Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Jézus a szupermen, Cion a leszállópálya - interjú Németh Sándorral

Ideje volt, hogy ezt a tetves zsidót megnyekeregtessék. Remélem hamarosan fütyülni fog a talpa alatt a szél! Miért nem tudnak sokan különbséget tenni Jézus Krisztus és a vallás között? Homéroszról vagy a Megváltóról maradt fenn több feljegyzés? Kire várnak az iszlám fundamentalisták? Mi köze a világválságnak a Messiáshoz? Karácsonyi beszélgetés Németh Sándorral.

Azért nem tudnak sokan különbséget tenni Jézus Krisztus és a vallás között, mert az '50-es, '60-as, '70-es években a tankönyvek át voltak itatva szkepszissel Jézus történeti hitelességét illetõen. Jézus személyisége sokkal nagyobb, mint hogy egy vallás a maga teljességében meg tudná jeleníteni. Õt nem lehet intézményesíteni, hiszen õ egy emberfeletti ember, egy „szupermen” - mondta el Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetõ lelkésze az ATV-n sugárzott, A Messiás címû karácsonyi mûsor második részében vasárnap.

Homérosz és Jézus
Az Ungvári Tamás irodalomtörténésszel folytatott beszélgetésben – amelyet neves közéleti személyiségek, írók, zenészek Messiásról vallott gondolatai színesítettek – elhangzott: az elmúlt kétezer év kultúrájának nincs olyan területe, amelyre Jézus ne gyakorolt volna erõteljes hatást: számos írót, költõt, mûvészt, teológust inspirált a személye és az életmûve.

Ugyanakkor az elmúlt két évezred nem csak Jézus Krisztus megismerésérõl szólt, hanem arról is, hogy negligálni akarták, ki akarták iktatni az emberek életébõl. Németh Sándor megjegyezte: számos nagy személyiségrõl, például Homéroszról semmi, vagy jóval kevesebb történelmi feljegyzés létezik, mint Jézusról - az õ történelmi hitelességüket mégsem kérdõjelezi meg senki. Hozzátette: azon túl, hogy valaki ismeri Jézus történelmi létezését, illetve a személyével kapcsolatos tradíciókat, van mód a feltámadott Messisással való személyes, közvetlen találkozásra is.

A zsidó Jézus újrafelfedezése
A vezetõ lelkész Ungvári kérdésére arról is beszélt, hogy a Messiás a feltámadása után - miközben minden ember megváltója lett - megõrizte zsidó identitását. Bár Pál apostol egyetemes emberként mutatja be Jézust, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a zsidóság felé való elkötelezettsége töretlen – teszi mindezt olyan ószövetségi próféciákra alapozva, amelyek arról szólnak, hogy visszatér a Messiás és eltörli Izrael álnokságát.

A Jelenések könyve pedig szintén Dávid gyökereként és Júda oroszlánjaként mutatja be a Messiást. Az „elpogányosított” - „elgermánosított”, vagy éppen „elmagyarosított” - Jézus zsidó etnikumának újrafelfedezése Izraelben is zajlik, hasonlóan ahhoz, ahogy testvérei Józsefben is egy pogány személyt láttak, mindaddig, amíg meg nem ismertette magát velük – jegyezte meg Németh Sándor.

A muszlim messiás és az apokalipszis
A mûsorban arról is szó esett, hogy mi a különbség Jézus Krisztus és a többi vallásalapító között. Mint a vezetõ lelkész kifejtette, az egyik lényeges momentum, hogy egyikükrõl sem hirdetik, hogy bûnmentes volt: csak Jézus fogantatott és élt bûn nélkül. Továbbá egyik vallás sem foglalkozik olyan mélyen és tényszerûen a bûn problémájával, a rossz legyõzésével mint az ószövetségi judaizmus, illetve az újszövetség – márpedig ez az emberi élet legsúlyosabb kérdése.

