„Nagyon” már nincs miért írnom, csak „kicsit”, s talán van kinek, de ez nem biztos. Akinek van értelme és eljutott odáig, hogy felfogja abból, ami kin van az oldalon, hogy mi is van valójában, annak fölösleges már ragozni nap, mint nap a tényeket, a többiek pedig eddig sem igazán számítottak, s eztán pedig csak annyira, amennyi munkát belefektetnek saját tudatuk fejlesztésébe. Általánosságban nem állunk rosszul, sõt, de a magasabb minõség tekintetében nincs áttörés, sõt. Konstansokkal kell megvívnunk az elõttünk álló csatát, de ennek is így kell meglenni. Nekem lassan más dolgom is akad, mint magyarázni a nyilvánvalót az oldalon és szûrni az arra érdemessé válókat. A szelekció automatikusan kell, hogy tovább mûködjön s ebben egymásnak kell segítenetek, miközben az oldal archívumát használhatjátok ahhoz, hogy a most megjelenõ hírek magyarázatát, elõzményeit és eredetijét onnan hónapokra visszamenve az”idõben” elõbányászhassátok. Nincs már oly sok idõ a végkifejletig, hogy meg lehetne engedni a lógást azoknak, akik érteni szeretnének, ezért javaslom: HAJRÁ!

Én továbbra is képben maradok, de már olyan mennyiségû és minõségû információ csapódik le nálam, amivel nem akarom segíteni az ellenség munkáját azáltal, hogy azok miértjérõl és hogyanjáról kimerítõ analízisekkel érezném szükségét a tájékoztatásuknak. A „saját köreink” dettó. Aki eddig is gyökkettõ volt, azon már nem szándékozom energetikai szintemelést és agymûtétet végrehajtani, úgyhogy erõltessétek meg mag-atokat kissé jobban és utána lehet nézni a Miniszterelnöki Hivatal stratégiai elemzõ osztályának munkásságát illetõen, mert ott van aztán pontos elemzése a zsidó térhódítás tervezett és felgyorsított ütemének. Ha jól tudom, S. Palinak már izraeli stratéga végzi az elemzést, mert a korábbi analitikust parkoló pályára helyezték, bár neki is tudnia kellett, hogy mi is folyik e honban, amit ma már Magyarországnak neveznek hivatalosan is, Magyar Köztársaság helyett, pedig csak most vetette fel a zsidó-fidesz a megnevezés-váltás kérdését, melyet az alkotmányozó nemzetgyûléssé avanzsáló zsidó-parlament most akar majd megszavaztatni. Államforma-váltás? Ugye errõl sem írtam korábban? Megkaptuk a Szajré (köztudottan pedofil, homár zsidó) és Szilikon (neve angolul gügye, lüke, hülye jelentéssel bír- félkarú rabló zsidó) alkotmányozós kérdõívét, amivel mintegy elébe mennek a népszavazós hercehurcának. Semmi gond ezzel, mert közben egyöntetûen megszavazta mindenki az idegen hadseregekrõl szóló törvényt abban a parlamentben, amelynek javaslataival a nemzeti idiotizmus még mindig jogi fellépéseket latolgatva és civil mozgalmakban rettegve, a törvényjavaslatokat kívülrõl kritizálva akar opponálni.

