Néhány gondolat, ami a rendõriskolák tananyagában valószínûleg nem, vagy nem így szerepel. (folytatás)
Irta: Olvaso - Datum: 2010. December 26. 13:15:45
Kötelezõ olvasmány minden rendõrnek, közszolgának, rendvédelmi dolgozónak, Dr. Szakál Antal tollából!
Elõzmény
Link = http://postaimre.euroweb4you.eu/news.php?readmore=1097
Vizsgáljuk meg közelebbrõl a védelemre hivatott szervezetek mûködési sajátosságait, belülrõl kifelé haladva. Ezen szervezetek tevékenységüket a közösség érdekében fejtik ki, mely teljesítéséhez közhatalommal ruházzák fel õket.
Tehát: cél a közjó, eszköz a közhatalom.
Teljes hir
Kötelezõ olvasmány minden rendõrnek, közszolgának, rendvédelmi dolgozónak, Dr. Szakál Antal tollából!
Elõzmény
Link = http://postaimre.euroweb4you.eu/news.php?readmore=1097
Vizsgáljuk meg közelebbrõl a védelemre hivatott szervezetek mûködési sajátosságait, belülrõl kifelé haladva. Ezen szervezetek tevékenységüket a közösség érdekében fejtik ki, mely teljesítéséhez közhatalommal ruházzák fel õket.
Tehát: cél a közjó, eszköz a közhatalom.
A testületek egy jogállamban a törvényekben meghatározott feladatokat a törvényekben
meghatározott módon kötelesek ellátni – mivel munkáltatói szerepük is van – befelé és kifelé egyaránt. Ha nem azt, vagy nem úgy teszik, akkor vagy az állam nem jogállam, vagy a szervezetek nem felelnek meg az elvárásoknak. (Vagy mindkettõ, illetve egyik sem.)
A közhatalom a szervezeten belül a hierarchiában, a társadalom felé az erõszak alkalmazására felhatalmazottságban és a rendészeti jogosítványokban ismerhetõ fel.
2. Hierarchia. Kötelesség, jogosítványok. Kiválasztódás, torzulások
Ti, akik ezen szervezetek valamelyikében szolgáltok, feladataitokat szigorú alá-fölérendeltségi rendszerben látjátok el. A hierarchia piramisában a magasabb szintekhez több kötelesség tartozik, ezek ellátásához többletjogosítványok rendelésére kerül sor. Minél magasabb a szint, annál nyomasztóbb a felelõsség (példamutatás, utánpótlás, képzés, felszerelés, szolgálatvezénylés, szolgálati rend fenntartása, szociális gondoskodás…), de ezzel párhuzamosan a jogosultságok köre is nõ. A jog a kötelesség teljesítését lehetõvé tevõ eszköz.
A hierarchia csak azok között értelmezhetõ, akik között valamilyen cél- vagy feladatközösség fellelhetõ, ennek hiányában értelmetlen lenne a kérdést vizsgálni. (Miért is mondhatná meg egyébként akárki valakinek, hogy mikor,hol,kivel,hogyan,mit csináljon?) Ennek megfelelõen a jogosítványtöbblet csak a feladatot végzõkkel kapcsolatban, a feladat végzésekor, annak idejére illeti meg a címzetteket. Ha ezen a körön kívül gyakorolja valaki közületek jogait, az nem törvényes.
(Tapasztaltatok már olyat, hogy valaki, aki egyébként szolgálati idõben sem látja el feladatait, szolgálati idõn túl is igényt tart bizonyos jogosultságokra?)
A társadalom számára kiemelt fontossággal bír, hogy egyes magas pozíciók folyamatosan a legalkalmasabb emberekkel legyenek betöltve. Jó esetben ezek a személyek az eltöltött idõvel, a szükséges képesítések megszerzésével és a történések során tanúsított magatartásukkal hitelesítõdve válnak vezetett közösségeik természetes nemeseivé.
Kiválasztódnak közületek.
Hozzáértésük, emberségük nem kérdõjeles, tekintélyüket nem kell kikényszeríteni. Elismerik feljebbvalóikat, bennük követendõ példát látnak, az azonos szintûekkel és az alárendeltekkel kölcsönösen tisztelik egymást, az utánpótlás nevelését – mivel felismerik a poszttal járó kötelességük folyamatos teljesítéséhez fûzõdõ közérdeket - legfontosabb feladataik egyikének érzik.
