Mi jöhet még? Tényleg, mi jöhet még?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 08. 12:47:34
Itt lényegében beismernek mindent, amirõl eddig mi is írtunk. Most is szórnak s szerintem új vírustörzs van a levegõben, de nem a H1N1.
Újév óta két, térben és idõben egymáshoz közeli, egyformán rejtélyes állatpusztulás tartja izgalomban az amerikai közvélemény összeesküvés-elméletekre érzékeny, tehát nagyobbik részét. A pusztulás tömeges méretei ellenére csupán két faj egyedeit érintette, erre pedig még azok is felkapják a fejüket, akik az égbõl potyogó madarakról szóló híreket simán átlapoznák. Ismerkedjünk meg a történet körülményeivel.
Teljes hir
Itt lényegében beismernek mindent, amirõl eddig mi is írtunk. Most is szórnak s szerintem új vírustörzs van a levegõben, de nem a H1N1.
Újév óta két, térben és idõben egymáshoz közeli, egyformán rejtélyes állatpusztulás tartja izgalomban az amerikai közvélemény összeesküvés-elméletekre érzékeny, tehát nagyobbik részét. A pusztulás tömeges méretei ellenére csupán két faj egyedeit érintette, erre pedig még azok is felkapják a fejüket, akik az égbõl potyogó madarakról szóló híreket simán átlapoznák. Ismerkedjünk meg a történet körülményeivel.
December 31-én, helyi idõ szerint 23 óra 30 perckor döglött madarak kezdtek potyogni Beebe városára. A madarak egy mérföldes körzetben potyogtak az égbõl, a körzeten kívül egyetlen egyet sem találtak. Az elsõ hírek néhány száz, a késõbbiek akár hétezer madár pusztulásáról szóltak, a történteket gyorsan felkapta a lassú hírfolyam.
A halpusztulás híre elsõre kevesebbeket zaklatott fel. Az elsõ tetemek december 30-án, csütörtökön bukkantak fel, de a történet csak százezer hal elpusztulása után kapott szárnyra, akkor is csak azért, mert a madárpusztuláshoz közel, mintegy 250 kilométerre onnan történt. A sztorin nagyot dobott, hogy a pusztulás csak egy halfajtát érint. Hogy a madárpusztulás is csak egy faj egyedeit érintette, az az eddigi beszámolók alapján csak minket izgat. A történtek mindenesetre megviselték a népet. "Mi jöhet még, tényleg? Mi jöhet még" - nyilatkozta az ozarki Denise Dickerson a helyi rádióadónak [1].
A helyek
- Beebe takaros kisváros Arkansas-ban, a fõvárostól, Little Rocktól hatvan kilométerre észak-északkeletre, de megyeszerte irigyelt oktatási intézményei és 4930 fõs népességének 0,04% kitevõ, kétfõs polinéz kisebbsége sem emelik ki az amerikai középnyugat millió hasonló kisvárosa közül. Most is csak annyiban érdekes, hogy itt hullott le az égbõl beszámolóktól függõen 2000-7000 döglött vörösszárnyú gulyamadár (Agelaius Vicill L.). "Oda-vissza megjártam Irakot, de még ott se láttam ilyesmit" - mesélte a történtek után egy helyi lakos, Jeff Drennan a Fox Newsnak.
- Ozark, ahonnan a tömeges halpusztulást jelentették, talán Beebe-nél is jelentéktelenebb középnyugati porfészek, habár itt már nyolc polinéz lakik, a 3525 fõs összlakosság 0,23%-a. Itt született a világ legjobb ismeretlen gitárosa [2], akit nyilván Önök sem ismernek. Roy Buchanan [3] általános ismeretlensége miatt Ozark a tömeges halpusztulás elõtt két dologról volt híres, a Tapsi Hapsi egyik 1950-es epizódjáról [4], ahol két féleszû helyi paraszt, Curt és Tökfej Martin játsza a fõszerepet a nyúl mellett, illetve arról, hogy egy Magyarországon teljesen ismeretlen amerikai komikus, Craig Ferguson [5] itt evett elõször harcsát, ami ízlett neki. Harcsákról azonban most nem lesz szó.