Aki még mindig itt tart és nem akarja felfogni, hogy VÉGE a barátságos, békés „demokratikus” etapnak, az majd ért a hullák nyelvén. Aranyos eset volt pár napja, mikor az MSZ valamelyik egységébõl az jött vissza, hogy én háborút akarok és az nem jó és attól félnek az édes tündibündi nemzetmentõ kalákások. Minden tiszteletem mellett is már az van testvéreim az Úrban! Líbiában hatezer felett az áldozatok száma és csak ott, de még nincs vége. Szerintetek megkérdezett benneteket valaki arról, hogy szaporítsák a cigányt és a zsidót telepítsék a nyakunkba, vagy tegyenek bennünket tönkre? Igen, vagy nem? Szerintetek meg fog kérdezni benneteket valaki, hogy most mit akartok? Talán jobban is teszi, mert nem igazán vagytok vele tisztában hogy mit is akarhattok és ez az alapbaj. Ott álltok le, ahol már mûködne a dolog, de az már itt a túlnyomó többség számára felfoghatatlan és „félelmetes”. Szerintetek innen majd kimegy a zsidó, vagy megkegyelmez nektek a szabadjára engedett cigány? Ja, hogy majd Isten megsegít! Igen, ez így igaz. Csak akkor, ha magadon segítesz, s ha ezt rosszul teszed, akkor azt már a tested nem éri meg. A katonai megoldás szükségszerûsége és elkerülhetetlensége már egy esztendeje sem volt kérdéses, de ma már törvényszerû, hisz törvénybe van foglalva. Kedves MSZ és a többi gittegylet, amelyben értelmes emberek is vannak, akik talán képesek felfogni azt, amit mondok, térítsétek már magukhoz a jámbor és szülni képes asszonyokat és annak tûnõ – egyébként férfinak látszó - egyedeket is! Ha nem megy, az sem baj, majd sikerül ez másképpen, csak fájdalmasabb lesz az ébredés. Most jártam Esztergomban, ahol a belvárost a helyiek Bejruthoz hasonlítják és sok szép történetet ismertem meg elsikkasztott közbeszerzésekkel kapcsolatban. Sajnos, a teljes vezérkart – ahogy a többi helyi szintek zömén is- cserélni kell, a mostaniaknak pedig látványos és nyilvános temetést kieszközölni. Sírtok, hogy nincs pénz, miközben szinte mindenki fel tud mutatni egy általa ismert több milliós, tízmilliós, százmilliós, milliárdos csalás-lopás esetet? Sírjatok csak! Megéri. Dobogókõn annyi az eladó ingatlan, hogy eldöntöttem, meg is veszem közpénzen és letakarítom onnan az ingatlanok zömét. A legszebb „projekt” egy ANAHATA – apartman házas tervezet ott is, de ha már nem HIT, legalább HAT legyen belõle háromszor.

Utam Komáromba vitt, ahol a Csillagerõdöt néztem meg, de a belváros ott is szét van durva rendesen. Ott egy korábbi parkrendezés kapcsán olyan 850 milliós „EU” támogatás ment zsebbe az ÖK-nak és a kiválasztottaknak, miközben két padot fel tudtak állítani egy köztéren, ennyi pénzbõl. Most újra eljátsszák ezt, csak látszólag dúrnak is hozzá egy kis földet, mert most a legnagyobb gondja a magyarnak a köztér, nem a kenyér és a megélhetés. A most elköltendõ és a korábbi majd egymilliárd természetesen nem ingyen jött, azt vissza is kellene törleszteni az Eu-nak úgy, hogy közben azt az EU tõlünk kapta. Komárom így adósodik el, de jól van ez így, hisz a bábolnai történetet már megismerhettük korábban. Van itt pénz, de tessék csak a hiteleseknek sírni és ríni, majd arra várni, hogy a zsidó megkönyörül és közben a cigányt sem uszítja a béketûrõ õslakosoknak . Ez az ÚJ Magyarország, az „újmagyarok” országa. Ezekkel nem tárgyalni kell, hanem minden eszközzel , szóban és tettben azon lenni, hogy rövidre legyen zárva életútjuk. Katonák kellenek, nem siránkozó, vinnyogó, hisztériás, félelemgörcsös, megalkuvó félálomban lévõ bambák. A Jóbbik elveszett, a Gábor-Gáborok most is bizonyították azt, hogy a zsidó nem válik magyarrá.
Link/ogy_szav.szav_lap_egy?p_szavdatum=2011.02.28.17:09:21&p_szavkepvszav=I&p_ckl=39

