Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

NIMRÓD, avagy miért kell mással is foglalkoznunk II.

Tie-Pilot teszi fel a kérdést írásának bevezetõjében és meg is válaszolja. Mivel én nem az õ gondolatait akarom folytatni, hanem a saját utamat járom, ezért én új választ keresek a régi kérdésre. Ha ez bizonyos vonatkozásokban összecseng Pilot véleményével, akkor azt tekintsétek az azonos kérdésfelvetés vonzásának.

Tehát azért kell mással is foglalkoznunk, mert az élet elénk hoz sok kérdést, olyanokat is amelyek nem tartoznak ugyan szorosan a napi megélhetés sokasodó gondjai közé, sõt a hírekben és tudósításokban sem szerepelnek. Azonban egy kisebb közösségben szinte törvényszerûen felmerülnek olyan kérdések, amelyek a résztvevõk különbözõ tájékozottságából, világnézetébõl, érdeklõdésébõl adódnak és véleménykülönbség formájában nyilvánulnak meg. Mivel ez a meghatározás csupán a személyekben rejlõ különbségeket ragadja meg, ezért ki kell egészíteni azzal is, hogy ezek a véleményeltérések bizonyos statisztikai törvényszerûséget is mutatnak, abban az értelemben, hogy vannak támogatott, tûrt és tiltott nézetek, vélemények és információk. Mivel ez a hármassága a tudásnak történelmileg igazoltan bizonyos hatalmi érdekeket takar, ezért a hatalom legitimitásának megkérdõjelezése okvetlenül szükségessé is teszi, hogy a hatalomgyakorlás tudati megalapozottságát biztosító -és alapigazságok szintjén rögzült- ismereteinket felülvizsgáljuk egy-egy ilyen véleményeltérés alkalmával. Hát ezért gondolom azt, hogy bizonyos dolgokról mégis csak kell beszélni, mégha nagyon szûk körûnek is ígérkezik esetleg az érdeklõdés iránta. Talán a közös gondolkodás eredménye, mások véleményének megismerése közelebb visz bennünket annak megértéséhez, mi is történt velünk az elmúlt évezredekben, amirõl nekünk nem tanítottak semmit.
Bukovinai társunk jelentette ki egy hsz-ben, hogy "Túl nagy itt ez az erõlködés a Nimród felé."

Link

Link
Tényleg túl nagy? Mirõl is van szó? Röviden csak arról, hogy Nimród királyt, a Föld elsõ királyát Atillán át az Árpád-házi királyaink õsüknek tekintették és ezt krónikásaink közül többen meg is örökítették mûveikben.

Mivel dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere címû tanulmányától tömörebben nem tudom összefoglalni a lényeget, ezért következzék az idézet Botos László tanulmányából, amely a Link
oldalon olvasható teljes terjedelemben. Dr. Endrey Antal tanulmánya faximilében itt Link
elolvasható.

"Középkori krónikáink a magyarság elsõ õseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród elõször Kézai Simon, Kun László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorum-ában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után 201 évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, mely Perzsia egyik tartománya és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, Hunort és Magyart. Ettõl a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektõl származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sõt még egy német krónika is átvette.

Ki volt Nimród? Neve a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik leszármazottja. A Biblia elsõ könyve, a Genezis, ezt írja róla: ’Nimród volt az elsõ uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr elõtt, innen a mondás, akárcsak Nimród, hatalmas vadász az Úr elõtt. Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád, valamennyi Sinár földjén.’ A Genezist kb. Kr.e. 950-ben írták. Az idézett szöveg arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírû személy volt, ki már kissé elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül ’szép mesének’ nyilvánította a magyar Nimród mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot egyszerûen csak ’kölcsönvette’ az Ószövetségbõl, hogy a magyarságnak elfogadható bibliai õst szerezzen.

A feltett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis, mint Kám leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetûen Noé másik fiától Jáfettól származtatták. Ha tehát Kézai egyszerûen a Bibliából szedte volna Nimródot, az Egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve õst nemzetének. Ezt pedig, mint katolikus pap, fõként mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az araboknak van egy õsrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn Mezopotámiában és a Közel-keleten. Ezekrõl azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került tehát ez a motívum krónikájába?

