Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Sic itur ad astra

NaplóIdeje van a vetésnek és a nevetésnek is! Ki-ki döntse el, vagy most vált nevet, vagy nevezettként késõbb vet, esetleg cigánykereket. Csak nehogy kikeljen a csíra, mert õszre tele lesz a csûr, kukorica és puska-csövesekkel, digókkal, hippikkel, kilakoltatott szinglikkel. Én ma ástam még, bár nemrég rótták, hogy nem kellene áskálódnom, inkább mászkálódnom, mert helyzet van megint, mindig és folyton ezen a kelet-nyugati, északi-déli Forinton; rontom-bontom. Ma már messzirõl orrontom, ki ront rám, s ki rám ront, az rémet remél találni, ám lel bennem rímet, s nem viszi a prímet, csak szõrén suhan a szõrmén és lepattan, mint körömrõl a lakk, ha márványon akar fogást lelni, nem talál tapadást a "felni", s félni sem kell, csak remélni, hogy az élet nem vág vissza, sem alá, de nem én leszek, aki felé félelemmel fordul, ki a bele, ki másfele.


Lássuk mi van! Európa káoszba tart, s van csoport, aki betart egyiknek, másiknak, mert a REND nem csak jelszavuk, hanem nevük és eszközük, hogy rendszert döntsenek, ám szertelenül a rend nem más, mint mogorva szösszenet. Ciprus, görögök, Szíria, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán és a többi aztán szépen sorban, de nem egyszerre és lesz így rétes estére, mert a cél nem az acél, hanem a béka, a forró-váltás ivadéka. Csere itt, ott berosálnak, s míg a készenlét folytonos, elfolynak a tartalékok, s ki bírja cérnával, azé marad a spulni is, így nem kell sokat izgulni! Londont kell megfektetni, királynõstõl, s nõs királyfistól, s Vatikánt pápuástól, és ha Stohlnak volna elég füve, szívhatnának együtt és Stáhl fõztjét ehetnék, sülve fõve, aztán lõhetnék egymást fõbe. Ugye látjátok, hogy a rendszert elemeire bontják, elmondnak majdnem mindent, mert ha nem tennék, akkor tenné a hóhér a nyakukra a tõkét, Marxot hozzá, mert neki aztán volt, amin kommunizmust koholt a rabbi: volt honnan futni, s volt hol maradni. Féltek? Féljetek, ha fejetekbe nem fér, mi lelketeket marja, a dolgoknak sorja van, s most nem az kapja, aki marha! A csapat kiválasztva! S, ki választhatott, nem köszöni ezt meg, mert döntése nem önkéntes, ám kiléte kétes. Az apparátus lassan feláll és a tervet végrehajtja: ez már nem mag, hanem sarja. Sírni minek? Sárosan a sor rajtunk van, serényen! Mi nem dolgunk, az nem mi vagyunk, s ha kivagyunk, akkor, mi, kik vagyunk jól és jók vagyunk. Mi ránk van bízva, megõriztük. Legyen elég, mert több akkor lehet, mikor magnak õrzöttet a kikelet szárba szöktet, s nem sírba fektet sírva. Mit látok, nem írhatom. Már nem. Mit hallok még mondhatom, s mondhatom, mit hallottam már eddig, halottaim számát növesztik. Számon ezért ne kérj, a szemembe tekints, ott rejlik mindenkiben a kincs!
· Olvaso - 2012. March 15. 23:03 · 111 hozzaszolas · 185466 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok

Oldal: 7 / 12: 1...45678910...12
74 #61 74
- 2012. March 22. 02:57:02
Mit jelent hazugságban élni? El mesélem nektek elõször az ellenkezõjét ami TERMÉSZETES:

Én még emlékezek, arra az idõre, amikor édesanyám például sütni akart süteményt nekünk gyerekeknek és vasárnap révén nem volt nyitva a boltok. – Nekem mondta, „ Eridj fiam a szomszédba és kérj kölcsön sütõport Terinénitõl ha van neki – de anélkül haza ne gyere ha süteményt akarsz enni…” biz szerencsém volt Terinéninek volt sütõ porra, nem kellett tovább kujtorognom érte a faluba és nem kellett elmennem a kukkolló majorig sem……

Természetesen a legelsõ adódó alkalommal vittem vissza - és EZ A FONTOS ÉS JÓL JEGYEZD MEG MERT EZ A TERMÉSZETES ÉS VALÓS IGAZ . AHOGY SZOKÁS NEVEZNI A TERMÉSZETEST..

