Egyet elfelejtettetek, még igazából senki nem tett semmit a hazáért, ha eljön az az idõ amikor az életeteket kockáztatva, azt túlélve, na akkor lehet magyarázkodni a másiktól számon kérni hõstetteiteket! Addig ez csak szájkarate, kár egymást strofolni !
Tas vezér!
Tudod nagyon kedvellek, de jó lenne egyszer személyesen elbeszélgetni veled.

Papa, ne dobálózz a "semmivel", mert úgy tûnik, hogy nagyobb a fogalomzavar, mint szeretnénk. Ha a valami az, amit eddig tettek azok, akik a "valakik", bakker, akkor mi más dimenzióban leledzünk.

Rettenhetetlen!
Nem sz@rban lennénk, abban vagyunk!
Egyszer már írtam ezen az oldalon, a csodákban hinni ostobaság, rajtunk csak ez segíthet!
De, kit gátol meg ez a tudat? Engem biztos nem!

Akinek nem inge ne vegye magára, szerintem nem rád céloztam. Nem is értem miért reagáltál rá????
Ha a többiek nevében szólsz, azt sem értem, vajon mi az a kis felkészülés ahhoz képest ami ránk vár??

Itt van Gyurival az elsõ hosszabb interjú. Megmondom õszintén még reménykedtem benne, hogy hátha felébredt, de azt hiszem még mélyebb álomba szenderült. Ott folytatja, ahol abbahagyta. Kár, mert alapvetõen jó szándékú embernek ismertem meg, de így ez nem vezet sehova. http://szentkoronaradio.com/belfold/2...-gyorggyel

Papa, fogalmazz pontosabban, hogy kire, mire gondolsz. Arra, ami ránk vár nem lehet felkészülni, "csak" rákészülni. Irreális elvárás. Ha lehetne, egész heteket túlélõznék az erdõben és járnám a városokat és keresném a stratégiai pontokat, googliznék és gyakorlatoznék, ha van kivel, akkor azzal. Ezt nem várhatom el a családtól és nem is várom el. Ha menni kell, hát megyek, akinek családja van, annak olyasmire is figyelmezni kell, amire másoknak nem. Ha pedig harc, akkor arra is számítani kell, hogy a prominenseknek a családját éri elõször f4enyegetés és rajtuk keresztül akarják "fogni" a vezetõket. Nos, ezt kivédeni egyelõre a szokásos módszerekkel nem lehet. A menekítés a kézenfekvõ, aztán már "könnyebb" a harc, de ez mind nem egyszerûnek látszó folyamat.

Imre, boncolgathatjuk a közelmúlt történéseit, eseményeit, de engem nem kell (már) meggyõzni a jobbik, és Vona szerepérõl.

Egy valami miatt védem be Budaházyt, és a többi - ahogy fogalmazol "átvert" nemzetit, - az hogy volt bátorságuk/bátorságunk kiállni egy egész Nemzet helyett!

Mi tettük azt amit akkor, és ott helyesnek véltünk. És igen, amit a szívünk diktált.
Egy Nemzetnek, egy Népnek kellett volna, hogy mellénk álljon, és akkor folytatni lehetett volna a megkezdett "vonalat". Ez sajnos ezidáig nem következett be, de hát utólag könnyû okosnak lenni.

Azért azt ne felejtsük el, hogy a világban most zajló (arab)forradalmak is egyszerû tüntetésekbõl indultak el, robbantak ki, mint pl. Tunézia, Egyiptom, Szíria, stb...

Úgy látszik a magyar emberek nagy részében még mindig nem tudatosult, hogy lépniük kell, kellene.
És ha ez nem változik meg mielõbb, akkor valóban felesleges volt eddig minden tettünk, s erõfeszítésünk...