A modern Biblia tudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé leszármazottaiként szereplõ személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorozták, melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak. Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyeznünk, hogy Nimród a régi arab legendákban következetesen, mint Ábrahám ellensége szerepel. Mint hogy Ábrahámot az arabok éppúgy õsüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a késõbbi zsidó irodalomban is megmaradt és a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a ’Naftali Testamentuma’ (Talmud) címû apokrif zsidó írat az ’istentelen Nimródról’ beszél, aki a népeket Isten ellen lázadásra vezette. Szent Izidor szerint, Nimród tanította a perzsákat a tûz imádatára, Szent Epifániosz pedig azt írja, hogy Nimród ’a fekete kus fia, fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz tanait.’

A fentiekbõl kitûnik, hogy Nimród a Kézai korában közkézen forgó egyházi irodalomban egyáltalán nem szerepelt rokonszenves személyként, akit egy tisztességes katolikus pap nemzete számára kívánatos õsnek tekintett volna. Kézai tehát nemcsak a Biblia korában divatos értelmezésével, de egész keresztény mûveltségével szállt szembe, amikor a magyarságnak Nimródtól való származását nyíltan megvallotta.

Jellemzõ, hogy a Képes Krónika szerzõje, aki Nagy Lajos korában írt, vitába száll a Nimród-mondával, hangsúlyozva, hogy az ellentétben áll az egyházatyák tanításával, de amikor egy késõbbi fejezetben az Árpád-ház családfáját sorolja fel, Álmos vezért maga is Nimród egyenes leszármazottjának tünteti fel. Az Árpád-háznak tehát kellett lenni egy hivatalos családfájának, melynek elején Nimród szerepelt, s ez még bizonyára a honfoglalás korából, a kereszténység felvételét megelõzõ idõkbõl származott.

Érdekes megjegyezni, hogy egy angol történész, Tawnley-Fullam, már 1911-ben felvetette a gondolatot, hogy a Nimród mondában foglalt magyar hagyomány független a Bibliában foglalt Mozesi hagyománytól. Ezt a véleményt a magyar történészek teljesen mellõzték, bár a jó nevû Westminster Review-ban jelent meg.

A magyar Nimród-monda elemei tehát arra utalnak, hogy a magyarok még abban az idõben kezdték el Nimródot õsüknek vallani, amikor maguk is Mezopotámia vidékén éltek és ott szemita népek felett uralkodtak."

Arra hívom fel a figyelmet, hogy Nimródot a szemita népek igen veszedelmes ellenségüknek tekintették. Ugyanakkor viszont érdekes kettõsségre figyelhetünk fel, mivel a Biblia nem tud arról, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna, míg az arab monda megõrizte ezt az eseményt. A másik ellentmondás, hogy az arab õsmonda és a Naftali Testamentuma másképpen magyarázza a bábeli torony építésének okát. Ezek a különbségek arra figyelmeztetnek, hogy itt az információt az egyik fél a saját érdekei szerint manipulálta. És itt kell visszautalnom bevezetõ magyarázkodásomra, ugyanis nem mindegy, hogy a kétféle változat együttes ismeretében tudunk-e a kérdésben véleményt alkotni, vagy marad a HIT alapján történõ és emiatt értelmetlen vita a bábeli torony építésének okáról, Nimródról és szerepérõl. Ugyanis saját múltunk megítélésében nagyon nem mindegy, hogy Nimródot az Istennel milyen kapcsolatban látjuk, láttatják velünk azok, akik Nimróddal szemben eleve elfogultak, amint ezt a kétféle információ ellentmondása mutatja. Nem mindegy, hogy Istennel szemben fellépõ személynek állítják be nekünk, sugallva istentelenségét, vagy pedig csupán kíváncsinak. Nem mindegy, hogy Nimródot és ezáltal népét istentelennek, vagy istentisztelõnek tartják-e mások. Egyébként pedig Ábrahám istenérõl szól a történet, márpedig iránta legfeljebb Ábrahám és népe tartozik tiszteletet tanúsítani. Ez pedig egy igen nagy csúsztatása a Biblia szerzõjének/szerkesztõjének.

Ha ezt a kérdést végiggondoljuk, akkor azt is beláthatjuk, hogy a r. kat egyház mögött ugyanazok a szemita rétegek álltak és állnak a mai napig, akik Nimródban és népében ellenséget látnak és ekként is viselkednek velünk. Tovább gondolkodva, ha a Nimródtól való származástörténet már a korai idõszakban is magyarázkodásra kényszerítette Kálti Márkot, akkor volt-e esélye annak, hogy Nimród kultusza ápolható marad? Eleve, csak a királyi család ápolhatta volna, hiszen az õ családfájuknak volt gyökere. Azonban ilyen egyházi nyomás alatt erre esély nem lehetett, ezért a Nimród kultusz hiányának felemlegetése átlátszóan provokatív, jobb esetben meggondolatlan. Azon is el kellene gondolkodni, hogy míg István körül állami ünnepek felhajtása zajlik, addig Nimród létét és szerepét megkérdõjelezik, illetve mély hallgatás veszi körül, amit aztán egyesek nem átallanak érvként hangoztatni ellenében, ezzel a jelenlegi rendszer szekértolóivá válnak maguk is.