1db. Sütõ port , mert annyit kértem, nem volt 1,5 vagy kettõ - ez úgy volt ha kértem pénzt – arra is vonatkozott – pl, amikor mûködött a kocsmám , aki hitelre ivott mindig csak azt kértem vissza – magyarul nem volt rá semmiféle kitalált fogalom pl. kamat – meg késedelmi pótlék meg stb. – mert ezek a hazugok dolgok és nem természetes dolgok és fogalmak…

a dilema kiegészítõje ként írtam

szer-e-tett

sparibohócbohócbohócbohóc
2012. 03. 22. 3:55 órakor
74 #62 74
- 2012. March 22. 03:02:47
bocs a dilemma írás lemaradt:

Antimagyarizmus bohóc 2012-03-21. 19:17
Izraelben is "Szlovákia" dicsõ és õsi történelmérõl szólnak az útikönyvek

További részletek: http://kuruc.info/r/6/93781/#ixzz1poKeOd5V

Ide írtam – biztos törölték nem tudom:
· ·
László Kiss · Kiemelt hozzászóló · Bázakerettye, Zala, Hungary
Hála Isten napról - napra mind többen VAGYUNK!

ILDOMOS:

EGYETLEN MÓD VAN ANNAK, HOGY VÉGET VESSÜNK A HAZUGSÁGNAK ÉS ANNAK VILÁGSZERTE VALÓ TANÍTÁSÁNAK ÉS TERJESZTÉSÉNEK, HA VISSZA ÁLLÍTJUK A HALÁL BÜNTETÉST PONT CSAK ERRE – DEFINÍCIÓ SZERINT:

„…aki valótlan tényt állít és terjeszt, és az teljes bizonyossággal bebizonyosodik az akire, halálbüntetés legyen a büntetése…”

Ez ilyen egyszerû a megoldások spalettáján….

Ki fogja megmondani, hogy KI AZ AKI HAZUG, és annak minden kétséget kizáróan feltárni, bizonyítani a valóságtartalmát? A természet, ami a természetben törvényszerû senki nem írhatja felül a Földön….

SZER-E-TETT:

Id. Kiss László
2012. március 22-én 3:15 küldöm….
Válasz · Tetszik · 2 másodperce
·

Gróf Istvánhalmi Sándor · Kiemelt hozzászóló · Az élet


szer-e-tett sparibohócbohócbohócbohóc
2 #63 Olvaso
- 2012. March 22. 08:01:09
Timi, az általad most leírt forgatókönyvrõl beszélek, írok évek óta. Igen jön a "jó zsidó" aki "megment bennünket" a csõdtõl, csõstül, csakhogy közben ez a terv nagyon nyilvánvalóvá vált. Úgy tûnik, hogy szaúdi arabnak álcázzák most magukat, és õk lesznek a "megmentõk", csak azért, hogy a féreg zsidaja a háttérben maradhasson egyelõre.. Persze a kínaival szemben "üzletileg" ellenséges, de remélem ezzel tisztában vannak a sanghai-ak is. ha nincsenek ennyi idõ után, akkor az szégyen rájuk nézve, de nagyon, vagy pedig Sanghai nem kínai.
1934 #64 1934
- 2012. March 22. 11:28:57
Szó volt itt a minap a tongai királyról. Itt egy cikk a Magyarországhoz való vonzalmáról. És milyen kicsi a világ, az tongai királyság udvari festõje a városunk híres szülöttje. azt aaa http://internetfigyelo.wordpress.com/...more-19833
2 #65 Olvaso
- 2012. March 22. 12:01:48
Vala, a Hírhálón külön rovata is van, tokiói tudósítóként. Nekem szabadkõmûvesés gyanús a dolog.
http://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&sqi=2&ved=0CDYQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.nemzetihirhalo.hu%2Findex.php%3Flap%3Dpublic%26iro%3Ddoma&ei=VhRrT_r1O8bptQbij92zAg&usg=AFQjCNHUvwJtmoHGoqBHMRv8F_v27XRZtA&sig2=p4ZSSBcl7UQBuFcUK02mXQ
https://www.google.com/search?q=doma-mik%C3%B3+istv%C3%A1n&hl=en&client=firefox-a&rls=org.mozilla:hu:official&prmd=imvns&source=lnms&tbm=isch&ei=VhRrT_r1O8bptQbij92zAg&sa=X&oi=mode_link&ct=mode&cd=2&sqi=2&ved=0CAwQ_AUoAQ&biw=1432&bih=702
2 #66 Olvaso
- 2012. March 22. 12:05:42
http://hvg.hu/Tudomany/20120321_google_maps#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2012_03_22&utm_content=top1
Ez is "érdekes" témafeszegetés, csak késtek ezzel is vagy 3 évet, de biztos most lett aktuális.
1934 #67 1934
- 2012. March 22. 13:04:35
No, ebbe már megint jól bele nyúltam bukottka
2449 #68 2449
- 2012. March 22. 13:24:36
Valahun, inkább légy büszke a megérzéseidre!Smile
129 #69 129
- 2012. March 22. 14:49:51
Magvas gondolatok egy másik fórumból... kukkoljuk csak

