Vajon mi fogja megfékezni a "szétesés új hullámát"?
Irta: Olvaso - Datum: 2010. December 25. 13:26:34
Moisi-Mozes utal arra, hogy itt is új birodalom készül, s monarchia az anarchiából. Értem én, hogy minden változik, na de ennyire?
Afrikán át Európáig figyelhetõ meg az a folyamat, amire a nemzeti identitások egyre erõsebb szerepe és új államok létrejötte a jellemzõ – mutat rá elemzésében Dominique Moisi. A kutató szerint az Európai Uniónak a belsõ értékeit kell rendeznie és nem szabad tovább bõvíteni a közösséget.
Teljes hir
Moisi-Mozes utal arra, hogy itt is új birodalom készül, s monarchia az anarchiából. Értem én, hogy minden változik, na de ennyire?
Afrikán át Európáig figyelhetõ meg az a folyamat, amire a nemzeti identitások egyre erõsebb szerepe és új államok létrejötte a jellemzõ – mutat rá elemzésében Dominique Moisi. A kutató szerint az Európai Uniónak a belsõ értékeit kell rendeznie és nem szabad tovább bõvíteni a közösséget.
Elképzelhetõ-e, hogy a húsz évvel ezelõttihez hasonló átalakulás elõtt áll a világ? - teszi föl a kérdést Dominique Moisi, a párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének munkatársa legújabb cikkében. Az 1990-es években a Szovjetunió összeomlása és az egykori Jugoszlávia véres szétesése a független államok rohamos növekedésével járt. A nemzeti identitások most látható megjelenésének új hulláma Afrikától Európáig húzódik - hangsúlyozza a kutató.
Januárban függetlenségi népszavazást tartanak Dél-Szudánban és annak sikere esetén további hasonló kezdeményezések lehetnek az afrikai kontinensen - tette hozzá. Az új nemzetek létrejötte 1993-ban a független Eritrea születésével kezdõdött, de Szomália, Elefántcsontpart és Nigéria területén is elképzelhetõ új alakulatok létrejötte - szerepel a cikkben.
Kinyílik-e "Pandora szelencéje"?
Moisi szerint Afrikában alapvetõen a gyarmattartók felelõsek a mostani "rossz" határokért, amelynek hatásait pánafrikai szervezetek sem tudták megoldani és ezért sokszor a status quo megõrzésében látták a konfliktusok megoldását. A szerzõ úgy látja, vagy kinyitják "Pandora szelencéjét", vagy pedig megõrzik a jelenlegi status quót, amely már eddig is rengeteg véres eseményt hozott. A korábban brutális viselkedésérõl ismert szudáni vezetés adja a jó példáját annak, hogyan kell egy elszakadási folyamatot lefolytatni. A fõ kérdés most az, hogy ez a modell példaértékû lesz-e Afrika-szerte - írja Moisi.
Elefántcsontparton Laurent Gbagbo jelenlegi elnök választási veresége ellenére nem távozott a hatalomból, ami elõsegítheti az ország etnikai alapon való felbomlását. Ezt azért valószínûsíti a cikk szerzõje, mivel a rivális jelöltek közti szavazatmegoszlás etnikai csoportok szerint történt, ami jelentõs megosztottságra vall. Moisi szerint ez az etnikai ébredés nem tekinthetõ csupán afrikai jelenségnek.
Európa sem marad ki
Európában az egyik legerõsebben Belgiumban jelentkezik ez a probléma, ahol a politikai elit képtelen kezelni a flamand és a vallon kisebbség közötti intézményes együttélés szabályait. Európa-szerte egyre több államban vélekednek úgy a kisebbségekhez tartozók - többek között a katalánok -, hogy miért dolgozzanak a "lusta többség" kedve szerint. Természetes, hogy Európa nem Afrika, ahol az erõszak és a kétségbeesés a szétesés motorja. Az öreg kontinensen napjainkban a feszültségek csak gazdasági téren jelentkeznek. Az elemzés írója szerint azonban a gazdasági válság mélyülésével nagyobb tere lehet majd a "szétesés új hullámának".
Moisi úgy véli, hogy az unió 27 tagállamát már ma is nagyon nehéz sikeresen mûködtetni. Az EU-nak, amely egy mély identitási krízisben van, nem új államokra, hanem új ideákra ás narratívákra van szüksége, egy minõségi, nem pedig mennyiségi változásra. A kutató felidézte Daniel Bell amerikai szociológus azon kijelentését, hogy az állam túl nagy ahhoz, hogy a kis problémákat megoldja, de túl kicsi ahhoz, hogy a nagyokkal elbánjon. A globalizáció korában a nemzet vált az identitás védelmezõjének erõsebb szereplõjévé, mint az állam, amely a pénzügyi krízis kirobbanását követõen erõsebbnek tûnik, mint a piac - mutatott rá Moisi.
Két folyamat zajlik egyszerre
Míg napjainkban a helyi identitások erõsödése az államok egy részében a szétesõ tendenciákat erõsíti, addig máshol neoimperialista hagyományok élednek újjá - szerepel az írásban. Orosz- és Törökországban a nagyhatalmiság az identitás természetes része, amely mélyen gyökerezik ezekben a társadalmakban.
Moisi azzal zárja írását, hogy talán egy nap, ha az emberek a 21. század elsõ évtizedére úgy tekintenek majd, amely a 20. század utolsó évtizedének logikai folytatása, akkor világosan látni fogják azt a folyamatot, ahogyan a válságokkal teli világ saját kereteinek újbóli kijelölésén fáradozott.
Forrás: Link