Márpedig, ha a Nimród iránti -vallásban õrzött- elfogultság bizonyítást nyert, akkor azon sem nehéz elgondolkodnunk, hogy vajon kiknek és miért érdekük Hunor és Magyar mondájának apjukon, Nimródon keresztül történõ megkérdõjelezése és elvitatása. Mert ez már nem Nimródról szól, hanem az utódairól, Hunorról és Magyarról, hunokról és magyarokról, végsõ soron rólunk, akik most itt élünk a Kárpát-medencében és lelkünkben valljuk-vállaljuk magyarságunkat, ellentétben azokkal, akik számára Nimród csak az elsõ szabadkõmûves volt, akinek semmi köze a magyarsághoz, vagy azokkal akik kiárusításon szerzik/szerezték magyar állampolgárságukat. És ez lényegesen fontosabb dolog István/Vajk történelmi szerepének megítélésénél. Itt van az eb elhantolva!

Remélem az idézetek nem mentek gondolataim érthetõségének rovására!

Nyilas

Hozzaszolasok

658 #81 658
- 2010. September 05. 15:41:55
Tehát folytassuk Nimrud keresését és derítsük fel, ki is volt õ valójában. Mivel Nimródot a kusita népek vallják õsüknek, ezért a kusitákról is meg kell tudnunk egyet-mást. Kíváncsiságunk kielégítésében Oláh Imre: A Nimrud hagyomány címû munkája lesz segítségünkre. A tanulmányhoz bevezetõt prof. Badiny Jós Ferenc írt, ebbõl egy mondatot idéznék:

"Mi lehet az oka annak, hogy tanítás helyett jobban elhomályosították, elfeledtették velünk a Nimrud hagyományokat?"

Az ószövetség például már akkor beszél a kusok, vagyis az ethiópok földjérõl, mielõtt még Isten az embert megteremtette volna. [...] nyugodtan elfogadhatjuk, hogy a kusok vagy ethiópok történelme, bármennyire is hézagos vagy meseszerûnek tûnik, de mégis a maga jellegzetes mítikus formájában határozottan egy valóban megtörtént, történelem elõtti eseménynek nyilvánítható.

A kusiták feltételezett atlantiszi eredetét vándorlásuk nyugat-keleti iránya, illetve feltárt tárgyi és név emlékeiknek helyei rajzolják ki. Elsõ jelentõsebb megtelepedési helyük a Kárpát-medence volt, ahol Kr.e 4. évezredtõl éltek.

"Baldwin D.J. ezeket a közép-európai õstelepeseket 'magyar fajú' népeknek tartja. Majd honfitársa az angol Dunbar, vele egyetértésben a következõket állítja: 'Vannak földrajzi és ethnológiai érvek, melyek amellett az elmélet mellett szólnak, hogy az indo-árja faj Magyarország termékeny síkságairól jött Indiába.'

A népnek, amely ebben az országban Kr.e.2500 körül élt a WIRO nevet adták. Velük rokon, esetleg azonos nép a Subarok népe, akiket Mezopotámia õslakosainak tart Sir L. Wooley. Hurriták néven is emlegetik õket, akiknek nevébõl az árja név is származott.

Az árja név értelmét a magyarban az úr, nemes fogalom adja vissza. Ez tehát a magyarázata annak, hogy valamikor Sineár földjét 'Az igazi urak országának' nevezték, vagyis kezdetben az árja névszó használatával egyes népek nemcsak Nimródtól való származásukat, hanem egyben kusita eredetüket is bizonyították.

Az õskusita nemzeti hagyomány szerint a nyugati kusok (ethiópok) elsõ királya Amon (=Hám, Kám) volt. Neve Amon-Ra nevében élt tovább, jelképe pedig a kos volt. A Káld--babilóni mágus tudomány Amon égi jelképét a KOS csillagképet nevezte el 'mul-Lu-Hungának', vagyis a Hun-ember csillagának. Dioniszosz Amonnak volt a fia. Bacchusként is tisztelték. Osziriszt is napégette, barna arcbõrrel ábrázolták, ami az eióp-kusita származásra utalt. Szintén napbarnított arccal ábrázolták a görögök és a rómaiak Jupitert, Bacchust, Herkulest, Apollót és Amont. Az egyiptomi fáraók is Nimrudtól származtatták magukat.