Tatár György filozófus ennél a pontnál elmondta: a zsidó és keresztény messiásfelfogás közös gyökérbõl származik, de élesen elvált egymástól: az elõbbi várja a Messiást, de nem tudja, hogy ki lesz az, az utóbbi viszont úgy várja, hogy tudni véli. Hozzátette: siítáknál is elevenen él a muszlim messiás várása. Az úgynevezett Mahdi eljövetele az iszlám tanítása szerint együtt jár az iszlámnak a világ többi része felett aratott apokaliptikus gyõzelmével. Németh Sándor szerint azért is érdemes az perzsák messiásvárására figyelni, mert az politikai szintre emelkedett, és siettetni akarja a vég eljövetelét – márpedig ebbõl nagy baj fog származni.

A cionizmus nem szitokszó
A vezetõ lelkész kifejtette: a bibliai elõrejelzések szerint a világ nem csupán egy korszakváltás elõtt áll, hanem a világmindenség berendezkedésének a fundamentuma fog megváltozni. Ennek elõjele Izrael: a 3500 éves mózesi prófécia szerint az idõk végén a szétszórt zsidóságot Isten összegyûjti. Ezért – hangsúlyozta Németh Sándor – a cionizmus nem szitokszó, hanem egy bibliai jel. Isten ugyanis ezt a jeruzsálemi hegyet, a Ciont választotta ki leszállópályának, ide fog eljönni a Menny – elõtte azonban azoknak kell oda visszatérniük, akiknek Isten használatba adta ezt a földterületet.

Ezt rendkívüli feszültség, terror és háborúk kísérik, ezért próféták ezt a folyamatot a szüléshez és a szülési fájdalmakhoz hasonlítják. Vagyis a világválság a Messiás visszajövetele elõtt egyre mélyebb és intenzívebb lesz, amit nem lehet gazdasági politikai eszközökkel megoldani, mert annak metafizikai alapjai vannak.

A szív öröme
Ugyanakkor – hangsúlyozta Németh Sándor – ma a világban nem csak a sötétségnek és a rossznak a tevékenységét láthatjuk, hanem van arra esély, hogy ezek az események sokakban megvilágosodást fognak eredményezni, és ezek az emberek sok mindent meg fognak tenni azért, hogy a történelem végkifejletében is élhetõ legyen a világ.

A legfontosabb dolog, amit ember kaphat a Messiástól, az ezekben az idõkben is a bûnbocsánat – hívta fel végül a figyelmet a lelkész. Ahogy Dávid mondja, boldog ember az, akinek az Úr bûnt nem tulajdonít, vagyis a szív örömét csak így tudja átélni az ember - és ez jóval több, mint a test, vagy a lélek öröme.

A beszélgetés elsõ részének összefoglalóját itt olvashatja.

Forrás: atv.hu

Hozzaszolasok

2 #61 Olvaso
- 2011. December 27. 18:31:58
Na, ez most izgal-másnak ígérkezik! Tõlem is most ment el a "csapat" és folytatja a röppályáját, amíg célhoz nem ér(ünk).
János, a mosolyod tündéri és ha még színi-akadémiát is végeztél volna, akkor talán eljátszatnád Hófehérkét. A hét törpét majd csak összeszedjük, tán akad a kertben is megbújva.
Csak folytasd, jót tesz nekünk az írás.
382 #62 382
- 2011. December 27. 22:06:53
HOOOPSZja igen
Az öszinteségben az a jo, hogy mindig a halálos ágyon hallatszik igaznak....
382 #63 382
- 2011. December 28. 06:34:26
Na most hogy temetik, és pofára fagyott álkönnyekkel gyászolják, egy aprocska bibije van a Kedvesen nagy vezirnek.Mink meg hogy csodáltuk a NAGY ELLENáLO harcias nyugat ellenességét,a naszád kilövés trükköt amit az
USA gondosan terelt stb stb.
Egy pici adat:Kim Jong-il - Wikipedia, the free encyclopedia
en.wikipedia.org/wiki/Kim_Jong-il
Kim Jong-il (born Yuri Irsenovich Kim; 16 February 1941 – 17 December 2011) was the supreme leader of North Korea (DPRK) from 1994 to 2011. ...
Yuri IRSENOVICH Kim-ondaná hogy zsido
Hát csak nézek kifele a nagy fejemböl nem
tudok nem röhögni magamon.Ezt jol lejátsz
ották most irta le a Wiki ezzel a nüanszal!figyi
382 #64 382
- 2011. December 28. 06:47:36
További összehasonlitás a korábbi bibliográfiák alapján ügyesen kikerülvén ezt a pici adatot:
született mint Irsenovics,az alábbiak szerint:
Home
•
People
•
Kim Jong Il