Errõl jut eszembe, hogy valaki megsértõdött azon, hogy elõhoztam a Gábor nevet és kötöttem ahhoz, ami egyébként tény. Az észlény, aki írt nekem, már majdnem értett valamit, de ott megállt és ahelyett, hogy kikérné magának a nevével való visszaélést a zsidóktól (jóbbikos a szentem), nekem írja mega hülyeségeit.
Gyerekek, most derül ki, hogy a munkanélküliség valójában olyan 40%-os, de a külföldön dolgozókkal, itthon nem úgy számolnak, hogy itthon nem kapna munkát, ezért csalnak a statisztikával. Egyszerû statsiztikai „csalás”, semmi több, de hagyjuk is. Amirõl írhatnék még, az a nemzetközi helyzet, amely afelé tendál, hogy Izrael lehúzza a rolót, s ez már csak idõ kérdése. Aztán jöhet nálunk is a „tiszta lap”, amihez a radírokra most szerelik az infra irányzékokat fel. Olstein gyakorlatilag bedobta a törölközõt és kijelentette, hogy csõd van, miközben nyilvánvalóvá tette, hogy a judapesti rabbinátus áttételesen Londonból látszatirányítja a „magyar kül-és bélpolitikát”. Az elõirányzott éves hiánycélt már most teljesítettük nagyjából, ezért már nincs miért kapkodni.
Erdogán, Németországban megígérte a török emigránsoknak, hogy „meg fogja védeni õket”, s ez egy szimpatikus kiállás, nem olyan, mint Olstein fogadalma amit a „honi” zsidók védelme érdekében tett már többször.
Putyinék megegyeztek a Kaukázust illetõen és ott volt minden érintett akinek köze lehet a „vitatott” csecsen, dél-oszét és karabahi kérdésekben, miközben a török ott is kinyilatkoztatta, hogy ha az azeri és örmény katonai konfliktust sikerül begerjeszteni a zsidónak, akkor õ is „beavatkozik”. Grúzia mostanság elcsendesedett, mert a maci elég komoly erõt vont ott össze, s talán már nem akarnak õk sem még egy nagy verést. Az iráni flotta gyakorlatilag szabadon mászkál a Perzsa-öböl és a Szíria partjai között és azon vidulnak „jogosan”, hogy a zsidó õrnaszádok felszólítását komolyan nem véve, elküldték õket a sunyiba, mire azok kénytelenek voltak ebbõl érteni.

Két gondolatom van még, amire idõt kanyarítok most.

Az NBH-nak szól az egyik. Ha már nem volt annyi eszetek, hogy a dunaújvárosi jóbbikhoz köthetõ beépítettjei-TEKre terhelõ módon utaló rágalmazásos feljelentést a rendõrségnek nevezett társaság befogadja, akkor most fõjetek a levetekben. Nem tudok veletek mit kezdeni, ha ennyire hülyék vagytok. Szokjatok a gondolathoz, hogy annyira piti, hogy az egyéni érdekeitek nem érdekelnek, hisz az egész testület úgy, ahogy van, megy a levesbe. Az aggodalom jogos,a tehetetlenségetek is értem, de már nem érdekel. Rajtam már ebben a kérdésben sem múlik semmi.

A legvége az írásnak a honlap olvasóihoz és fõleg az értõihez szól. Messzire jutottunk. Nem is hinnétek milyen messzire, s még nekem is barátkoznom kell a gondolattal. Amitõl mûködött és most is mûködik az nem a cikkek információtartalma, hanem a kollektív „bölcsesség”, amely a hozzászólók zömét jellemezte. Talán érzitek, hogy a levegõben benne van a változás szükségszerûsége és elkerülhetetlensége is, talán sokan még mindig abban a tévképzetben vannak, hogy õk csak egy, a sok közül, aki egy honlapot olvasgat és kommentál a sokk közül. Tévedés. Mindez már a múlté, s azt, hogy milyen lesz a jövõ, még alakíthatjátok magatoknak, de ez csak a tevékenységeteken múlik. Az oldalt támadják, de ezzel támogatják is, éppen az NBH és a magát jóbbikosnak mondó bohóc társaság. Mindez már nem igazán számít, s engem az elejétõl fogva nem is érdekelt. Ami történik, nem történik hiába és ami történik, az a magyarokra nézve igen kedvezõen alakul. Kinek mikor itt az ideje, megérti ezt. Lesz olyan is, aki ez életében már soha, de ezzel nincs egyedül- s ez megnyugvással töltheti el.