Kétségtelen, hogy az emberiség történetének ebben a szakaszában, amelyet most még homály fed, olyan királyok uralkodtak, mégpedig örökletesen a kezdeti emberiség felett, akikre igencsak ráillik az 'isteni' jelzõ. Ezek az uralkodók természetesen beláthatatlan idõk elteltével is tudtak égi származásukról, s ezért nevezték magukat a királyi ház késõbbi ivadékai s az ég, a 'Nap-isten fiának'. Az õsi hagyomány ilyennek tartotta azt a nemzetséget is, amelybõl Árpád származott.

A Nap-király elsõ leszármazottja tehát a Felsõ-Nílus menti Kusan földjérõl származó Dioniszusz volt. Õ terjesztette el a kusok nevét napkelettõl napnyugatig, az akkor ismert egész világon. Az antik világ leghíresebb uralkodói: Memnon, Szeszosztrisz, Dáriusz, Alexander és Cézár, mind arra törekedtek, hogy olyan dicsõségre tegyenek szert, amilyen a legendás hírû kusita hõs, Dioniszosz nevét övezte.[...] A világ minden részén úgy emlegették, mint a nemzetek tanítómesterét és az egész emberiség jótevõjét.[...] Hálából aztán az egyiptomiak, a görögök és az indiaiak is saját hazájuk szülöttének vallották. Ezzel járt persze, hogy a Föld különbözõ tájain mindenütt más-más néven ismerték. [...] Ott van aztán még az a karizmatikus újjászületésre mutató Bimater (kétszer született) jelzõ is, amivel Orpheusz himnuszaiban találkozhatunk, ahol kétszer születetteknek nevezték a beavatottat.


A beavatottság jelzésére a foltos párducbõr kacagány szolgált. A párducbõrt viselõ beavatottat innen Nebrodesznek hívták, s azóta ennek a fogalomnak az emlékét a foltosbõrû párducot jelölõ Nibru, Nib-ur, vagy Nimru szó õrzi.

Késõbb aztán a foltos párducbõr kacagány viselõjének a tulajdonneve elmaradt, s végül csak a Nebrosz, Nibru, Nimrud szó maradt fenn a jelzõs összetételbõl.

Dioniszosznak a núbiai párduc volt a jelképe. Az egyiptomi feljegyzésekben pedig egy nyitott szem felett lapuló párduccal jelölték.

Mindez tehát a bibliai Kám pátriárka fiára, a kusiták õsapjára Kusra vezet vissza. Akit, mint a tûztisztelõ mágusok és szkíták õsét, ezen kívül még Magógnak, Mah Khusnak, (Nagy.-Khusnak), Mágusnak is neveztek. (Bryant, J. Analysis of Ancient Mythology. London 1807.)

Innem ered az a szokás, hogy Kus pátriárka leszármazottait az utókor a kaldeusokkal azonosnak, a 'tudás népének', a mágikus tudományok õrizõinek, mágusoknak, papi nemzedéknek, a 'Nap fiainak' tartotta.

Nimrud ethióp származásáról eddig még csak szórványos adatok szóltak. Ezeket az adatokat egy gondos kutató hazánkfia, páter Szelényi Imre gyûjtötte össze. Nimrudnak történelmi szerepét tisztázta az újabb archeológiai kutatás és megállapította, hogy Kash-Urban, Ethiópiában született, a Maguar hegy lábánál és a kis Bakk pataknál nevelkedett. (Cath.Bibl. Enc. 786. oldal Dr. Steinmüller-Dr Sullavan-Dr. Müller, New York, 1956 kiadás)

