Kartellbe fonódva nyerészkedik az állam a bankokkal közösen a devizahiteleseken
Irta: Olvaso - Datum: 2010. August 17. 10:10:46
Fehér Kéményseprõk Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége pénzügyi szakértõi csoportja szerint a magyar állam és a PSZÁF asszisztálásával a Magyar Nemzeti Bank kivitelezésében kartell formában megegyezett az összes Magyarországon mûködõ bankkal.
"Egyezséget kötöttel egymás közt, hogy az MNB virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint "svájci frank" alapú változó kamatozású szerzõdésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit.
Teljes hir
Kartellbe fonódva nyerészkedik az állam a bankokkal közösen a devizahiteleseken
2010. augusztus 12. ingatlan.net
Fehér Kéményseprõk Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége pénzügyi szakértõi csoportja szerint a magyar állam és a PSZÁF asszisztálásával a Magyar Nemzeti Bank kivitelezésében kartell formában megegyezett az összes Magyarországon mûködõ bankkal.
"Egyezséget kötöttel egymás közt, hogy az MNB virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint "svájci frank" alapú változó kamatozású szerzõdésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit. A jegybanknál több ezermilliárd forint fekszik, és a bankoknak kamatozik, nem forgatják vissza a gazdaságba. Ezek után nem csoda, hogy miközben tavaly a magyar gazdaság 6,3 százalékkal esett vissza, addig az itteni bankok több mint 300 milliárd forintos profitot értek el. Az idei elsõ negyedévben már 120 milliárdos hasznot produkált a pénzügyi szektor. Tudni kell, hogy az összes "deviza alapú" hitel forintban került folyósításra és forint alapon is KELL, meghatározott havi törlesztõ részletekben visszafizetni a mellékes költségeivel együtt (kamat, kezelési, nem látott egyéb). Az összes többi hazugság a bankok részérõl. Az elõre nem kalkulált költs égeket, árfolyam különbségeket, elõre meg nem határozott árfolyamkockázatot nem háríthatja át az adósokra, holott ezt történt. Ebbõl keletkezett a bankoknak a válság ideje alatt is extra profit évi háromszázmilliárd forint összegben. TEHÁT a bankok, akik a hitelt folyósították, NEM vettek fel devizában az anyavállalatától hitelt, mint ahogy ezt az egész magyar néppel elhitették. Így Magyarországon a deviza, vagy valuta hitel, akár a forint hitel nem ugyan azt jelenti, mint a "DEVIZA ALAPÚ" hitel."
A bankok szándékosan kergették az embereket adósságba
Fehér Kéményseprõk Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége véleménye szerint az extraprofit és ingatlanok megszerzése reményében hitelt nyújtó bankok épp úgy felelõsek a kialakult adósságcsapdáért, mint az adós, ki felelõtlenül feleslegesen vett fel jelzálog alapú hitelt úgy, hogy sem jövedelemigazolással, se munkahellyel, se kezesek biztosításával nem rendelkezett, hangsúlyozni kell, hogy a bankok ezt nem is kérték. Kiadtak úgy több milliós hitelt, jelzálog fedezetre, hogy az adóstól nem kértek jövedelemigazolást, vagy sima minimálbéres leellenõrizhetetlen dokumentumot is elfogadtak, akár 20 millió forint folyósításához nem kértek még adós társat sem. A szervezet úgy látja, hogy a bankok szándékosan kergették akkora adósságba a hitelt felvevõ adósokat, mert már a hitel folyósításakor nagyon jól tudták, hogy nem tudják a minimálbérbõl fizetni a havi törlesztõ részleteket. Amit viszont nem tart a szervezet célszerûnek, hogy a fennálló hitelét, bármilyen hitelrõl is van szó, átdolgoztassa és másik hitellel kiváltassa az adós, akár forint alapúra is.
Butaság kiváltani a hitelt
"Ez a legnagyobb butaság, amit most elkövethet az adós. Ha a futó hitelszerzõdést az adós módosíttatja, akkor az adós részére teljes mértékben hátrányos lesz, ugyanis az új szerzõdés aláírásától kezdõdik elölrõl a futamidõ és a hitel minden következménye. Az elõzõ szerzõdésbõl már letelt évek elvesznek és meghosszabbodik a futamidõ. Bizonytalan lesz a havi törlesztõ részlet összege is. Az új szerzõdéskötésnek ugyan úgy vannak járulékos költségei, amit ha el is tagad a bank, beledolgozza a havi törlesztõ részletbe. Ingyen a bank nem tesz meg az ügyfélnek semmit se. Hiába hirdették annyira, hogy jövedelemigazolás és minimálbérre is 10 millió hitelt kap! Minden költséget az adósra terhel, errõl nagyon sokat tudnék mesélni, mint volt banki alkalmazott."