Print Cite This
Synopsis

Born in either 1941 or 1942, much of Kim Jong Il's persona is based on a cult of personality, meaning that legend and official North Korean government accounts describe his life, character, and actions in ways that promote and legitimize his leadership, including his birth. Over the years, Kim's dominating personality and complete concentration of power has come to define the country North Korea.
Contents

Synopsis
Early Life
Rise to Power
Foreign Aid and Nuclear Testing
Failing Health
Final Days

Early Life

Born February 16, 1941, though official accounts place birth a year later. Some mystery surrounds when and where Kim Jong Il was born. Official North Korean biographies state that his birth occurred on February 16, 1942, in a secret camp on Mount Paekdu along the Chinese border, in Samjiyon County, Ryanggang Province, in the Democratic People's Republic of Korea (North Korea). Other reports indicate he was born a year later in Vyatskoye in the former Soviet Union.
2 #65 Olvaso
- 2011. December 29. 07:56:27
Honvédeskü, jöhetne egy összeállítás ebbõl a Yuri Irsenovich Kim témából, de magyarul. Kérlek, légyszi!

János, nem volt hiábavaló. A jövõnk már pedzegeti. Ugyan jeleztem nekik, hogy lassan kénytelen leszek én magyarázkodni a felvetõdõ kérdések miatt, de hát ha már szóba jött.

Szövetségek és barátságok

Publicisztika

|

Nem az erények korát éljük, manapság nem dívik a becsület, hûség, és hasonló, „nem praktikus” értékek. A szövetségre, egységre való felhívások persze egymást érik, Dunát lehetne velük rekeszteni. Bármiféle tényleges szövetségre azonban ritkán kerül sor, hosszú távú együttmûködésre pedig szinte soha. Annál jellemzõbbek a látványos szakítások, vagy épp sunyi, gerinctelen árulások.

Olykor a mi szövetségeinket is éri kritika, fõleg a partvonalról bekiabálva. Miért szövetkezünk vagy barátkozunk ezzel vagy azzal, hiszen az ilyen, olyan és amolyan. Mert õ soviniszta, kommunista volt, a rendszert szolgálja, hülye és a szomszédjának a keresztapja zsidó.

Ilyen kéretlen okosságokat szinte minden barátunkhoz, szövetségesünkhöz vagy potenciális szövetségesünkhöz hozzáfûztek már. Mit akarunk a tótoktól, miért ajnározzuk az oroszokat, miért szeretjük a kínaiakat, mit akarunk az irániaktól, miért állunk ki Szima Judit mellett, miért segítettük a gárdák egyesülését, miért állunk szóba Dabasival vagy épp Posta Imrével. Kinek ez, kinek az nem tetszik – de fõleg az nem, hogy minden ellenséges propaganda ellenére vannak barátaink, szövetségeseink.

A barátságokat, szövetségeket mi nem pillanatnyi érdeknek megfelelõen kötjük. Felmérjük, megismerjük a partnert, és az (elsõ sorban erkölcsi alapú) elbírálás függvényében alakítjuk vele kapcsolatunkat. Kivel szorosabban, kivel kevésbé szorosan. Ezek továbbemelése több feltétel teljesülésének függvénye – de leépítésükre is nyomós ok kell, hogy legyen.

Nem kell, hogy mindig, mindenben egyetértsünk, a barátság vagy szövetség milyenségének fokozatai megengedik a különbségeket. Akár botolhat, hibázhat is a másik fél, az sem jelent feltétlenül okot a hátra arcra. (Vannak nagyon kevesek, akik olyan szintû hûségrõl tettek már tanúbizonyságot, és olyan õszinte odaadással dolgoztak mellettünk, hogy egy esetleges eltávolodás esetén is a legenyhébb elbírálásban részesülnének.) Legfeljebb lazul a kapcsolat, esetleg függõbe kerül az adott helyzet rendezéséig.

