Simor még jobban bekeményített, mégsem jöttek a befektetõk
Irta: Olvaso - Datum: 2010. December 21. 15:29:17
Az MNB monetáris tanácsának hétfõi döntése alapján december 21-tõl 25 bázisponttal 5,75 százalékra nõ a jegybanki alapkamat. A monetáris testület lépésével félreérthetetlenül jelezte: a magyar gazdaság jövõjérõl alkotott képe gyökeresen eltér a kormányétól.
Teljes hir
Az MNB monetáris tanácsának hétfõi döntése alapján december 21-tõl 25 bázisponttal 5,75 százalékra nõ a jegybanki alapkamat. A monetáris testület lépésével félreérthetetlenül jelezte: a magyar gazdaság jövõjérõl alkotott képe gyökeresen eltér a kormányétól.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (MT) legutóbb novemberi kamatdöntõ ülésén módosította az irányadó rátát. Az áprilistól novemberig változatlan (5,25 százalékos) alapkamatot akkor - a többségében tartásra valószínûsítõ prognózisokra rácáfolva - 25 bázisponttal növelte a jegybanki testület. A Bloombergnek és a Reutersnek nyilatkozó elemzõk többsége most is kivárásra számított, az MNB viszont - újabb meglepetést okozva - ismét kamatot emelt.
Felemás üzenet, egyértelmû visszhang
A novemberben megindított kamatemelési ciklus szakértõi várakozásokra rácáfoló gyorsítása csak még hangsúlyosabbá teszi a kormány és a MNB közti véleménykülönbségeket. Míg a kormányzat gazdaságpolitikai megfontolásból a növekedést ösztönzõ alacsony rátát - és magasabb inflációs célt - követel, a Simor András vezette monetáris testület a kockázatok növekedésére hivatkozva kamatemelésbe kezdett, hétfõi ülésén pedig csak gyorsította a folyamatot. A Capital Economics Bloombergnek nyilatkozó elemzõje szerint már az elõzõ kamatemelést megalapozó érvelés is elsõsorban a kormányzat "nem szokványos" gazdaságpolitikájával szemben megfogalmazott kritika megnyilvánulása, mintsem a körülmények hirtelen markáns változására adott reakció volt, s most sincs ez másként.
Megizzasztották a kormányzati kritikák?
Az MNB és a kormány közötti viszony elmérgesegése már Brüsszelben is szemet szúrt. Az Európai Központi Bank elnöke nemrég jelezte: az elmúlt idõszak (a jegybankelnök fizetését csökkentõ, illetve a MT tagok jelölési jogkörét kormányzati hatáskörbe utaló) rendelkezései alapján úgy fest, mintha a kormány nyomást akarna gyakorolni a jegybankra, s korlátozni kívánná annak függetlenségét, márpedig ez ellenkezik az európai normával.
Simor András az elmúlt hónapokban többször felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs kockázatok szükségessé teszik a kamatemelési ciklus megindítását. Az MNB elnöke arra is figyelmeztetett, hogy a ráta novemberi 25 bázispontos növelése önmagában kevés lesz a fogyasztói pénzromlás mértékének (CPI) jegybank által kijelölt tartmányba történõ visszaszorításához (a CPI novemberben 4,2 százalék volt). Az MT szerint sem jövõre, sem 2012-ben nem garantált az inflációs cél teljesülése. A pénzromlás mértéke a következõ idõszakban érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt, ezért szükség volt egy enyhe, de nem feltételenül sok lépésbõl álló szigorításba fogni.
A monetáris tanács úgy látja, hogy bár a feltörekvõ piacokkal szembeni bizalom az elmúlt idõszakban nõtt, a külföldi befektetõk a szomszédokhoz képest még mindig túl rizikósnak tartják Magyarországot, s ezt a véleményüket csak megerõsítették a hitelminõsítõk azzal, hogy a magyar állampapírpiaci kockázatok mélyülésére hívták fel a figyelmet.
A piacok rosszul reagáltak
Az elmúlt héten az euróval szemben meggyõzõen korrigáló, a térségben legjobban teljesítõ forint megítélése az MNB-döntését követõen romlott. A közös deviza árfolyama 275-rõl 277 forintra emelkedett. Az euróhoz hétfõ estére a pénteki szintekhez képest 1,3 százalékkal drágábban lehetett hozzájutni, a dollár 1,6 százalékkal került többe, 210,80 forint környékén forgott. A svájci frank árfolyama is emelkedett, koraestére meghaladta a 218,50 forintot.
A tõzsdén is rosszul fogadták a kamatemelésrõl szóló híreket - a délelõtt a pozitív tartományban ingázó BUX délutánra mínuszba fordult, s végül mindössze 0,1 százalékos pluszban zárt.
