Posta Imre weboldala

Izraeli invázió a gázai Offshore gázmezõkön (Magyarországon is)
Irta: - Datum: 2011. January 04. 08:41:50

Teljes hir

Magyarország izraeli megszállása, a termõterületek elárasztása, az élelmiszertermelés ellehetetlenítése, természeti kincseink módszeres elrablása, bármennyire próbálják másként magyarázni, semmi egyéb, mint közönséges rablás, ahogy ezt Palesztinában, és a világ más régióiban is megteszi Izrael. Az utóbbi idõben többen fordultak hozzám azzal, hogy mi a helyzet a makói-árok gázkincsével, a termálvizeinkkel, a gõzenergia-kincsünkkel, ásványkincseinkkel. Magyarország és Palesztina között, a párhuzam képzéséhez nem kell sokat keresgélni! Az elmúlt idõszakban felröppent a hír, óriási gázmezõket fedeztek fel Izrael partvidékén.
A híradások 2009. január 18-án keltek szárnyra, de a Palesztin állam és Izrael között már korábban elkezdõdött a "háború" gázkérdésben, mert természetesen Izrael magának követeli a palesztin gázmezõket is, és katonai invázióval akarja megoldani az ellenõrzést a Gázai övezetben.

Ez egy háborús hódítás. A British Gas (BG Group) és partnere, az athéni alapú konszolidált vállalkozók (Consolidated Contractors International Company, (CCC)) tulajdonában Libanon Sabbagh és Koury családok kaptak olaj-és gázkitermelés jogokat, egy 25 évre szóló megállapodás alapján, amit 1999 novemberében írtak alá a Palesztin Hatósággal. A tengeri gázmezõkre a jogot rendre a British Gas (60 százalék), Consolidated Contractors (CCC), (30 százalék), valamint a Palesztin Hatóság Beruházási Alapja (10 százalék) arányban osztotta fel. (Haaretz, 2007. Október 21.). A PA-BG-CCC megállapodás magában foglalja a terület fejlesztésének és egy gázvezeték építésének tervét. (Közel-Kelet gazdasági Digest, 2001. január 5.).
A BG engedélyt lefedi a teljes Gazai partközeli tengeri területeket, amely szomszédos több izraeli tengeri gázlétesítménnyel. (Lásd a térképet). Meg kell jegyezni, hogy a gáztartalékok 60 százaléka, a gázai-izraeli partvidék mentén Palesztinához tartoznak.

A BG Group fúrt két kutat 2000-ben Gázában, a Gáza-Marine-1 és a Gáza-Marine-2-õt. A tartalékok, British Gas becslése szerint 1400000000000 köbláb, értékben mintegy 4 milliárd dollár. A Palesztin gáztartalékok mérete sokkal nagyobb.