Elõkerültek Nimrud nemzetségének királyi táblái is, ahol 20 nevet olvashatunk. [...]
Bár mondani szokás, hogy nincsenek csodák, ennek ellenére mégis elcsodálkoztató, hogy Hunor és Magyar szumír hercegek királyi családfája apjukon, Nimrudon keresztül a hajdani Kus földjére vezet vissza. S bár a szumír a magyarnak közelebb esõ ága, mindenesetre közelebbi mint az ó-egyiptomi, de amint eddig láttuk, azzal is vannak közös szálak. Mert ne feldjük, hogy Hommel a szumírok és az egyiptomiak közötti kapcsolatra már régen felhívta a világ figyelmét. Így mi is beszélhetünk - legalább is mitológiai szemszögbõl - ó-egyiptomi (Ethióp) kapcsolatról is, mert végeredményben még a fáraók is Nimrudtól származtatják magukat.
1207 #82 1207
- 2010. September 05. 17:20:49
Kedves Nyilas!
Gratulálok! Ez szép munka volt, világosan leírtad, Nimród létezését, voltát, könnyen olvasható érthetõ. Egy biztos te hiteles vagy az én szememben, amit te írsz elhiszem. Mert célod a tanítás és nem a megtévesztés! Áldjon meg a Jóisten!
1207 #83 1207
- 2010. September 05. 17:46:27
TIE-pilot!
Igazad van egyetértek veled!!! Az Ó szövetség maga a BÚN. A zsidók mocska, amit megpróbálnak ránk kenni.

Jézus a zsidóknak.

A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettõl fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs bennük igazság. Amikor hazudik magából meríti, mert hazug, és a hazugság az atyja.

János evangéliuma 8.44
658 #84 658
- 2010. September 05. 18:33:47
Az õsemlékezetben fennmaradt legendák és más hasonló természetû elbeszélések szerint ... A Pátriárkák korát egy új vallásszemlélet korszaka az ún. 'Schythizmus', vagyis a szittya kor követte. Epiphanius egyházatya a szittya korszak kezdetét közvetlenülaz özönvíz idejét követõ idõre, vagyis Nimrud vezérlete alatt Káldeában meghonosodott kusita politikai hatalom és kultúra fellendülésével egyidejû, új 'heretikus' vallás-korszak kezdetére teszi. (i.m. 27. old.)

Ekkor, dr. Luxender véleménye szerint:

A lelki hatalom síkjáról a politikai hatalom síkjára tolódik a társadalmi szemlélet, és míg az elõbbi ... összefogta a városállamocskákat és teljesítményeiket feltransformálta, addig az új eszme - a politikai hatalomért meginduló verseny - feszültséget vált ki az eddig harmonikusan együttmûködõ papi és királyi hivatások között. (i.m. 28. old.)

Mint a fenti idézetekbõl is látható, a szittya korszak kezdete a kusita származású Nimród nevéhez kötõdik, ebbõl pedig az a következtetés adódik, hogy a szittya kultúrát a kusita hatás alakította. A kusiták nyugat->kelet irányú vándorlásaikban Ethiópiából Arábián keresztül érkeztek Mezopotámiába.

a héber hagyományok, az arab legendákkal együtt, kezdetben Arábiát mindig a kusok földjének tekintették. [...] ezidõtájt Arábiát õsi nevén Ethiópiának, a kusiták hazájának ismeték. A leghíresebb nemzetõs neve 'Ad' személye volt, a kit Thamuddal együtt óriás termetû embernek, gigásznak tartottak. [...] A szóban forgó arab félsziget [...] õslakóit pedig innen, a bibliai Kám pátriárka leszármazottjától Ad-ról elnvezve Aditáknak, vagy Adamitáknak hívták. (i.m. 29. old.)

A nyelvtudomány kutatói [...] a prehisztorikus kusita Arábia lakóinak nyelvét egyenesen egy szkíta rokonnyelvnek tartják. [...] valószínû, hogy az egykor 'tûzzel-vassal pusztított' õsmagyar rovásírás is ebbõl a történelem elõtti, több ezer éves õsszkíta írásrendszerbõl származott. (i.m. 30. old.)

G. Rawlinson állítása szerint a mezopotámiai hagyományok Amon-kos fiának, a párducfejû turulmadár képével szimbolizált bibliai Nimrudnak két királyi utódot tulajdonítanak. A káld-babilóni istenpantheon õs-szentháromságának elsõ tagja Bel-Nimrud volt, fiai pedig Sin-Magur (Ur) és az asszír nemzetõs Ninip (Ninus). A hagyomány a bibliai Hur (Ur) város megalapítóját, Magurt tartja az öregebbiknek, aki a korabeli feliratokon nemegyszer Nimrud néven szerepel, s akit halála után az utókor Nir-ur-gula, (Nergal) vagy szárnyas oroszlánember képében Orion-Árian néven apotheizált. [...] Valószínû az is, hogy Káldea (kal-du=nagy fiú) is tõle nyerte a nevét. (i.m. 37-38. old.)