A szervezet véleménye szerint, az összes adóst (devizahiteleset) kártalanítani kellene. A bankok is vállalkozói tevékenységet végeznek, így van lehetõségük a veszteséget is lekönyvelni. Tisztességtelen az általános szerzõdési feltétel, illetve a fogyasztói szerzõdésben egyedileg meg nem tárgyalt szerzõdési feltétel, ha a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit a jóhiszemûség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerzõdési feltétel támasztójával szerzõdést kötõ fél hátrányára állapítja meg. Most a válság miatt nem nyereségesek és kész, nem vesznek új bútort, számítógépet, nem nyitnak új fiókot, stb. Milyen alapon hárítják át a veszteségüket az adósokra egyoldalú szerzõdésmódosítással - kérdezi a szervezet. A Polgári Törvénykönyvnek a 209.§-ához fûzött Miniszteri indokolása szerint tisztességtelen minden olyan magatartás, amely a közfelfogással ellentétes. Ellentétes a közfelfogással a szerzõdéskötõ felek között az egy oldalú elõny kikötése vagy egyoldalú hátrány okozása, azaz minden olyan feltétel kikötése, amely a szerzõdõ felek egyenlõ jogai és kötelezettségei megsértését jelenti. A Ptk. 209.§.(1.) bekezdése a fenti magatartásokat tiltja. Vagy is az összes devizahitel szerzõdés ezen törvény alapján semmis. Ilyen alapon az összes vállalkozó (fodrász, cipész, vendéglátó egység, építõipar) és cég átháríthatná a nem létezõ nyereségét az összes szerzõdéses partnereire. Miért és milyen törvény alapján merték a bankok vállalkozói tevékenységükbõl kifolyólag pénzügyi válságot nem kalkulálva a kiesett nyereségüket, bevételeiket áthárítani az ügyfeleikre?
Tisztességtelen általános szerzõdési feltételek a devizaalapú hitelek kapcsán
A devizaalapú hitelek tartalmilag forinthitelek, mert:
- nem lehetséges devizában törleszteni a részleteket
- a hitel forintösszegben van elsõdlegesen megjelölve, amely az árfolyam alapján visszaszámítódik és devizában is ki van fejezve
- a törlesztõ részletek forintban vannak meghatározva, és forintban kell azokat törleszteni.
Nem tájékoztatja a hitelezõ a szerzõdési partner adósokat arról, hogy
- A Htp., az 1996. évi CXII. Tv. 213.§. b.) pontja alapján a hitelezõnek, a szerzõdés megkötése elõtt meg kellett volna becsülni az esetleges árfolyamváltozás nagyságát és azt az aláírás elõtt a szerzõdés tartalmává kellett volna tenni.
- Nem tájékoztatta a szerzõdéskötõ adósokat arról, hogy amennyiben a fenti költségbecslés elmarad a szerzõdés semmis.
Tisztességtelen a kölcsöntõke összege változó árfolyamon történõ nyilvántartása
A közfelfogás szerint a kölcsön összege a szerzõdéskötéskor fixen kerül megállapításra, amelybõl fokozatos, részletekben történõ törlesztéssel kerül a tõke visszafizetésre. Az alperesek a törlesztendõ tõke összegét devizában úgy tartják nyilván, hogy az idõközi forint/deviza árfolyamváltozás alapján a tõke összegét állandó jelleggel változtatják Ez ellentétes a közfelfogással és az adósok tekintetében további tisztességtelen hátrányt jelent.
- Tisztességtelen a tõkekihelyezés eladási árfolyamon történõ kiszámítása, ugyanakkor a törlesztés vételi árfolyamon történõ elszámolása. A kölcsönszerzõdés közfelfogás szerinti ellentéte a kamat. A kamat a szerzõdésekben önálló megnevezéssel megjelölésre került. Ebbõl kifolyóan minden továbbá bevétel az alperesek számára tisztességtelen. Továbbá az eltérõ árfolyamon történõ elszámolás egyoldalú anyagi hátrány az adósok tekintetében.
- Tisztességtelen devizaalapú hiteleknél a garanciaként szolgáló ingatlan forgalmi értékének devizában történõ kifejezése és nyilvántartása elmaradása. A garanciaként szolgáló ingatlanok értékének devizában történõ nyilvántartásának elmaradása árfolyamváltozás esetén tisztességtelen hátrányt okoz az adósnak, mert forintárfolyam emelkedés esetén a devizában nyilvántartott tõketartozás illetve hitel és jár. visszafizetés drasztikusan emelkedhet, ugyanakkor a csak forintban nyilvántartott ingatlanérték-árfolyamemelkedés hiányában jelentõsen csökken és így jelentõs érték árolló keletkezik.