Barátainkkal, szövetségesinkkel okkal kerültünk olyan kapcsolatba, amilyenben vagyunk. Ezek megváltozására nagyon nyomós okok kellenének. Mellettük ezért akkor is kiállunk, ha az kívülállóknak vélt vagy valós okok miatt nem tetszik.

Nálunk nem szokás cserbenhagyni vagy hátba támadni a barátainkat. De ezt mi sem nézzük jó szemmel – és fõleg nem felejtjük el.

Bánfalvi Béla – Jövõnk.info

Érdekesek ezek a felvetések és ahogy közeledünk az eseményhorizonthoz, egyre kívánatosabb letisztázni, persze egymás között. persze nem kötelezõ s lassan úgy vagyok vele, hogy teljesen mindegy is, mert úgy tûnik, hogy ez rajtam kívül másnak nem fontos. A stratégai kérdéseket persze Lavrovval kell egyeztetni, de legalább mi tudjuk, hogy mi az igaz és mi nem az, ez pedig taktikai modul. Pont egy éve még úgy volt, hogy a postaimre.com oldalon kívül sehol senki, aki partner lehet. Most úgy látom, hogy a postaimre.net oldalon kívül senki nincs aki partner (már aki vállalná az igazság-keresést és feltárást). A többit nem ragozom, és örülök neki, ha látható módon kissé sikerült facilitálni a partnert. A többi meg nem publikus, mert egyelõre "titok", de szívesen elvégzem a piszkos munkát a továbbiakban is, ezért nincs mit köszönni! Nekem szívbõl jön és nincs benne taktikai szándék, viszont megértem a mna vezetõségét is. Nehéz helyzet és egyre nehezebb. Csak nehogy elnehezüljünk, mert valahogy elakad a kommunikáció félúton.
Szima Judit egy külön téma a tmrsz-el. Korábban tisztáztuk ezt, hogy úgy partnerek, hogy nem partnerek és a többi arctalan, aki hû de támogat, csak éppen névtelen és majd akkor jön, amikor már nagyon óbégathat, hogy õ mindig is és jajde...na de hagyjuk is. Majd legközelebb, ha egyeztetünk, akkor szót ejtünk róla, úgy másfél-két éven belül, vagy akkor, ha esetleg nagyon akarom. Gyerekek, némi kívánnivalót hagy maga mögött a kapcsolattartás, de ez lassan már nem zavar, csak problémákat okoz. persze nem áthidalhatatlanokat, csak disszonánsakat. Majd elmúlik ez is. Amit egy teljesen kívülálló most láthat az annyi, hogy kb. olyan polémia megy most, mint amilyen a kígyónak lehet a szabadrugás elõtt. Mindezt az nbh kedvéért írtam le, hogy dezinformálódhassanak.
1934 #66 1934
- 2011. December 29. 10:22:47
Jajj, szabadrúgás, szeretem a focit... De azért világosodok angyal
2 #67 Olvaso
- 2011. December 29. 10:51:09
Úgy tûnik, üres a kapu is és nincs már védõsorfal sem, de mi még azt latolgatjuk, hogy fel merjük-e venni a mezt és pályára menjünk-e. Nem egyszerû ez a túlkóhnspirázott helyzet, s fõleg az tetszik, hogy az árnyék, aki nem akar látszani, "segítõ szándékkal" a saját csapatot is különbözõ instrukciókkal láthatja el. Nos, aki ezt nem látja át, az jól látja.