Egyeseknek már régen feltûnt, hogy a káldeus név a mágus szóval már õsidõktõl fogva valahogyan összefüggött. KAL-MAH = nagy, hatalmas. HAjdan a káldokat (KAL-okat) papi nemzetségnek, látóknak, táltosoknak, csillagjósoknak, tûzimádóknak nevezték. A mah-ok (mágusok) Philo szerint: a természet titkait fürkészték és a teremtõ jóságán való elmélkedéssel töltötték életüket. [...] A mágus vallás jellegét a csillagismereten alapuló kozmológikus istenszemlélet jellemzi. Hitszemléletének központjában, az õsi kusita hagyománynak megfelelõen, az életadó isteni erõt szimbolizáló égitest; a Nap állott. (i.m. 39. old.)

Nálunk a Karacsay Kódex egy olyan napimát õriz, 'táltos imádság istenrül' címen, amit hajdan Kádár táltos imádságának ismertek. Elvitathatatlan, hogy ez is a Nimrud hagyományunk naptisztelõ liturgiájának egyik elfeledett emlékét õrzi.

Te vagy mindennek õs életfája, Te izzó tûz örök forrata, Kibül erõd mendet alkota.
Róheim Géza ennek ellenére 'A magyar néphit és népszokások' címû munkájában még azt állította, hogy 'a Napnak nincs külön folklórja'. Hogy ez akkor is és most is mennyire téves felfogás volt, azt az bizonyítja, hogy õsi párduc hagyományunk alapköve, a Naptisztelet, még mindig él és virul a moldvai és a bukovinai csángók körében. [...]

A Nap, a csángók szavaival élve: erõ, lélek, jóság, teremtõ, akarat, s mindent látó szem, s ez így együtt nem más, mint az isteni tulajdonságoknak a Napban való összegzõdése és megszemélyesítése. (idézet forrása: Bosnyák S.: A felkelõ nap köszöntése a csángó népcsoportoknál. Õsi Gyökér VII. évf. 2. sz.)
(i.m. 44. old.)

A legcsodálatosabb azonban az, hogy ezzel az õsi hitformával; Koppányszántón, Décsen, Cigándon, Magyardécsen, Hajdúsámsonon, Bakonysárkányon és Merán még ma is találkozunk.

Az õsemlékezetben a Nap az embernek és minden földi életnek az édesapja volt. Költõi nyelven megszemélyesítve Napkirálynak, Napistennek, Napfejedelemnek, Aranyfejedelemnek és Aranyistennek tisztelték. De a legérdekesebb az, hogy egyesek szerint: mint 'õsvallásunk fõistenét Ukko néven is nevezték'.
(idézet forrása: Magyar A. A lelkiismeret aranytükre (Schweiz, 1975.) (i.m. 45. old.)

Valamikor a kos/szarvasünõ követése vagy ûzése a kusoknál az õs Amon kultusszal függött össze. (u.i. Amon égi jele a Kos csillagkép, a mul-Lu-Hunga, a hun ember csillaga volt.) (i.m. 46. old.)[...]

Néphagyományunkban a szarvas és a fiú azonosságát bizonyítja a dozmáti regõs-ének 'csodafiú-szarvas' kifejezése. Tudvalévõ, hogy a középkorban Jézust szarvas képében is ábrázolták, mert õ volt a Nap, a 'Sol-invictus', amely a Bak, vagy másként szarvas képében születik újjá a téli napfordulón. (i.m. 47. old.)[...]

A Leo=Oroszlán és a tûz, Nap kapcsolata, abból a hiedelembõl ered, hogy a Nap az Oroszlán jegyében tûz a legerõsebben, s egyebek mellett azért kell annak az állatövi jegynek az oroszlán nevet adni. De itt nem csak arról van szó, hogy a régiek az oroszlán képében látták a Napot, hanem arról is, hogy viszont az oroszlánnak is Nap nevet adtak. [...]


Oláh Imre következõ gondolataival az esztergomi várkápolna falára festett 14. oroszlán képére utalva megállapítja, hogy az Árpád-ház királyainak égbõl földre szállott háromszoros hatalmát szimbolizálta. az uralkodó ház tagjai nálunk is úgy mint Mezopotámiában - 'oroszlánok', Árya utódok voltak. Egyben ez az õsi jelkép egykoron: 'magába egyesítette a legfelsõbbb három hivatást: a papi, hadvezéri és a legfõbb bírói hatalom és kötelesség gyakorlását'is. (Idézet forrása: Badiny Jós Ferenc: Ister-gami oroszlánok titkai. ) (Ezzel a kusita örökséget, a Nimrudtól való származást is kifejezték a jelképek nyelvén. Megjegyzés tõlem.) (i.m. 47-48. old.)