- Tisztességtelen a devizaalapú hiteleknél a garanciaként szolgáló ingatlanok esetében a kölcsön összegéhez viszonyítottan, - bankonként eltérõen - másfél-kétszeres értékû ingatlanfedezet kikötése, ugyanakkor a forgalmi értékbecslés során rendszeresen alulértékelése.
Tisztességtelen általános szerzõdési feltételek a kamatemeléssel kapcsolatban
- Tisztességtelen az egyoldalú kamatemelés, mert tisztességtelen annak okát az utólagos pénzpiaci, stb. változásokban megjelölni. Az adós helyett az alperesek a szerzõdéskötés idõpontjában-az akkori pénzügyi piaci feltételek alapján és figyelembevételével- teljes egészében kifizetik az adós helyett annak pénzügyi kötelezettségeit.
- Mivel az adós helyett a pénzkötelezettség adott feltételek mellett már teljes egészében kifizetésére került az utólagos feltételváltozás az alapügyletet és feltételt nem érintheti, ezért arra hivatkozni sem lehet. Az alperesek ugyanis, az adós egyösszegû pénzigényét nem hitelbõl, hanem a korábban begyûjtött és meglévõ pénzbõl fizették ki. Így a betéteseknek fizetendõ kamat sem változik utólag.
- Ha az alperesek a szerzõdéskötéskor még sem a saját betétbegyûjtésükbõl fizették ki teljes egészében az adós pénzigényét, hanem más banktól felvett kölcsönbõl, úgy nem pénzkölcsönrõl beszélünk és az alperesek nem hitelezõk, hanem pénzközvetítõ ügynökök. Ez esetben az adós valós tartozása a hitelezõ bank kamata az alperes bank felé + az ügynöki jutalék, amely a kamat és költségek töredéke.
Tisztességtelen általános szerzõdési feltételek az extraköltségek felszámítása kapcsán
Tisztességtelen az alperesek által a szerzõdéskötés illetve a folyósítás és törlesztés kapcsán minden kamaton felül költség felszámítása, mert: A közfelfogás szerint a kölcsönszerzõdések ellenszolgáltatása a kamat és csak a kamat. Ezért tisztességtelen minden olyan további költségadósra történõ terhelése, amely idegen a kölcsönügyletektõl.
Tisztességtelen a költségek egy részének az adósra történõ hárítása, amely az alperesek, mint bankok érdekkörében merülnek fel: Pl. hitelbírálati díj, ingatlanforgalmi szakértõi díj, stb. A költségek-fõleg kezelési költségek-összetételének, megemelésének indokait nem közlik az adóssal a hitelezõk, így az nincs abban a helyzetben, hogy annak megalapozottságát megítélje, így az meglehetõsen önkényes.
Tisztességtelen általános szerzõdési feltételek az uzsoranyereség megengedése tekintetében: A kölcsönszerzõdések következtében az alpereseknél nyereségeként jelentkezõ kamat elnevezésû nyereség + árfolyamkockázat teljes áthárítása + az eladási és a vételi árfolyamok együtt alkalmazása + a közfelfogással ellentétes költségek felszámítása az alperesek részére uzsora mértékû nyereséget biztosít, amely tisztességtelen.
Általános tartalmú tisztességtelen általános szerzõdési feltételek
- Nem tájékoztatta a szerzõdéskötõ adósokat arról, hogy a pénzintézeti törvényben - Htp. - foglalt, un. vésztartalék szabály szerint a kikölcsönzött "hitelek" csak virtuális, azaz nem valós hitelek, mert a vésztartalék szabály szerint a ténylegesen betétként begyûjtött összeg 10-szeresét "kölcsönözhetik" ki, ami fogalmi és ténybeli képtelenség. Ezért a kölcsönszerzõdések alapjaiban érvénytelenek, mert az adósi ellentételezéssel-tõketörlesztéssel - szemben a bankok részérõl csak virtuális pénzkifizetés történik.
- Nem tájékoztatta a szerzõdõ adósokat arról, hogy ugyan a jogszabály egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tesz a bankok számára, de az nem parttalan és határtalan. Ennek kapcsán nem tájékoztatta a szerzõdéskötõ adósokat arról, hogy a mértéktelen és aránytalan egyoldalú szerzõdésmódosítás jogellenes és bíróság elõtt megtámadható. (BH 2000.247. A szerzõdési szabadság korlátozása a nyilvánvalóan egyoldalú elõny kikötése tekintetében tilos.)
- Tisztességtelen az-az általános szerzõdési feltétel, amely szerint a kölcsönszerzõdés azonnali hatályú felmondásához vezethet, ha az adós az adott bankcsoporthoz tartozó más banknál nyilvántartott szerzõdését szegi meg.
- Tisztességtelen az általános szerzõdési feltétel, amely a bank egyoldalú azonnali hatályú felmondása esetén lehetõvé teszi, a garanciaként felajánlott ingó és ingatlan tulajdonjogának a egyoldalúan eldöntött megszerzését. (A felmondás érvénytelensége esetén valószínûsíthetõ, hogy nem lehet már az eredeti állapotot visszaállítani.)