Ki birtokolja a gázmezõket?
A kérdés a gázai gázmezõk szuverenitásáról elengedhetetlen. Jogi szempontból, a gázkészletek Palesztinához tartoznak.
Jasszer Arafat halála után, a választás utáni Hámász kormány vesztére, a Palesztin Hatóság engedélyezte Izraelnek Gázában létrehozni "de facto" hatalmat, az offshore gázkészletek felett.
A választások után, Ariel Sharon miniszterelnök, 2001-ben jelentõs fordulópontot jelentett. Palesztina szuverenitását az offshore földgázmezõk felett az izraeli Legfelsõbb Bíróságon vitatták. Sharon egyértelmûen kijelentette, hogy "Izrael soha nem vásárol gázt Palesztinától" célozva a Gázai övezetre, éshogy az offshore gáztartalékok Izraelhez tartoznak.
2003-ban, Ariel Sharon, megvétózta az elsõ üzletet, amely lehetõvé tenné a British Gas számára a földgázt szállítást Izraelbe, a gázai offshore kutakból. (The Independent, 2003. August 19.)
2006-ban, a British Gas "közel volt a szerzõdés aláírásához, hogy gázt szivattyúzhasson Egyiptomba." (Times, 2007. május 23.). A jelentések szerint, a brit miniszterelnök, Tony Blair beavatkozott Izrael nevében, annak érdekében, hogy megakadályozza a megállapodást Egyiptommal.
A következõ évben, 2007 májusában az izraeli kabinet jóváhagyta a javaslatot Ehud Olmert miniszterelnök által, hogy "gázt vásárolnak a Palesztin Hatóságtól. A javasolt szerzõdés 4 milliárd dollár értékû vásárlásról szólt, aminek a nyeresége 2 milliárd dollár lett a végén, és amelybõl egymilliárd volt, a palesztinoké.
Tel Avivnak viszont nem volt szándékában a bevételek megosztása a palesztinokkal. A tárgyalók létre hoztak egy izraeli csoportot, hogy ki foglalkozik a BG Group kapcsolatos üzlettel, megkerülve mind a Hamász kormányt, mind a Palesztin Hatóságot. Az izraeli védelmi hatóság szerette volna, hogy a palesztinoknak fizetnie kelljen az árukért és szolgáltatásokért, valamint ragaszkodott ahhoz, hogy a pénz nem kerül a Hámász-kormány irányítása kezébe."
A cél lényegében az volt, hogy megszüntessék az 1999-es szerzõdést, ami a BG Group, a Palesztin Hatóság és Jasszer Arafat között jött létre. A javasolt BG megállapodás 2007-ben, a palesztin gáz Gázai offshore kutakra, hogy ne irányítsák egy tenger alatti gázvezetékbe, az izraeli tengeri kikötõbe, Ashkelonban.
Az üzlet meghiúsult. A tárgyalások felfüggesztették: "A Moszad vezetõje, Meir Dagan ellenezte az ügyletet biztonsági okokból. Hivatkozva arra, hogy a bevétel a terrorista tevékenységet finanszírozná". Ehud Olmert miniszterelnök-helyettes szándéka szerint, földgázt vásárolnának a palesztinoktól, így a kifizetés Hámászt szolgálná, "2006. március 1. idézi altábornagy (ret.) Moshe Yaalon, és a British Gas, elõrelátóan vásárolta fel a Gáza parti vizeinél a kitermelési jogokat, és ezzel fenyegeti Izrael Nemzetbiztonságát? (Jerusalem Center for Public Affairs, 2007 október).
Izrael célja az volt, hogy kizárja annak lehetõségét, hogy a jogdíjakat kelljen fordítani a palesztinok javára. 2007 decemberében, a BG Group kivonult a tárgyalásokról Izraellel, és 2008 januárjában, bezárta irodáját Izraelben. ( BG honlapja).
Az Invázió terve már a tervezõasztalon! A Gázai övezet invázió tervét a "Operation Cast Lead" néven, útjára indították 2008 júniusában, izraeli katonai források szerint:
"A források szerint a védelmi létesítményeket említette a védelmi miniszter, Ehud Barak. Az izraeli védelem megbízta a katonai erõket, hogy készüljenek fel a mûveletre, több mint hat hónappal azelõtt (júniusi vagy június elõtt), hogy még akkor is, ha Izraelben elkezdtek tárgyalni egy tûzszüneti megállapodásról" (Barak Ravid, Operation "Cast Lead": Israel Air Force strike followed months of planning, Haaretz, 2008. December 27.)
Ez hozta, hogy ugyanebben a hónapban, az izraeli hatóságok, nagyon csendben felvette a kapcsolatot British Gas képviselõivel, azzal a céllal, hogy újraindítsa fontos tárgyalásokat, a gázai földgáz beszerzése vonatkozásában:
"Mindkét Pénzügyminisztérium fõigazgatója, Yarom Ariav és a Nemzeti Infrastruktúra Minisztérium fõigazgatója Hezi Kugler megállapodtak abban, hogy tájékoztatják BG-t, miszerint Izrael meg kívánja újítani a tárgyalásokat.
A forrás hozzátette, hogy BG hivatalosan még nem reagált, hogy Izrael kérésére, de a vállalat vezetõi valószínûleg eljönnek Izraelbe, néhány hétig, és megbeszéléseket folytatnak a kormányzati tisztviselõkkel." (Globe-online-Izrael Business Arena, 2008. június 23.)
A döntés, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat a British Gas-al (BG Group), egybeesett, idõrendben, az gázai invázió megtervezésével júniusban. Úgy tûnik, hogy Izrael igyekezett megállapodásra jutni a BG Group-pal az invázió elõtt, amely már elõrehaladott tervezési szakaszba lépett.
Tény, hogy tárgyalások a British Gas-sal és az izraeli tisztviselõk között folyamatban volt 2008 októberében, 2-3 hónappal a bombázások december 27-i megkezdése elõtt.
2008 novemberében, az izraeli pénzügyminisztérium és a Nemzeti Infrastruktúra Minisztérium megbízta Izrael Electric Corporation (IEC), hogy kezdjen tárgyalásokat a British Gas-sal, és vásároljon földgázt az BG offshore koncessziós Gázai területérõl. (Globes, 2008. November 13.)
"A Pénzügyminisztériumi fõigazgató, Yarom Ariav és a Nemzeti Infrastruktúra Minisztérium fõigazgatója, Hezi Kugler írta IEC vezérigazgatója Amos Lasker tájékoztatta õt, a kormány azon döntésérõl, hogy tárgyalások elõre összhangban hozásának keretében, a javaslatot jóváhagyta az év elején.
Az IEC testület, elnöke, Moti Friedman, jóváhagyta az elvi keretjavaslatot, néhány héttel ezelõtt. A tárgyalások a BG Group-al megkezdõdtek, amikor a testület jóváhagyja a pályázatmentességet. "(Globe 2008. november 13.)
Mint látható, Izrael, a hazájukat és érdekeiket védõ palesztinok természeti kincseinek megszerzéséért indított háborút. A telepesek nyomulása, számukra szükséges része, a palesztin "terroristák" emlegetése, ugyanolyan hazugságáradat, mint amit a világ több más országában is elkövetnek.