Sajnos a nyugatba helyezés politikája után, ezt az õstudatot lassanként elfeledtük és helyettünk az oroszlános árya örökséget most [...] más nemzetek viselik. (i.m. 48. old.)

a honfoglaló pogány magyarok [...] oroszlán hagyományukat nem tagadták meg, mert tudatában voltak annak, hogy Nimrud unokák, szittya származású õsáryák, és mindenek felett magyarok voltak. (i.m. 48. old.)

A párduc (=nipru, nibru, nimr) Khusnak, Bacchus-Dioniszusznak, Nimrudnak volt a totem szimbóluma. [...] Nimrud nevének egykori változatát, a Nip-rut, a Nib-urt vagy Nabardot - amit tévesen lázadónak fordítanak - a szöveghûség sérelme nélkül nyugodtan lehetne 'fénylõ párducnak' vagy éppen 'Nap-párducnak' is értelmezni. [...] Fettich Nándor szerint mûvészetünkben például a Nap-isten állatattribútumát általában három variánssal, a griff, a vadkan és párduccal fejezték ki. Ez például az avar szíjvégek egész tömegében látható...
[...]
az ócsai avar-kori keresztény templomban talált kép Jézust az Isten bárányát, õsi mágushitünk hiedelme szerint mint Isten párducát, Pantera Deit ábrázolja.


Fettich Nándor fenti felfedezése, -amely az ócsai templom déli hajójában az AVARKORI PÁRDUC KÉPÉBEN MUTATJA JÉZUST A NÉPNEK- azt igazolja, hogy õseinknek a Turul monda mellett volt még egy Párduc hagyománya is, amit az egyházi mûvészetben átvett az egykori keresztény egyház is és Jézus urunkat meglepõ, sõt meghökkentõ módonõsi pogány-párduc totemjelképpel Pantera Dei-nek, Isten párducának ábrázolta. Az egyház persze aligha volt tisztában azzal, hogy ennek a szimbólumnak az eredeti jelentése igencsak pogány és valójában népünk Káldeus-Kusita eredetére, illetve az õsapánknak tartott Nimrud származására akar rámutatni. Hogy Jézus totem jelképe valóvban a párduc volt, azt a héber hagyomány is bizonyítja, amikor õt Nimrud (=párduc) fiának nevezi. (i.m. 50-51. old.)

Bonfini udvari történész például elbeszéli, hogy Mátyás király Herkulesnek - mint a nemzet atyjának - szobrot emeltetett Budán. [...] mindenki jól tudta, hogy itt nem másról, hanem a nagy kusita-hun fejedelemrõl, Atilla õsapjáról, Nimrudról esett szó. (i.m. 52. old.)
658 #85 658
- 2010. September 05. 18:57:47
Tehát az õsszkíta nemzettudatban gyökerezõ és a Szkíta, Kus, Hun Avar õsiségek közös örökségbõl származó eredethagyomány, egyben a nmagyar õsmítosznak is az alapkövét képezi. Hiszen a Hunor és Magyar monda -akárcsak a Turul monda- totem monda és 'a totem hit szerint ui egy-egy nemzetség õseinek állatalakban való karizmatikus megjelenése'. A nemzetõst jelképezõ totemállat-szimbólumról tudni kell, hogy a régiek hite szerint, a totemõs szelleme külön életet élt (a totemállat) maradványaiban, lenyúzott bõrében, körmeiben, fogaiban, csontjaiban. Tehát az állat testének valamely darabja, koponyája, karmai, bundája, szõre, tolla, stb. ezek szerint külsõ, exoterikus formában a totemállatot, vagyis azon keresztül magát a totemõst ábrázolta.

A kusita hagyomány szerint Hunor és Magyar apját, a bibliai nagy vadászt Nimrudot, mint láttuk a párduc szimbolizálta. A párducbõr kacagány tehát õseink szemében egyben a nimrudi származást, a Szabír-Hu-Avar-Magyar testvériséget, mezopotámiai szumír mah-gar örökséget és Nimrudnak jelenlétét is kifejezte. Hajdan az õsmagyarok nyalka kacagánya is párducprémbõl készült. A fejedelem és a vezérek, akik karizmatikus származásuk jeléül hordták, a Nap fiai, patesik, beavatottak, Nimrud unokák voltak.(Maga a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc [St. Germain] pedig a beavatottság sorozatának legmagasabb rendfokozatát, a tisztító Nap sugarait szimbolizáló Aranygyapjas rendjelet viselte címerén.)
(i.m. 52-53. old.)