Ezek alapján nem meglepõ tehát, hogy a monetáris tanács a tárgyalt, tartásra és emelésre vonatkozó javaslatok közül szinte egyhangúlag a 25 bázispontos rátanövelés mellett döntött hétfõi ülésén. A kamatemelésre adott negatív piaci reakciót látva azonban elvárható lenne, hogy a szigorítás folytatódjon, hiszen a forint gyengült, a Budapesti Értéktõzsde irányadó indexének értéke pedig csökkent a döntés nyilvánossá tételét követõen. (Pedig a magasabb kamatszint - és az ezzel járó alacsonyabb kockázatok - kifejezetten kedveznének a carry trade-ben utazóknak is, így a forint erõsödését kellene táplálnia.)
Monetáris dacpolitika
Az MNB döntésére az elemzõk is megosztottan reagáltak. Egyesek szerint nem volt indokolt az újabb emelés. A Raiffesien szakértõje által zavarba ejtõnek tartott lépés azt vetíti elõre, hogy a monetáris testület akár a márciusi személyi változásokig megtorpanás nélkül folytathatja jelenlegi politikáját. Mások úgy vélik, nem erõfitogtatás, hanem épp ellenkezõleg, a novemberben a kormányzati kritikák özönében elsikkadó, a kamatemelési ciklus megindításáról szóló üzenet megerõsítése áll a hétfõi döntés mögött. Ez a CIB szakértõje szerint épp annyira volt szükséges, mint amennyire elõre látható.
Az MNB elnöke egy múlt pénteki konferencián arról beszélt, hogy az inflációs célokat szem elõl tévesztõ monetáris politika csak növelné az országgal szembeni bizalmatlanságot, növelve a finanszírozási költségeket és megakasztva a növekedést. Az inflációs cél - kormány által követelt - emelése már csak azért sem lehetséges, mert az euró-bevezetéséhez épp mérsékelni kellene azt (Orbán Viktor londoni látogatása során jelezte: az euróövezeti csatlakozás jelenleg nem kiemelt fontosságú cél Magyarország számára. Errõl bõvebben itt olvashat.)
A minimálbér növelése, az szja csökkentése, valamint az élelmiszer- és energiaárak folytatódó emelkedése mind magasabb inflációs kockázatokkal jár. A válsághelyzet enyhülésével egyúttal nõ az esélye annak is, hogy az elmaradt áremelkedéseket pótlják, tovább fokozva a pénzromlás ütemét - érvelt a jegybank a kamatemelés folytatása mellett.
Függetlenül attól, hogy ez végül bekövetkezik-e, az mindenesetre valószínû, hogy a monetáris politika márciustól változni fog. Az MT négy tagjának mandátuma 2011-ben lejár, a Fidesz által delegált új, galamblelkû tagokkal szemben pedig alapvetõ elvárás lesz, hogy megakasszák a kamatemelési ciklust.
A pénzromlás lassítása ugyanis a hitelek drágulásával, s így a növekedési kilátások romlásával jár, hiszen tovább nehezíti a cégek forrás-elérését. A költségvetés bevételi oldalát is boríthatja az állampapírpiacon is érvényesülõ rátaemelés hatása. A kormány ezért kitart elképzelése mellett, hogy az MNB az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 4 százalékra módosítsa, megteremtve ezzel a növekedést segítõ gazdasági környezet alapjait. Az MT viszont azzal érvel, hogy karakán fellépés hiánya másodlagos költségsokkot idézhet elõ, az pedig jelenleginél is kritikusabb helyzetbe sodorná az alacsonyabb jövedelmûeket.
A kamatdöntést követõen gyengült a forint
Fotó: MTI
Elgondolkodtató, hogy az elmúlt években rendre elvétett, s a forint árfolyamának stabilitását garantáló lépésekkel szemben háttérbe szoruló inflációs cél követése miért vált hirtelen kiemelt fontosságúvá az elmúlt hónapok monetáris politikájában. Simor András hiába hangsúlyozza a horgony fontosságát akkor, amikor az MT döntésével csak a fiskális és a monetáris politika közti nézetkülönbségeket és feszültségeket emeli ki. Meglehet, hosszú távon tényleg mérsékli a kockázatokat az MNB által novemberben megindított kamatemelési ciklus, rövid távon azonban csak arra hívja fel a külföldi befektetõk figyelmét, hogy a kormányzat és a jegybank közötti nézetkülönbségek nemcsak a Fidesz, de az MNB részérõl is ad hoc döntésekhez vezethetnek, amelyek egyáltalán nem mérséklik a magyar piac kockázatait. A külföldi befektetõ így nem tehet mást, mint továbbra is türelmesen kivár. Várja, hogy a kormány ismertesse februárra ígért terveit, s hogy az MT márciusi átalakítását követõen a monetáris politika is idomuljon a kormányzati akarathoz. Eztán már csak remélheti, hogy a magyar gazdaság jó irányba halad.
Link