- Tisztességtelen a kölcsönszerzõdés azonnali hatályú felmondása, ha - az Adós vagyoni helyzetében, illetve ezek várható alakulásában a szerzõdés aláírását követõen lényeges negatív változás állt be a Bank megítélése szerint A feltétel tisztességtelen, mert nem független kívülálló dönti el az adós vagyoni megfelelõségét. Ez ellentétes a közfelfogással.
- Az Adós a Bankkal szemben vállalt kötelezettség teljesítését veszélyeztetõ egyéb fizetési kötelezettséget vállalt (pl. kezesség), A közfelfogás szerint semmi köze a szerzõdéshez.
- Az Adós bármely esedékességi idõpontban nem tesz eleget a kölcsönszerzõdés szerinti bármely fizetési kötelezettségnek, és egy hónapot elérõ fizetési késedelembe esik, A feltétel tisztességtelen, mert ellenkezik a közfelfogással az, hogy az adós önhibán kívüliségét nem veszi ki a szerzõdésszegésnek tekintendõ okok közül, továbbá, hogy szerzõdésen kívül esõ más ok is felmondási alapul szolgálhatnak.
A válság mindenkit érintsen- feltéve ha válság van
A Fehér Kéményseprõk Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének álláspontja, hogy ha pénzügyi világválság van, az a bankokat is érintse, ne csak a vállalkozókat, cégeket, közigazgatást. A válság ideje alatt, magyar gazdaság teljesítménye 6,3 százalékkal esett vissza, ám az itteni bankok több mint háromszázmilliárd forintos profitot értek el. Az idei elsõ negyedévben már 120 milliárdos hasznot produkáltak. Hogy lehet becsületes, tisztességes tevékenységgel azt elérni, hogy a bankok egyedüli nyereségesek egy világra szóló pénzügyi válság hatására? Minden vállalkozásnál lehet veszteséget elszámolni, akkor a bank, - mint vállalkozó- nyelje le a veszteségét, ha már nem bírta behatárolni, hogy kinek, milyen feltételek mellett nyújtható a hitel.
Ha a hitel nyújtásakor, nagy nyereség reményében jó volt az ügyfél kockázat bírálata, akkor most, a válság kirobbanása után, - amirõl egyáltalán nem tehet az adós, - legyen a bank is partner és nyelje le a veszteségét úgy, hogy elengedi az összes felmerült költséget minden adósra kiterjesztve. Kötelezzen a Magyar Állam minden bankot, aki deviza hitelt folyósított az eltelt öt évben, hogy visszamenõen dolgozza át az összes hitelszerzõdését a mai 2010 évben hatályos jogszabályoknak megfelelõen. Kössön minden ügyfelével tisztességes általános szerzõdési feltételek mellett új szerzõdést, úgy, hogy az eddig felszámolt eredeti hitel szerzõdésben foglalt kamat (THM) felüli adósra hárított összeget, írja jóvá az adós részére késedelmi- és büntetõkamataival együtt. Akinek az ingatlanát már pénzügyi szolgáltatóknak, ismeretlen bûnözõ ingatlan maffiózóknak átjátszották, ott kártérítést kötelesek fizetni az adósaik részére a hitelszerzõdésbe foglalt zálogtárgy ingatlan piaci érték ös szegében. Amennyiben lehetséges azoknál az ingatlanoknál, melyek még nem kerültek értékesítésre, jogilag is állítsák vissza az eredeti állapot szerinti tulajdonjogot a bank költségén.
A szervezet véleménye szerint NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket a deviza hitelesek megsegítésére, hanem a pénzügyi válság ideje alatt is tisztességtelenül extraprofitot szerzett, nyereségesen mûködõ bankok adják vissza az összes ügyfélnek, a hazugságokkal, megszerzett, az aláírás napján szerzõdésben foglalt, THM feletti bevételeiket. Nyugodtan visszafizethetik a bankok az adósoktól lenyúlt évi háromszázmilliárd forint extraprofitból, nem kell állami költségvetésbõl továbbiakban finanszírozni a bankokat, azzal, hogy helyettük vállalnak anyagi felelõsséget az adósok megsegítésére. A bankok által hitelszerzõdések tisztességes és törvényes átdolgozásához, az adósok adómentes kártalanításának ellenõrzéséhez felügyeletet biztosítson az Állam a devizahiteleseken segítõ csomag kidolgozása során. Javasolják, hogy a felálló bizottságba vonják be azon civil szakértõket, társadalmi szervezeteket, akik aktívan részt vettek a bankok visszaéléseinek felszámolásában.
Budapest, 2010. július 19.
Dabasi Tamás elnök