Itt szó sincs sem barátságról, sem szövetségrõl, sem jóról és rosszról, ez egészen más magasság. Nincs helye a fogalmi zûrzavarnak. Azt szeretem ebben, hogy mindezt már értem és amellett, hogy azért zavar a balfaxság, azt is belátom, hogy ennek így kell lenni. Mindenkinek megvan a maga szerepe a ciklusban és az A-t a B követi, majd csak utána a C és legutóbb a ZS. Az a gyanúm, hogy másképpen nem is mûködhetne és tényleg mellényúl, aki ezt félreérti.
670 #68 670
- 2011. December 29. 10:55:01
Publicisztika

Betegre röhögheted már ezen is magad. Van annyi eszed, hogy értsd. De menjünk sorjába.
Azért mert nem kommentelésnek csúnya idegen szóval attól még ez már nekem dolgozik, na ez a semmi sem az, aminek látszik. Amikor álarcot húzok, és mást küldök a táncba attól még én, ott vagyok. Igaz hogy vagy másfél évembe telt, de amikor lehetõségem volt rögtön kihasználtam. Kezdjem el felsorolni, hogy azzal szembe, amit Publikálnak hogyaszonygya. Mi erre a felesleges szócséplésre nincs idõ blab lab. Kirakjam a neveket a vezetõségi tagokból, akik ide vannak beregisztrálva. És ugyanúgy ugatnak. Tudod, régóta úgy megy, ám ez hogy én elnézem, ha te hazudsz, ha te is elnézed, ha én hazudok. Én legalább most még nem hivatkozok az erkölcsre, mert tudom, hogy még sokat kell majd hazudnom.
Nyugodtan földughatják az erkölcsöt legalább is nekem, amíg én taposom a havat, míg a példaképünk és vezetõnk a célban idegen teás kondér mellet kocsiból kipattanva vigyorog, mint egy jóllakott napközis.
Figyelj csak ide, ott voltam úgy, hogy nem mentem oda nem sértõdtem meg nem akartam ott semmit, nem kellet elhajtani, így nem lehet rám semmi címkét aggatni.
Ez majd nagyon fontos lesz ám, erre emlékezz.
Jó pár éve elmondom mit beszéltünk az asztalnál kinn a kertben. Úgy mondom el, hogy neked most ne legyen kellemetlen.
De elõtte megemlítem, hogy emlékszel elmeséltem azt is mi történt mikor a két bagázs el kezdett közeledni azt a [khmm] veszekedést a vezetõ pozícióért. Komolyan Káin és Ábel vacak kisiskolás tanulók.
Úgy röhögtem, majdnem lebuktam de hát isten velem. Ez az ósdi szétszedjük a telefont és betesszük a hûtõbe, na jó lépjünk. Summa- summáron ott nagyon bejött egy személybe való befektetésem, aki most szeretne az Esztergomi bevetési egység kötelékébe kerülni. Nocsak.
A piros csíkos nadrágos barátaink is mocorognak már de, nagyon jól tudják, hogy ha velük együtt mûködnek a végén ki lesznek végezve. Nem dõlnek be ennek a Juditka, imádunk [khmm]omságnak. Ó bocsánat, ha õk mondják, hogy a Jobbik nem tud tenni semmit a parlamentbe, akkor a teljesen más, ha õk mondják hogy a Tmrsz. Majd tud. Mindig elfelejtem, hogy nincs ógörögül beszélõ szakértõm.
Szóval az asztalnál. Én nem tudok másban gondolkodni, mint egy katonai hatalomátvételben. Ha úgy adódik, hogy lesz-e erre egyáltalán lehetõség ez egy alappillér. Ehhez kell legalább 5-10 ezer ember. Legalább alapszinten kiképezve. Ezt nem lehet itthon úgy megtenni, hogy kivitelezhetõ legyen. És egy jelkép egy és oszthatatlan. Káosz kell és a káoszon belül likvidálás. Ha bejutunk a vezetõségek közelébe nem a vezetõségbe mert az bukásra ítéltetett mert az kilógna a lóláb és észrevennék a szabálytalan elõzést. Viszont így elég 20-30 ember, aki majd a kritikus idõszakban elõkap egy pisztolyt és agyonlövi azt, akiket kell. Ugyanis most a vezetõk és ambícióik miatt nem tudunk és most nem is, kell még fellépni. Azért nem kell, mert az igazi vezetõnek idõ kell, hogy követhetõ legyen, és ne legyen a vezetõk nélkül maradottaknak szemernyi kétsége sem, szívbõl jövõ legyen.