* * *

http://paranormal.hu/plugins/forum/fo...12539.post

Atlantis óta roppant csapda van belerejtve a "negatívként" megélt dolgok kezelésébe: Az ellenkezést, az indulatot, a haragot, a gyûlöletet... (ahogy a félelmet, sõt az összes negatív érzelmet) lehetetlen "elnyomni". Azonnal táplálást ad "neki" bármilyen apró tagadási, elrejtési, elnyomási kísérlet. Számtalan úton és életben kipróbáltam! Harcoltam a sötétségemmel A legtermészetesebb "törvényszerûség" érvényesül: ellenerõ képzõdik. Ami pedig még becsapósabb az az, hogy épp általad lesz táplálva, az energiádból táplálódik az az oldal, ami ellen harcolsz, mert az egész univerzum intelligens módon, alapjában véve a "megoldásra", az egyensúlyára törekszik.

Mind a "két" oldalt te hozod létre (magadban!) és ütközteted. Ez a dualitás.


Mégis van megoldás, hogyne volna, már ha engedted felkeltõdni magadban pl. a haragot! Nagyon nem akarok itt elhasznált, poros vallási szentenciákat beidézni, de megpróbálom elmondani, nekem hogyan sikerül(t).

Sajnos, túl sok a félreértés a "harcos" alapállással. Azt gondoljuk, hogy erõt kell "bevetni", de minél nagyobbat(!) ...vagy trükköt, egy cselt... Valóban volt olyan idõszak kis "játszóterünkön", amikor tényleg ez volt a "megoldás". Legalábbis egy ideig! Amíg a másik fel nem állt. Épp ma tapasztaljuk ennek a régi, erõvel-energiának a végnapjait.

Magunkban hordozzuk a "megoldást". Ez pedig nem más, mint a kiegyenlítés.

A harcos bármikor képes magához ölelni a halált. Tapasztaltam. Emlékszem, tudom. Az igazán "bölcs" harcos nem erõvel gyõz. Nem elnyomással "gyõzi le" a haragot, a félelmet. A felemelkedettek nem harcolnak! Bármit elérnek, de nem valamilyen "ellen" módszerrel, hanem minden harc nélkül, erõ alkalmazása nélkül, nyomás nélkül... Mi lehet a trükkjük?

Ugyanaz, mint ahogy a természet viselkedik: a "másik" oldalt "használják", a másik (fél) energiáját: megpróbálnak KIEGYENSÚLYOZNI.

Ha bennünk van a kibillentség, az egyensúlytalanság (emóció), akkor van a legnehezebb dolgunk! Úgy tûnik, hogy minden "negatív" nem más, mint hiány. Valami nincs "ott". Vajon mi lenne, ha oda engednénk, ami nincs ott? Nem pedig erõsen összenyomnánk a hiányt, hogy olyannak tûnjön, mintha nem lenne. Attól még az van! Próbáld ki: nyomj össze egy rugót. De nagyon!!! Mi történik!? Még nagyobb erõvel próbál kirúgódni: egyensúlyába kerülni. Ilyenek az emóciók, az érzelemcsírák is. Egy kibillentség van ott. Egy egyensúlyhiány.

A testbe született, önmagát "ember"-nek tekintõ lény legnehezebb, sokat kerülgetett "megoldása" az, hogy fogadja el és szeresse önmagát. Ez tûnik a legfélelmetesebbnek is! Ezt kerülgeti szinte "mindenki", miközben elhasznált vallási vagy semmitmondó teoretikus szózatokat szajkóz. Tudod, mik ezek! Minek írnék ide egyet is(!?)