Az állatok
Ozarknak végül nem a harcsa, hanem a sokkal jellegtelenebb doboshal (Pogonias chromis L.) hozta meg a világhírt. A doboshal kedvenc állattani forrásunk, a nagy Brehm leírása szerint "erõs testalkotású, termetes állat". Ahogy a Dobos torta, úgy a doboshal sem azért kapta a nevét, mert dobra hasonlít, hanem mert dobol. Hangját Brehm szerint az indiánok "természetesen szellemek hangjának tulajdonították", pedig lehet, hogy a párzásban van szerepe.
A doboshal
A vörösszárnyú gulyamadár (Agelaius phoeniceus L.) színesebb karakter, és nem csak azért, mert "válla gyönyörû skarlátvörös; a felsõ szárnyfedõk leghosszabb tollai fahéjszínû sárgásbarnák; szeme sötétbarna, csõre és lába kékesfekete", hanem mert visszatérõ szereplõje a bulvárhíreknek. A gulyamadár hímjei párzási idõszakban agresszíven védik területüket, ahogy azt Chicago lakossága is megtapasztalhatta 2008-ban, amikor egy Hitchcocknak [6] elkeresztelt madár és csapata erõszakos rárepülésekkel [7] terrorizálta elsõsorban a bukósisakot viselõ polgárokat [8]. Másodjára azzal keltették fel a világsajtó érdeklõdését, hogy képesek rövid idõn belül nagy tömegben elpusztulni röptükben. Meglepõ módon ezen képességükrõl a szakirodalom is beszámol, a nagy Brehm szerint "Audubon, mint biztos forrásból hallott dolgot, határozottan állítja, hogy néha egy lövésre 50-nél több is esik, sõt elmondja, hogy egy délután õ maga több száz darabot lõtt le".
A magyarázatok
Ha ezrével potyognak a döglött madarak az égbõl, az emberek válaszokat várnak. Az amerikai kormányzat ennek megfelelõen kiküldte szakembereit a terepre, akik, nem cáfolva az elõítéleteket, elõ is álltak a maguk unalmasan tudományos válaszával. A madarak "az elmúlt napok különös idõjárása", a halak pedig "betegség [9]" áldozatául estek. A részletek feltárására további vizsgálatokat kezdeményeztek, ami azt jelenti, hogy kivárják, amíg mindenki elfelejti a történteket.
Az elméletet erõsíti, hogy valamennyi döglött madár látható sérüléseket szenvedett, amit villámcsapás vagy magas légköri jégverés is okozhatott [10], de az sem kizárt, hogy az újévi tûzijátékok. A tömeges pusztulásra magyarázat, hogy a gulyamadarak, mint arra nevük is utal, nagy csapatokban repkednek. A halpusztulás esetén a betegség teóriát az a furcsaság, hogy csak egy faj egyedei pusztultak el, pont hogy erõsíti. Ugyanakkor az elmélet semmiféle összefüggést nem teremt a két látszólag össze nem függõ esemény között, így nyilván egy épeszû összeesküvéselmélet-hívõ sem fogadhatja el magyarázatnak.
Szerencsére a hivatalos tudomány unalmas magyarázatai mellett számtalan alternatív elmélet is született. Elsõként a végsõ pusztulást emelnénk ki, hiszen mi mást is jelezhetne, ha döglött állatok potyognak az égbõl, ha nem a végítélet eljövetelét. Január 3. délutánjára mindenesetre igen népszerû keresõkifejezés lett a "halott madarak a bibilában", az "apokaliszis" és a "halott madarak a Jelenések könyvében". Hiába keresték ennyien az összefüggést, csalódniuk kellett. A Biblia ugyan "mintegy 50 madárfajtát említ, és megkülönbözteti a tisztákat a tisztátalanoktól [11]", de gulyamadárról vagy tömeges madárpusztulásról nincs benne szó. Sõt, a goddiscussion.com oldal állítása szerint egy nyamvadt halott madár sincs [12] az egész könyvben.