Gáza és Energiaügyi Geopolitika: Gáza katonai megszállására Izrael egyre eltökéltebb igyekezettel tört a földgázmezõk szuverenitásának megszerzéséért, a nemzetközi jog megsértésével.
Mit várhatunk az invázió nyomán? Mi a szándéka Izraelnek, a Palesztin földgáztartalékok tekintetében?
Az új területi elrendezésben, állomásoztatására kerül izraeli és/vagy "békefenntartó" katonaság? A militarizálják az egész gázai tengerpartot, amely stratégiai fontosságú Izrael számára? Véglegesen elkobozzák a palesztin földgáz mezõket, és el kell-e fogadni az egyoldalú izraeli nyilatkozatot, a gázai tengeri területek szuverenitását illetõen?
Ha ez elõfordul, a gázai földgázmezõk beépülnének Izrael tengeri létesítményeibe, amelyek a szomszédosak a Gázai övezettel. (Lásd a fenti 1. térkép).
Ezek a különféle tengeri létesítmények is kapcsolódhatnak akár Izrael energia közlekedési folyosójához, kiterjesztve a kikötõit Eilat-ra, amely egy olajvezeték terminál a Vörös-tengeren, a tengeri kikötõ - csõvezeték terminál Ashkelon, és észak felé Haifa, és végül összekapcsolása egy tervezett izraeli-török gázvezetékkel, a török Ceyhan kikötõvel.
A Ceyhan terminál, a Baku, Tbiliszi-Ceyhan-Kaszpi gázvezeték. "A tervezett összekapcsolása a BTC csõvezetéknek, a Trans-izraeli Eilat-Ashkelon vezetékkel, vagy más néven "Izrael Tipline"-nal." (lásd: Háború Libanon ellen és a harc az olajért, Global Research, 2006. július 23.)

Az izraeli-palesztin "háborús konfliktus", amely másfél millió palesztin életébe került eddig, más megvilágításba kerül, az agresszió igazi okainak ismeretében. Mindez amerikai és európai médiatámogatással, katonai segítséggel, és "egyetértéssel", provokációk, hazudozások, és a tömegek félrevezetése mellett. A XX, és a XXI. század, a fosszilis energiahordozók megszerzésérõl, elrablásáról szól! Mellékesen a felhasználói, és tulajdonosai létszámának csökkentésérõl is, de ez már a "kígyó a farkába harap" anomália, vagy önkonfliktus helyzet.
Magyarország ez esetben is újabb alternatív megoldást jelent a világ számára, nem beszélve a leállíthatatlan fejlesztésekrõl, amit az oktatási rendszer leépítése, a gazdaság kifosztása, és a magyarnak nevezett, haza, Izraelnek dolgozó "magyar" kormányok sem tudnak megakadályozni!
A magyar energetikai ipar eladása, a világszínvonalú olajkutatási tevékenységünk leépítése, és felszámolása, mind-mind a "magyar" kormányok bûne, de tudjuk, hogy mit ér egy kazár politikus, hazudott hazájának tett "esküje"! Az írás elején említett "párhuzam" egyértelmû!