert, akkor választás elé állította. Vagy követik Õt vagy követik a muguk fejét."

-Tehát eredetileg nem teremtette bûnösnek...

Egyelõre erre a kérdésemre számomra elfogadható választ nem hallottam eddig. Adok még idõt rágódni ezen, de ha nem megy, akkor lenne még egy másik kérdésem is a judeoinkvizítorokhoz.
2470 #67 2470
- 2010. September 04. 12:55:12
Még vissza fogok olvasni ebbe a cikkbe egy darabig, ígérem nem fogok elsunnyogni, ha valaki a "másik oldalról" értelmesen felelne a kérdésemre.
59 #68 59
- 2010. September 04. 13:01:48
Tie-pilot :

Mi a bûn ? Definiáld légyszives (errõl korábban tettem már fel ide egy írást) Ha definiálod, hogy az mi akkor lehet arról beszélni, hogy ez vajon eredendõen megvolt-e vagy pedig késõbb került az emberbe.

A szabadság bûn ? Bûn-e ha nem a természet (Isten) törvényei szerint élek, hanem pl a tudományra hagyatkozom csupán ? Bûn-e ha megkívánok valakit aki kívánatos ? (De mondjuk nem kénne vágyódni rá mert férje van vagy nekem feleségem) Mi a bûn ?

Én csak egyet tudok :

Ez a magyar ima (vagy lehet, hogy már ez sem az ? kell helyette egy "õsibb" régibb igazabb ima ?) :

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
Szenteltessék meg a Te neved,
Jöjjön el a Te országod,
Legyen meg a Te akaratod,
Amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma,
És bocsásd meg vétkeinket,
Miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezõknek
,
És ne vígy minket kísértésbe,
De szabadíts meg a gonosztól.


Tehát vannak vétkeink. Mindenkinek. Bárhogy is próbálkozunk. Miért ? Válaszold meg magadnak.
2470 #69 2470
- 2010. September 04. 13:46:21
B:"Mi a bûn ? Definiáld légyszives (errõl korábban tettem már fel ide egy írást) Ha definiálod, hogy az mi akkor lehet arról beszélni, hogy ez vajon eredendõen megvolt-e vagy pedig késõbb került az emberbe."

"Errõl beszélek! A kereszthalálára se volt szükség ha nem kell az a megváltás"

-Itt azt hiszem, hogy nem én vagyok az, akinek meg kellene határoznia a bûn fogalmát... Hanem annak, aki vádol...

Ha magadat is EREDENDÕ bûnnel vádolod, akkor az alkotódat, Istent is lealacsonyítod...
1985 #70 1985
- 2010. September 04. 14:02:35
. antenor!
Idézlek:Akkor ti miét zsidóskodtok a héber nevû Nimródotokkal
micsoda?Héber nevû Nimród,mikor a biblia magyar nevekkel van tele? Te honnét jöttél?
bukovina!
Tud-e valaki olyat még egyet mondani a világon, ami a magyaráz szavunkhoz hasonlítana ? MÁS NYELVBEN EZ NINCS:. hogy lehetséges az, hogy a magógból, magorból magyar lett. A magyarban nem nagyon szoktak a szavak megváltozni, …. miért kéne a Magort lecserélni magyarra ?...? Mire fel ez a csere-bere ?

A MSH CSOPORTOSÍTÁSA SZERINT,CSOPORTON BELÜL VÁLTOZTATHATÓK,S ÍGY ÚJ ÉRTELMET KAPNAK.
MÁSSALHANGZÓ BOKROK:
A JELESEK(ELÖLJÁRÓK:J,Ly,L,R
TUDÓS: T,Ty,D
KÖHÖGÕ:K,H,G,Gy
BÚVÓ,vagy PÖFÖGÕS:B,P,V,F
NÉMA vagy NYÁMNYOGÓ:M,N,Ny
SZISZEGÕ:S,SZ,Z,ZS,C,CS
Ezek a msh-k csoporton belül szabadon cserélhetõk,illetve ezekben a bokrokban az összes szó,ami képezhetõ belõlük,összefügg.Errõl is beszélt Szántai Lajos és Pap Gábor.Van még bepótolni való.
MIKOR A ROVÁST ÍRTÁK ÁT LATIN BETÛKKEL,KIDERÜLT,HOGY A LATINBAN NINCS ANNYI BETÛ.ÍGY KERÜLT BE A HALOTTI BESZÉDBE A SOK HÜLYESÉG : A VOGMUK,STB.

Egyébként egyszerûen nem értem,miért laikusokkal beszéled meg az évezredes témákat?
A jelenkorról mindenkinek lehet saját véleménye,de az évezredes témákban egyikünk se lehet tudós,senki sem tudja bizonyítani az igazát csak morzsákat tud felszedni.Ilyen provokatív kérdések pedig a múltunk dicsõségét próbálják kikezdeni.Ezennel tényleg kiszállok a meddõ vitából,amire mi kevesek vagyunk választ adni.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.05 masodperc
635,234 egyedi latogato