Egyik nagy akadály az, hogy "fogalmunk sincs" (mert nem tapasztaljuk), kik-mik vagyunk. Ha tényleg megélnénk AZT(!) aaazt "könnyû volna" szeretni, mert Maga is Abból Van. Ám, épp ez a "valós"-ságunktól való elválasztottság (látszólagos kettõsség) ébreszt benned, bennem, az univerzumban egy olyan új minõséget, amely eddig még sosem volt. Ez a te valódi ékszered! Viseld már végre!

Miközben nem "tudjuk", kik-mik is vagyunk, számos olyan jelenséggel, megnyilvánulással azonosítjuk magunkat, amik nem vagyunk… És ezt a hamis önképet díszítgetjük szeretet-festékkel... ezt a téves, hamis ön-nem-azonosságunkat "próbáljuk" "szeretgetni".


Valami megoldást említettem feljebb. Legalábbis olyat, ami nekem mûködik. Nagyon egyszerû. Így utóbb persze, igen. De akkor és ott! Hát, nagyon ott kell lenni.

Nos én úgy oldom meg, hogy mélyen érezve megjelenítem magamBAN azt, ahogyan tiszta õszinteséggel(!) megölelem,... lassan... magamhoz... vonom,... és szelíd,... meleg,... elfogadó szeretéssel... körbeveszem magamban... mindazokat a "negatív" csírákat, amik ütköztetni akarnak valakivel, és ugyanígy mindazokat az embereket, helyzeteket is, amik ütközni akarnak velem.

Régen, folyamatos háborút viseltem magamban "ellenük". Épp emiatt, persze kifelé is harcoltam. Hiába. Sok-sok elvesztegetett élet... Sok dráma... Sok seb, sok fájdalom, sok szenvedés. A harcaimmal, az el nem fogadásommal csak még nagyobb erõt adtam a belsõ egyensúlytalanságomnak, és mindazoknak, akikbe ez a horgom beleakadt.

Ráébredtem az elnyomás hiábavalóságára. Azóta, a komfortérzet felébresztését használom. Nincs tovább szükség védekezésre. A belsõ, vagy a másokban megjelenõ kibillentséget, nem elkerítõ-elnyomó ellenerõvel, hanem szelídséggel veszem körbe. Szeretõ megengedéssel. Elfogadom. Ettõl "megnyugszik", mert nem kell tovább sem védekezni, sem támadni. Engedem odaáramlani az elfogadásomat, azt, hogy megengedem, hogy Legyen.


Készen állsz-e a végsõ kérdésekre: - Igent tudsz-e mondani arra, amit eddig elutasítottál? Mélységes odaadással meg tudod-e ölelni azt, akit épp gyûlölsz? Mindent, aki-ami akadályoz, akitõl-amitõl szenvedsz, vagy félsz? (Nem mellesleg, épp ezzel, [azzal hogy képes vagy erre], tudod "távol tartani" magadtól azokat a lényeket is, amelyek alacsony rezgésûek, akik téged is arra késztetnek, mert alacsony frekvenciákkal táplálkoznak, akiket "negatívaknak" minõsítünk.)

Ha a "másik"-ban van a kibillentség, az egyensúlytalanság (emóció), akkor is így "teszel". Bár, próbálkozik még párszor, de beáll az egyensúly. Mûködik, ám vigyázz az elvárással! Azt tapasztalom, hogy az Elfogadó Kiegyensúlyozás a "legvadabb" dolgokat is "kezeli".


Még egy fontos meglátás: Legtöbbször az hozza létre az egyensúlyt, ha elereszted, elengeded a "problémát". Hagyod. Nem akarod erõvel... Leteszed, mint egy tenyereben tartott, vízzel (érzelem) teli nagy tálat, amit, hiába próbálsz nagyon-mozdulatlan lenni - csupán csillapíthatod a víz mozgását-rezgését. Tedd azonban le... és nézd meg, mi történik! Kiegyensúlyozza magát.
1934 #70 1934
- 2012. March 22. 15:00:26
Kincses örülök a felfedezéseimnek, de ugyanakkor illúzió romboló is, hogy a közvetlen környezetemben is ilyenek derülnek ki. Mostanában egyre sûrûbben ismételgetem, hogy "ezt nem hiszem el, ez nem velem történik". Heeelp Persze azért tudom, hogy ez a dolgom, hogy kiderítsem az igazságot.Smile
Oldal: 7 / 12: 1...45678910...12

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
635,076 egyedi latogato