Kérdezhetné valaki ezek után, hogy hová veszett el azóta párduc örökségünk tudata? Vagy talán el sem veszett, csak éppen mély álmát alussza a magyar nép lelkületében?

Gyõrfi Istvánnak, a Nagy-kúnsági pásztorokról szóló leírásában ismertetett felsõ ruházatukról megállapítja, hogy hátibõrnek nevezett kacagányt hordanak és bizonyosra veszi, 'hogy az õsi magyar pogány hit az õ birodalmukban, az õ lelkükben élt legtovább'. (i.m. 53. old.)
1985 #86 1985
- 2010. September 05. 19:11:00
Nyilas!
Csodálatosan összeszedted,elismerésem.
Más:

Miatyánk:

Papp Lajos mondta: az eredeti szöveget itt is átírák miszerint a .
ne vigy minket kísértésbe
helyett így kéne mondani:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
Szenteltessék meg a Te neved,
Jöjjön el a Te országod,
Legyen meg a Te akaratod,
Amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma,
És bocsásd meg vétkeinket,
Miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezõknek,

És ne hagyj minket kísértésbe jutnunk,

De szabadíts meg a gonosztól.
Mert Tiéd az Ország ,a hatalom,a dicsõség,
Mindörökkön örökké
amen
658 #87 658
- 2010. September 05. 19:28:59
Sara!

Köszönöm, de jobb lett volna ha saját szavaimmal tudom elmondani, nem idézetek begépelésével.

A Miatyánkban pedig igen fontos az a hamisítás, amire felhívod a figyelmet, mert tényleg, istenkáromlással ér fel, ha Istennek tulajdonítjuk a kísértést, ami pedig a Sátán útjára irányítja a tévelygõt.
1565 #88 1565
- 2010. September 05. 19:34:45
TIE-pilot

Jól elbeszélgetsz itt önmagaddal, s érveid olyan frappánsak, hogy a végén még meg is gyõzöd majd önmagad.

Mondjuk én mint szemlélõ rengeteg blõdséget látok az írásaidban, biblialiag meg fõként dilettáns vagy, de hát ha magaddal beszélgetsz, akkor az ilyenek bocsánatos dolgok.
1985 #89 1985
- 2010. September 05. 19:46:17
Annyi a lemaradásunk,hogy képtelenség mindent saját szavainkkal elmondani,sõt!nekem már észbe tartani ,de azt megtanultam,hogy mindig azt kell tudni,melyik polcon,melyik könyvben is van a válasz.
2470 #90 2470
- 2010. September 05. 20:17:01
" de hát ha magaddal beszélgetsz, akkor az ilyenek bocsánatos dolgok."


-Figyelj, te agymosott, shit gyülekezetes magyargyûlölõ, kipás, pereszbérenc féreg.

Azért kezded el mocskolni a személyemet, mert már nem tudod megcáfolni logikus érvekkel az mondandómat...

Én soha nem állítottam magamról, hogy mindent tudok a bibliáról. És nem is fogom.
Ha te olyan fantasztikus nagytudású rabbi vagy akkor CÁFOLD MEG LOGIKUS érvekkel azt, amit lényegileg mondok!!!

Nem mész semmire a lenézõ, nagyképû, okoskodó, zsidó dumáddal!!! Nem tudsz ártani nekem ezekkel, csak azzal, ha értelmesen megcáfolod azt, amit gondolok!!!

Ilyen csicska beszólogatásokkal nem tudsz nekem ártani!!! Azzal, hogy fikázol, ezzel elárulod, hogy célba talált a mondandóm!!!

Lepereg rólam minden mocsok, amit kiokádtok rám. Leírtam, hogy én nem futok el, ha valaki értelmesen megcáfolja a mondandómat.

Vége van az okádékvallásotoknak! Vége, redõny!!! Épelméjû ember nem hiszi el a hazugságaitokat!!!

(Nyilas, tõled meg bocs, hogy nem Nimródról beszélek, de hát lehet, hogy pár milliárd embert bevisznek az erdõbe izráel fiai ezzel az istenkáromlással.)

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.05 masodperc
635,069 egyedi latogato