Nocsak-nocsak létrejött a szövetség, rohangáltatok rendesen miatta van ennek már vagy fél éve. Pszt. Ez ugye titkos. Rakáson együtt köszi szépen. De ha nem együtt akkor is tudom kik. Hol ilyesmi.
Ne értsük félre egymást, ez a nem felejtünk és partvonal ez olyan tipikusan egységsugarú és ti kis csúnya farkas csecsét szopó ikrek, beszéljünk már világosabban. Itt nagyon nagy leszámolás lesz, teljes leszámolás. És a belsõ, sokkal csúnyább, véresebb, és kegyetlenebb lesz, mint a külsõ. Vajon alkalmasak vagytok-e tovább vinni a támadást egy olyan veszteség után, amit a lidércek okoztak a támadóknak. Majd segítünk, abban, hogy muszáj legyen támadnotok. Hogy szolt a mondat, már láncokkal is alig lehet a fiukat visszatartani, erre, muszáj lesz valami várat építeni. Most már nem kell érzelgõsnek lennünk mi addig valami mást fogunk megszerezni. Ami sokkal szebb, tisztább, és nincs sehova bekötve, csak mozgósít és meggyógyít bennünket.
670 #69 670
- 2011. December 29. 11:13:36
És hát ezen meg fetrengve kacagok, és szépen türelmesen várok. Ha csak megemlítik azt, amire játszok olyan lavina, jõ, hogy mindent elmos. Úgy hívják a lépéskényszert, ahogy akarják. Én meg addig eszegetek egy kis nutellát én csak kis luzer mókus, vagyok, még süteményre sem kenhetem. Így hát nagykanállal eszem.
2 #70 Olvaso
- 2011. December 29. 11:14:13
János, én értelek, de nem sokan lehetek ezzel. Az elmúlt idõszak egy vizsga mindenkinek s ennek még nincs vége. Én - úgy érzem- körbe értem. Mindenkivel, aki számíthatott, számíthat, vagy azt a látszatot keltette, hogy számít, a sors összehozott, egymás szemébe néztünk. Pontosan tudhatod, hogy a nyáron már mennyire tele volt a hököm a hazudozással, az ilyen-olyan terelgetésekkel és a "szövetségesdinek" látszó kavarással. Azt is tudod, hogy nem rohantam sehová, bár egyszer tényleg beindítottam a családi autót miatta. Az eredmény a szokásos. Látom, amit kell és tudom azt is, hogy mindenki itt lóg, innen van lekopizva gyakorlatilag minden kezdõanyag, iniciatíva, minta és modell. Nem irigylem, csinálja más is. A baj az, hogy nem csinálja, hanem helyette egészen más tekeredik és az nem a rétes. A hököm változatlanul tele van a kóhnspirációval és az nbh-s egyenruhás hulladék begyûjtésének machinációjával. A suszter nem maradt a kaptafánál így változott a terv. Olyasmibe ütõdött az orra, ami kifogott rajta, de még nem érzi. A Judit és a tmrsz téma egy csapdahelyzet. Ilyen a jóbik is és a többi.
Ami a szövetséget illeti, majd röhögõgörcsölésem lett, mikor a kósertvben nem is akármelyen mûsort rittyentenek belõle, miközben azt sem tudom, hogy átment-e a jógi procedúrán. Ugyanazt mondhatom, amit majd fél éve: ez a szint már nagyon kevés az "üdvösséghez" és több kárt okoz, mint hasznot (nem személyesen), hanem érzékelhetõ módon is kollektív szinten. Ezt is meg kell éljük, nincs más hátra. Igen, még mindig túl sok a hazugság, de úgy tûnik, hogy ha bevállalok még egynéhány konfliktusnak látszó manõvert, talán ezt az egyenetlenséget is rendezni lehet, csak hát curvára fog fájni egyeseknek.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.11 masodperc
657,262 egyedi latogato