Hová tûnt a magyar ellenzék?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 07. 12:31:05
(Milyen ellenzék? Egy kutya-fattyai ezek mind. Szabadulókõmûves kazár-bazár, de örülök, hogy kezdenek rájönni! Hajrá Jobbik!)
Egyszerûen arról van szó, hogy a rendszerváltozás óta ilyen impotens parlamenti ellenzéke még nem volt Magyarországnak. (Fotó: Index)
Nyilván mindenkinek feltûnt, hogy az elmúlt néhány hétben az európai politika és politikai sajtó kiemelt figyelmet fordított Magyarországra – akadnak azonban olyanok is, akiknek még politikus létükre sem, vagy akik legalábbis nem voltak képesek felfogni az ügy jelentõségét, horderejét.

Teljes hir
(Milyen ellenzék? Egy kutya-fattyai ezek mind. Szabadulókõmûves kazár-bazár, de örülök, hogy kezdenek rájönni! Hajrá Jobbik!)
Egyszerûen arról van szó, hogy a rendszerváltozás óta ilyen impotens parlamenti ellenzéke még nem volt Magyarországnak. (Fotó: Index)

Nyilván mindenkinek feltûnt, hogy az elmúlt néhány hétben az európai politika és politikai sajtó kiemelt figyelmet fordított Magyarországra – akadnak azonban olyanok is, akiknek még politikus létükre sem, vagy akik legalábbis nem voltak képesek felfogni az ügy jelentõségét, horderejét. Ezzel összefüggésben egy dolog alig tûnt, mert alig tûnhetett fel bárkinek is: hogy a magyar kormánynak úgy egyébként van egy ellenzéke.
Mit csinált az ellenzék az elmúlt hetekben?

Az a gyanúnk, hogy jó magyar politikus módjára leginkább õk is szabadságon voltak. Miközben az európai kormányok és a nemzetközi sajtó, valamint a magyar kormány olyan labdákat dobáltak nekik, melyeknek a lecsapásához egészen egyszerûen csak fel kellett volna vánszorogniuk a pályára, még csak erre sem voltak képesek. Pedig nem mindennap fog kapni az egyébként is teljesen jelentéktelen ellenzék annyi megnyilvánulási lehetõséget és akkora nyilvánosságot, mint most, amikor nemzetközi figyelem irányul hazánkra. Itt lett volna végre az esély, hogy megmutassák a világnak, léteznek, és hogy legalább a világ (vagy Európa) másik felén lévõ tévénézõvel és újságolvasóval elhitessék, hogy õk itt bizony politikai tényezõk, akiknek az elképzelései valódi alternatívát jelentenek Magyarország számára.

A Véleményvezér tényleg próbálta figyelni, hogy ezt a (valószínûleg soha vissza nem térõ) lehetõséget az ellenzék hogyan használja ki, ám gyakorlatilag egyetlen valamirevaló kísérletet sem láttunk erre.
Helyzet van – vagyis nincs

Kezdjük az MSZP-vel és Mesterházy Attilával! A legnagyobb ellenzéki párt elnöke és frakcióvezetõje, miután kiheverte a szilveszteri malacpecsenyét és vörösboros káposztát, hétfõn kitett a Facebookra egy karikatúra-sorozatnak nevezett valamit, mely többek között a 10 milliárdos debreceni focistadionnal és a színházak jobboldali „megszállásával” foglalkozik. Rá két napra egyéb elsõrangú kérdések mellett az MSZP alapszabály-módosításáról és a „Balközép” címû frakcióhírlevél átalakulásáról beszélt a Népszabadságban, ahol még azt is megemlítette, hogy komoly tömegrendezvényeket is szerveznek – március 15-én és május 1-jén. De akár még elõbb is, tette hozzá. Csütörtökön jutott ideje végre a médiatörvény elleni tiltakozásra: kötött egy fekete szalagot a Szabadság híd korlátjára. Ennyit Mesterházyról. Pártja azért közben legalább a kötelezõt hozta, az AB-hez fordult, valamint a médiatörvény visszavonását követelte, ki tudja már, hogy hányadszor.

Akárcsak a Lehet Más a Politika, mely párt a héten jobbára sajtóközlemények küldözgetésében élte ki ellenzéki tevékenységét, és kreatív módon még egy rendkívüli ülés összehívását is kezdeményezte, ahol majd mindenki közösen kibeszéli a problémákat, és nyilván szépen visszavonják a médiatörvényt. Ma reggel egyébként a párt honlapjának elsõ két híre a Nem bontják a világörökséget – az LMP gratulál, valamint az Önkéntesség éve – ösztönzõ rendszert és szemléletváltozást! címet viselte, ezeket követte harmadik helyen Az LMP üzenete a magyar EU-elnökség elé, mely közlemény egyébként szintén nem a médiatörvényre összpontosít.

A Jobbik részérõl pedig az egy szem Novák Elõd bohóckodott csak a Rádió épülete elõtt.

Politikai lényeglátásból és helyzetfelismerésbõl, valamint kreativitásból tehát mindhárom párt közel azonos szinten teljesített: ez a szint pedig a nulla.

Link