Az isteni beavatkozás mellett népszerû gyanúsított az ügyet szürke unalomba fullasztani akaró kormányzat is. Természetesen szóba került a HAARP is [13]. A rövidítés a magas frekvenciás aktív sarkifénykutató programot takarja, amirõl nagyon kevesen tudják, hogy mit csinál, és még kevesebben értik, hogy miért. Akik csinálják, azok szerint segítheti az ionoszférában zajló természetes folyamatok és a nap ezekre gyakorolt hatásának vizsgálatát.
A társadalom tömeges állatpusztulásos hírekre érzékeny részének ez a semmitmondó magyarázat mi mást jelenthetne, minthogy a HAARP maga a megtestesült gonosz, árvizek fakasztására, földrengések elõidézésére használják, többek között a HAARP okozta a 2004-es cunamit is. És hogy hogy jön mindez a tömeges állatpusztuláshoz? Egyesek tudni vélik, hogy az állatok néha tömeges pusztulással jelzik elõre a földrengéseket, Beebe és Ozark pedig az újmadridi törésvonalon, vagy legalábbis a törésvonal néhány száz kilométeres körzetében található [14].
HAARP
De vannak, akik szerint az amerikai kormány nem passzívan, rádióhullámokkal generált földrengésekkel pusztítja az állatokat, hanem direktbe biológiai fegyvereket tesztel rajtuk. "A tény, hogy a mérgezés és a betegség kizárható, valamiféle titkos tesztelésre utal" - vonja le a logikailag kicsit lyukasnak tûnõ végkövetkeztetést [15] a népszerû elmebetegportál, a prisonplanet népszerû elméletgyártó párosa, Paul Joseph Watson és Alex Jones. Persze õk készpénznek veszik, hogy az amerikai hadsereg elõszeretettel teszteli milliós világvárosok lakosságán a legújabb biológiai fegyvereit.
Ha pedig nem vírusokkal vagy bacilusokkal, akkor szerintük is elektromágneses sugárzással végeztek az állatokkal. Arra viszont nem adnak magyarázatot, hogy mi baja lehet az Egyesült Államok kormányának a gulyamadarakkal és a doboshalakkal, illetve milyen hasznot remélhet két, kizárólag Észak-Amerikában elõforduló állatfaj kiirtásától.
Persze lehet, hogy nem is az Egyesült Államok kormányának, hanem a terroristáknak van bajuk a gulyamadárral és a doboshallal. Terrortámadás esetén már az is érthetõvé válna, hogy miért jellegzetesen észak-amerikai állatfajokat ért a támadás. Arról nem is beszélve, hogy a Daily Mail szerint William Cohen, Bill Clinton hadügyminisztere egy 1997-es interjújában azt állította [16], a terroristák "még öko-jellegû terrorizmusba is belefoghatnak, hogy megváltoztassák a klímát vagy földrengéseket, vulkánkitöréseket okozzanak elektromágneses sugárzással".
Ha pedig nem isten, nem a kormány és nem a terroristák, akkor nyilván az ufók tehetnek az egészrõl. Az ufók eddigi ismereteink szerint egészen ritkán gyilkoltak tömegével madarakat vagy halakat, bár köztudott, hogy szívesen fordítanak ki szarvasmarhákat [17] és emberek mellett birkákat is el szoktak rabolni [18]. De még az ufóhívõk sem értik, miért ölnének meg az ufók egyszerre több ezer állatot. Az egyik népszerû magyarázat szerint így akarják figyelmeztetni az emberiséget a közelgõ ökológiai katasztrófákra. A másik népszerû magyarázat szerint a beebe-i gulyamadarak ufónak ütköztek.
Forrás: Link