A hozzáállásukban, életvitelükben beállt változások esetén, saját jogon szerzett közösségi pozícióikat bármikor elveszíthetik, és ha méltatlanná válnak bizalmatokra, az feltétlenül következményekkel jár.
Ezek a közérdeket szolgáló hierarchia jellemzõi.
(Egyébként hatályos törvényeink is errõl szólnak. Mivel a jogrendet az érvényesülés igényével alakítják ki, a törvény szemszögébõl nézve teljesen egyértelmû, hogy minden beosztásban csak a megfelelõ utat bejárt, megfelelõ ismeretekkel, kifogástalan tartással és életvitellel rendelkezõ emberek teljesíthetnek közszolgálatot. Elméletileg.)
Most nézz szét magad körül és tudatosítsd magadban, amit látsz.
A hierarchia kóros elváltozása határozott tüneteket produkál.
A vezetõk számára a jog nem a kötelesség teljesítésének eszköze, sokkal inkább cél lett, amely magasabb fizetésben, szolgálati autóban, mobiltelefonban és egyéb kiváltságokban testesül meg.
Az így kiválasztott - vagy legújabban önjelölt - vezetõ nem a közös célok elérésére törekszik, jogosítványait szolgálaton kívül és olyanokkal szemben is érvényesíteni akarja, akikkel egyébként nem áll hierarchikus viszonyban. Nem birtokolja, hanem bitorolja a beosztásával járó közhatalmat.
Hozzáértésrõl, tekintélyrõl szó sincs, eszköztárában a bizonytalanságban tartás, a fenyegetés, a korrumpálás és a nyílt vagy leplezett zsarolás található.
A kötelességgel nem, de a beosztással járó címmel teljes mértékben azonosul, az személyiségének elsõdleges forrásává válik, ahhoz az ésszerûség határain túl is ragaszkodik. A következõ lépcsõfokon állót a háta mögött fúrja, az azonos szinten lévõket gáncsolja, lehetséges utódait tûzzel-vassal irtja.
Pozícióját a társadalom szempontjából nézve érdemtelenül szerzi.
Hibáinak – ha azok nem sértenek rendszerbiztonsági érdekeket – a zsarolhatóságon kívül nincs következménye. Amennyiben megfelelõ szívességtevõ és/vagy viszontkompromittáló képességgel rendelkezik, akár még fentebb is léphet a ranglétrán.
A kontraszelekció nem zárja ki annak lehetõségét, hogy az amúgy érdemtelenül kiválasztottak a hétköznapit meghaladó képességekkel rendelkezzenek. Szánalmasabb formája a csoportérdekû kiválasztásnak, ha a könnyebb vezérelhetõség végett a hétköznapinál szerényebb képességû személyeket helyeznek pozícióba („kontárszelekció”). Napjainkban a jelenség egyre inkább tetten érhetõ, ezt te is tudod.
Ezek a szûk csoportérdekeket szolgáló hierarchia vázlatos jellemzõi.
A fegyveres testületek állománya az ilyen jelenségekkel szemben törvényekben biztosított egyéni jogorvoslati és az érdekvédelmi tevékenységben megvalósuló kollektív védelemben részesül. A nem rendeltetésszerû joggyakorlás súlyosabb esetei a büntetõjog által fenyegetettek. (Elméletileg.)
Ám amennyiben az 1. pontban írt torzulások kialakulnak a fegyveres testületeknél, annak nem csak kifelé irányuló hatásai vannak. A társadalomra támadó rendvédelmi intézményrendszer szükségszerûen saját állományának egészséges részére is veszélyes.
A jogorvoslati fórumrendszer
mûködésképtelenné válik, az általában járó jogok rendszeresen alulmaradnak a nevekhez köthetõ konkrét érdekekkel szemben, majd elõbbiek lassan elhalnak, utóbbiak kusza, fojtogató szövedékké válnak.
Ha nem tartozol valamely klikkhez, Te is ettõl fuldokolsz. (folyt.köv.)