Rettenthetetlen, azt a vonalat nem lehetett folytatni, hisz lényegére éppen most a Balsai-Jelentés adja meg a választ. Irányított provokáció volt, aminek kulcsembereirõl már sikerült lerángatni a lepedõket. A forradalmak nem az utcai megmozdulásokból lesznek, hanem a háttérben szervezõdõ és megszervezett, jól kinyomdokolt és megfelelõ személyekkel végrehajtatott folyamatok vezetnek oda, hogy amikor már az utcára kerüljön a "tömeg", akkor azt a látszatot keltse, hogy ez "spontán" és "népi" kezdeményezés. Éppen akkor hiteles, ha azok, akik a harcot viszik, önmaguk sem tudják, hogy egész más akaratot teljesítenek. Ennek már vaskos szakirodalma van. Jól van ez így, hidd el, bár keserû vagyok én is a sötétség láttán, de hát pár éve még rosszabb volt az arány. Ha tudod, hogy kik "jóbbik" vezérkar, Morvai...Tutsek...már csak arra a kérdésre kell választ adni, hogy Gyuri ezt nem tudja, vagy nem akarja tudni? Én örülök, hogy nem jött akkor ez össze, mert annyi idióta , amennyi a "nemzeti" oldalon összesereglett, mentális beteg és egyéb küldött szerzet talán csak az MSZP-ben volt tettenérhetõ. A vegyesfelvágott mára kezd már letisztulni, de még mindig nincs vége. Próbálkozna a zsidajok és akit lehet, mozgatnak még az nbh-sokk! Nagyon sok meghasonlott emberrel találkoztam már, aki azt mondta, hogy "ha tudtam volna akkor azt, amit most..." és tudod mit? Volt köztük '56-os is, aki mikor rájött, hogy meg lettek vezetve és vérüket áldozták Kádár-Csermanyek kommunista-zsidó oltárán, hát egy világ dõlt bennük össze. Hidd el, túl leszel te is ezen. Most akut gyászreakció tüneteit produkálod, de le fog ez is tisztulni.

JANI PAPA,
én nem azt mondom, hogy Budaházy, vagy bármely radikális világraszóló cselekedeteket tudhat magáénak, nem.
De ne hidd, hogy kevesebbet kockáztattunk annál, mint az aki akkor otthon a klaviatúra mögül osztotta az észt...

Majd talán eljõ az idõ - mikor egymás mellett szállunk majd harcba hazánkért, de addig se a csodára várj...

Imre, ne gondold, mert magam sem tétlenkedek ebben a "holtpontszerû idõszakban". Mint remélem más tenni-akarónak, nekem is meg van a saját felkészült csapatom, vagy ha úgy tetszik "sejtem" - akiket ha kell harcba hívok...

A világért sem akarok mindenáron "nagypofájúnak" tûnni, de azért az én élettörténetem sem egy leányálom.
Nem volt könnyû gyerekorom, "utcagyerek" voltam, és az utcán tanultam meg - mi az, hogy kiállni magamért, vagy bajtársaimért. Sokszor alul maradtam elismerem, de ettõl egyben erõsebb is lettem.

22 évesen már kocsmatulaj voltam egy erõsen cigány-fertõzött városban, majd diszkót is vezettem.
Igazi kõkemény, s küzdelmekkel teli idõszak volt.

A cudar, és sokszor kegyetlenkedõ élet megtanított a folyamatos küzdelmekre.
A mottóm - vagy harcolsz, vagy eltaposnak mint egy kutyát!
"Harcos Oroszlán" vagyok, ahogy a csillagjegyem is, egyértelmûen harcosvér csörgedezik az ereimben.

Idõvel szívügyem lett a Hazám, s Nemzetem (keserû) sorsa. Talán bátran kimondhatom - Hazafinak tartom magamat, és elsõ szóra harcba-szállnék Hazámért, s Népemért.
És mindezt nem önfényezésbõl, vagy nagyképûségbõl, vagy bármi más okból írtam le, csak valahogy kijött belõlem...